Home Blog Page 4

A török kút különös legendája – Vajdahunyad vára (Erdély, Hunyad megye) #várlegendák

Történt egyszer réges régen, hogy Hunyadi János egy nagyobb csatából pár török fogollyal érkezett haza…bizonyára nem először.

A török raboknak az ígérte Hunyadi, hogy elengedi őket a rabságukból, ha ásnak neki a várba egy jó mély vízzel teli kutat.

Nem tűnik ez lehetetlen és nagy feladatnak a szabadságukért cserébe, ugye?

Aha, igencsak volt ám egy kis bökkenő itt a dologban, egy úgymond igazán fondorlatos csavar, mégpedig az, hogy a vár egy igazán sziklás, köves mondhatni nem ásásra alkalmas terepen állt (és áll ma is).

Hosszú – hosszú vérben és verejtékben gazdag kínkeserves év után a törökök azonban csodák csodájára megbirkóztak a feladattal!

Az élni akarás a remény tényleg köveket mozgat…ez esetben pedig vizet fakasztot!

Szomorú fordulat következett ezután ugyanis hiába lett meg a feladatba kiadott „török kút”, Hunyadi mégsem tartotta be a török raboknak / rabszolgáknak tett ígéretét.

Az egyik legenda szerint már nem is tudta volna, hiszen mire elkészült a kút addigra nem is élt és Szilágyi Erzsébet döntött végül a rabok sorsáról, akik „jutalmul” a kútért a vérpadra lettek küldve.

Ez így egy fajta felszabadulás a számukra gondolhatta Erzsébet, de a rabok minden bizonnyal nem ilyesfajta „szabadulásra” vágytak.

Persze kegyetlenség volt ez a Hunyadi család részéről, hogy hitegették őket, de ha a kor erő és egyéb viszonyait nézzük akkor nincs min meglepődni ebben az estben, hiszen nyilván a törökök sem jó szándékkal érkeztek abba a csatába, ahonnan fogolyként távoztak és valószínűleg ők sem bántak volna másként a magyar rabokkal.

A várban ez a kút egyébként a mai napig áll, le is fotóztam Nektek amikor a nyáron ott jártam.

A várban készült sok – sok fotóból egy párat csatolok majd a bejegyzéshez!

A kút különlegessége még a rajra látható felirat (amit szintén lefotóztam) amelyet a rabok közül az egyik vésett a kútra, a felirat az érzelmesebb legendák szerint így szól: „Vizetek van, de szívetek nincs!”, de a hivatalos fordítás szerint valójában azt jelenti az írás, hogy: „Hasan írta ezt, aki a gyauroknál raboskodik a templom melletti várban”.

Ti ismertétek ezt a legendát vagy jártatok is már esetleg az Erdélyben található Vajdahunyad várában?

A vár egyébként ottjártunkkor (2023. augusztus) éppen felújítás alatt állt…maradjunk annyiban, hogy szerintem nem tűnt túl professzionálisnak a folyamat, de reméljük a végeredmény majd az lesz!

Ami nálam teljesen kiverte a biztosítékot az az volt, hogy az egykor gyönyörű díszes rózsaablakok némelyike ragasztott módon (konkrétan mintha vennék otthonra egy rózsablak mintás ablak fóliát) volt „újra díszítve”….bízok benne, hogy a mostani felújítás során ezt a furcsaságot is orvosolni fogják(bár úgy tűnt ez már a „kész verzió”)… le is fotóztam ebből párat majd látni fogjátok szerintem, hogy ezek bizony fóliázott ablakok.

*Képek: Saját fotók.

*Információk forrása: A helyszínen hallottak… vagyis az idegenvezetőnk.

Emlékezzünk az ’56-os hőseinkre!

Üdv néked, Ifjúság! Üdvöz légy magyar nép,
ki lángban és vérben születtél meg újra
három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben!
Melyik nép írta fel mostanában nevét
így, hogy aranyt adott kezébe Isten ujja?
S mely nép beszélt így az önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonáját fújja?
… Bús igájának fájára írja hát,
s mint annyiszor a megsárgult ezerévben
vérrel és vassal tanítsa zsarnokát!”

/ Sinka István (1956. október 26.) /

*Kép forrása: Fortepan / Hegyi Zsolt, Balla Demeter felvétele

Kép leírása:

“Erzsébet (Lenin) körút a Rákóczi út felől a Dohány utca felé nézve, szemben a New York palota. A felvétel 1956. október 29-én készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan/Hegyi Zsolt, Balla Demeter felvétele.”

A „NAGY DRACULA – SZTORI” – SEGESVÁR + EGY KIS PÉCSI SZÁLLAL MEGFŰSZEREZVE #Épsztorik

Segesvár középkori várnegyede 1999-ben méltán lett a világörökség része.

Gyönyörű történelmi központjában sétálgatva tényleg úgy éreztem, hogy időutazáson veszek részt.

Csodaszép és védett épített kincsei közül mégis a legkevésbé feltűnőbb háza a legturistacsalogatóbb, hiszen egykoron egy legendákkal körbeszőtt életű híres – hírhedt férfi szülőháza volt ez a bizonyos ház.

Biztos ki is találtátok már a címből, hogy ki is lehetett ez a bizonyos férfi…hát, persze, hogy Vlad Tepes vagy ismertebb nevén Drakula Gróf.

Vlad Tepes egykori szülőházában napjainkban (ahogy a nyáron készített fotóimon is látszik) jelenleg egy középszerű étterem működik sajnos…a ház előtt lévő tolongás nem is az étteremnek szól soha, hanem mindenki az egykori rettegett havasföldi fejedelem szülőháza előtt akar szelfizni.

Vlad Tepes szülőház központi helyen található az Óratoronytól nem messze így tényleg nagyon könnyű megtalálni az épületet.

Az Óratorony szinte szomszédsáágban “sárgállik” Vald Tepes egykori szülőháza

A háztól nem messze található Vladról egy mellszobor is, amelynél szintén nagyon sokan fotózkodtak…köztük én is.

No nem csupán azért, mert a vámpírlegendák nagy rajongója vagyok már elég fiatal korom óta (egyébként is Karóbahúzó Vlad inkább szadista volt, mint vérszívó) hanem azért is, mert „gyüttment” pécsiként tudtam, hogy egykoron Vlad is megfordult a mi kis városunkban.

Bizony…bizony… viccesen szoktam is mondani mindig, hogy mindenhol van egy pécsi vagy egy rózsafai szál és hát ebben a történetben az előbbiből akad bőven…utóbbiról MÉG nem tudok, de semmi sem lehetetlen, mert minden út és persze szál is Rózsafára vezet, mint ismeretes.

Készítettem egy kis rövidke videót azzal kapcsolatban, hogy mi is volt pontosan Vlad Tepes „pécsi szála”, ha van kedvetek akkor lessétek meg …úgy gondoltam így szemléletesebb ez a „szál”. #szálszámlálóON

Vladtól híresebb Drakula már csak az őt alakító Drakula Lugosi Béla volt.

Lugosi Béla születésnapja apropóján posztolom ma egyébként ezt a bejegyzést ugyanis 141 évvel ezelőtt az erdélyi Lugoson látta meg a napvilágot Hollywood egykoron ünnepelt magyar sztárja.

A sikerhez vezető útja nem volt akadályoktól mentes, de végül a szakma csúcsára repítette Őt a „földijét” megformáló szerep.

Ti láttátok már az eredeti Dracula filmet?

A pécsi Dracula – sztorit ismertétek? ????

#spooktober #LugosiBéla141 #Dracula #DrakulaGróf #VladTepes #ValdDracul #Draculaszülőháza #Segesvár #műemlékvadász #Pécs #Erdély

*FOTÓK+Videó: saját felvételek.

Ezen a napon “születtek” – István Főherceg Szálloda

1846-ban ezen a napon nyitotta meg a kapuit a legendás István Főherceg Szálloda.

Az épület sokat látott szobáiról az egykori szálloda falain lévő emléktábák mesélnek az arra járóknak.

Mesélnek az egykori híres bérlőjéről Gundel Jánosról, híres lakóiról, mint például Klapka György és Bem József tábornokokról.

Itt hunyt el az „árvízi hajós” báró Wesselényi Miklós, de itt hunyta le örökre a szemét a fent említett Klapka György is.

És ezek csak apró részletek a nagymúltú épület történetéből, amely írók, politikusok, művészek és még sokak törzshelye volt…sőt 1848-ban még „toborozási központként” is funkcionált a hely.

Az épület természetesen a hosszú – hosszú évek alatt bővült és változott…főleg a II. Világháború tépázta meg, de szerencsére utána sem hagyták veszni és fel lett újítva.

Az épületben jelenleg a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságának a székhelye található.

Jó pár évvel a Szálloda avatása után, de szintén ezen a napon és szintén a fővárosban lett felavatva a Vöröskereszt Erzsébet Kórháza is szóval október 19.-e műemlékek születésesében gazdag nap volt, ugye?

*Az egykori István Főherceg Szálloda helyén működő Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságról a képeket Google Maps-ből (Google Utcakép) képernyőfotóztam ki.

Régen & Most egy kis #épsztorival fűszerezve – Körösfői Református templom (Körösfő, Erdély)

A templom egykoron 1764-ben épült a falu fölé magasodó dombra.

Kecses, fatornácú, négyfiatornyos szépségről van szó az esetében.

A Körösfői templom Kalotaszeg egyik legékesebb református temploma.

A történelem viharai már egyébként sajnos elég korán lesújtottak a templomra, mely a mai alakját az 1800-as évek közepén nyerte el.

A belsőtér különleges éke a díszes mennyezete mely már szintén nem az eredeti formájában látható, mert azt egykoron lebontották renoválás céljából, de az eredetiekből valójában már csak kevés volt menthető.

A mostani festett kazettás mennyezet 225 kazettából áll, melyekből a legtöbbet kalotaszeg legismertebb festőasztalosa Umling Lőrinc festett.

A munka során a fia Ifj. Umling Lőrinc is már vele együtt dolgozott.

A fotóim között láthattok majd erről a csodálatos mennyezetről is képeket.

A templom szószékkoronája is igen különleges, melyet Olasztelki Sólyom Ignác készített.

Az 1800-as évek közepén készült orgona Kolonics István orgonakészítő mester munkája.

A Körösfői templom török kincse pedig az az úgynevezett „Rákóczi – szőnyeg”, melyet állítólag II. Rákóczi György ajándékozott az egyik helybéli lakosnak amikor a szerencsétlen kimenetelű szászfenesi csata után Körösfőn sebesülten és fáradtan szállást kért a Korpos családtól.

A család a későbbiekben a templomnak adományozta ezt a különleges ereklyét.

A templom frissen lett felújítva (2023. október elsején volt a hálaadó Istentisztelet) és gyönyörű környezetben várja a látogatót.

A templom mellett található még egy Vasvári Pál emlékmű is, aki innen nem messze halt hősi halált 1849-ben.

*A fekete – fehér képek forrása:

FORTEPAN

1.kép (ahol többen is vannak a templom mellett): Fortepan / Fortepan

A fotó 1935 – ben készült.

2. kép (ahol a templom tornya is látszik): Fortepan / Kriss Géza

A felvétel 1979-ben készült.

*A színes képeket én készítettem idén nyáron (2023. augusztusában).

*A legtöbb információval a templomról helyben gazdagodtam és az idegenvezetőnk is nagyon sok érdekeséget osztott meg velünk az utunk során amit innen is nagyon köszi Bianka!

#Körösfő#Kalotaszeg#Erdély#KörösfőiReformátusTemplom#műemlékvadász#éptöri#keresdaHoldataképeken????

Fotósétás visszatekintés 1. rész + programajánló: „Pokoljáró” Tar Lőrinc udvarházának romjai & Mátraverebély – Szentkúti Kegyhely

A romokról szóló írásomat itt tudjátok elolvasni:

A kegyhelyről pedig itt:

https://muemlekvadasz.hu/…/matraverebely-szentkut…/

Látnivalók a faluban (és a falu határában):

~ Szent Mihály templom

~ Buddha Park – Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark – Tar

(Nyitvatartás és pontos elérhetőség itt: https://buddha-tar.hu/kapcsolat/kapcsolati-adatok/)

Túrázóknak:

~ Szakadás – árok

~ Tuzson arborétum (Tartól kb. 5 kilométerre található.)

~ Csevice- völgy, Csevice – forrás

Érdemes meglesni a környéken:

~ Mátraverebély – Szentkút Nemzeti Kegyhely

~ Hollókő és minden ottani csodaság (kb. 13 kilométerre található a falutól.)

~ Pásztói Múzeum

~ Pásztói Középkori Üveghuta

~ Pásztói Oskolamester háza

~Pásztói barokk kolostorépület

~Pásztó Szent Lőrinc templom

~ Pásztói Csohány Kálmán Galéria (Az @evelinamuemlekvadasz Instagram oldalon írtam már a galériáról és mellékeltem a poszthoz saját fotókat is)

*à Pásztói írásaimat itt tudjátok elolvasni:

~ Szurdokpüspöki pincesor

Túrázóknak:

~ Mátraverebély – Szentkúti Remetebarlangok

~ Szent László – hasadék (Mátraverebély – Szentkút)

~ Cserteri (Hasznosi) várrom

~ Isten tenyere / keze / „Kéz” kilátó (Felsőtold és Hollókő között található)

~ Szurdokpüspöki Istenanyánk szent kútja (Hollósdomb) stb.

Az ajánlható helyek és lehetőségek száma végtelen a környéken.

A poszt természetesen nem reklám csupán csak szívből jövő ajánlás, mert a környék igenis megérdemli az ajánlást és nagyobb figyelmet.

*Képek: Saját fotók.

Mecseki ibolyák #verselőműemlékvadász

Mecseki ibolyák

Mecseki ibolyák illatoznak a zöldellő mezőn

Ragyognak a bíbor és fehér színek, suttogva mesélnek néked.

A Mecsek lábánál a rejtekhelyük egy kert,

Ha arra jársz akkor titkaik tudója lehetsz.

*

Nézem őket, ahogy ringanak a lágy szellőben,

Mesélnek nekem azokról, akik itt jártak régen.

Elfeledett nyarakról, titkos szerelmekről,

Az ibolyák alatt egymásra talált szívekről…

*

Sok generáció lelkét simogatták már meg,

Évezredek óta örökítik tovább a szépségüket.

A mecseki ibolyák nem felejtenek, őrzik a múltat,

És minden kis szirmukban egy-egy történet hordoznak.

*

A mecseki ibolyák között a múlt és a jelen összefonódik.

A természetnek ezen szegletében időtlenség lakik,

Az ibolyák édes illatával emlékek reppennek szárnyra

Megtalálják útjukat azokhoz, akik nosztalgiára vágynak!

~ Evelintől Az „ibolyások” emlékére ~

*Képeket Midjourney-vel készítettem.

A pécsi ferde torony – avagy hazánk egyik legszebb meteorológiai állomásának / „házikójának” a története

Pécs „ferde tornya” valójában egy meteorológia állomás, de a tornya valóban ferde…igaz nem volt mindig az.

Különös küllemén túl egy sokat látott „épületkéről” van ám szó az esetében…és itt nem csak arra gondolok, hogy naponta rengetegen haladnak el mellette a Széchenyi tér felé tartva, hanem arra, hogy többször is „költözködött”.

A meteorológiai állomás „atyja” Kiss József volt, akinek a neve a pécsiek számára egybeforrt a Mecsek Egyesületével és a Pécsi tévétoronyéval.

Utóbbival azért, mert egykoron a mai TV-torony szoros szomszédságában állt a Kiss Józsefről elnevezett Kiss József-kilátó.

Ma már csak egy emléktábla őrzi ennek a kilátónak az emlékét pedig még ma is állhatna szerintem… ☹#képalapokonálltovább

Az egykori Kiss József – kilátó

(Kép forrása: Fortepan / Buzinkay Géza)

No, de kanyarodjunk vissza a ferde toronyhoz!

Az időjárásjelző házikó 1908 nyarán készült el és került oda, ahol napjainkban is áll.

1918-ban a szerb megszállás alatt a „házikót” is kifosztották sajnos és az állapota sem volt a legjobb.

Az 1930-as évek végén a tér és környékének felújítása / rendezése /átalakítása tette indokolttá egyébként a meteorológiai állomás elköltöztetését az eredeti helyéről.

Innentől kezdve „megsétáltatták” kicsit Dömörkapu környékén (dömörkapui menedékház mellé és végül a dömörkapui buszforduló közepére helyezgették át), majd végül 1991-ben ( a Mecsek Egyesület évfordulóján) felújított állapotban visszakerült az eredeti helyére ahol azóta is szerényem meghúzódva áll.

Az idő vasfoga nyilván nem kímélte a „házikót”, a ferdeségének az okát is csak találgatni lehet…bizonyára a sok költözés nem tett jót neki.

Többszöri (leginkább belső) karbantartás ellenére is sajnos egyre jobban ferdül az a torony…bízok benne, hogy hamarosan sikerül megállítani ezt a folyamatot ami ugyan a turisták számára vicces jelenség lehet, de valójában kicsit sem az, ha egy ilyen nagymúltú épített kincs egyszer tényleg eldől.

A „házikó” jelenlegi állapotáról hamarosan megosztok majd egy videót is a YouTube oldalamon.

Drukkoljatok Ti is kérlek, hogy egyszer újra a régi pompájában állhasson ez a kis különleges „házikócska”.

* Színes Képek: Saját fotók.

* Az egykori Kiss József- kilátót ábrázoló fekete – fehér kép forrása: Fortepan / Buzinkay Géza

#Pécs #pécsiferdetorony #ferdetorony #különlegesség #időjárásjelzőházikó #történelem #helytörténet #turizmus #éptöri #műemlékvadász

Moskovits Miksa “kék palotája” – Moskovits Miksa- palota (Nagyvárad)

0

????Nagyvárad úgymond szecessziós negyedének az egyik különleges éke ez az 1904 és 1905 között épült műemlék palota.

Az épület névadója és első lakója Moskovits Miksa mérnök volt.

A palota tervezője pedig Ifj. Rimanóczy Kálmán volt.

Nem túlzok, hogy a turisták egyik kedvenc fotó témája és “szelfi- pontja” ez a szecessziós csoda.

Az épület jó állapotú, pár éve lett felújítva és épületdíszeinek (is) hála tényleg vonzza a tekinteteket.

*Fotók:

Saját fotók, augusztusban készítettem őket.

Magyarország első hangosfilmszínháznak épült mozija – avagy #épsztorik a Pécsi Apolló Mozi épületéről

A Pécsi Apolló Mozi 1912-ben nyitotta meg a kapuit a nagyérdemű előtt „Apollo Projectograph” néven a Perczel utcában.

Hogy szokásomhoz híven ne hagyjam ki ebből a történetből sem a Zsolnay – szálat így muszáj megosztanom azt is veletek, hogy az Apollo Projectograph Rt. alapítótagjai között bizony oszlopostagként ott volt a Zsolnay család is (több másik helyi iparossal / vállalkozóval együtt).

No, de visszakanyarodva a mozira az Apolló épülete páratlannak számított ekkoriban ugyanis hazánkban ez az épület volt az első, amely kifejezetten mozinak épült.

Az épület tervezői Spiegl Frigyes és Englert Károly voltak, az építkezést pedig Károlyi Emil cége vezényelte le.

A mozi belső terének a freskói Gebauer Ernő munkái.

A mozi épülete stílusát tekintve a szecesszió és az art deco nászából született stílusjegyeket visel magán….tehát mindkettőből valamennyit, de szemmel láthatóan azért az art deco jegyei a dominánsabbak az épületen.

Az Apolló ahogy régen úgy a későbbiekben is üde színfoltja a városnak, egy igazi művészmozi egy kultúr-zóna, egy olyan hely ahová, ha belépsz akkor érzed, hogy jó helyen jársz.

Az Apolló egyébként szerencsére a mai napig várja a filmek szerelmeseit.

További információk a moziról és az itt megnézhető filmekről és eseményekről /filmklubokról:

https://www.apollopecs.hu

A mozi ad otthont a Trafik nevezetű étterem – kávézó és szórakozóhelynek is.

A Trafik a mozi egykori nagytermében kapott helyet.

 #nemreklám

*A kép saját fotó, pár napja fotóztam.

*Cikkek és cikkrészletek forrása: ADT., mint mindig.

Azon belül pedig:

~ Dunántúl 1912. 12.13.-i száma

~Pécsi Újlap 1912.12.12. sz.

~ Dunántúl 1912. 05. 23. -i sz.

#Apolló #ApollóPécs #Apollómozi #művészmozi #Pécs #épsztorik #éptöri #műemlék #műemlékvadász #elsőhangosfilmszínházépülete #hangosfilmszínház #mozitörténelem #Evelinaműemlékvadász

0FansLike
0FollowersFollow
5SubscribersSubscribe
- Advertisement -

Még több tartalom