~ Épült:
1873 és 1876 között.
(1876-ban nyerte el a végleges formáját a kastély a különböző bővítések által.)
~ Építtetője:
Gróf Nádasdy Ferenc és imádott felesége gróf Zichy Ilona közösen álmodták meg ezt a meseszép kastélyt otthonuknak, a kastély tervező építészei pedig (ugye „több szakaszos” volt a bővítés, építkezés így több építész is rajta hagyta a kézjegyét a kastélyon):
- Linzbauer István
- Hübner Nándor
és Hauszmann Alajos voltak.
~ Építészeti stílusa:
Romantikus, historizáló, neogótikus, angol Tudor- stílusú kastély…remélem nem hagytam ki semmit a felsorolásból.
~ Jelenlegi állapota:
Tökéletes állapotban van a kastély, nemrég lett felújítva.
~ Érdekességek:
1. A kastélyt Nádasdy gróf és neje Ilona terveztette egy már meglévő barokk kúria „ újragondolásaként” és úgymond a „boldogság szigetének” épült, de sajnos az ifjú feleség már nem láthatta a terveik szerint felépült otthonukat ugyanis alig 24 évesen elragadta a halál szeretett Ferencétől és imádott gyermekeiktől.
Szegény Ilona az éppen tomboló 1873-as kolerajárvány áldozata lett.
2. Nádasdy Ferenc annyira imádta a feleségét, hogy soha többé nem nősült meg és mindent úgy rendezett be a kastélyba ahogy együtt megálmodták Ilonával, hogy ezzel is tisztelegjen az emléke előtt.
Gyakorlatilag úgy élt ott Ferenc mintha Ilona is vele lenne…csak Ő a szívében élt tovább vele.
3.A kastély Tudor- stílusára sokak szerint azért esett a család választása, mert bizonyos legendák szerint a Nádasdy család ősei Angliából származnak.
4. Az épület az 1500-as évekbeli angol és skót kastélyokat mintázó külleme ellenére minden modern „pompával” fel volt ruházva: be volt vezetve a víz, a gáz, sőt még a telefon is a kastélyba!
5. A kastély legkülönösebb éke az „Ősök csarnoka” elnevezésű terem, ahol a család legjelentősebb tagjainak a képmásait tekinthetik meg az odalátogatók.
6. A kastélypark meseszép, tava és kertje is szépen gondozott (no nem mindig volt ám így…ugye a háború utáni idők sehol sem voltak „egyszerűek”).
7.A Nádasdy – kastély 1993 óta van műemlékké nyilvánítva.
8. Hosszú és olykor sanyarú évek vannak a kastély mögött.
A háborúk viharjain (jelen esetben kifosztásain) túl volt, hogy a teljes „leépülés” is fenyegette az épületet, de szerencsére időbe megfelelő kezekbe került a kastély és a 2021-es (fejújítások utáni) átadása után ismét látogatható és múzeumként várja az érdeklődőket.
~ Képek a kastélyról:
~ Dohányzó/szivarszoba a kastélyban, ami “árulkodik” a gróf vadászat iránti szenvedélyéről ~
~A kastély különleges könyvtára ~
*
—————————————————————————————————————————————–
*Képek forrása:
~A kastélyt teljes egészében kívülről ábrázoló kép forrása:
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Teljes, hivatalos forrás megjelölése / leírása pedig:
„A Nádasdy-kastély és parkja. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.037”
~ Az „Ősök termét / csarnokát” ábrázoló kép forrása:
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Leírása:
„Nádasdy-kastély, “ősök terme”. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.023”
~ A kastély különleges könyvtárát ábrázoló kép forrása:
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
„Nádasdy-kastély, könyvtár. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrása egész pontosan:
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.021”
~ A kastély agancsokkal díszített dohányzó/ szivar szobájáról készült kép forrása:
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
„Nádasdy-kastély, dohányzó. A felvétel 1895-1899 között készült.
A kép forrása pontosítva:
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.022”
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? 🙂
