Hely: Pécs (46.0711, 18.2331)
Cím: Pécs, 7600 – 7636
A türbe rangos, befolyásos nagy köztiszteletben álló személyeknek állított mauzóleumot, sírboltot takar.
Érdekesség, hogy először a 11. században jelentek meg, ekkor még jellemzően Iránban. A türbék formai kialakításának nincsenek szigorú szabályai, mert összességében minden olyan felépítményt türbének nevezhetünk, amely az adott sírhely fölé magasodik. Kialakításukat tekintve beszélhetünk: zárt, illetve részben nyitott türbékről, melyek ritkán állnak önállóan, legtöbbször egy épületkomplexum részei.
A türbék egyik része tulajdonképpen sírhely, ide ténylegesen el van temetve az adott személy, akinek a nevét viseli a síremlék, illetve vannak a „makám” türbék, ahová nem helyezik el a halottat, így csak jelképes sírhelynek tekinthető (lásd például a turbéki türbét).
Nem tudom, hogy tudtátok–e, de a török hódoltság alatt Magyarország területén több türbe is épült, de csak kettő maradt fenn. A hazánkban található türbék leginkább egy sémára épültek (kissé pongyolán fogalmazva): jellemzően nyolcszög felépítményűek, kupolával fedett síremlékek.
Most, hogy megismertük nagyjából, hogy mi is az a türbe, olvassuk el egy kicsit közelebbről a két fennmaradt türbénk történetét: az egyik a pécsi Idrisz Baba türbéje, a másik pedig a budapesti Gül Baba türbéje.
Aki követi a régészeti és történeti híreket, annak a türbe szó hallatán eszébe juthat a Szigetvár melletti Turbékon folyó pontos helymeghatározó kutatás is, melynek célja Szulejmán szultán türbéjének megtalálása. I. Szulejmánt az iszlám történetírás „Nagy” vagy „Törvényhozó” melléknévvel illeti, kissé profánul fogalmazva ő tulajdonképpen az „oszmán Mátyás király”, aki Szigetvár 1566-os ostromakor halt meg (járványban? szívrohamban? mérgezésben? Nem tisztázott.).
Maga a kutatás már körülbelül 8 éve folyik Pap Norbert vezetésével, akitől volt szerencsém tanulni az egyetemen. A kutatás nagyobbik szakaszának lezárultával a szulejmáni türbe mellett a dzsámi, a derviskolostor és egy kaszárnya is előkerültek, valamint még ezek jellemzői és funkciói is megnyugtatóan tisztázva lettek. Akiket érdekelnek a részletes eredmények (mert volt még bőven a fent említetteken kívül is), nekik ajánlom a projektről készült dokumentumfilmet, amit én is többször megnéztem már.
A türbe rangos, befolyásos nagy köztiszteletben álló személyeknek állított mauzóleumot, sírboltot takar.
Érdekesség, hogy először a 11. században jelentek meg, ekkor még jellemzően Iránban. A türbék formai kialakításának nincsenek szigorú szabályai, mert összességében minden olyan felépítményt türbének nevezhetünk, amely az adott sírhely fölé magasodik. Kialakításukat tekintve beszélhetünk: zárt, illetve részben nyitott türbékről, melyek ritkán állnak önállóan, legtöbbször egy épületkomplexum részei.
A türbék egyik része tulajdonképpen sírhely, ide ténylegesen el van temetve az adott személy, akinek a nevét viseli a síremlék, illetve vannak a „makám” türbék, ahová nem helyezik el a halottat, így csak jelképes sírhelynek tekinthető (lásd például a turbéki türbét).
Nem tudom, hogy tudtátok–e, de a török hódoltság alatt Magyarország területén több türbe is épült, de csak kettő maradt fenn. A hazánkban található türbék leginkább egy sémára épültek (kissé pongyolán fogalmazva): jellemzően nyolcszög felépítményűek, kupolával fedett síremlékek.
Most, hogy megismertük nagyjából, hogy mi is az a türbe, olvassuk el egy kicsit közelebbről a két fennmaradt türbénk történetét: az egyik a pécsi Idrisz Baba türbéje, a másik pedig a budapesti Gül Baba türbéje.
Aki követi a régészeti és történeti híreket, annak a türbe szó hallatán eszébe juthat a Szigetvár melletti Turbékon folyó pontos helymeghatározó kutatás is, melynek célja Szulejmán szultán türbéjének megtalálása. I. Szulejmánt az iszlám történetírás „Nagy” vagy „Törvényhozó” melléknévvel illeti, kissé profánul fogalmazva ő tulajdonképpen az „oszmán Mátyás király”, aki Szigetvár 1566-os ostromakor halt meg (járványban? szívrohamban? mérgezésben? Nem tisztázott.).
Maga a kutatás már körülbelül 8 éve folyik Pap Norbert vezetésével, akitől volt szerencsém tanulni az egyetemen. A kutatás nagyobbik szakaszának lezárultával a szulejmáni türbe mellett a dzsámi, a derviskolostor és egy kaszárnya is előkerültek, valamint még ezek jellemzői és funkciói is megnyugtatóan tisztázva lettek. Akiket érdekelnek a részletes eredmények (mert volt még bőven a fent említetteken kívül is), nekik ajánlom a projektről készült dokumentumfilmet, amit én is többször megnéztem már.
Virtuális utunkat először kezdjük Pécsen (azon belül is a Nyár utcában), ahol található Idrisz Baba türbéje. Idrisz Babáról azt lehet tudni, hogy valószínűleg a bektasi dervisekhez tartozott és személyét amolyan csodatévőként, szent emberként emlegetik sok helyen: a leírások szerint híres gyógyítóként tevékenykedett és jövendőmondással is foglalkozott. Pártfogásába vette a szegényeket is, nemes tettei által hatalmas nagy tisztelet övezte. Halála után nem is volt kérdés, hogy türbét építenek neki, melynek felépítése közadakozásból valósult meg kb. az 1590-es évek közepén.
A törökök kiűzése után egy ideig a jezsuiták Szent Rókusról elnevezett kápolnává alakították át a türbét, távozásuk után pedig, – idővel – a város tulajdonába került a hely és a puskaporkészletet tárolták itt.
Belegondolva ezek igen mélyreható változások voltak a hely életében: türbéből kápolna, kápolnából puskaportároló.
Érdekesség még, hogy Zsolnay Miklós (egyik személyes példaképem) volt az, aki később meg szerette volna menteni az enyészettől a türbét, még egy tervet is készített a felújításával kapcsolatban.
A világháborúk idején a gyermekkórház gyógyszerraktáraként használták az épületet.
1961-ben ásatásokat végeztek a türbénél, amely során megtalálták Idrisz Baba csontjait és ezután a török állam zarándokhellyé nyilvánította a helyet.
2009-ig a kórház kertjén át lehetett megközelíteni a türbét, de ma már külön helyrajzi számmal rendelkezik, nem kell már keresztezni semmit sem, ha meg akarjuk látogatni.
A türbe jelenleg is fenn van tartva: látogatható is, persze ha éppen nincs világjárvány.
Virtuális utunk második részével még a héten jelentkezni fogok!
*Az újságcikk forrása a fejlécén látható, az Idrisz Baba türbéje című kép forrása pedig:
Krónika folyóirat, 1981. februári szám, 11. oldal
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? 🙂
