Home Blog Page 18

Pécsvárad vára – a „legbékésebb” hazai vár

Hely: Pécsváradi vár (46.15994961, 18.41258791)
Cím: Vár utca 45., Pécsvárad, 7720

A Pécsváradi várat – szerintem nyugodtan kijelenthetem, mindenki nevében- mindannyian várként emlegetjük pedig ez a megnevezése helytelen ugyanis ez a vár soha nem volt „hadi értelemben” várnak tekinthető vár, hanem egy bástyákkal és falakkal védett egyházi épületegyüttesről beszélhetünk az esetében.
Ezek a fent említett falak és bástyák a benne élők védelmére lettek felhúzva, egy konkrét nagyobb ostromot viszont valószínűleg sohasem bírtak volna ki.
Ha hinni lehet a krónikáknak akkor a várat szerencsére bizony tényleg elkerülték a harcok, de ettől függetlenül a pécsváradi vár nem kevesebb egyetlen egy vártól sem azért, mert nem folyt a falain vér, verejték és könny!
A vár a magyar állam – és egyházalapítás egyik kiemelkedő emlékhelyének számít.
És hogy miért?
Azért, mert Szent István bizony itt alapította meg Géza fejedelem vidéki udvarházában hazánk második bencés monostorát (az első a pannonhalmi volt és a fent említett Géza fejedelem nevéhez köthető) a X. század végén.
A monostor első apátja Asztrik volt, az az Asztrik, aki elhozta II. Szilveszter pápától a koronát Szent István számára.
A pécsváradi apátság virágzása a török időkig tartott, ugyanis a mohácsi csata után egyre jobban terjeszkedő és fenyegető török „látogatókat” inkább nem szerették volna megvárni a szerzetesek és még jócskán időben elmenekültek a monostorból.
Az aktuális hadvezetés egy talán furcsának tűnhető ámde logikus lépésre szánta el magát az árván maradt „várral” kapcsolatban…egyszerűen fogták és megrongálták, mivel nem tartották erősnek és azt sem szerették volna, hogy a törökök „hasznosítsák”.
Ha így nézzük akkor mégis láttak erőszakot a vár falai, de ez taktikai lépés volt és nem ostrom, bár a lényegen nem sokat változtatott ez sem, mert a vár sajnos így is csak a kárát látta ennek az egésznek. 🙁
A török hódítók végül 1543-ban foglalták el Pécsváradot, de a megtépázott épületet figyelembe sem vették, egyszerűen csak a sorsára hagyták, és elnézték, hogy az enyészet legyen az úr a falai között.
Hát mondanom sem kell, hogy ezek az évek nem múltak el nyomtalanul az akkori „romokon” és az sem segített a helyzetükön, hogy a törökök elvonulása ellenére sem tértek vissza hozzá a szerzetesek. 🙁
A 18. században viszont szerencsére történt már egy kis „frissítési folyamat” az épületeken.
A későbbiekben volt itt közalapítványi birtokközpont és enyhén szólva is jóval később erdészeti központ is, aminek 1969-ig szolgált otthonául a vár.
A várban ma jelenleg: múzeum, szálloda és étterem is működik.
A múzeumban vártörténeti kiállítás várja az ide látogatókat, valamint Kígyós Sándor szobrászművész emlékkiállítása is megtekinthető a várban, illetve több változatos időszaki kiállítást is szoktak itt szervezni.
A romkertben gótikus és barokk épületmaradványokat láthatnak az erre járók, a várfalról pedig mesés kilátás tárul elénk.
A sok érdekesség mellett (kovácsműhely, füstös konyha stb.) megtekinthető itt egy úgynevezett Ispotály és fűszerkert is, ami a bencések gyógyító tevékenységének állít emléket.
A só- és illatkamrában relaxálhatunk egy picit, a XV. századi ágyútoronyban berendezett TeaTárban pedig finom gyógyteákat kortyolhatnak a teák kedvelői.
A vár természetesen igencsak kedvelt esküvői helyszínnek számít amit nem is csodálok hiszen nagyon békés hangulatot áraszt a környezete amire bizonyára az is rásegít, hogy mindig is egy békés, harcoktól mentes vár volt.
A várnak szerencsére az elmúlással sem kell már harcolnia, hiszen szép és rendezett állapotban várja a látogatóit.
Ez a középkori vár Pécsvárad egyik legjelentősebb épített kincse amire szerencsére nagyon büszkék, de lehetnek is, mert tényleg nagyon szép hely az már egyszer biztos!
Ti jártatok már itt? ?
Hallottatok már esetleg más ilyen típusú úgymond „békés várról”?

*A színes fotókat én készítettem pár éve amikor a várban jártam.
A cikkrészlet és a fekete – fehér képek forrásai:
ADT. – azon belül pedig:
~ Műemlékvédelem, 1961. / 3. szám, Ferenczy Károly írása
 

Szent István mellszobor (Pécs-Budapest)

Hely: Pécs (46.0711, 18.2331)
Cím: Pécs, 7600 – 7636
Vajon kinek a tekintete vetült rám pár hete a Zsolnay Porcelánmanufaktúra épületének az ablakából??
Ki tudja, hogy melyik újjászületett teremnek – ami a II.világháborúban sajnos a tűz áldozatává vált – lett újból a “lakója” ennek a neves illetőnek a mellszobra??
Remélem nem bánják a Zsolnayban, hogy szemfüles bámészkodó voltam és lefotóztam a mellszobor még díszítetlen tartalék példányát, mert az eredeti – elvileg július végén, amikor a fotót készítettem – már Budapesten volt.✌️
Úgy látom, hogy a gyárban tartják még a régi hagyományt: minden fontosabb rendelés esetén készítenek egy plusz darabot biztonsági okokból.?
Azt tudtátok, hogy ennek a fent említett teremnek az ötlete Zsolnay Vilmostól ered? Ő volt az aki a legjobban szorgalmazta ennek az egésznek a megvalósulását.
A terem létrejötte azért is volt szívügye Vilmosnak, mert ezzel szerette volna “bemutatni azt, hogy a legelső Királynak van a legelső fazekasmestere.”??
Én is azok közé tartozom, akik szerint ez a terv valójában Zsolnay Vilmos fiának, Miklósnak volt az ötlete – inkább rá vall ez.
A terem tervezője egyébként Hauszmann Alajos volt. Az első látogatók pedig 1902-ben csodálhatták meg, hogy milyen is lett ez a csodálatos hely.
A Zsolnay-gyár mellett még nagyon sok más alkotó munkájának a gyümölcse lett itt napjainkban feltámasztva: Thék Endre gyárának, Roskovics Ignác festőművésznek, Hass Fülöp és fia szövőgyárának, Strobl Alajos szobrásznak, Gelb és Fiának, Jungfer Gyulának, Neuschlosz Ödönnek és Marcellnek és még sorolhatnám.
Most már biztos tudjátok, hogy melyik helyre gondolt a “lesifotós” Műemlékvadász…?
Ti elmentek majd megnézni ezt a termet?
Én már nagyon kíváncsi vagyok rá.
#mindenmentesposzt #nemreklámsemmiegyéb #csakérdekesség #újjászületőépítettkincseink #előreisboldognemzetiünnepetmindenkinek ✌️??
*Az idézetet a Rubicon magazin “Buda Vára” c., 2021/8.számában olvastam.

Műemlékvadászati felhívás :)

Szeptember 22-én hivatalosan is kezdetét veszi a közösségi oldalakon történő, tartalommegosztások alapján leginspirálóbbnak “kikiáltott” hónap: az ŐSZ.
Ha már unod a sok “bögrés – faleveles” fotókat, de te is szereted az őszt és esetleg az építészetet is, akkor ez a kihívás a Te kihívásod!????
Van kedvetek csatlakozni a #fotózkodjősszelműemlékkel #ősziműemlékvadászat kihíváshoz??
Lepjék csak el a közösségi oldalakat a gyönyörűbbbél is gyönyörűbb “őszi díszlettel” körbevett műemlékek ❣️?
Én ezekkel a fotókkal indítottam útjára pár napja Instagramon a kihívásomat, ha esetleg kedvet kaptatok Ti is hozzá, akkor kérlek ne felejtsétek el használni a képeitekhez a #fotózkodjősszelműemlékkel és a #ősziműemlékvadászat hashtag-eket, hogy én is láthassam a Ti képeiteket, illetve ezekkel a közös “címkékkel” egy csokorba / virtuális albumba gyűjthetők ám a képeink!?
Ha szeretnétek akkor nyugodtan megjelölhetitek a képeken az oldalaimat is, valamint osszátok meg bátran a kihívást is, hogy minél több emberhez eljuthasson a híre!?

Köszönöm szépen!??

Hajrá Műemlékvadászok!???

Szép napot kívánok mindenkinek!?

A leghősiesebb város vára – avagy a szigetvári vár története

Hely: Szigetvári vár (46.05060942991, 17.797515016033)
Cím: Szigetvár
 

„Ha van jövő, a múlt mögött,
ha a vágyunk szépbe öltözött,
ha jut pihenő, a harc között,
most itt az idő,
hát lépjen elő,
és mutassa meg magát.”
(Részlet a Zrínyi 1566 rock-musical – Ha van közös akarat c. dalából).

A fenti dalszöveg címe most azért is találó ehhez a bejegyzéshez, mert Szigetváron bizony van közös akarat, olyan akarat, ami védi, óvja a történelemét, a hagyományait és a gyönyörű „Szigeth” várát.
A Szigetvári vár egyike azon Nemzeti Emlékhelyünknek, ahol többször is megfordultam már, de ettől függetlenül valahogy nem éreztem magamat késznek arra, hogy írjak is róla.
Aki régóta követ Instagramon az már ismerheti az okokat, de természetesen itt sem maradnak titokban a miértek, amelyek egészen gyerekesnek tűnhetnek, de valójában annyira szívemhez közeli hely a vár (és a város is), hogy bevallom féltem, hogy nem tudok méltó bejegyzést készíteni róla.
Valahogy egyik írásomat sem találtam elég jónak a vár bemutatásához, de most vettem egy nagyon nagy levegőt és úgy döntöttem, hogy csak hagyom, hogy az ösztöneim és a szívem gépeljenek serényen a billentyűzeten.
Lássuk hát mi sült ki belőle! ?
Szigetvár várának építtetője Szigeti Osvald földesúr volt, az építés éve pedig 1420 környékére datálható.
A régészek kutatásai alapján kijelenthető, hogy a vár erdőítményrendszere hosszú évek alatt alakult csak ki, 1420 környékén pedig még csak egy nagy őrtoronyból állhatott az akkori építmény, amit kőfalakkal kerítettek körbe.
A várhoz szorosan kapcsolódott a körülötte szépen terjeszkedő települése, ami idővel egyre nagyobbra duzzadt.

A vár jelentősebb urai időrendi sorrendben:

~ a Garai család (1463?)

~ az enyingi Török család (1473)

~ Habsburg Ferdinándnak (1543)

~ Horváth Márk (1549)

~ 1561- től Zrínyi Miklós lett a várkapitánya

~1566-tól a török hódítóké lesz a vár
 
~ 1689. február 13.-án hosszú idő után pedig felszabadul a vár a török uralom alól és ismét Habsburg kézbe kerül

~ az 1780-as évekre a vár idővel hadászati szempontból egyre kisebb jelentőséggel bír majd és 1769-ben eladásra kerül Tolnai Festetics Lajosnak, de őt is követik majd még mások a tulajdonosi sorban (például Andrássy gróf stb.)

~ a II. világháború után lett egyébként végül államosítva a vár, amelynek kulcsai addig azért még pár kézben megfordultak.?️

Hosszasan sorolhatnám még a vár urainak a történetét, az erőviszonyokat, de most csak a teljesség igénye nélkül soroltam fel pár nagyobb nevet a vár történetének urai közül, hiszen műemlékvadászként most törekednem kellett arra, hogy a várat és ne a város helytörténetét vagy híres alakjait mutassam be, de bevallom nagyon könnyen eltudok veszni a részletekben. 😀
A vár ahogy fent is említettem hosszú évek alatt nyerte el a végleges formáját, amiből ma már csak az 1566-os ostrom utáni állapotok és átalakítások utáni képet láthatjuk csak.
(A későbbi rekonstrukciós munkálatok során is ezt a mintát követték a szakemberek.)
Alaprajzát tekintve a vár a sok átalakítás ellenére is hűen őrzi egyébként a XVI. századi földvárak jellegzetességeit.?
Négy bástyája és falai szabálytalan négyszög alakú hatalmas területet ölelnek körbe.
Északi oldalán a török idők után kialakításra került kazamaták találhatók, a déli várfalon pedig nyitott pavilon emelkedik ki belőle.
A mostani kapubejáró is ekkor nyerte el a végleges külsejét.
Stílusát tekintve a várra ma már nehezen húzható rá csupán csak 1 stílus, ugyanis több kor építészeti stílusa rakódott rá a falaira az évek során.
A várudvar éke és páratlan kincse nem más, mint a korhűn felújított Szulejmán szultán dzsámija.
A csonka tornyú dzsámi tényleg egy igazi ritkaság a hazánkban található oszmán építészeti emlékek között, melyet sajnos az 1930-as években Andrássy gróf egy kicsit „megbolygatott” azzal, hogy vele közös fedél alá hozatta a nyári kastélyát.
Akkoriban úgy látszik még nem igazán foglalkoztatott senkit sem azzal, hogy milyen változtatásokat hajtanak végre egy műemléken.?
No, de szerencsére napjainkban ez már nem így működik…??
És ha a jelennél tartunk akkor fontos megemlítenem azt, hogy a vár állapotát és a környezetét tekintve mindig szép és rendezett.
Az 1960-as években (és egy jó pár évig) leginkább csak az állagmegóvási munkálatoknak jutott itt főszerep, de mindig is az volt a város célja, hogy azért ettől nagyobb volumenűbb felújításokat lehessen a váron véghez vinni.
(A 60-as években egyébként az állagmegóvási munkálatok mellett több sikeres régészeti kutatás is folyt a várban.)
Szigetvár 2011-ben az Országgyűlés által a „Civitas Invicta” azaz „Leghősiesebb Város” címmel lett kitüntetve és innentől fogva már nem is volt kérdés, hogy még jobban rá kell erősíteni a helyi turizmusra, de ezt csak úgy lehet igazán elérni, ha a legnagyobb „durranásunkat” a várat is felújíttatjuk.
2012-ben jött el ehhez kapcsolódóan a nagy áttörés, ugyanis ekkor vette kezdetét az a több évig tartó nagyobb felújítási projekt (pályázati forrásból), amely során számtalan felújítás és bővítés lett kivitelezve, hogy a 2016-os Zrínyi Emlékévre (450.évfordulóra) teljes pompájában várhassa a vár a látogatóit!?
Innentől kezdve szerencsére szinte folyamatosan történik valami a vár körül…. ??
Jelenleg (2021-ben) a várpark „felfrissítése” folyik, erről a folyamatról is csatolok majd pár képet, illetve azokat a képeket is feltöltöm majd a bejegyzéshez, amiket a pár napja megrendezésre került „Zrínyi Napokon” fotóztam.
Igyekeztem olyan fotókat készíteni, amelyek érdekességként hathatnak és meghozzák mások kedvét is a vár meglátogatásához, de természetesen csak pár képet töltök fel, hogy ne leplezzek le minden meglepetést azok előtt, akik ide szeretnének látogatni.
Nem reklám, csak szívből jövő ajánlás ez az egész poszt (mint ahogy a többi is), mert szerintem tényleg érdemes ellátogatni a várba, ahol barátságos környezetben, izgalmas kiállításokkal és sok érdekességgel várják a látogatókat.
A várat 2016-ban nyilvánította nemzeti emlékhellyé az Országgyűlés, és ehhez mérten igyekszik (ahogy előtte is igyekezett) a legméltóbb módon megemlékezni az Ő hőseiről, megőrizve emléküket és a várét is az utókor számára.?

Ti jártatok már a Szigetvári várban, ha igen akkor, hogy tetszett nektek?

Megvallom kicsit félve adom ki még mindig a kezeim közül ezt az írást, mert még ez sem az „igazi”, de tudom, hogy meg kell húznom a határokat és nem írhatok például hosszú sorokon keresztül az összes felújítási munkálatról és megálljt kell parancsolnom magamnak, különben kisregény hosszúságúra sikeredne ez a bejegyzés.?
Apropó kisregény! ??
Képzeljétek egyszer már egy novellát is írtam a várról egy pályázatra, de azzal most inkább nem fárasztanálak titeket! ?
Ez a hely tényleg nem „csak” egy vár, egy műemlék a számomra…ez a hely egy kis nosztalgia-sziget, mely felidézi bennem egy kicsit a gyerekkoromat, a középiskolás éveimet és még számtalan más dolognak a szimbóluma vagy az „emlékeztetője” számomra a vár és maga a város is.??
Csak reménykedni tudok, hogy azért sikerült egy hozzá nagyjából méltó bejegyzést írnom róla…a poszt készítésekor pedig végig ez a „A Szigeti veszedelemben” szereplő mondat kattogott a fejemben:

„Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt…”✒️
 
Remélem sikerült…?

*A fotók saját képek, én készítettem őket idén.?
A bejegyzés megírásában a saját ismereteim mellett a vár hivatalos honlapját használtam „súgónak”, ha valamiben nem voltam biztos. ?
A belinkelt videó forrása, publikálója: Callistrid YouTube csatorna.?

*Könyvajánló: Németh Béla: Szigetvár története (régi kincs ez a könyv, de fellelhető több helyen is, mert 2011-ben újra ki lett adva, az én kezemben viszont az 1903-as kiadást láthatjátok lefotózva. ???)
SZIGETVAR 1566 1080p

Csillagfényből az enyészet sötétségébe burkolva – avagy a bicskei Hegyi-kastély és csillagvizsgáló, illetve az itt található Nagy – mauzóleum lőpor illatú története

Hely: Hegyikastély És Csillagvizsgáló Romjai (47.5128785, 18.6457344)
Cím: Hegyikastély És Csillagvizsgáló Romjai, Bicske

Ma már csak gaztengerbe veszett romok hirdetik azt igen veszélyes terepen, Bicske után nem messze (Mány felé), hogy egykoron állt itt egy kastély csillagvizsgálóval és egy végül üresen maradt mauzóleummal.
Nem javaslom senkinek sem a romok megkeresését, mert állítólag a mai napig a világháborúból ott maradt aknák lephetik meg az embert és egyéb veszélyekkel is számolni kell annak, aki arra tévedne.
A kutatásaim alapján én is inkább úgy döntöttem, hogy hallgatok az óva intő szavakra és maradok inkább a Covid miatt sajnos már amúgy is sokszor rám kényszerített virtuális terepen és úgy állítok egyfajta mementót ezeknek a ma már kevésbé ismert műemlékeinknek, ahogy azt a lehetőségeim engedik.
Írhattam volna azt is, hogy szebb időket látott műemlékeinknek, de ez sajnos sosem volt igaz erre az épületegyüttesre…vagy legalábbis nem tartósan.
És hogy miért írom ezt?
Meséljenek inkább helyettem az épületek, jobban mondva a történeteik! #épsztorik
A csillagvizsgáló és a hozzá tartozó épületek építtetői Batthyány Kázmér gróf és a gyógyszerész, matematikus, csillagász végzettséggel is rendelkező révkomáromi születésű Nagy Károly voltak.
Batthyány Kázmér külföldön élt és jó barátságot ápolt a sokat utazó, sokat látott ambiciózus Károllyal, ezért nem is volt kérdés a számára, hogy támogassa barátja nagyratörő terveit a csillagvizsgáló tudományos központ létesítésével kapcsolatban.
Az építkezés nagy valószínűséggel az 1840-es évek közepén (több forrás szerint 1847-ben) fejeződhetett be, a kastélyegyüttes tervezője pedig Pollack Mihály volt.
Ami biztos, hogy az épületek klasszicista stílusban épültek és ma már, ahogy azt fent is említettem csupán csak a csillagvizsgáló torony darabkája és a mauzóleum látható belőlük, de azok is borzasztó állapotban. 🙁
Lehet, hogy miközben ezeket a sorokat gépelem már ők is megadták magukat az elmúlásnak, hiszen sajnos senki sem tartotta őket érdemesnek arra, hogy megmentse a végtől.
Pedig egyébként régebbi cikkekben azt olvastam, hogy többször is szőttek már egészen jó terveket a csillagda és a mauzóleum újjáépítésére (a kastély ekkor már a földdel volt egyenlő, ugyanis a II. világháborúban felrobbant) de valami ezek szerint mindig a projektek újtában állhatott, mert tudtommal nem lett ezekből semmi, hiszen akkor nem így festene a helyzet ahogy.
Képként természetesen mellékelek néhány cikkből részleteket, amelyek közül az egyik teljes szövegében van egy nagyon találó mondat, ami, ha nem is minden műemlék helyzetére, de néhányéra sajnos mindenképpen igaz, ezt idézem is:
„Az idő nem igen kíméli az emberi építményeket, s hogyan is kímélné, ha maga az ember sem óvja azt, ami pedig megmaradásra érdemes.” (Idézet Zsohár Melinda 1986.10.18.-án a Fejér Megyei Hírlapban megjelent írásából.)
No, de nagyon elkalandoztam az épületegyüttestől, pedig nagyon jó kis leírásokat találtam az elrendezésükről (ha már nem láthatók rendesen), melyek segítségével már egészen könnyen elképzelhető, hogy hogyan is nézhettek ki egykoron ezek az épületek.
A birtok legnagyobb épülete a kétszintes Hegyi kastély volt, ami mellett a csillagvizsgáló torony állt.
A csillagvizsgáló roppant mód modern felszereltségű volt, de Nagy még nagyobb volumenű dolgokat tervezett itt, mint amire az idejéből és a pénzéből a forradalomig futotta.
A kastély földszintjén hat szoba + konyha +előcsarnok állt, az emeletén pedig összesen 9 szoba volt található.
A szobák az ide érkező tudósokat várták, hogy vendégeik lehessenek, de azok az álmok, amiket Nagy Károly megálmodott sajnos nagyjából majdnem mind álmok maradtak, mert a történelem viharai mint tudjuk kevés boldog befejezéssel szoktak szolgálni.
Károlyt az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc után forrongó republikánusnak kiáltották ki és egy feljelentés miatt azon nyomban rövidebb időre le is tartóztatták.
Szabadulása után nem sokkal összepakolt és külföldön telepedett le, a csillagvizsgálót pedig az országnak adományozta.
(Érdekesség: napjainkban egy csillagászati alapítvány és egy kisbolygó is Nagy Károly nevét viseli.)
Nem csak a tulajdonos életét nehezítették meg a történelem fent említett viharai, hanem idővel az épületek sorsát is.
Annyi mindent láttak azok a falak…keserűséget, kínt, pusztítást…pedig jobb sorsra lettek tervezve, de a csillagok szerencsés együttállása sajnos sosem jött össze a csillagda felett.
Többszöri tulajdonos csere után a végső döfést a II. világháború adta meg az épületeknek ugyanis borzalmas harcok színterei lettek.
A kastélyt a német 5. számú Wiking páncéloshadosztály foglalta el, a csillagvizsgáló pedig megfigyelőtoronyként funkcionált.
A mauzóleum épülete sem maradt kihasználatlanul, itt ugyanis alkalmi kórházat létesítettek a németek a sérült katonáik számára.
(Később állítólag a szovjetek lebontották az egyik szárnyát a mauzóleumnak.)
Az itt történő harcokról egyébként nagyon sok érdekes történetet lehet olvasni, Mirko Bayerl svéd kutató nevéhez fűződnek az ezekkel kapcsolatos komolyabb kutatások, ha valakit esetleg jobban érdekelne ez a háborús szál.
Az egyre súlyosbodó harcok következményeként a kastély sorsa végül egyik napról a másikra végleg megpecsételődött.
Felrobbant és nem maradt utána mást csak néhány elhurcolásra váró tégla.
A robbanás pontos okai nem lettek egyébként tisztázva, olvastam olyan verziót is mely szerint a benne tárolt robbanószerek robbantak be, de természetesen az sem kizárt, hogy esetleg szovjet találat érte.
A lényegen az okok pontos ismerete sajnos már nem változtat semmit sem, a kastély semmivé lett és lassan követi őt az elmúlásba a többi épület „társa” is.
Ti ismertétek ezeknek az épületeknek a történetét?
Hallottatok már arról a legendáról, amely szerint nem is állt mindig üresen a mauzóleum, hiszen Nagy Károly testvére Mihály (aki egyébként építésznek tanult) állítólag itt aludta örök álmát?
Szerintem egyébként ez a feltételezés azért tényleg csak egy legenda, mert Mihály 1847-ben hirtelen bekövetkező halálakor (konkrétan egy kerti séta közben összeesett és Károly kezei között halt meg 🙁 ) a mauzóleum megépítése még csak terv volt, amely megvalósításába ugyan belekezdett Károly, de pénz híján befejezni már sosem tudott.
Végül a Batthyány család fejezte be a mauzóleumot, de csak jó pár évvel később.
Ti mit tudtok erről a történetről?
Ugye milyen érdekes, hogy minden épület körül több „épsztori” is keringhet? 🙂
Nagyon szeretem kutatni ezeket az általam csak „épsztoriknak” emlegetett történeteket, de azt még jobban szeretném, ha a főszereplő épületeknek, amelyekről írok nem a lassú elmúlásukról kellene beszámolnom nektek, hanem a „sikertörténeteikről” …ó, az nagyon jó lenne!*
 
Cikkek és képek forrása: ADT., azon belül pedig:

~ Fejér Megyei Hírlap, 1986.10.18.-ai száma, Zsohár Melinda cikke az újjáépítési tervekről
~Népszava, 2004. 10.15.-én megjelent száma
~Műemlékvédelem, 2009. / 3. száma, Horvai Ferenc írása
~ Fejér Megyei Hírlap,1965. 10. 05.-én megjelent száma, Németh Erzsébet cikke
~ Fortepan / Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi

Egy műemlék épületbe rejtett emlékmű története


Hallottatok már a Zsolnay Óra-kútról???
Neeem, nem a Hátizsák Podcast (https://anchor.fm/hatizsak-podcast) “Épsztorik-Extrában” bemutatott Zsolnay-kútra gondolok, igaz sokáig én is csak ennek a kútnak a létezéséről tudtam ám.?
A Zsolnay Óra-kút Pécs egy mondhatni rejtett szépsége, amiről sajnos eddig nagyon kevés szó esett bárhol is, pedig nézzétek, hogy milyen mesés!?
Sokan a városban talán még a mai napig nem is sejtik azt, hogy eggyel több díszkút található nálunk, mert bár a belváros lüktető szívében helyezkedik el az Óra-kút is, de “ajtók mögé rejtetten”.
A rejtve kifejezés egyébként nem jó kifejezés ebben az esetben, mert valójában nem egy eltitkolt, eldugott dologról van szó, hiszen bárki megtekintheti az Óra-kutat.
De mit is lehet tudni erről a titokzatos remekműről?
A felavatása 1998. október elsején volt és a “titulusa”: emlékmű.
Ez a kút egyébként nem szó szerinti kút, hanem kimondatlanul is inkább szobornak tekinthető, egy olyan szobornak amivel tisztelegni akartak az ország “fazekasmesterének” emléke előtt.
Az emlékművet Zsolnay Vilmos születésének 170. évfordulójára állítatta a város és a Porcelángyár a Városházán, az ötletgazda pedig az akkori gyárigazgató Ábrahám Ferenc volt.
A helyszínre sem véletlenül esett a választása, hiszen ettől szebben ki sem lehetett volna fejezni azt, hogy Pécs városa mennyire hálás Zsolnay Vilmosnak (és persze a családjának is) azért, hogy messze földön híressé tette a város nevét.
A kút tervezője és alkotója:
Keményffy Gábor keramikus- és iparművész volt.
A kút stílusát tekintve egy szecessziós díszkút.
A gyártas során használt fő “alapanyagok”, nem meglepő módon az eozin és a pirogránit voltak.
A kutat❗500❗féle fényes, színpompás díszítőelem ragyogja be!???✨
A kút órája nem tudom, hogy milyen úton-módon oldották meg, de képzeljétek a mai napig a pontos időt mutatja!
Ti hallottatok már erről a páratlan szépségű emlékműről???

(Bocsánat azért, hogy egy kicsit elfogult vagyok mindennel kapcsolatban ami Zsolnay, aki ismer, az tudja, hogy miért, de talán már régebben itt is tettem róla említést…??)

*A képek saját fotók, pár napja készültek.?

*A kútról nem igazán találni szakcikkeket (egyéb cikkből azért egy párat igen), egyedül Kovács Orsolya:”Óra-kút a városházán, Zsolnay Vilmos emlékezetére” című írása gyakorlatilag az egyetlen ilyen létező írás, de ha tudtok másikról akkor szívesen fogadom az ajánlásokat.?

Az elsüllyesztett Ada Kaleh sziget épített kincseinek története


A cím akár lehetett volna az is, hogy lemosva a térképről, de igyekeztem inkább egy kicsit finomabb címet kitalálni ehhez a kissé rendhagyó poszthoz, ami először visz el minket a határon túlra az eddigi közös virtuális utunk során.
A közös barangolásunk helyszíne már csak az emlékezetekben él, így talán még speciálisabb ez a mai kaland, de már nagyon régóta megszerettem volna írni ezt a bejegyzést Ada Kaleh-ről, a „Senki szigetéről” ahogy Jókai nevezte a szigetet „Az arany emberben”.
Persze sokan megkérdőjelezik, hogy valóban Ada Kaleh- szigete ihlette-e meg Jókait, de ez már egy másik téma, amibe inkább nem mennék bele jobban.
Térjünk rá inkább a sziget és az épített kincseinek a történetére!
Ada Kaleh (néhány helyen kötőjellel írva is szerepel) szigete egykoron volt már török kézben, majd az Osztrák – Magyar Monarchiához tartozott, de a monarchia összeomlása után Romániához csatlakozott.
(Ezt a kissé bonyolult „ide – oda csatoljuk az Erőd-szigetet” történetet most inkább nem írnám le részletesebben, de csatolok egy régi cikket ezzel kapcsolatban is, hátha valaki jobban elmerülne a témában.)
A sziget méreteit tekintve 1,7 kilométer hosszú és mindössze 500 méter széles volt.
A szigeten élők leginkább halászatból, dohány, szőlő és rózsatermesztésből éltek, de az idő előrehaladtával az idegenforgalomból is szépen termelődött bevételük.
Építészeti szempontból az oszmán stílus volt jellemző a szigetre, nem véletlenül hiszen a lakosai törökök voltak (a világháborúk után azért már nem csak törökök laktak itt, illetve azért előtte is költöztek ide páran még például Bécsből is), de gondolom ezt már a sziget nevéből is kitaláltátok.
A szigeten található mecset, (ahol megtekinthető volt az a 144 négyzetméteres gyönyörű keleti szőnyeg is, amit 1902-ben II. Abdul Hamid szultán ajándékozott a mecsetnek) az erőd, a kazamaták és a többi régi épített emlék sok turistát vonzottak a festői szépségű helyre.
Az itteni mecset idővel gyakorlatilag ritkaságnak számított, mert meglepő módon késő- barokk stílus jegyekkel volt díszítve.
A mecset egyébként 1720 körül eredetileg ferences rendi templomnak épült, de 1739-ban amikor a törökök elfoglalták a szigetet egyből át is alakították mecsetté a templomot.
A minaretet csak körülbelül a 19. század elején építették a mecset mellé.
A sziget közepére épült hatszögű erődről azt érdemes tudni, hogy az 1700-as években Mercy tábornok építette, 4 méretes bástyája pedig az akkori hadsereg vezéreiről lett elnevezve, de ezeket a törökök természetesen egyből átnevezték amint az uralmuk alá került a sziget.
Az erőd mellett idővel helyett kapott a sziget híres bazárja is, de volt még a szigeten népiskola (méghozzá a mecseten belül), dohányfeldolgozó, laktanyák és még sok egyéb más is.
A 20. század elején már több vendéglátóhelyet is magáénak tudhatott a sziget, ezek közül a török kávéházak örvendtek a legnagyobb sikernek a vendégeknél.
Az 1950-es években volt talán a legnagyobb a turistaforgalma a szigetnek ahogy ezt a régi cikkek alapján lehet sejteni, de pontos statisztikát ezzel kapcsolatban sehol sem találtam, szóval ez csak az én meglátásom.
Ada Kaleh sorsa (a régi Orsovaéval és három faluéval együtt) végül megpecsételődött az 1970-es években, amikor is fel lett áldozva az 1964 óta tartó Vaskapu- projekt (egész pontosan a Vaskapu I. Vízerőmű) oltárán.
A lakosság nagyobb része a sziget elhagyása után Törökországot választotta az otthonául, de szívükben szerintem örökre megőrizték a szeretet Ada Kaleh-ük emlékét.
Ada Kaleh néhány műemlékének is új „életet” szántak (például az erőd egy részének) az akkori vezetők, megmentve így őket az útókor számára.
A műemlékek megmentéséért járó dicséret azonban valójában Adriana Miha építészt és Nocolaescu-Plopsor akadémikust illeti, valamint az őket segítő építész hallgatókat.
Meglepő módon a mecset és a minaret azonban nem kapta meg az esélyt az új „életre”, őket talán, mint a sziget jelképeit veszni hagyták Ada Kaleh-el együtt.
A lebontott, megmentett épületeknek a pár kilométerrel odébb található Simian- szigetet szánták az új otthonuknak, itt lettek újraépítve.
Ada Kaleh elárasztása előtt Bukarestből érkezett pár építész hallgató, akik tanáraikkal karöltve felmérték a hely épített kincseit, műemlékeit.
Rajzaik a leghitelesebb mesélők arról, hogy hogyan is néztek ki a sziget utcasorai, házai.
Amint elhagyta az utolsó lakó is a szigetet szépen lassan a víz lett az úr Ada Kaleh-en és úgy elveszett az őt elárasztó Dunába mintha soha nem is létezett volna.
Időnként azért néha, ha a Duna áradása miatt leengedték a vizet a Vaskapu I. -es vízgyűjtőből akkor az ilyenkor előbukkanó mecset tornya emlékeztetett minket arra, hogy egykoron itt állt a rózsaillatú „Senki” és mégis kicsit mindenki szigete.
Ma már a mecset néha felbukkanó tornya is csak emlék már, állítólag ledőlt így már nincs mi jelezze azt, hogy itt bizony egykoron élet volt és veszni hagyott épített emlékek.

Képek, adatok, cikkek forrása:
1.Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
2.ADT., azon belül:
~ Egyetértés napilap cikke, 1919. I. évfolyam, 103. száma
~ Ország – Világ,1968. / 6. szám
~ Dolgozó Nő (cikk), 1971.09.01. /9. száma
~ Dolgozó Nő, 1956. / 11. szám
~ A Hét, 1960. /52. szám
~ Prágai Tükör, 2016. / 5. szám

„Dani uraság” háza – A niklai Berzsenyi Dániel Emlékház története

Hely: Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum (46.58695, 17.51095)
Cím: Berzsenyi Dániel utca 96, Nikla, 8706
„A világ lármás vigadóhelyéről,
Mint az elfáradt utazó, pihegve
Térek ernyődhez, s fejemet lehajtom
Lágy mohaidra.
Itt vagyon bátor menedéklakása
A szabadságnak s nemes érzeménynek…”
/Részlet Berzsenyi Dániel: Magányosság című verséből/

Berzsenyi Dániel költőnket bizonyára nem kell bemutatnom senkinek sem, hiszen gyönyörű versei a hazai irodalom feledhetetlen kincsei közé tartoznak.
A költő emlékét azonban nem csak versei, hanem egykori otthona is őrzi Niklán, abban a Somogy megyei községben, ahol Berzsenyi az 1800-as évek elejétől haláláig, 1836-ig lakott.
A kúria, ami az emlékmúzeum otthonául szolgál egy 1811-ben épült 4 szobás klasszicista stílusú épület.
Külsőleg első ránézésre a kúria egy tipikus regényekbe illő épület, olyan, ahol tényleg el lehetett bújni egy kicsit a világ szeme elől, de azért nem egy remetelak…legalábbis én nem így képzelném el azokat. ?
(Niklai remetének nevezte magát Berzsenyi az egyik Kazinczyhoz írott levelében, innen jött ez a „remetelakozásom”, illetve köztudott az is, hogy szerette a magányt és az otthon nyugalmát a költő.)
A házat egyébként egy csodálatos park öleli körbe, ahol mindenképp érdemes egy kicsit elidőzni, egy picit megállni és élvezni azt a festői látvány, ami itt elénk tárul.
Érdekesség: állítólag a kertben még mindig megcsodálhatjuk azt a szelídgesztenyefát, amit egykoron még maga a költő ültetett!
A műemlék kúria mellett természetesen ez a park is védettséget élvez.
Az emlékmúzeum 1954-ben nyitotta meg egyébként a kapuit és a költő személyes tárgyai és kéziratai mellett még a levelezéseibe is betekintést nyerhetnek az ide látogatók.
Az épület falán emléktába tiszteleg híres lakójának emléke előtt, a kúria előtt pedig a költő mellszobra látható.

Ti jártatok már itt?
Nektek melyik a kedvenc Berzsenyi versetek? 🙂

*Kép forrása: ADT ~Képes Újság,1982.06.19. / 25. száma

A mindig megújuló málomi Szent József-templom története

Hely: Málom (46.028056843852, 18.216836963734)
Cím: Pécs, 7636

A Málomi Árpád-kori Szent József plébániatemplom a 12. század végén (vannak források ahol 13.század szerepel) épült román stílusban, de az idők folyamán folyamatos változásokon és bővítéseken esett át, így gótikus és barokkos jegyekkel is gazdagodott a templom.
A templom belsejének különleges és páratlan kincsei a falfestményei melyek közül a legrégebbiek 1280 – 90 környékén, a templom első építési szakaszában készültek.
A templom diadalívén is láthatók még egyébként régi freskótöredékek.
Az 1970-es években komolyabb és eredményes régészeti és renoválási munkákat végeztek itt a szakemberek.
Ekkor került sor az új liturgikus tér kialakítására, illetve a freskók restaurálására is.
A templom tetejét 2009-ben, a külsejét és a belső terét, illetve a tornyát pedig 2010-ben újították fel.
Freskói és néhány eleme 2011-ben ismét egy
újabb “frissítésen” estek át.
A templom mellett található egy műemléktemető is, melyben már nem lehet temetkezni.
Aki kívülről szemléli a templomot kicsit úgy érezheti mintha egy másik korba csöppent volna, főleg ha a “téglás” oldalról indítja a sétáját.
Ez az oldal azért is különleges (és nem befejezetlen, mint azt páran hiszik), mert a régészek igen sok munkát fektettek abba, hogy a lehető leghitelesebben megmutathassák a jelennek azt, hogy milyen is volt egykoron a templom a kezdetek kezdetén.
Ritka és különleges műemlék, olyan amit még a törökök sem dúltak fel és még egy komolyabb földrengés sem döntött le a lábáról!?

Ki tudja, hogy melyik híres írónk, költőnk volt az akit megihlett a málomi út, ami a templom felé vezet??

* A képeket én készítettem a hétvégén, saját fotók.

Merre járt a Műemlékvadász??


Jövő héten érkezik a bejegyzés a helyről (fotókkal kiegészítve),de addig várom kommentben a tippeket, hogy szerintetek pontosan hol is készülhetett a videó!?
Bevallom nem sikerült olyan igazán rejtélyes beharangozó felvételeket gyártanom, mert minden “nyomot” felvettem a helyről így nem biztos, hogy akkora meglepetés lesz majd a bejegyzés, de legközelebb majd jobban igyekszem…??


#ittaztánmindenműemlék #mégatemetőis

0FansLike
0FollowersFollow
5SubscribersSubscribe
- Advertisement -

Még több tartalom