#falakbólépítettöröklét
~ 查尔斯-本田的历史和作品 ~
Gonda Károly (卡罗里·鸿达) magyar építész valódi úttörőként hagyott mély nyomot Sanghai építészetében.
A gyöngyösi születésű Gonda nemcsak építész volt, hanem igazi stílusteremtő, aki a modernizmus és az art deco ötvözésével varázsolt egyedi arculatot több sanghaji épületnek. 🎨🏛️
Kínában állítólag „ultramodern építésznek” nevezték Gondát. 😊
Az általa tervezett épületek – mint a híres Bank of Communications épülete Sanghajban – többsége ma is áll és ikonikus látványosságok.
Az 1920-as évek közepén elismert építészként megkapta a Hsziamen (XIAMEN) Egyetem tiszteletbeli építésze címet is.
1928-ban saját irodát alapított, ahol főként üzletházak terveit készítette el.
A kínai sajtó többször is foglalkozott Gondával: sok munkáját és tervrajzát publikálták, portrécikkeket írtak róla és jóhíre hazájáig is eljutott. 😊
A kínai építészetben betöltött szerepe révén Gonda Károly öröksége valamelyest a magyar és a kínai kultúrát is közelebb hozza egymáshoz.
Méltán emlegetik őt a nemzetközi építészek egyik nagyjaként. 📐💼
Fennmaradt épületei közül pár példa:
🎬 Ever Bright filmszínház
🏦 Bank of East Asia épülete
🎥 Cathay filmszínház
🏢 Uptown színház
🏛️ Bank of Communications épülete
🛍️ Sun Sun áruház (新新)
🎦 Capitol filmszínház stb.
🏛️ Bank of Communications #ÉP-sztorija (röviden):
A Bund környéke már a század elején a legelőkelőbb ingatlanoknak adott helyet.
Itt található a műemlékvédelem alatt álló Kommunikációs Bank egykori székháza is, amely terveit a ’30-as években készítette el Gonda.
Bár a háború és a japán megszállás miatt félbehagyták a Bank építését, de végül 1945 után befejezték az építkezést.
*BUND: Egykor sáros kikötő volt, majd a város modernizációjának egyik „magja” / kiindulópontja lett.
A helyiek 外滩 (Wàitān) nevezik ezt a környéket, amely ma Sanghaj legismertebb látképét tárja a szemünk elé.
A Huangpu folyó nyugati partján egyébként több mint 50 építészeti remekmű sorakozik, köztük sétálva olyan mintha építészettörténeti bemutatón járnák…igazi kulturális élmény az építészet, a helytörténet szerelmeseinek és persze minden nyitott szemmel járó, érdeklődő turista számára is az. 😉
Nos remélem tetszett Nektek ez a „speciális” hónap mely keretein belül leginkább Kína és Dél-Korea néhány ikonikus épületével ismerkedhettünk meg jobban. 😉
Próbáltam érdekes összehasonlításokat / épületpárokat keresni, illetve törekedtem a posztokba a „hazai-szálakat” is belecsempészni.
Bízok benne, hogy érdekesnek tartottátok ez a „speciális sorozatot”, mert a jövőben is fognak majd hasonló posztok érkezni…persze „szórtan”, de mindenképpen tervezek hasonló bejegyzéseket írni, mert ahogy azt már korábban is írtam jelenleg Ázsia építészete az a téma, amiben jobban elmerültem. 😉
Témán belül pedig Dél-Korea és Kína hagyományos építészete, palotaépítészete, ami leginkább érdekel, igaz a mostani posztok pont nem ezt a témát érintették, de mint fentebb is írtam most igyekeztem „hazai – szálat” is a bejegyzésekbe szőni ezért „kellett” a modern vonalak felé fordulnom…
*Képek forrása:
*PIXABAY: Lancier fotója.
A képen több épület is látható.
A bank épülete a kép jobb szélén látható, mellette középen a szintén ikonikus (de nem Gonda által tervezett) Sanghai Custom House (óratornyos tetejű épület) látható. 😉
*Bank épületéről készült teljes fotó forrása:
Szerző:Ferox Seneca
#GondaKároly #MagyarÉpítészet #ShanghaiArchitecture #ArtDeco #KínaÉpítészete #Modernizmus #építészet #műemlékvadász #speciálishónap #ázsiainovember #magyarépítészekKínában #építészethatároknélkül #CHGONDA #magyarépítészekázsiában #Kína #Magyarország #China #Hungary #CN #HU #Sanghaj #Sanghai #éptöri #ÉPSZTORIK #BankOfCommunications #buildings #Bund #kultúrmisszió
