Mecseknádasd titokzatos várának a története – avagy a „Rékavár” legendája

Mecseknádasd és Óbánya között található egy vármaradvány, amit Réka-várként emleget mindenki, de néhány forrásban Rákvárként is szerepel a neve.

Ennek a vármaradványnak (a rom szót még mindig utálom) az építéséről, építtetőjéről, tehát úgy összességében az egész egykori vár épülettörténetéről nem maradt fenn sajnos semmilyen információ ezért a „rejtélyek váraként” is hívhatnánk akár, mert tényleg sok rejtély és legenda lengi körbe a várat…mert ugye ilyen esetben szabadon szárnyalhat mindenki fantáziája, ha nincs semmi konkrétum az adott épület történetéről, ami számomra kihívás is tudna lenni, mert egy kisregény méretű történetet is tudnék a vár köré kreálni, de akkor hol maradna a hitelesség?

Számomra mindig kicsit bosszantó, ha nem sikerül kiderítenem valamit vagy ha túl sok a „ha”, „valószínű” és az „esetleg” szó egy tanulmányban vagy cikkben, de sokszor tényleg csak a feltételezések maradnak egy-egy #épsztorival kapcsolatban…

A legnépszerűbb teória szerint a „Rékavárat” Attila hun király építette Réka nevű feleségének és innen jött a vár elnevezése.

Ez egy igen „kreatív” legenda, de alapja sajnos nincs annak, hogy igaz is lenne, de ezt mindenképpen megakartam veletek osztani!

A várat egyébként a 13. században említik először az oklevelek, addig mintha nem is létezett volna szóval nagyvalószínűséggel a 13. század elején épülhetett a vár.

A legelső és legátfogóbb vizsgálatot a várral kapcsolatban Papp László régész végezte 1963-ban, ezzel kapcsolatban Hungaricana -n megtaláljátok a teljes írását a várnál történt ásatás eredményeiről, de az írás pontos címét leírom majd lent a források között, hogy könnyebb legyen megtalálni azoknak, akiket esetleg érdekel az ásatás teljes története.

Ezen 1963-as munkálatok során egyébként megállapították azt, hogy egykoron, hogyan is nézhetett ki a vár és a keletkezésének az idejét is megpróbálta Papp László behatárolni.

Papp munkája során egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta.

És most nézzünk meg együtt egy viszonylag kisebb ámde fontos idézetet Papp László írásából, ami segíti azt, hogy jobban átláthassuk a vár #épsztoriját:

„Nyilvánvaló, hogy Rékavár esetében magánvár építkezéssel állunk szemben. A tatárjárás után, illetve a feudál-oligarcha anarchiának XIII. századi, egyre inkább kibontakozó állapotában a birtokos főurak egyike biztonságot teremthetett a maga és családja, valamint értékei számára a via magna-tól távol ugyan nem eső, de egykönnyen szembe sem tűnő, hegyektől közrezárt, meredek ormon épített, a kor viszonyaihoz képest jól megerősített kastélyban.

A vár területének 5500 m2-t meghaladó nagysága, méginkább a várudvart mintegy 415 m hosszúságban keretező, magas kőfal 3 méteres vastagsága azonban elgondolkoztató. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy e nagy területen, s körfal erősítéséhez képest csak kisszámú, s szerény terjedelmű, maradandó anyagból emelt épület állott. Könnyen támadhat ugyan az az érzésünk is, hogy a vár elpusztult, mielőtt teljesebb kiépítésére sor kerülhetett volna, aminek következtében viszont egy korai váralakzat maradványai állanak előttünk.

A vár Szent István-kori keletkezésére vagy fennállására, használatára a lefolyásában, eredményében vázlatosan leírt felderítő ásatás régészeti, műtörténeti forrásanyag értékű bizonyítékokat nem hozott napvilágra. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy, a vár területét teljesen átfogó ásatás a fentebb mondottnál korábban itt folyt életnek nem akadhatna nyomára. „

Most, hogy már nagyjából megismertük ennek a rejtélyes vármaradványnak a történetét lassan zárom is a soraimat, de előtte még megosztanék veletek egy utolsó, de nagyon érdekes legendát még a várról.

Képzeljétek úgy tartják a legendák, hogy itt, ebben az egykori várban született Skóciai Szent Margit (khmm Szent István unokája, szóval lehet, hogy sanszos az a Szent István kori feltételezése Papp úrnak? ) aki később III. Malcolm skót király neje lett.

Skóciai Szent Margit emléke előtt tisztelegvén található is itt egy emlékkő a vármaradványnál.

Nádasd várának (ahogy az írásos emlékekben emlegették) megsemmisülésének a története sem egyszerűen megállapítható történet, de esélyes, hogy nem egy véletlen tűzbaleset hanem a törökök „áldozata” lett, mivel a XVI. – XVII. században már egyáltalán nem lehet semmilyen említést sem találni róla.

Ha várként nem is, de az akkori lakosság „kőelhordó munkásságának” köszönhetően ilyen – olyan épületként (leginkább malomként) legalább újjászülethettek a vár kövei szóval ez felér egy fél „boldog befejezéssel” ebben az esetben, nem?

Na jó, ez nagyon nem volt vicces…elnézést kérek a borzasztó humoromért!

Ti túráztatok már a Réka-vár felé vagy hallottatok esetleg már erről a legendákkal körbe szőtt történetéről?

Nektek melyik az a kedvenc műemléketek, amelynek az #épsztorija ilyen sok mondával van „összenőve”?

*Források:

Hungaricana, azon belül:

~ Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása, Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967) – idézet és az ásatáson készült fekete-fehér fotók is innen lettek „kiragadva”.

~ Skócia Szent Margit emlékkeresztjének fotója – Dunántúli Napló, 1996. július 26.-án megjelent lapszáma.

~ A színes kép Skóciai Szent Margit szobráról pedig saját fotó, amit egy óbányai túránk során készítettem.