Csillagfényből az enyészet sötétségébe burkolva – avagy a bicskei Hegyi-kastély és csillagvizsgáló, illetve az itt található Nagy – mauzóleum lőpor illatú története

Ma már csak gaztengerbe veszett romok hirdetik azt igen veszélyes terepen, Bicske után nem messze (Mány felé), hogy egykoron állt itt egy kastély csillagvizsgálóval és egy végül üresen maradt mauzóleummal.
Nem javaslom senkinek sem a romok megkeresését, mert állítólag a mai napig a világháborúból ott maradt aknák lephetik meg az embert és egyéb veszélyekkel is számolni kell annak, aki arra tévedne.
A kutatásaim alapján én is inkább úgy döntöttem, hogy hallgatok az óva intő szavakra és maradok inkább a Covid miatt sajnos már amúgy is sokszor rám kényszerített virtuális terepen és úgy állítok egyfajta mementót ezeknek a ma már kevésbé ismert műemlékeinknek, ahogy azt a lehetőségeim engedik.
Írhattam volna azt is, hogy szebb időket látott műemlékeinknek, de ez sajnos sosem volt igaz erre az épületegyüttesre…vagy legalábbis nem tartósan.
És hogy miért írom ezt?
Meséljenek inkább helyettem az épületek, jobban mondva a történeteik! #épsztorik
A csillagvizsgáló és a hozzá tartozó épületek építtetői Batthyány Kázmér gróf és a gyógyszerész, matematikus, csillagász végzettséggel is rendelkező révkomáromi születésű Nagy Károly voltak.
Batthyány Kázmér külföldön élt és jó barátságot ápolt a sokat utazó, sokat látott ambiciózus Károllyal, ezért nem is volt kérdés a számára, hogy támogassa barátja nagyratörő terveit a csillagvizsgáló tudományos központ létesítésével kapcsolatban.
Az építkezés nagy valószínűséggel az 1840-es évek közepén (több forrás szerint 1847-ben) fejeződhetett be, a kastélyegyüttes tervezője pedig Pollack Mihály volt.
Ami biztos, hogy az épületek klasszicista stílusban épültek és ma már, ahogy azt fent is említettem csupán csak a csillagvizsgáló torony darabkája és a mauzóleum látható belőlük, de azok is borzasztó állapotban. 🙁
Lehet, hogy miközben ezeket a sorokat gépelem már ők is megadták magukat az elmúlásnak, hiszen sajnos senki sem tartotta őket érdemesnek arra, hogy megmentse a végtől.
Pedig egyébként régebbi cikkekben azt olvastam, hogy többször is szőttek már egészen jó terveket a csillagda és a mauzóleum újjáépítésére (a kastély ekkor már a földdel volt egyenlő, ugyanis a II. világháborúban felrobbant) de valami ezek szerint mindig a projektek újtában állhatott, mert tudtommal nem lett ezekből semmi, hiszen akkor nem így festene a helyzet ahogy.
Képként természetesen mellékelek néhány cikkből részleteket, amelyek közül az egyik teljes szövegében van egy nagyon találó mondat, ami, ha nem is minden műemlék helyzetére, de néhányéra sajnos mindenképpen igaz, ezt idézem is:
„Az idő nem igen kíméli az emberi építményeket, s hogyan is kímélné, ha maga az ember sem óvja azt, ami pedig megmaradásra érdemes.” (Idézet Zsohár Melinda 1986.10.18.-án a Fejér Megyei Hírlapban megjelent írásából.)
No, de nagyon elkalandoztam az épületegyüttestől, pedig nagyon jó kis leírásokat találtam az elrendezésükről (ha már nem láthatók rendesen), melyek segítségével már egészen könnyen elképzelhető, hogy hogyan is nézhettek ki egykoron ezek az épületek.
A birtok legnagyobb épülete a kétszintes Hegyi kastély volt, ami mellett a csillagvizsgáló torony állt.
A csillagvizsgáló roppant mód modern felszereltségű volt, de Nagy még nagyobb volumenű dolgokat tervezett itt, mint amire az idejéből és a pénzéből a forradalomig futotta.
A kastély földszintjén hat szoba + konyha +előcsarnok állt, az emeletén pedig összesen 9 szoba volt található.
A szobák az ide érkező tudósokat várták, hogy vendégeik lehessenek, de azok az álmok, amiket Nagy Károly megálmodott sajnos nagyjából majdnem mind álmok maradtak, mert a történelem viharai mint tudjuk kevés boldog befejezéssel szoktak szolgálni.
Károlyt az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc után forrongó republikánusnak kiáltották ki és egy feljelentés miatt azon nyomban rövidebb időre le is tartóztatták.
Szabadulása után nem sokkal összepakolt és külföldön telepedett le, a csillagvizsgálót pedig az országnak adományozta.
(Érdekesség: napjainkban egy csillagászati alapítvány és egy kisbolygó is Nagy Károly nevét viseli.)
Nem csak a tulajdonos életét nehezítették meg a történelem fent említett viharai, hanem idővel az épületek sorsát is.
Annyi mindent láttak azok a falak…keserűséget, kínt, pusztítást…pedig jobb sorsra lettek tervezve, de a csillagok szerencsés együttállása sajnos sosem jött össze a csillagda felett.
Többszöri tulajdonos csere után a végső döfést a II. világháború adta meg az épületeknek ugyanis borzalmas harcok színterei lettek.
A kastélyt a német 5. számú Wiking páncéloshadosztály foglalta el, a csillagvizsgáló pedig megfigyelőtoronyként funkcionált.
A mauzóleum épülete sem maradt kihasználatlanul, itt ugyanis alkalmi kórházat létesítettek a németek a sérült katonáik számára.
(Később állítólag a szovjetek lebontották az egyik szárnyát a mauzóleumnak.)
Az itt történő harcokról egyébként nagyon sok érdekes történetet lehet olvasni, Mirko Bayerl svéd kutató nevéhez fűződnek az ezekkel kapcsolatos komolyabb kutatások, ha valakit esetleg jobban érdekelne ez a háborús szál.
Az egyre súlyosbodó harcok következményeként a kastély sorsa végül egyik napról a másikra végleg megpecsételődött.
Felrobbant és nem maradt utána mást csak néhány elhurcolásra váró tégla.
A robbanás pontos okai nem lettek egyébként tisztázva, olvastam olyan verziót is mely szerint a benne tárolt robbanószerek robbantak be, de természetesen az sem kizárt, hogy esetleg szovjet találat érte.
A lényegen az okok pontos ismerete sajnos már nem változtat semmit sem, a kastély semmivé lett és lassan követi őt az elmúlásba a többi épület „társa” is.
Ti ismertétek ezeknek az épületeknek a történetét?
Hallottatok már arról a legendáról, amely szerint nem is állt mindig üresen a mauzóleum, hiszen Nagy Károly testvére Mihály (aki egyébként építésznek tanult) állítólag itt aludta örök álmát?
Szerintem egyébként ez a feltételezés azért tényleg csak egy legenda, mert Mihály 1847-ben hirtelen bekövetkező halálakor (konkrétan egy kerti séta közben összeesett és Károly kezei között halt meg 🙁 ) a mauzóleum megépítése még csak terv volt, amely megvalósításába ugyan belekezdett Károly, de pénz híján befejezni már sosem tudott.
Végül a Batthyány család fejezte be a mauzóleumot, de csak jó pár évvel később.
Ti mit tudtok erről a történetről?
Ugye milyen érdekes, hogy minden épület körül több „épsztori” is keringhet? 🙂
Nagyon szeretem kutatni ezeket az általam csak „épsztoriknak” emlegetett történeteket, de azt még jobban szeretném, ha a főszereplő épületeknek, amelyekről írok nem a lassú elmúlásukról kellene beszámolnom nektek, hanem a „sikertörténeteikről” …ó, az nagyon jó lenne!*

 

Cikkek és képek forrása: ADT., azon belül pedig:

~ Fejér Megyei Hírlap, 1986.10.18.-ai száma, Zsohár Melinda cikke az újjáépítési tervekről
~Népszava, 2004. 10.15.-én megjelent száma
~Műemlékvédelem, 2009. / 3. száma, Horvai Ferenc írása
~ Fejér Megyei Hírlap,1965. 10. 05.-én megjelent száma, Németh Erzsébet cikke
~ Fortepan / Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi