+ Li Qingzhao Jinan-i Emlékcsarnokának története
Li Qingzhao és Szendrey Júlia élete és költészete bár különböző korszakokban született és egymástól igen távol mégis egy közös sors fonja össze őket: a szeretett férj elvesztésének fájdalma, a gyász lüktető kínja, a forrongások keserűsége és az elveszettség érzése.
Mindketten a költészetükben adtak hangot veszteségeiknek, így egy örök érvényű és mély kapcsolódás található kettejük között.
A kínai költőnő lírája egy hosszan tartó, időtlen fájdalomnak állít emléket – mindezt olyan lírai szépséggel, amely által neve örökre fennmaradt Kínában.
Szendrey Júlia is hasonlóan mély veszteséget élt meg, mint a kínai költőnő.
Petőfi eltűnése és halála után verseiben a szerelem és a soha el nem múló hiány egyszerre jelennek meg.
Minden sorában érezhető a hiány és a vágyakozás és az elengedés lehetetlensége.
Kettejük költészete ékes bizonyítéka annak, hogy a szeretet és a veszteség „nyelve” egyetemes – minden sorban, minden versben ott dobog egy emlék amely örökké velük maradt. ✨
Szendrey Júliáról és a szülőházáról már korábban írtam a honlapomon így róla most bővebben nem ejtenék szót viszont Li Qingzhao-ról azért szeretnék még írni.
Ismerjük meg együtt egy kicsit közelebbről a költőnő életét és munkásságát, valamint az emlékpavilonját is! 😉
Li Qingzhao költészete, munkássága már 1101 körül híressé vált és ugyanebben az évben ment férjehz élete szerelméhez is Zhao Mingchenghez ( 赵明诚; ).
Férjével közös szenvedélyük volt a költészet, a műgyűjtés és a kalligráfia.
Házasságuk hírét az irodalmi körökben is örömmel fogadták.
Bár szerény körülmények között éltek mégis számos műtárgyat és kalligráfiai művet gyűjtöttek össze.
Házasságuk boldog volt és költemények formájában is megörökítették a szerelmüket.
Zhao Mingcheng 1103-ban kezdte hivatalnoki pályáját, de hamarosan az apja és Cai Jing politikus közötti hatalmi harcba közepébe cseppent.
1107-ben riválisai letartóztatták, de bizonyíték hiányában felmentették
Petőfihez (Szendrey férje) hasonlóan tehát Zhao Mingcheng is „forrongások” közepette találta magát, amely forrongások pár évvel később a tetőpontjukig értek.
A „Jin-Song háborúk” végül tragikus fordulatot hoztak Li Qingzhao és Zhao Mingcheng idilli életébe. Kaifeng városának eleste és a háborús pusztítás következtében kénytelenek voltak Nanjingba menekülni hátrahagyva gyűjteményük és jegyzeteik egy részét amelyek sajnos a harcok viharában hamuvá váltak.
Amit tudtak magukkal vittek és 1 évig Nanjingba maradtak.
Zhao Mingcheng végül sajnos 1129-ben Hangzhou-ban(útban az új állása felé) feltehetőleg tífusz következtében elhunyt, de halála előtt még megírta az utolsó versét.
Li Qingzhao ezt követően soha nem heverte ki ezt a súlyosveszteségét és költészete is a gyászát és a gyötrelmeit tükrözi.
Zhao halála után Li Qingzhao fejezte be férje kötetének a Jin Shi Lu kéziratainak átnézését és szerkesztését.
Az 1132-ben megjelent műhöz egy nosztalgikus esszét is írt, amelyben kettejük közös munkájáról és életük küzdelmeiről emlékezett meg.
(*Zhao fő műve a Jin Shi Lu közel 2000 antik felirat elemzését tartalmazza.
A Song-kor tudósai, köztük Zhu Xi különösen nagyra értékelték a könyv jól szerkesztett felépítését és pontos elemzéseit.)
Li később Hangzhou-ban telepedett le ahol verseiben gyakran nosztalgiával emlékezett férjére és a szülővárosára.
Állítólag egy rövid ideig újra férjhez ment, de akárcsak Szendrey így sajnos Ő sem találta meg más mellett azt a boldogságot amelyet az első szerelme mellett érzett.
(Li elvált, Szendrey tűrt…csak Ő tudja miért. ☹)
Halála után verseinek nagy része elveszett, mindössze körülbelül száz „ci” költeménye maradt fenn.
Leghíresebb „ci” versét, az „Álomdal”-t (如梦令) Jinanban írta.
Kínában emlékét méltón módon őrzik.
A legismertebb emlékcsarnoka a Baotu Spring Parkban található Jinan városában, amely emlékcsarnok 1956-ban épült és 1980-ban újították fel.
Itt látható többek között a költőnő portréja, valamint híres művei is.
Az emlékcsarnok közel van a költőnő egykori lakóhelyéhez.
Szerintetek is van bőven párhuzam / hasonlóság a két költőnő sorsa között?
Azt tudtátok egyébként, hogy Petőfi neve egyáltalán nem ismeretlen Kínában?
Több szobra is van Kínában, ezzel a témával kapcsolatban már írtam az Instagram oldalamon is…ha van kedvetek akkor lessétek meg! 😉
*Kép forrása:
Szerző: „Gisling”
A kép 2008-as.
#LiQingzhao #SzendreyJúlia #PetőfiSándor # ZhaoMingcheng #GyászÉsKöltészet #ÖrökSzerelem #nőisorsok #nőkazirodalomban #IrodalmiIkonok #kultúrmisszió #irodalomhatároknélkül #Kína #Magyarország #speciálisnovember
