Home épsztorik EZEN A NAPON…

EZEN A NAPON…

0

1905. 11. 09.-ÉN SZENTELTÉK FEL BUDAPESTEN A SZENT ISTVÁN – BAZILIKÁT

A BAZILIKA TÖRTÉNETÉRŐL RÖVIDEN #ÉPsztorik:

„…1817-ben a lipótvárosiak kérelmére építettek egy ideiglenes kis templomot.

Falusias külsejű, idomtalan, mansardos födelű épület volt, puszta létével örökös figyelmeztetés arra, hogy mielőbb el kell távolítani s helyébe a fejlődő városhoz méltó templomot emelni.

Ezt a tervet nem is hagyták abba, a nehéz viszonyok közt is folyton gyűjtöttek az új templomra.

1821-ben a városi tanács gyűjtő-íveket bocsátott ki, a melyeknek eredményeképp összegyűlt körülbelül negyedfél százezer forint.

Ekkor a tanács megbízott a tervek elkészítésével egy Schwarz József nevű rajztanárt, a ki 1822-ben be is nyújtott két tervet.

Ezek, melyeket lapunk mai számában talál az olvasó, a lipótvárosi templom legelső tervei s érdekes, bár nem épen művészi emlékei az akkori pesti építészetnek. Megvalósulásra sohasem jutottak

. A mozgalom hol szünetet tartva, hol meg újra föllendülve tartott 1845-ig, a mikor végre megbízták az akkor legtekintélyesebb pesti építészt, Hild Józsefet, a tervek elkészítésével.

… A míg a tervek elkészültek s végigjárták az akkori hatósági eljárás lassú és hosszadalmas útját, a szabadságharcz kitörése újra elhalasztotta az építés megkezdését.

1851-ben aztán elkezdték Hild vezetésével a munkát.”

/Az idézet a Vasárnapi Ujság 1905. évi 52. évfolyamának 47. számából származik/

Hild végül nem érte meg, hogy befejezhesse ezt a hosszadalmas és nagyon fontos munkát, utódja Ybl Miklós lett aki  néhány ponton igencsak újra kellett gondolja elődje terveit.

Idézek szintén a Vasárnapi Ujság 1905. évi 52. évfolyamának 47. számából:

„Ybl Miklós, a kire az építés további vezetését bízták, hamar meggyőződött arról, hogy azok a pillérek, melyeken a kupola nyugszik, nem elég erősek a roppant teher elviselésére. Fel is szólalt e miatt a tanácsnál, hogy javítással, toldozással ezen nem lehet segíteni, le kell bontani az egész építményt, de nem hittek neki.

Kiküldtek egy bizottságot a dolog tanulmányozására; mielőtt az azonban csak el is kezdte volna munkáját, a szerencsétlenség bekövetkezett. 1868 január 21-ikének éjjelén erős vihar volt, a mely az épületet annyira megviselte, hogy Ybl kénytelen volt jelentést tenni a polgármesternek, hogy a falak rövid idő alatt be fognak dőlni.

Január 22-ikén délután ez meg is törtónt, a hatalmas építmény, mely addigra már 600,000 forintot emésztett fel, romhalmazzá vált.

Régibb pesti emberek még ma is beszélnek erről az óriási szerencsétlenségről, a mely akkor hetekig izgalomban tartotta a lakosságot.

Volt azonban a bajnak jó oldala is: Ybl tekintélye, a miért előre megjósolta a bajt, nagyot nőtt s most már szabadon, művészi képzeletét nyűg nélkül követve dolgozhatta át Hild terveit.

S ebben az átdolgozásban nyerte a bazilika mai formáját…”

Egyébként sajnos Ybl is már csak az Égi tervezőasztal mellől figyelhette a Bazilika 1905. 11.09.-ei felszentelését ugyanis a hosszú munkának a teljes eredményét Ő sem érhette meg.

A végső (leginkább díszítési munkálatok) simításokat Kauser József végezte / fejezte be a Szent István Bazilikán.

A bazilikát Vaszary Kolos szentelte fel.

*KÉPEK, IDÉZETEK ÉS INFORMÁCIÓK FORRÁSA:

ADT., azon belül pedig:

~ VASÁRNAPI UJSÁG 1905. ÉVI 52. ÉVF. 47. SZÁMÁNAK 750. ÉS 753. OLDALA

#épsztorik #éptöri #SzentIstvánBazilika #Budapest #ezenanapon #19051109 #műemlékvadász #régicikkek #ADT #történelem #helytörténet #építészet #bazilika #Hild #Ybl #Kauser

NO COMMENTS

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Exit mobile version