Hely: Rákóczi Út (46.047687133334, 18.224899000009)
Cím: Rákóczi út, Pécs

Ebben az esős – szomorkás időben gondoltam ne várjunk inkább jövő hétig a legújabb közös “műemlékvadászatunkig” hanem játsszuk ki az időjárást és ha máshogy nem is lehet most, de legalább egy virtuális kirándulásra induljunk el együtt, hogy egy kicsit színesebb legyen ez a szürke nap.🤍
A mai kirándulásunk helyszíne Pécs belvárosa lesz, de ígérem egy jó darabig megint nem lesz pécsi tartalom…😉
Pécs a lehetőségek városaként volt ismeretes régen hiszen rengeteg iparoscsalád élt itt hosszú ideig jómódban.
Az egyik ilyen híres pécsi iparos család az a Hamerli dinasztia volt akiknek a neve szorosan
összefonódott Pécs gazdaságtörténetével.
Ha a Hamerli nevet halljuk, akkor egyből a
kesztyűgyártás jut az eszünkbe, nem véletlenül,
hiszen ők tették világhírűvé Pécs városát a kesztyűgyártás terén.🧤
A gyáralapító János röviden és frappánsan
megfogalmazva: mert és nyert és ezzel mesés
vagyonra tett szert. A kesztyű és bőrműves munkák mellett viszont kevesen tudják azt, hogy a Hamerli családnak volt egy „vasas” ága is akik vaskereskedéssel kezdtek el foglalkozni, méghozzá nem is akárhogyan.
János 5 felnőtt kort megélt gyermeke közül József (1879 – 1953) volt az aki
létrehozta a „vasas-ágat” és ezzel a vasgyártás terén öregbítette Pécs hírnevét.
(*Érdekesség: Nem csupán a kesztyűgyártás és a vasipar, hanem a szállodaipar terén is maradandót alkotott a család.
A Hamerli családnak köszönhető ugyanis a napjainkban Palatinus (akkoriban Pannónia Szálloda) Hotel néven ismert csodaszép épület megépítése is.
A hotel tervrajzát képként csatoltam.😉
Az 1915-ben átadott hotel tulajdonosa a családi “vagyonelosztás” után Hamerli Imre lett, de mindenkinek jutott ám “valami”.😉)
No, de hogyan is indult el az egész „vasas” történet, minek volt a helyszíne ez a Rákóczi úti épület és ki is volt az a Hamerli József?
Járjunk utána együtt!😉
Az egész “vasas-sztori” úgy kezdődött, hogy József nővére Izabella 1893-ban megözvegyült és megörökölt férjétől egy kis vaskereskedést, amivel hirtelen nem tudott mit kezdeni (később még az újdonsült férje segítségével sem igazán) ezért 1900-ban maga mellé vette az öccsét, mint társtulajdonost, hogy együtt majd felvirágoztatják az üzletet.
Izabella bizony jól döntött, hogy az öccsére bízta az üzletet ugyanis József örökölte
édesapja ambiciózus természetét (plusz jól is házasodott, Hoffmann Lajos bútorgyáros leányát Saroltát vette feleségül 1900. januárjában, majd idővel felesége sajnálatosan korai halála után a szintén megözvegyült sógornőjével kötött házasságot) és jelentős fejlesztések árán ugyan, de viszonylag hamar gyárrá bővítette az üzemet, hiszen egy gépgyárat is sikerült mellé felvásárolnia.
1907-ben az újból megözvegyült Izabella teljes egészében átadta az üzletet Józsefnek aki továbbra is szárnyalt üzletemberként.
1914-ben már több mint 180 alkalmazottja volt a Hamerli Gépgyár és Vasöntödének!
Hihetetlen,ugye?😲
A Király utcai üzlet mellett időközben József a Rákóczi úton is nyitott egy kereskedést/telepet szélesítve ezzel a cég profilját és a méreteit.
Unokája elmondása szerint a Rákóczi úti
házat (ahol az új kereskedés is működött) József 1910-ben vásárolta meg egy Engel nevű lecsúszott borkereskedőtől azért, hogy ott aztán majd “minden elfér, amit ő akar”.
Ez a ház lenne most a mai bejegyzésem műemléki főszereplője, mert a Király utcai hàznak a történetét szerintem már mindenki ismeri, erről a házról viszont nem sokan tudják azt, hogy ez is a Hamerli családé volt.🙂
Nos ebben a házban aztán tényleg minden elfért, hiszen mindenféle műszaki és fürdőszobai portékák sokasságával várták itt Hamerliék a betévedő érdeklődőket.
A többszintes ház alsó része volt egyébként az üzleti rész, fent pedig többek között a szolgálati lakások és a bérlőre váró lakások voltak.
Érdekesség: Itt élt kb. a 40-es évek elejéig József legkisebb fia, Antal (1911-1991) is a családjával.
Antal idővel amatőr filmesként is híres lett, valamint a korszak legmodernebb árucikkeivel bővítette a kereskedés termékkínálatát sőt nem csupán árucikkekkel hanem például
személygépkocsikkal is!🚘
(Antal Pécsről készített híres 1939-es videóját “Egy nap Pécsett” címmel találhatjátok meg YouTube-on, ha esetleg megszeretnétek nézni ezt a páratlan felvételt.😉😍)
Az üzlet dübörgött ebben a kereskedésben is, a kapcsolati tőkék
sokasodtak aztán egyszer csak a sikerek közepébe belegázolt az I. Világháború így József kénytelen volt részvénytársasággá átalakítani a gépgyárat és ezáltal már több tulajdonostárssal kellett megosztoznia a cégen.
Szerencsére amúgy így is családon belül
maradt a „gyeplő”, mert a legnagyobb részvényes a
Hamerli bőrgyár lett.
Az I. Világháborút tehát még sikeresen túlélte a gyár, de a II. Világháború már a szomorú vég közeledtét hozta el magával.
A háború után sajnos minden vagyonától megfosztották Hamerlit és a családját, a munkásságuk gyümölcseit pedig mint oly’
sok másik gyárét államosították.
A Rákóczi úti műemlék jellegű épület sorsa viszonylag változatlan maradt, a mai napig több üzletnek az “otthona”, állapota megfelelő.
A család és akár a ház történetéről is bővebben az
alábbi linken olvashattok egy nagyon szuper és
részletes családtörténeti életútinterjút, amit Potos Bernadett készített Ifj.
Hamerli Antallal még 2010-ben.
https://tte.hu/media/pdf/interjuk05-hamerli_antal
Rengeteg érdekes családi fotó is van az interjúhoz csatolva, érdemes meglesni őket!😉
Remélem tetszett Nektek ez a kicsit rendhagyó bejegyzés, amelyben az adott épületet egy kicsit “megtöltöttem élettel” is, hogy ne csak az épület meséljen magáról, hanem az egykori lakói is.
Tudom néha kicsit el lehet veszni a családi szálakban, de azért igyekeztem úgy írni, hogy nyomon lehessen követni, hogy ki – kicsoda ebben a történetben.🧐
Higgyétek el, hogy még így is csak nagyon felszínesen érintettem ám a család történetét, hogy ne legyen túl sok információval terhelt a bejegyzés.🤓
A jövőben azért maradunk ám a megszokott virtuális kirándulások terepén csak gondoltam, hogy legyen néha egy kicsit más jellegű poszt is.😉
Ti ismertétek a Hamerli család “vasas-ágát”?
Szeretitek a családtörténeti életútinterjúkat?🙂
Én nagyon, sőt képzeljétek még készítettem is ilyet még jó pár évvel ezelőtt az anyai nagyszüleimmel (apai nagyszüleim sajnos korán itt hagytak minket 😢), a felvétel után nem sokkal sajnos a Papa is örökre lehunyta a szemét(Mama szerencsére jól van 🙏) így ma már ez az interjú egy még értékesebb emlék a számomra, mert őrzi annak a hangját akit nagyon – nagyon szerettem.😢❤️😭 #rip
* A bejegyzéshez csatolt színes fotókat én készítettem.
 
A korabeli újsághirdetések forrásai:
ADT. – azon belül pedig:
~ Magyar Építőművészet 1989 / 6.száma (“Pannónia Szálló” tervrajzai)
~ Magyar Vaskereskedők 1912 /33. szám – “Állandó gépkiállítás..” c. hirdetés
~ Esti Újság 1938. Június 24.-én megjelent szàma – “Gázálarcos cikk”
~ “Pécsi Ujlap” 1912 / 208. száma – “Szecskavágós hirdetés”
~ Pécsi Katolikus Tudósító 1932/ 12.évf. július-augusztus – “Rákóczi úti hirdetés”
~ Dunántúl 1927. Június 5.-én megjelent száma – Az “auto – syphon” hirdetés származik innen. 😉📰
~ Az interjú elérhetőségét pedig a posztban linkeltem.
Previous articlePécsvárad vára – a „legbékésebb” hazai vár
Next articleA szigetvári Karavánszeráj meséje
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .