A műemlékvédelem alatt álló cáki pincesor története

Cák egy mesebeli kis község Vas megyében és méltán híres a ritka pincesorairól.
Maguk a pincék a falu mögötti ősgesztenyésnél találhatók és első ránézésre olyan mintha tényleg egy mesébe csöppent volna az idelátogató.
Szinte már arra számít az ember, hogy előbukkan itt egy tünde vagy egy kis manó. ?
A pincesor teljes felmérését 1962 – ben Gazda Anikó végezte el, aki munkatársaival ekkor összesen 33 épületet mért fel.
Ezekből: 1 sövényfalu, 10 kőfalu és 22 boronafalu volt.
Bár a kőpincék zavarták az egységes képet, de mégis a teljes pincesor és ősgesztenyés védelembe vételét kérték a kutatók.
A cáki pincesor legrégebbi épülete egyébként 1778-ban épült, a többsége pedig az 1800-as évek elején.
Maga a pincesor épületei a telken kívüli bortároló építmények legrégebbi változatának a képviselői.
Földfelszín felettiek és egysejtűek – így áll a hivatalos jellemzésében a leírásuk.
Falazatuk boronafal, tetejük zsúpfedeles mely elől csonkakonytos, hátul pedig úgynevezett „farazatos”, gerincük pedig sározott zsúp fedi.
Csonkakontyos tetejük előreugrik a homlokzat elé.
1974 – ben a védett épületek közül 6-ot megvásárolt a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, melyeknek elkezdték a felújítását, illetve 2 távolabb található veszélyeztetett épületet is ide telepítettek ezek mellé.
Ha valaki a falu felől közelíti meg a pincesort akkor az első 8 épület (ezek a fent említett pincék) felújítva, teljes berendezéssel szabadtéri néprajzi múzeumként várják a turistákat.

(A múzeumtól nem messze a forrás mellett van még 1 védett épület, mely szintén őrzi a régi idők báját, csak nádra cserélték a zsúptetejét.)

Ti jártatok már ezen a varázslatos helyen??✨

*Képek forrása: Vasi Szemle, 1973., 27. évfolyam, 2. szám., 202. és 203. oldala