Home családtörténet A leghősiesebb város vára – avagy a szigetvári vár története

A leghősiesebb város vára – avagy a szigetvári vár története

1
Hely: Szigetvári vár (46.05060942991, 17.797515016033)
Cím: Szigetvár
 

„Ha van jövő, a múlt mögött,
ha a vágyunk szépbe öltözött,
ha jut pihenő, a harc között,
most itt az idő,
hát lépjen elő,
és mutassa meg magát.”
(Részlet a Zrínyi 1566 rock-musical – Ha van közös akarat c. dalából).

A fenti dalszöveg címe most azért is találó ehhez a bejegyzéshez, mert Szigetváron bizony van közös akarat, olyan akarat, ami védi, óvja a történelemét, a hagyományait és a gyönyörű „Szigeth” várát.
A Szigetvári vár egyike azon Nemzeti Emlékhelyünknek, ahol többször is megfordultam már, de ettől függetlenül valahogy nem éreztem magamat késznek arra, hogy írjak is róla.
Aki régóta követ Instagramon az már ismerheti az okokat, de természetesen itt sem maradnak titokban a miértek, amelyek egészen gyerekesnek tűnhetnek, de valójában annyira szívemhez közeli hely a vár (és a város is), hogy bevallom féltem, hogy nem tudok méltó bejegyzést készíteni róla.
Valahogy egyik írásomat sem találtam elég jónak a vár bemutatásához, de most vettem egy nagyon nagy levegőt és úgy döntöttem, hogy csak hagyom, hogy az ösztöneim és a szívem gépeljenek serényen a billentyűzeten.
Lássuk hát mi sült ki belőle! ?
Szigetvár várának építtetője Szigeti Osvald földesúr volt, az építés éve pedig 1420 környékére datálható.
A régészek kutatásai alapján kijelenthető, hogy a vár erdőítményrendszere hosszú évek alatt alakult csak ki, 1420 környékén pedig még csak egy nagy őrtoronyból állhatott az akkori építmény, amit kőfalakkal kerítettek körbe.
A várhoz szorosan kapcsolódott a körülötte szépen terjeszkedő települése, ami idővel egyre nagyobbra duzzadt.

A vár jelentősebb urai időrendi sorrendben:

~ a Garai család (1463?)

~ az enyingi Török család (1473)

~ Habsburg Ferdinándnak (1543)

~ Horváth Márk (1549)

~ 1561- től Zrínyi Miklós lett a várkapitánya

~1566-tól a török hódítóké lesz a vár
 
~ 1689. február 13.-án hosszú idő után pedig felszabadul a vár a török uralom alól és ismét Habsburg kézbe kerül

~ az 1780-as évekre a vár idővel hadászati szempontból egyre kisebb jelentőséggel bír majd és 1769-ben eladásra kerül Tolnai Festetics Lajosnak, de őt is követik majd még mások a tulajdonosi sorban (például Andrássy gróf stb.)

~ a II. világháború után lett egyébként végül államosítva a vár, amelynek kulcsai addig azért még pár kézben megfordultak.?️

Hosszasan sorolhatnám még a vár urainak a történetét, az erőviszonyokat, de most csak a teljesség igénye nélkül soroltam fel pár nagyobb nevet a vár történetének urai közül, hiszen műemlékvadászként most törekednem kellett arra, hogy a várat és ne a város helytörténetét vagy híres alakjait mutassam be, de bevallom nagyon könnyen eltudok veszni a részletekben. 😀
A vár ahogy fent is említettem hosszú évek alatt nyerte el a végleges formáját, amiből ma már csak az 1566-os ostrom utáni állapotok és átalakítások utáni képet láthatjuk csak.
(A későbbi rekonstrukciós munkálatok során is ezt a mintát követték a szakemberek.)
Alaprajzát tekintve a vár a sok átalakítás ellenére is hűen őrzi egyébként a XVI. századi földvárak jellegzetességeit.?
Négy bástyája és falai szabálytalan négyszög alakú hatalmas területet ölelnek körbe.
Északi oldalán a török idők után kialakításra került kazamaták találhatók, a déli várfalon pedig nyitott pavilon emelkedik ki belőle.
A mostani kapubejáró is ekkor nyerte el a végleges külsejét.
Stílusát tekintve a várra ma már nehezen húzható rá csupán csak 1 stílus, ugyanis több kor építészeti stílusa rakódott rá a falaira az évek során.
A várudvar éke és páratlan kincse nem más, mint a korhűn felújított Szulejmán szultán dzsámija.
A csonka tornyú dzsámi tényleg egy igazi ritkaság a hazánkban található oszmán építészeti emlékek között, melyet sajnos az 1930-as években Andrássy gróf egy kicsit „megbolygatott” azzal, hogy vele közös fedél alá hozatta a nyári kastélyát.
Akkoriban úgy látszik még nem igazán foglalkoztatott senkit sem azzal, hogy milyen változtatásokat hajtanak végre egy műemléken.?
No, de szerencsére napjainkban ez már nem így működik…??
És ha a jelennél tartunk akkor fontos megemlítenem azt, hogy a vár állapotát és a környezetét tekintve mindig szép és rendezett.
Az 1960-as években (és egy jó pár évig) leginkább csak az állagmegóvási munkálatoknak jutott itt főszerep, de mindig is az volt a város célja, hogy azért ettől nagyobb volumenűbb felújításokat lehessen a váron véghez vinni.
(A 60-as években egyébként az állagmegóvási munkálatok mellett több sikeres régészeti kutatás is folyt a várban.)
Szigetvár 2011-ben az Országgyűlés által a „Civitas Invicta” azaz „Leghősiesebb Város” címmel lett kitüntetve és innentől fogva már nem is volt kérdés, hogy még jobban rá kell erősíteni a helyi turizmusra, de ezt csak úgy lehet igazán elérni, ha a legnagyobb „durranásunkat” a várat is felújíttatjuk.
2012-ben jött el ehhez kapcsolódóan a nagy áttörés, ugyanis ekkor vette kezdetét az a több évig tartó nagyobb felújítási projekt (pályázati forrásból), amely során számtalan felújítás és bővítés lett kivitelezve, hogy a 2016-os Zrínyi Emlékévre (450.évfordulóra) teljes pompájában várhassa a vár a látogatóit!?
Innentől kezdve szerencsére szinte folyamatosan történik valami a vár körül…. ??
Jelenleg (2021-ben) a várpark „felfrissítése” folyik, erről a folyamatról is csatolok majd pár képet, illetve azokat a képeket is feltöltöm majd a bejegyzéshez, amiket a pár napja megrendezésre került „Zrínyi Napokon” fotóztam.
Igyekeztem olyan fotókat készíteni, amelyek érdekességként hathatnak és meghozzák mások kedvét is a vár meglátogatásához, de természetesen csak pár képet töltök fel, hogy ne leplezzek le minden meglepetést azok előtt, akik ide szeretnének látogatni.
Nem reklám, csak szívből jövő ajánlás ez az egész poszt (mint ahogy a többi is), mert szerintem tényleg érdemes ellátogatni a várba, ahol barátságos környezetben, izgalmas kiállításokkal és sok érdekességgel várják a látogatókat.
A várat 2016-ban nyilvánította nemzeti emlékhellyé az Országgyűlés, és ehhez mérten igyekszik (ahogy előtte is igyekezett) a legméltóbb módon megemlékezni az Ő hőseiről, megőrizve emléküket és a várét is az utókor számára.?

Ti jártatok már a Szigetvári várban, ha igen akkor, hogy tetszett nektek?

Megvallom kicsit félve adom ki még mindig a kezeim közül ezt az írást, mert még ez sem az „igazi”, de tudom, hogy meg kell húznom a határokat és nem írhatok például hosszú sorokon keresztül az összes felújítási munkálatról és megálljt kell parancsolnom magamnak, különben kisregény hosszúságúra sikeredne ez a bejegyzés.?
Apropó kisregény! ??
Képzeljétek egyszer már egy novellát is írtam a várról egy pályázatra, de azzal most inkább nem fárasztanálak titeket! ?
Ez a hely tényleg nem „csak” egy vár, egy műemlék a számomra…ez a hely egy kis nosztalgia-sziget, mely felidézi bennem egy kicsit a gyerekkoromat, a középiskolás éveimet és még számtalan más dolognak a szimbóluma vagy az „emlékeztetője” számomra a vár és maga a város is.??
Csak reménykedni tudok, hogy azért sikerült egy hozzá nagyjából méltó bejegyzést írnom róla…a poszt készítésekor pedig végig ez a „A Szigeti veszedelemben” szereplő mondat kattogott a fejemben:

„Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt…”✒️
 
Remélem sikerült…?

*A fotók saját képek, én készítettem őket idén.?
A bejegyzés megírásában a saját ismereteim mellett a vár hivatalos honlapját használtam „súgónak”, ha valamiben nem voltam biztos. ?
A belinkelt videó forrása, publikálója: Callistrid YouTube csatorna.?

*Könyvajánló: Németh Béla: Szigetvár története (régi kincs ez a könyv, de fellelhető több helyen is, mert 2011-ben újra ki lett adva, az én kezemben viszont az 1903-as kiadást láthatjátok lefotózva. ???)

1 COMMENT

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Exit mobile version