Hely: Ráth György villa (47.508965629188, 19.074005110854)
Cím: Városligeti fasor 12., Budapest
A Ráth György-villa története nem a Ráth családdal kezdődött hiszen építtetője és első tulajdonosa nem az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt, hanem Wechselmann Ignác építőmester, aki híres volt jótékonykodó természetéről.
A villa feltehetőleg 1871- ben épült és a tervezője Unger Emil volt.
A Wechselmann család nyaraló funkciót szánt az épületnek, rendes lakóházként csak a következő tulajdonosa a „névadó” Ráth György műgyűjtő, jogász, múzeum főigazgató kezdte el használni, aki 1901-ben vásárolta meg a Városligeti villát, amit még ugyanebben az évben Györgyi Géza építész alakított át a kérésére.
Az átalakítások során Györgyi a neoreneszánsz nyaralóból szecessziós villát varázsolt, a Wechselmann nyaralóból szinte már csak egy a négy évszakot ábrázoló kerti szoborcsoport maradt fenn érintetlenül.
Az épületet Ráth és a felesége műtárgyakkal rendezte be, csodálatos bútoraik többségét pedig a hazai szecesszió egyik korán elhunyt tehetsége Horti Pál álmodta meg nekik.
Ráth halála után a villát és a benne található gyűjteményt a feleségére Melcsiszky Gizellára hagyta, aki teljesítette férje titkon dédelgetett vágyát és odaajándékozta a műtárgyaikat az Iparművészeti Múzeumnak.
(A műtárgyak teljes listájáról csatolok majd egy cikkrészletet képként.)
Gizellának egyetlen kérése volt csak, mégpedig az, hogy szeretett férjéről elnevezve hozzanak létre egy múzeumot, ami az Országos Iparművészeti Múzeum kezelése alatt álljon.
Így jött hát létre a villában az Országos Ráth György Múzeum, amit 1906-ban mutattak be a nagyközönségnek és 1907-ben még Ferenc József is tiszteletét tette itt.
A történelem viharai azonban a múzeumot sem kímélték, a második világháború után „károsnak” ítélték a fenntartását.
1954-ben a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumé lett az épület és Kínai Múzeumra keresztelték át a nevét, ahol keleti tematikájú kiállításokat szerveztek.
A villa csak a rendszerváltás után kapta vissza a régi nevét, ám továbbra is keleties vonalon mozogtak a kiállításai.
2014-ben végül ideiglenesen bezárta a kapuit a múzeum, majd 2018-ban újranyitott Ráth György- villa néven és az Iparművészeti Múzeum szecessziós kincseit bemutató állandó kiállítással várta a látogatóit.
(Az Iparművészeti Múzeum ekkor már rekonstrukciós munkák miatt zárva volt!)
Ez az fent említett állandó kiállítás „A mi szecessziónk” nevet kapta, amin megközelítőleg 600 csodálatos kincset (festményeket, iparművészet minden ágáról származó műtárgyakat) lehet megtekinteni, köztük Ráth György műgyűjteményének kiválóságait is, ami egyben egy méltó tisztelgés is Ráth György emléke, munkássága és a műtárgyak iránti rajongása előtt.
A villa feltehetőleg 1871- ben épült és a tervezője Unger Emil volt.
A Wechselmann család nyaraló funkciót szánt az épületnek, rendes lakóházként csak a következő tulajdonosa a „névadó” Ráth György műgyűjtő, jogász, múzeum főigazgató kezdte el használni, aki 1901-ben vásárolta meg a Városligeti villát, amit még ugyanebben az évben Györgyi Géza építész alakított át a kérésére.
Az átalakítások során Györgyi a neoreneszánsz nyaralóból szecessziós villát varázsolt, a Wechselmann nyaralóból szinte már csak egy a négy évszakot ábrázoló kerti szoborcsoport maradt fenn érintetlenül.
Az épületet Ráth és a felesége műtárgyakkal rendezte be, csodálatos bútoraik többségét pedig a hazai szecesszió egyik korán elhunyt tehetsége Horti Pál álmodta meg nekik.
Ráth halála után a villát és a benne található gyűjteményt a feleségére Melcsiszky Gizellára hagyta, aki teljesítette férje titkon dédelgetett vágyát és odaajándékozta a műtárgyaikat az Iparművészeti Múzeumnak.
(A műtárgyak teljes listájáról csatolok majd egy cikkrészletet képként.)
Gizellának egyetlen kérése volt csak, mégpedig az, hogy szeretett férjéről elnevezve hozzanak létre egy múzeumot, ami az Országos Iparművészeti Múzeum kezelése alatt álljon.
Így jött hát létre a villában az Országos Ráth György Múzeum, amit 1906-ban mutattak be a nagyközönségnek és 1907-ben még Ferenc József is tiszteletét tette itt.
A történelem viharai azonban a múzeumot sem kímélték, a második világháború után „károsnak” ítélték a fenntartását.
1954-ben a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeumé lett az épület és Kínai Múzeumra keresztelték át a nevét, ahol keleti tematikájú kiállításokat szerveztek.
A villa csak a rendszerváltás után kapta vissza a régi nevét, ám továbbra is keleties vonalon mozogtak a kiállításai.
2014-ben végül ideiglenesen bezárta a kapuit a múzeum, majd 2018-ban újranyitott Ráth György- villa néven és az Iparművészeti Múzeum szecessziós kincseit bemutató állandó kiállítással várta a látogatóit.
(Az Iparművészeti Múzeum ekkor már rekonstrukciós munkák miatt zárva volt!)
Ez az fent említett állandó kiállítás „A mi szecessziónk” nevet kapta, amin megközelítőleg 600 csodálatos kincset (festményeket, iparművészet minden ágáról származó műtárgyakat) lehet megtekinteni, köztük Ráth György műgyűjteményének kiválóságait is, ami egyben egy méltó tisztelgés is Ráth György emléke, munkássága és a műtárgyak iránti rajongása előtt.
Ti jártatok már a villában, ha igen akkor, hogy tetszett Nektek az állandó kiállítás?
A villa új időszakos kiállítása egyébként a „Dresszkód: szecesszió” nevet viseli, szerintem érdemes ezt is megtekinteni. ? #nemreklám #csakszívbőljövőajánlás
*Képek forrása: ADT – Magyar Iparművészet (1906., jan.1. sz.), Műemlékvédelmi Szemle (1998).
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? 🙂
