~ Épült:
1868-ban épült meg ez az igen szép utasváró /indóház.
~ Építtetője:
A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, a tervezője pedig Kauser József építész volt.
~ Építészeti stílusa:
Svájci stílusú épület.
~ Jelenlegi állapota:
Az épület tökéletes állapotban van.
Ez a tökéletes állapot pedig annak köszönhető, hogy 2017-ben sikerült a lóvasút végállomásának az eredeti küllemét visszavarázsolni.
~ Érdekességek:
1.A lóvasút járműveiről:
„A járműveket a Maschinen-und Wagenbau-Fabrik des Anton Spiering bécsi gyár készítette. Az első 12 kocsi 1867. októberében készült el. Az 1-10 számú csukott és a 11, 12 nyitott kocsikat novemberben hajón szállították Budára.
A csukottak ára 2280, a nyitottaké 1280 ft volt. 1868-ban a BKVT újabb 28 kocsit rendelt.
A járműállomány 1868. októberében 31 kocsiból állt, ebből 10 emeletes volt.
A cég (=BKVT) ekkor 132 lóval rendelkezett, egy jószág naponta 15 icce (kb. 12-13 liter) zabot fogyasztott.
A lovak gondozását szigorúan megkövetelték a kocsisoktól.
Állatorvost is alkalmaztak és a Budai „Római császárhoz“ címzett patikában a lovak gyógyszereire folyószámlát nyitottak.”
(Idézet forrása: Városi Közlekedés 98/3. 184.oldala, K. Juhász Erzsébet: 130 éve indult a Budai Lóvasút c. írása)
2.A zugligeti épület a lóvasút „leáldozása” után sem maradt utazni vágyó / utazásra váró utasok nélkül ugyanis a Zugligeti lóvasút-végállomása helyet 1896-tól a villamos végállomása lett.
Kedvelt kirándulóhely volt a környék így fontos volt, hogy meglehessen közelíteni valamilyen utasszállítón.
3. Sajnos egy szomorú villamos tragédia is fűződik a hely, illetve a Zugligeti villamos történetéhez.
1900 nyarán a végállomáson tartózkodó villamosra feltóduló utasok közül valaki véletlenül kioldotta a villamos kézifékét, amely így féktelenül robogott lefelé az igencsak lejtős útvonalon és bizony sajnos ki is siklott a Virányos úton.
A tragédia sajnos 4 halálos áldozatot követelt és a sérültek száma sem volt csekély.
A baleset akkora megdöbbenést okozott, hogy alaposan meg kellett vizsgálni az okokat, illetve fontos szabályok lefektetésére is sor került ekkor.
A villamosközlekedés betiltása is szóba került, de természetesen ez csak felvetés maradt.
4. A Zugligeti villamos-vonal idővel meg lett hosszabbítva így már valójában nem végállomás szerep jutott az épületnek, hanem „csak” megállóhelyi.
5. Az épület 2 pavilonból és egy köztük elhelyezkedő nyitott csarnokból állt.
A csarnok volt a váró, a két pavilonban pedig helyet kapott például: posta, irodák, állomásfőnöki szoba stb.
6. A végállomás épülete idővel a „kihasználatlansága” miatt, ha jól tudom először laktanyaként majd társasházként született újjá.
7. A Zugligeti 58-as villamosvonal 1977-ig működött.
8. A műemlék épületben a 2000-es évekig éltek, de az állapota már ekkor sem volt rózsás.
Idővel az enyészet szerette volna kiszemelni magának a házat, de szerencsére a 2017-es felújítás legyőzte a nem kívánatos „tulajdonost”.
Hál Istennek a Hegyvidéki Önkormányzat mindent megtett azért, hogy legyen támogatás / forrás a felújításra…és lett is (EGT Alap+ állami támogatás).
9. Az épületben jelenleg kulturális – és rendezvényközpont működik.
A Lóvasút részeként, de különálló épületben a Hegyvidéki Helytörténeti Múzeum várja a látogatókat.
Az épület másik völgy felőli szárnyában pedig az EBER Desszert nyitotta meg a kapuit.
Lehet kicsit kuszának hat ez a „helymeghatározás” így, de a Lóvasút honlapján minden információt megtaláltok arról, hogy mi és hol található. #nemreklám
Remélem tetszett Nektek ez a mai #épsztori is!
Nem tudom, hogy Ti, hogy vagytok vele, de én speciel nagyon szívesen utaztam volna lóvasúttal…oh, és ilyen meseszép végállomásra megérkezni is micsoda csuda lehetett!
Na, jó….most ismét várom azokat a jelentkezőket akik megsúgják azt, hogy miként lehetséges az időutazás! 😀
Ha megtudom a titkát akkor kit várhatok a Zugligeti Lóvasút Végállomásán egy kis utazásra? 😀
A Fácán vendéglő éttermében én állom majd az ebéd árát…no, mikor indulhatunk? 😀
*Képek forrása:
Mindkét 1983-as fekete – fehér fotó forrása:
~ Fortepan / Makovecz Benjamin
Színes fotók:
~ Google Maps utcakép.
Információk forrása:
~ ADT.:
Többek között a Közlekedéstudományi Szemle és a Városi Közlekedésben megjelent írások.
