Hely: Budapest (47.4719, 19.0503)
Cím: Budapest

13 érdekesség az épületről:
1. 1910-ben épült és Budapest egyik legvitatottabb épülete a sokak szerint túlzó külleme miatt (jellemzően az aránytalan és a giccses jelzőkkel szokták illetni akik nem szeretik)

2. A tervező Alpár Ignác felesége, ha lehet hinni a városi legendáknak akkor állítólag ezt mondta amikor meglátta az elkészült épületet:
“Na de Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált Ön itt?”🤭😅

3. Rengetegen gúnyolódtak az eklektikus stílusú palotán, Illyés Gyula például így írt róla Beatrice apródjai című művében: “az asszírbabilón stílusú Anker-palotát azonmód síremlékként föl lehetne állítani.” 📚

4. Az Anker Biztosító által kiírt meghívásos tervpályázaton Alpár Ignác végül nem kisebb nevet utasított maga mögé a résztvevők közül, mint Lechner Ödön😯

5. Sokaknál a középső torony tetején lévő sasok tartotta Földgömb látványa az a bizonyos utolsó csepp a pohárban, ami miatt már “giccsmérgezést” kapnak 🦅

6. A tornyát “piramisnak” szokták nevezni.

7. Az épület kerámia díszeit naná, hogy a Zsolnay gyár készítette, mégpedig kifejezetten az Anker-palotához 💚

8. Az Anker az első azon hazai épületek egyike amin vasbeton szerkezetet alkalmaztak

9. Az Anker-palotában élt a 60-as évek végétől egészen haláláig Hofi Géza Kossuth-díjas híres humoristánk

10. Hofi mellett még olyan hírességeket tudhatott a lakói között a ház mint például: Rátkai Márton színművész (szintén Kossuth-díjas) vagy a Szondi-teszt atyjaként ismert Szondi Lipót🧑‍⚕️

11. Az átadás évétől bő 9 évig itt működött a “hírhedt” Galilei Kör is🤫

12. Az 1940-es évek elején majdnem a Fővárosi Közmunkák Tanács által eltervezett “kirívótalanítás” áldozata lett az épület, végül ebből nem lett semmi (háborús időkben nem ez volt a prioritás)

13. Az Anker-palota természetesen műemléki védelem alatt áll (2011 óta), felújítása viszont sajnos jó ideje várat magára.

Bárki bármit mondhat rá, de ez egy ikonikus épület a főváros lüktető szívében, a népszerű Deák tér szomszédságában és lehet, hogy kicsit giccses, kicsit sok, de ez is a mienk.
Ti melyik csapatba tartoztok a palotával kapcsolatban?🙂
Tetszik Nektek vagy esetleg túl soknak tartjátok?
Én #teamAnkeres vagyok és bár tudom, hogy a kevesebb néha több, de hát ez is egy műemlék így nem mondhatok mást, de nyilván nem ez a kedvenc épületem, ettől függetlenül viszont nagyon sajnálnám ha nem lenne!✌️🤍

*A palotát ábrázoló kép forrása:
Fortepan/ Schoch Frigyes
Az információké pedig a hallomáson túl: ADT., azon belül pedig a tervpályázatról például a Magyar Építőművészet 1908. /1. számának “Krónika” című rovatában (?)olvastam.

A vasbeton szerkezet rövid ismertetéséről (találtam hosszabbat is😅)az Építő Ipar, 1909. április 11.számában olvastam, Szondi Lipót “Ankeres múltjáról” pedig képként csatolom a Magyar Hírlap 1928. március 11.-én megjelent számában közzétett hirdetését.


Sok 1910 és 1914 közötti Pesti Naplót is átnéztem az információ-morzsákért, illetve Alpár életrajzát is elolvastam.
Illyés Gyula pedig az 1979-ben megjelent Beatrice apródjai című művében írta a fent említett jelzőt az Anker-palotáról.

A Galilei Kör és az Anker közös múltjáról pedig a Múlt-Kor történelmi magazin, Csunderlik Péter 2013-as “Titkos társulat zsoldján kitartott bárgyú eszmezavarosok”? – 105 éve alakult a Galilei Kör” című írásában találkoztam.😉🧐

Previous articlePécsvárad vára – a „legbékésebb” hazai vár
Next articleA szigetvári Karavánszeráj meséje
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .