Home ázsiai építészet Siheyuan – a kínai udvarházak világa (Kínai építészet)

Siheyuan – a kínai udvarházak világa (Kínai építészet)

0

A siheyuan (四合院;) egy hagyományos kínai építészeti stílus elnevezése.

Elrendezésük alapján a siheyuanokat mind a négy oldalról épületek ölelik körbe.

 Ez a kialakítás / építészeti stílus már több mint kétezer éve jelen van Kínában, leginkább Pekingben és Shanxi tartományban.

 A siheyuan tervei nem csupán lakóházak alapjaiul szolgáltak, hanem ugyanezzel az elrendezéssel épültek akár a paloták, templomok, kolostorok és kormányzati hivatalok is stb.

A siheyuan egyszerre szolgált otthonként és státuszszimbólumként.

https://muemlekvadasz.hu/wp-content/uploads/2025/08/20250828_1037_Traditional-Siheyuan-Courtyard_simple_compose_01k3qx5w7wfw1a8nts4shbsxbk.mp4

A legnagyobb udvarházakban többnyire több generációs nagycsaládok éltek együtt.

Az udvarház díszítettsége és a mérete mindig a család rangját szolgált „szimbolizálni”.

A siheyuan általános felépítései és kialakításai:

Egy tipikus siheyuan négy fő épületszárnyból áll, amelyek az észak–déli és kelet–nyugati tengelyek mentén helyezkednek el.

Az északi oldalon álló, délre néző épület a főház (zhèngfáng 正房).

Ehhez csatlakoznak kelet és nyugat felé a mellékházak (xiāngfáng 厢房).

Az északi, keleti és nyugati épületeket fedett folyosók (chāoshǒu yóuláng 抄手游廊) kötötték össze, amelyek nappal árnyékot adtak, éjszaka pedig hűvös helyet kínáltak az udvarban.

A bejárattal szemben, déli oldalon épült a szemközti ház (dàozuòfáng 倒座房).

A főház mögött gyakran külön hátsó épület (hòuzhàofáng 后罩房) állt, ez volt az egyetlen hely, ahol hagyományosan kétszintes épületet emelhettek.

A kaput rendszerint a délkeleti sarokba helyezték, cinóbervörösre festett szárnyakkal és réz kopogtatókkal. Belül mindig állt egy válaszfal (yǐngbì 影壁), amely egyszerre óvta a magánéletet és – a hiedelem szerint – védelmet nyújtott a rossz szellemektől.

A kapu elé gyakran kőoroszlánokat állítottak.

A nagyobb siheyuanok több udvarból és magánkertekből álltak, ami egyértelműen a család gazdagságát jelezte.

Az elrendezés a hagyományos kínai hitvilág (öt elem, nyolc trigram) rendjét követte.

A főház mindig északon állt, mert a „víz” elemhez kötötték, amely a tűz ellentéte volt.

 Az udvar szimbolikusan a családi erkölcsöt és a konfuciánus etikát fejezte ki: a legtöbb napfényt kapó északi házban a főházban a családfő lakott, a keleti és nyugati mellékházakat a gyerekek vagy a rokonok kapták, míg a legkevesebb fényt élvező déli ház a szolgáké, fogadószobáé vagy a közös étkezések helyszíne volt.

https://muemlekvadasz.hu/wp-content/uploads/2025/08/20250828_1053_Serene-Siheyuan-Animation_simple_compose_01k3qy3zqved5b681txdbmyz1n.mp4

A főház mögötti hátsó traktus hagyományosan a hajadon lányok és a női szolgák lakóhelye volt.

A középső épületi részeket gyakran szentélyként használták az ősök tiszteletére.

Amennyiben a családfőnek ágyasai voltak(már pedig bizony akkoriban voltak) akkor a feleség a keleti szobát foglalta el, az ágyasok pedig a nyugatit.

A család idősebb fia (a „hivatalos” örökös) és családja a keleti mellékházban, a fiatalabb fiú utódok (második ifjú úr, harmadik stb.) pedig a nyugatiban laktak általában.

Tényleg hosszan sorolhatnám ezeket a „szabályokat”, hogy kis és hol lakhatott, de szerintem ennyi is jól tükrözi az elrendezés / leosztás hierarchikusságát.

https://muemlekvadasz.hu/wp-content/uploads/2025/08/20250828_1042_Traditional-Siheyuan-Sketch_simple_compose_01k3qxewmhfa2bcpgms0ph69q2.mp4

Még a temetési szertartásoknak is megvoltak itt egyébként a speciális szabályai: a koporsót mindig dél felé fordított fejjel helyezték el, de a pontos ravatalozási helyzete / pozíciója az elhunyt rangjától függött – a családfőé például a  főház középvonalán lett elhelyezve.

A siheyuan építészeti megoldásai természetesen a praktikumot is szolgálták.

 Az északnyugati fal mindig magasabb volt, hogy felfogja a hideg szelet, az ereszek pedig lefelé íveltek voltak, hogy elvezessék az esővizet, a tető pedig egyszerre adott hűsítő árnyékot nyáron és tartotta bent a meleget télen.

A siheyuan udvarát fák, virágok, kis tavak és szép díszkövek varázsolták kertté, amely kert egyfajta kültéri „nappaliként” is szolgált.

A modern kori Peking népességrobbanása azonban idővel alapjaiban változtatta meg a siheyuanok sorsát.

Sok házat feldaraboltak, több család költözött egy udvarba, a komfortszint pedig alacsony lett, például a saját mellékhelyiség is ritkaságnak számított.

Az 1990-es évektől kezdve az olyan régi városi épületeket, amelyek elrendezésüket és állapotukat tekintve már nem voltak megfelelőek vagy jól kihasználhatóak ezeket sorra bontották le Pekingbe és a helyükön magas lakótömbök emelkedtek fel az ég felé, ez a változtatás bizony a siheyianok többségét is utolérte.

Ettől függetlenül Pekingben ma is több száz történelmi siheyuan áll védett műemlékként, közülük több pedig múzeumként működik: pl. Lu Xun Múzeum.

Ti ismertétek a történetüket?

Természetesen hosszan lehetne ám még írni róluk, de az én írásom most csak leginkább egy kis „alapbemutató”, egy kis érdekesség a siheyuanok történetéről.

https://muemlekvadasz.hu/wp-content/uploads/2025/08/20250828_1053_Serene-Siheyuan-Animation_simple_compose_01k3qy3zp5ep0ajccy75yd5w0v.mp4

*Az animációt Sorával készítettem, az illusztrációt pedig képszerkesztő program segítségével „varázsoltam”.

Siheyuan #ChineseArchitecture #CourtyardHouse #Peking #China #Kína #építészet #CulturalHeritage #ArchitectureHistory #TraditionAndModernity #műemlékvadász

NO COMMENTS

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Exit mobile version