A mai napon van 101-ik esztendeje annak, hogy Lajta Béla kiváló építészünk örökre lehunyta a szemét.
Nevét sajnos kevesen ismerik pedig számtalan csodálatos műemlékünk atyja.
Lajta 1873. január 23.-án Leitersdorfer Bélaként látta meg a napvilágot Óbudán.
Építész diplomáját 1896-ban a Műegyetemen évfolyamelsőként vehette át és kiváló eredményeiért Hauszmann jutalomdíjban részesült.
Lajta egy a korát meghaladó világot látott tehetség volt, olyan kiválóság, akinek a munkásságára Hauszmann Alajos És Lechner Ödön is nagy hatással voltak.
A két fent említett mester mindegyike elismerte Lajta kiválóságát és dolgoztak is vele.
Lajta Béla munkáira leginkább a szecessziós stílus, az art déco illetve a népies stílus volt a jellemző.
A hazai síremlékművészetben is kiemelkedőt alkotott, nagyon sok család sírját Ő tervezte.
Első építészi munkáit az 1900-as évek elején kapta, onnantól fogva pedig csak a kegyetlen halál tudta csak megállítani a fiatalon elhunyt tehetséget.
Olyan épületek őrzik tovább a nevét az utókor számára, mint például:
~ Az egykori Chevra Kadisa Gyógyíthatatlan Betegek Szeretetotthona – Napjainkban: Országos Idegsebészeti Klinikai Intézet
~ Wechselmann-ék által alapított Vakok Intézete – Ma: Mozgásjavító Általános Iskola
~ Budapesti Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola – Napjainkban: BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnázium
~ Malonyay – villa
~ Rózsavölgyi – ház
~ Parisiana-mulató – Ma: Újszínház (Alkotótársa Maróti Géza épületszobrász volt)
És még sorolhatnám…😉
Végezetül pedig egy a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ honlapján olvasott idézettel zárnám a soraimat, amely sorok Málnai Béla megható gondolatai Lajtáról:
„Úgy dolgozott, mint a régi nagy építőmesterek, lankadatlanul, nem nézve jobbra, nem nézve balra, nem ismerve akadályt, nem kímélve munkát, művészbecsülettel oldotta meg munkája legkisebb részletét is. Munkái, szívéből nőtt szerelmetes alkotásai, a házak, a sok színes kő, márvány és anyag, melyeket a művészet isteni szikrájával állított harmóniába, hirdetik emlékét az idők messzeségébe.” (Málnai Béla: Lajta Béla emlékének! Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület Műbarátok Körében tartott emlékbeszéd, 1923. június. Kézirat. MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum)
Remélem nem bánjátok, ha havonta 1-2 bejegyzés néhány híres magyar építészünknek állít majd emléket, természetesen a szokásos bejegyzéseken felül érkezem majd ezekkel a megemlékezésekkel, de csak akkor, ha nem bánjátok!
Írjátok meg kérlek ezzel kapcsolatban a véleményeteket, hogy szívesen olvasnátok- e havonta 1-2 ilyen bejegyzést is a megszokott bejegyzések mellett?
Előre is köszönöm a visszajelzéseteket!
Csodaszép napot kívánok mindenkinek, a héten még találkozunk! 😉
Nektek egyébként melyik Lajta – féle épület volt ismerős a felsoroltak közül? 😊


*Képek forrása: ADT., azon belül pedig:
~ Magyar Építőművészet, 1956. 5. évfolyam / 2. száma (Szeretetotthon képe)
~ Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1989. / 10-11. száma (Vakok Intézetének a képe)
~ Művészet, 1984. / 12. szám, A Parisiana Mulató homlokzata (Lajta Béla, 1909)
~ „Uj” Idők, 1908. / 14. évfolyam, 1- 26. szám, 460. oldal (Malonyay – villa képei)

Previous articlePécsvárad vára – a „legbékésebb” hazai vár
Next articleA szigetvári Karavánszeráj meséje
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .