Hely: Gödöllői Királyi Kastély (47.5977506, 19.3483271)
Cím: Gödöllő

Építés éve: 1740-es évek
Építettője: Grassalkovich család
Építész: Mayerhoffer András
Stílus: Barokk

Mi még a Covid-időszak előtt jártunk itt, de mindenképpen vissza szeretnénk még térni ide.
A bejegyzéshez csatolt képeket is ekkor készítettem, amelyek kiválóan bebizonyítják azt, hogy milyen sok látogatót vonz a kastély, remélem hamarosan megint ilyen nagy sor kígyózik majd minden kastély és múzeum bejáratánál.

Ejtsünk azért bővebben is szót a kastély történetéről.😉
A 18. szàzad egyik legbefolyásosabb főurának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia egyik bizalmi emberének nagyon sokat köszönhet Gödöllő városa. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1700-as évek közepén építtette Grassalkovich, Mayerhoffer András tervei alapján. A kastély bővítése folyamatos volt, Grassalkovich halála után fia sem hanyagolta el a helyet.
A kastély belső és külső tere idővel nagyon sok mindennel bővült. Kapott például dísztermet, római katolikus templomot, narancsházat, francia kertet, sőt még barokk színháztermet is (ritka kincs, hiszen ma, mi, modern emberek is láthatjuk ez alapján, hogy hogyan is nézhetett ki egy ilyen terem egykoron!).

1841-ben aztán sajnos Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich-család férfiága és a leányágon öröklődő birtok és a kastély többször is gazdát cserélt ezután. 1850-ben báró Sina György kezébe került a kastély, akinek a fia, Simon – valószínűleg anyagi okok miatt – sajnos 1864-ben eladta a kastélyt egy belga banknak.
Pár év múlva a magyar állam visszavásárolta a kastélyt, majd 1867-től Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként a királyi pár pihenő rezidenciájává avanzsált, melynek pozitív hatásként legalább a régi fényében díszeleghetett a kastély. Erzsébet (Sisi) királyné mentsvára lett ez a hely, sokszor utazott le ide, – leginkább tavasszal és ősszel -, hogy addig is kicsit távol lehessen a bécsi udvar rá nehezedő nyomásától. A kastély mind a mapig is viseli a királyné kezenyomát: az általa szenvedélyesen szeretett ibolyaszín a kastély több szobájában is megfigyelhető.
A magyarok között ellentmondásos hírnévnek örvendő uralkodó, Ferenc József is sűrűn feleségével tartott a gödöllői pihenéseire, azonban Sisi 1898-as sajnálatos halála után megritkultak a látogatásai, míg végül 1911-ben került sor Ferenc József utolsó gödöllői útjára. A meggyötört “császári és királyi fenség” végül 1916-ban távozott az élők sorából: felesége merénylet áldozata lett, fia és trónörököse, Rudolf szeretőjével öngyilkosságot követett el. “Az élet semmitől sem kímélt meg” – mondta magáról fia halálakor Ferenc József.
A Monarchia 1918-as összeomlása után a kastély sorsa gyorsan változott.
1920-tól 1944-ig Horthy Miklós nyári rezidenciájaként szolgált, majd a II. világháború után a szovjet katonák lepték el és használták el és fel – gyakorlatilag raktárként. Hol voltak már ekkor azok az idők, amikor még 1751-ben Mária Terézia járt itt! Úgy látszott, hogy a kastély dicső korszakai ekkor már örökre bealkonyultak.

A zord idők után, a Kádár-korszakban a kastélyt műemlékké nyilvánították és jó ideig (1958-tól gyakorlatilag a rendszerváltásig) szociális otthonként, idősek otthonaként működött.

A már szinte egy évszázad óta elhanyagolt kastély régi fényét csak az 1994-től kezdődő alapos resturáció tudta visszahozni – bár már 1985-ben is voltak már munkálatok -, melyet a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság irányított. Az épületben jó ideje múzeum működik, a kastély rendezvények helyszínéül is szolgál, persze, ha éppen nincs világjárvány.😔

Viszonylag friss hír, hogy 2021. február 1-jétől a kastély a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrehozásakor tulajdonost vált, mert úgy látszik a legfrissebb hírek alapján, hogy az egyetemet működtető alapítvány birtokolja majd ezentúl a kastélyt is.
Previous articleVillák között lépdelve – A pécsi Schlauch-villatelep története, avagy városrész-rehabilitáció az 1900-as évek elején
Next articleA szentegáti Mária Kápolna (egykoron Biedermann mauzóleum) története
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .