A boldogság szigetének épült, de az örökre sajgó gyászoló szív jelképe lett – Nádasdy -kastély (Nádasdladány) #épsztoripercek17

~ Épült:

1873 és 1876 között.

(1876-ban nyerte el a végleges formáját a kastély a különböző bővítések által.)

~ Építtetője:

Gróf Nádasdy Ferenc és imádott felesége gróf Zichy Ilona közösen álmodták meg ezt a meseszép kastélyt otthonuknak, a kastély tervező építészei pedig (ugye „több szakaszos” volt a bővítés, építkezés így több építész is rajta hagyta a kézjegyét a kastélyon):

• Linzbauer István

• Hübner Nándor

és Hauszmann Alajos voltak.

~ Építészeti stílusa:

Romantikus, historizáló, neogótikus, angol Tudor- stílusú kastély…remélem nem hagytam ki semmit a felsorolásból.

~ Jelenlegi állapota:

Tökéletes állapotban van a kastély, nemrég lett felújítva.

~ Érdekességek:

1. A kastélyt Nádasdy gróf és neje Ilona terveztette egy már meglévő barokk kúria „ újragondolásaként” és úgymond a „boldogság szigetének” épült, de sajnos az ifjú feleség már nem láthatta a terveik szerint felépült otthonukat ugyanis alig 24 évesen elragadta a halál szeretett Ferencétől és imádott gyermekeiktől.

Szegény Ilona az éppen tomboló 1873-as kolerajárvány áldozata lett.

2. Nádasdy Ferenc annyira imádta a feleségét, hogy soha többé nem nősült meg és mindent úgy rendezett be a kastélyba ahogy együtt megálmodták Ilonával, hogy ezzel is tisztelegjen az emléke előtt.

Gyakorlatilag úgy élt ott Ferenc mintha Ilona is vele lenne…csak Ő a szívében élt tovább vele.

3.A kastély Tudor- stílusára sokak szerint azért esett a család választása, mert bizonyos legendák szerint a Nádasdy család ősei Angliából származnak.

4. Az épület az 1500-as évekbeli angol és skót kastélyokat mintázó külleme ellenére minden modern „pompával” fel volt ruházva: be volt vezetve a víz, a gáz, sőt még a telefon is a kastélyba!

5. A kastély legkülönösebb éke az „Ősök csarnoka” elnevezésű terem, ahol a család legjelentősebb tagjainak a képmásait tekinthetik meg az odalátogatók.

6. A kastélypark meseszép, tava és kertje is szépen gondozott (no nem mindig volt ám így…ugye a háború utáni idők sehol sem voltak „egyszerűek”).

7.A Nádasdy – kastély 1993 óta van műemlékké nyilvánítva.

8. Hosszú és olykor sanyarú évek vannak a kastély mögött.

A háborúk viharjain (jelen esetben kifosztásain) túl volt, hogy a teljes „leépülés” is fenyegette az épületet, de szerencsére időbe megfelelő kezekbe került a kastély és a 2021-es (fejújítások utáni) átadása után ismét látogatható és múzeumként várja az érdeklődőket.

~ Képek a kastélyról:

~ Dohányzó/szivarszoba a kastélyban, ami „árulkodik” a gróf vadászat iránti szenvedélyéről ~

~A kastély különleges könyvtára ~

*

—————————————————————————————————————————————–

*Képek forrása:

~A kastélyt teljes egészében kívülről ábrázoló kép forrása:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Teljes, hivatalos forrás megjelölése / leírása pedig:

„A Nádasdy-kastély és parkja. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.037”

~ Az „Ősök termét / csarnokát” ábrázoló kép forrása:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Leírása:

„Nádasdy-kastély, „ősök terme”. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.023”

~ A kastély különleges könyvtárát ábrázoló kép forrása:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

„Nádasdy-kastély, könyvtár. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrása egész pontosan:

 Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.021”

~ A kastély agancsokkal díszített dohányzó/ szivar szobájáról készült kép forrása:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

„Nádasdy-kastély, dohányzó. A felvétel 1895-1899 között készült.

A kép forrása pontosítva:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.022”