A Szigetvári Várról már született régebben egy bejegyzésem, amelyet itt tudtok elolvasni, ha szeretnétek: https://muemlekvadasz.hu/2021/12/01/2701/ , de most kivételesen nem a várról lesz szó a mai posztban, hanem a várhoz kapcsolódó harcok egyik főszereplőjének I.Szulejmán szultán leányának Kumillának a legendájáról mesél ma Nektek a műemlékvadász (pár régebbi cikk segítségével).

Kumillát (és az Ő legendáját) a költő Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című eposzából ismerhetik sokan, de hosszú ideig azt sem lehetett tudni, hogy valójában létezett-e.

Idővel aztán Molnár Imre helytörténész a Szigetvári Várbaráti Kör alapítója egy a várbaráti körhöz került török folyóirat segítségével beazonosította, hogy ki is lehetett Kumilla.

Ezekről az információkról és természetesen Kumilla legendájáról is képként csatolok a bejegyzéshez egy pár érdekes régi cikket, hiszen tudjátok, hogy nagyon szeretem ezeket olvasgatni és szerintem számotokra is érdekesek lehetnek.

+ Kumilláról is láthattok képet az egyik régebbi cikkben! 😉

Ti ismertétek Kumilla legendáját?

Azt tudtátok, hogy a néphiedelem úgy tartja, hogy aki iszik a forrás vizéből az hamarosan találkozni fog az első igaz szerelmével? 😊

Aki még keresi az első igaz szerelmét (vagy a másodikat stb.) vagy csupán csak meglesné ezt a legendás forrást ezt, ha jól tudom akkor egy helyi szervezésű „Kumilla -túra” keretein belül meg is teheti, illetve, ha magányosan lesné meg akkor itt megtalálhatók az ehhez szükséges adatok:/koordináták:

https://www.baranyatermeszetbarat.hu/index.php/regionk/forrasok/forrasok-j-k/284-kumilla-forras

Jártatok már egyébként Szigetváron és ha igen akkor melyik volt a kedvenc „állomástok” a városban?

Akik régóta követnek Ők már tudják, hogy nekem nagyon sokáig a második otthonom volt a „kisváros”, sőt Karinthy Frigyes Babits Mihályhoz „intézett” sorai után szabadon mondhatom én is, hogy Szekszárd helyett: Szigetváron születtem, „színészt” szerettem…és még a főiskolai szakdolgozatomban is Szigetvár szerepel.

A Várbaráti Kör jelenlegi elnöke Varga Zoltán pedig a középiskolában a kedvenc tanárom volt. 🙂

Innen és ezúton is hálás szívvel köszönöm Neki és az általános iskolai történelemtanáromnak Lőrincz tanár úrnak is azt, hogy örökre megszerettették velem a történelmet.

No, de ennyit rólam…

Remélem tetszett Nektek ez a mai „speciális poszt” is!

Előre is kellemes hétvégét mindenkinek!

*Cikkek forrása:

~ Szolnok Megyei Néplap, 1970.08.09.

~ Dunántúli Napló, 1988.10.27.

~ Hazai Tudósítások, 1970.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .