Kocsis László:

A dóm zöld tetője

Nyárból kivirulsz a méla Mecsek
Alatt.

Őszi színt versz a dombokon.
Zöld máglyaként égsz, ha fagy és hó esett
a szőlőskertekre.

Mint fény a homlokon
Ragyogsz a város arcán, tünde est
Vagy sötétben, csillaggal hű rokon.
Ne szidd, ha mondom, vén sekrestyésedet,
Hogy átragyogsz a honi partokon.
Tegnap az angol fagyos szemébe
Tüzeltél s zöld tetőd izzó zöldjére
Helsinki ködében gondol a finn
S smaragdod zöldje ott ring álmain
S mindenki álmába, ki egyszer megnézett,
Visszacsalod az örök reménységet.

~ A verset az alábbi linken Takaró Kristóf a Pécsi Nemzeti Színház színművészének az előadásában meg is tudjátok hallgatni, ha szeretnétek: https://www.youtube.com/watch?v=JcKl-xx9qlY  

Természetesen a videó forgatásihelyszíne is a mi dómunk vagyis a Pécsi Székesegyház volt! 😊

*Képek: Saját fotók (az emléktáblát a Székesegyház „szomszédságában” fotóztam, Kocsis László egykori lakóházának a falán)

*Videó forrása és tulajdonosa: A Pécsi Nemzeti Színház YouTube csatornája

#nemreklámegyikposztomsem #csakszívbőljövőajánlások

Previous articleVilla ajándékba – avagy egy kis érdekesség Bónis Malvin meglepetésházáról
Next articleAjánló Műemlékvadász-módra – 1. rész
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .