Van valami különös a szeptemberi fényekben: még őrzik a nyár aranyát, de már azért a hűvös alkony ígéretét is magukban hordozzák és én pont ezért imádok ilyenkor a városban fotózni, mert sokkal szebb fényeket kapnak az ilyenkor készült képek.
A régi téglák mintha mélyebben „lélegeznének”, a kovácsoltvas kapuk árnyéka még hosszan nyúlik, de a vakolatot viszont már melegebb tónusú fények ölelik át.
A Káptalan utca az egyik kedvenc utcám Pécs belvárosában, az itt található házak többsége már akkor itt állt, amikor még lovaskocsik csattogtak a főutcán.
Látták a selyemruhás kisasszonyokat és a fekete köpenyes diákokat, az épületek többsége túlélte a háborúk porát és a hirtelen jött modernizációs „felújításokat” is.
A bejárati ajtók többsége ma is ugyanúgy nyikordul, ahogy akár 1902-ben és ha figyelmesen, elmerengve sétál itt az ember akkor talán még néha a régi cipősarkak kopogását is hallani véli a macskaköveken ahogy rohannak munkába, iskolába vagy akár a kisboltba kimért cukorkáért.
*Képek: Saját fotók.
Pécs, Káptalan utca
Korábbi posztok ebből az utcából:
Ui.: Kommentbe nagy örömmel várom a hasonló stílusú kedvenc képeiket, mert szívesen megnézném, hogy a ti kameralencsétek „mit lát” ezekből a szép szeptemberi (és pár hét múlva őszi) fényekből! 😊
Ha meglesnétek, hogy miket szoktam még fotózgatni akkor bátran kövessetek be Instagramon is!
Instagram: evelin_a_muemlekvadasz
#műemlékvadász #fotóséta #múzeumokutcája #hobbifotós #Pécs #Káptalanutca #művészetek #építészet #miegymás
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? 🙂
