A mai bejegyzésben (a teljesség igénye nélkül) bemutatnék nektek pár talpasházat, illetve a történetüket.
Mielőtt azonban belevágnánk fontos lenne tisztázni, hogy mit is takar a „talpasház” kifejezés.
A talpasház a Magyar Néprajzi Lexikon leírását idézve:


„favázas, legtöbbször sövény-, paticsfalú vagy zsilipeléses falú ház, amelynek falazatában a függőleges tartóelemek egységesen az alapul szolgáló talpgerendákba vannak beállítva. A talpgerendák hossz- és keresztirányban egyaránt elhelyezésre kerültek, egységes keretté ácsolták, csapolták össze. Talpgerendának rendszerint különleges méretű fákat alkalmaztak, nem voltak ritkák a fél méternél vastagabb törzsűek sem. Gyakran a talpgerendák alá kőből alapot is raktak. Erdős vidékeinken, ahol a paraszti faépítkezést nem korlátozták, a legutóbbi évekig elég gyakori volt, bár általában a 19. sz. második felétől új házakat alig építettek. A talpasházak készítéséhez kevesebb fára és főleg kevesebb jó minőségű fára volt szükség, mint a borona építkezéseknél. – Fő elterjedési területe a közelmúltban Ny- és D-Dunántúl, továbbá Szlavónia. Előfordult a Kisalföldön, az Alföld peremterületein, gyakori volt az északi háztípus vidékén…”


Az okok amiért talpakra kellett állítani a házakat sajnos többnyire az akkoriban gyakori árvizekkel hozhatók összefüggésben, de ettől függetlenül nyilván nem csak árterületek közelében voltak ilyen típusú házak.
Később már nem csak lakóházak, hanem gazdasági melléképületek (istállók, tárolók stb.) is épültek ezzel a talpgerendás építkezési módszerrel.
A talpasházak ma már műemléki védettséget élveznek, páratlan ritka épített kincsek, melyek a régi időkről mesélnek nekünk.
(Zárójelben megszeretném jegyezni, mert nem bírom ki, hogy ne írjam le, de a népi építészet szerelmese vagyok és tudom, hogy nem leszek ezzel a kijelentésemmel „trendi”, de szívesebben sétálok körbe egy skanzenben, mint egy plázában. 😀 )
No, de ennyit akkor a talpasház jelentéséről, nézzünk meg inkább közelebbről egy párat! 😊

1.Kezdjük először is az Ormánság „fővárosának” Sellyének a talpasházával a kis virtuális túránkat:
Sok előzmény és gyűjtési folyamat után az 1960-as években nyitotta meg a kapuit a régi katolikus iskola épületében a Kiss Géza Ormánsági Múzeum, ahol 1968 októberében kapott helyet a múzeum udvarában a skanzen, melynek fő látványossága a bejegyzésünk főszereplőjeként szereplő talpasház volt ami mellé idővel került egy szintén talpakra épített pajta, majd számos bővítés vette itt kezdetét.
Gémeskút, gabona tároló, méhes, kovácsműhely és még egy gyöngyfai harangláb is helyet kapott itt.
A tájház kiállítása a látogatók elé tárja az Ormánságban élők egykoron a mindennapjaikban használatos eszközeit és tárgyait, népviseletét, hagyományaikat, szőtteseiket, szokás rendszerüket, játékaikat stb.
Bevallom én nagyon régen jártam itt (utoljára általános iskolában), de tervezem, hogy felnőttként is ellátogassak ide, mert fantasztikus kisugárzása van a helynek.
Egyszerűen megszólít és egy olyan időutazásra repít el minket, amely során déd és ükapáink világában nyerhetünk egy kis betekintést.
Aki szeretne egy időutazáson részt venni neki bátran ajánlom (nem reklám) a Sellyei Kiss Géza Ormánsági Múzeum és Skanzent látogatásra.

2. Virtuális túránk második talpasháza a Nagydobszán található talpasház:
Ez a talpasház 1853-ban épült és Benked István építette rokoni segítséggel a családja számára akkor még nem is sejtve azt, hogy végül a Benked család több generációját is kiszolgálja majd családi fészekként ez a ház.
Maga a ház szerkezetét tekintve talpas-vázas falszerkezetű, fatornácos ház és a falazata karós sárfalú, teteje pedig zsúpfedelű.
Berendezése pedig az akkori idők berendezésének megfelelő.
A ház mögött található egy az 1900-as években ide telepített kis talpasház is, mely szintén az 1850-es években épült.
Az udvaron egy istálló is található, ha jól tudom ez is be van rendezve régi munkaeszközökkel.

3. Következő állomásunk: Vörs
Bizony Vörsön is található egy talpasház, melynek utolsó gazdája állítólag 1971-ben hagyta el az akkor már rossz állapotú otthonát.
A talpasházat a teljes pusztulástól végül az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatal mentette meg az 1970-es évek végén és ekkor tájt nyert műemléki védettséget is a hely.
A hely berendezését a vörsiek gyűjtötték össze és saját kis (néprajzi szempontból értékes) kincseikkel töltötték meg a házat.

4. Utolsó állomásunk helyszíne a Balatonszentgyörgyi talpasház:
Ez a talpasház is a helyi néprajzi emlékek bemutatásának helyszínéül szolgál jelenleg.
Építésének idejéről, körülményeiről sajnos nem találtam semmilyen információt, de ami biztos, hogy nagyon jó állapotú, páratlan kincsről van szó ebben az esetben is.

Bár a talpasház kereső virtuális utunk most a végéhez ért, de közel sem említettem meg az összeset, hiszen található még talpasház például: Szennán és a szívemnek oly’ kedves Magyarlukafán is akár stb.
Ti melyik talpasházban jártatok már?

*A képek forrásai (ahol egyébként remek cikkekkel is találkozhattok az adott talpasházakkal kapcsolatban) a következők:
~Sellyei talpasház (színes fotó): Utazási Magazin, 1981.06.01. / 2. szám, 33. oldala
~Nagydobszai talpasház (a számozás nélküli fekete-fehér fotó): Kisalföld, 1987.02.14. /38. szám 11.oldala
~Vörsi talpasház (a dupla színes fotó): Élet és Tudomány, 1979.11.30. / 48. szám, 1513. oldala
~Balatonszentgyörgyi talpasház (a 7-es sorszámmal ellátott fekete – fehér gólyás fotó): Turista Magazin, 1973.08.01. / 8. szám, 11. oldal
~Fogalom forrása: Néprajzi Lexikon – (Irod.: Gönczi Ferenc: Göcsej ‘s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914); Csalog József: Talpas sövényházak a tolnamegyei Duna-szakaszon (Népr. Ért., 1939); Cs. Sebestyén Károly: Talpfa (Ethn., 1945); Kodolányi János: Ormánság (Bp., 1960).)

Previous articleA kastély ahol az első magyar orvosnő nevelkedett – avagy a nagytétényi Száraz – Rudnyánszky kastély fordulatokban gazdag története
Next articleSzatmári György püspök tettyei palotája – Palotaromok a “hegyen” (Tettye 1.rész)
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .