Hely: Pásztói Múzeum (47.91632, 19.69754)
Cím: Múzeum tér 5., Pásztó, 3060

Az elmúlt napokban hosszabb időt töltöttem Nógrád és Heves megyében és igyekeztem minél több érdekességet megörökíteni Nektek is erről a kis kirándulásról.
Közös utunk első állomása ma Pásztó lesz mely város szívében mesés műemlékegyüttesre lelhet az, aki a Múzeum tér felé sétálgat.
A legtöbb információt ezekről a műemlékekről a Pásztói Múzeumban szereztem, ahol oly’ szerencsében volt részem, hogy maga a múzeum igazgatója Dr. Hír János tartott éppen tárlatvezetést.
Fantasztikus élmény volt, tátott szájjal hallgattuk a történeteit, komolyan mondom, hogy szerintem bármeddig eltudtam volna még hallgatni, amiket mesélt (de szerintem nem csak én vagyok így ezzel)!
Látszik, hogy szíve – lelke benne van a múzeumban, és itt szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy itt is megköszönhessem neki ezt a fantasztikus tárlatvezetést és azt, hogy még az ebédszünetét is feláldozta a hirtelen betoppanó „pécsi látogatókért”. 😊🙏
Fontosnak tartom előre letisztázni, hogy ez a poszt most sem reklám, hanem ismét egy szívből jövő ajánlás!
No, de akkor hosszas bevezető után kezdjük is el a mai virtuális sétánkat, amelynek az első állomása nem más lesz, mint az „Oskolamester háza” + pincéje, illetve a mellettük található középkori üveghuta és kovácsműhely romjai.

Az Oskolamester házát az 1970-es években a legenda szerint Valter Ilona régész, műemlékvédelmi szakember az utolsó pillanatban mentette meg a buldózerek végső csapásaitól, amikor is felismerte, hogy az erősen romló állapotú, elhanyagolt épület omladozó falai egy középkori épített kincset rejtenek a „vakolatsebeik” alatt.
Valter Ilona kutatómunkájának meg is lett az eredménye, ugyanis a vég szélén álló épületről ténylegesen kiderült, hogy egy 15. század elején épült gótikus stílusban épült lakóházról van szó az esetében, ami ráadásul még ritkaságnak is számít, mert hazánkban ilyen stílusú ház ennyire jó állapotban egyetlen egy sem található ezen kívül.
A kellemes meglepetést a régészeti kutatások során csak fokozta az a felfedezés (amire szerintem bátran mondhatjuk azt, hogy kincset találtak a kincsben :D), amikor is a ház kamrájának a padlójába mélyítve 3 darab 3 méter mélységű gabonavermet találtak telis – tele 15. – 16. századi használati eszközökkel.
Cseréptáltól kezdve a vörösréz kézmosótálig volt itt aztán minden…kolompok, kések és még sorolhatnám, de nem akarok mindent leírni, mert akkor elvenném azoktól a meglepetés örömét, akik esetleg még nem jártak itt, de ellátogatnának majd ide.🏺
Az eszközöket egyébként valószínűleg az 1551-ben egyre közeledő oszmán sereg elől rejtette el ide távozásuk előtt a kántorcsalád, akik hát, mint sejthető soha többé nem tértek vissza az otthonukba.
A miértekről nincsenek információim, de ha visszatértek volna akkor valószínűleg a gabonavermekben nem találtak volna semmit sem 1978-ban a régészek.
Természetesen a 16. század második felében sem maradt üresen a ház, ekkor érkeztek meg ugyanis a legújabb lakói, akik azonnal a felégetett épület felújításába kezdtek és hát, mint tudjuk a veremre nem sikerült rábukkanniuk a munkálataik során.
Az Oskolamester házáról fontos egyébként tudni, hogy ha hiszitek, ha nem (nyugalom, én is csak néztem kikerekedett szemekkel amikor meghallottam), de ezentúl gyakorlatilag sohasem állt üresen, hiszen 1968-ig itt élt benne az aktuális kántortanító.
(Jó, gondolom a háborúk idején azért más volt a helyzet, de a háborúk ideje sajnos már csak ilyen, hogy mindent mássá tesz. ☹)
Az 1968. esztendő után jött egy hanyatló korszaka a háznak, aminek a végét már a fent említett történetből tudjuk, hogy az utolsó pillanatban lett megmentve attól, hogy le legyen rombolva.
Valter Ilonának és a kollégáinak köszönhetően azonban szerencsére meg lett mentve a jövő számára ez a ritka épített örökségünk, ami az 1984-es ünnepélyes megnyitása óta várja a látogatóit.
De nem csupán csak az Oskolamester háza áll ám nyitva a látogatók előtt, hanem a pincéje is, ahol a középkori szőlőtermesztés történetével ismerkedhetünk meg, ha szeretnénk.

Tovább haladva, mint említettem az Oskolamester háza mellett található egy Árpád-kori üveghuta romja is, aminek a feltárására 1985-ben került sor.
Ez az üvegolvasztó műhely (és a kovácsműhely is) egy olyan páratlan ipartörténeti emlék, ami hazai és ha jól tudom akkor valójában európai szinten is kuriózumnak számít ebben a kategóriában.
(Az üveghuta és a kovácsműhely is szabadtéri kiállítóhelyek, melyeket bárki – bármikor megcsodálhat, ha a műemléki negyedben sétál!)
A régészeti munkálatok során 3 darab kemence alapjára bukkantak rá a régészek, amik körül például fehér és zöld üvegmasszát találtak.
Az itt talált mintákat az Országos Üvegipari Művek kutatóintézetében vizsgálták meg és ekkor derült fény arra, hogy az egykoron itt élő szerzetesek bizony üveggyártással is foglalkoztak!
Fantasztikus, hogy mennyi mindenhez értettek, ugye?

Az üveghuta és az Oskolamester háza mellett fontos még megemlítenem az egykoron itt található szintén páratlan kovácsműhelyt is, mely feltárására szintén 1985-ben került sor.
A feltáró munkák során egy 32 m hosszú és 7 m széles műhelyépület alapjai kerültek elő melynek a Déli részén egy kisméretű kemencét is találtak a régészek, amelyben egyértelmű nyomokat találtak arra, hogy itt bizony egy 12. századi kovácsműhely állhatott.
Hát nem zseniális, hogy milyen ritka építészettörténeti kincsekkel lehet találkozni a hazánkban?😍

Jövő héten jön a legújabb része ennek a „Nógrádi – bejegyzéssorozatnak”, ami egyébként 3 részes lesz és a második részében még mindig Pásztón maradunk, ahol is a Szent Lőrinc plébániatemplom, a múzeum otthonául szolgáló bencés kolostor épületének, illetve a tőle nem messze található „Romkert” (az 1960-as években feltárt középkori bencés és ciszterci apátság alapjainak) történetével foglak Titeket megismertetni.🤓
A Csohány Galéria otthonául szolgáló meseszép épület történetével pedig az @evelinamuemlekvadasz Instagram-oldalamon találkozhattok majd hamarosan! 😉

Köszönöm, hogy ismét velem tartottatok ezen a kis virtuális műemlékvadászaton!🤍🙏
Remélem, hogy tetszett Nektek a bejegyzés, és ha igen akkor bátran osszátok meg másokkal is! 😉

*Képek: saját fotók, idén (2021) szeptemberében készültek és valójában sokkal többet fotóztam, de nem tartanám helyesnek, ha ettől többet osztanék meg a képekből( Oskolamester házának berendezésről pláne nem szeretnék képeket kitenni), mert akkor már nem érne Titeket sem meglepetés, ha elmennétek ide, illetve a múzeummal sem lenne fair ezt megtennem, hogy megosztok mindent, amit itt láttam, mert nagyon is megérdemlik a látogatókat és Ti ismegérdemlitek a teljes felfedezés örömét! 😊

*Olvasmányajánló, amiből én is dolgoztam:
Dr. Hír János, – Sári – Zentai Evelin (nem, nem én vagyok az 😉🙂), – Dr. Gherdán Katalin: 30 éves a Pásztói Múzeum című 2015-ben megjelent kiadványa, ami a „Pásztói Múzeum Füzetei” című sorozat egyik részeként jelent meg.📚
Previous articlePécsvárad vára – a „legbékésebb” hazai vár
Next articleA szigetvári Karavánszeráj meséje
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .