Hely: Tállya (48.23568, 21.22823)
Cím: Tállya, 3907
A világörökségi listára 2002-ben kultúrtájként felvett Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék egyik bortermelő községe Tállya, ahol igazán kiváló minőségű borok készülnek, de nem csupán a fenséges borairól híres Tállya hanem az épített kincseiről is.
A mai bejegyzésben az egyik legérdekesebb történetű műemlékét a Balogh-kúriát szeretném nektek bemutatni.
A régebben szebb napokat is látott kúria a régi címere szerint 1787-ben épült (a Hivatalos Műemlékvédelmi jegyzék szerint viszont 1780 körül) és a ma ismeretes nevét az utolsó tulajdonosáról kapta.
Stílusát tekintve a kúria copf stílusban épült és egyedi kincse Tállyának.
Az épület megálmodója (kevésbé szépen fogalmazva megrendelője) állítólag Grassalkovich Antal volt, a tervezője pedig a híres osztrák építész Franz Anton Hillebrant lehetett(utóbbival kapcsolatban olvastam olyan cikket is, amely szerint sokáig csak sejteni lehetett, hogy ő volt a tervező).
Én megmondom őszintén, hogy itt már nagyon belekeveredtem abba, hogy akkor most ki és mikor és miért építette a kúriát, de hogy semmi sem legyen egyszerű még a konkrét építőjét sem lehet tudni az épületnek.
Bizony az építészének a kilétét (is?) a mai napig rejtély övezi, nem lehet biztosan tudni, hogy végül ki építette fel a tervek alapján a kúriát.
Ami viszont biztos, hogy az épület téglalap alaprajzú, manzárdtetős, földszintes épület, amit udvar vesz körbe.
Két hosszanti homlokzatán 3 tengelyes középrizalit van, amiket timpanon zár le.
A kúria ablakkeretei míves kőfaragványok az ablakok vasrácsai pedig copf díszítésű csodák.
Az épületet 1963-ban átalakították és ha jól tudom sokáig napközi otthonként működött.
Jelenleg a kúria magánkézben van, nem látogahtható és nagyon elhanyagolt állapotú.
Gyakorlatilag jelen helyzetében a Balogh-kúria sajnos lassan beleillik majd a „Műemlékek végveszélyben” című bejegyzés-sorozatomba, ha nem vigyáz rá jobban a tulajdonosa. ☹
Olvastam olyan törekvésről is, hogy az önkormányzat visszaszeretné vásárolni az épületet, nem tudom, hogy végül sikerült-e ez a tervük, de én drukkolok nekik nagyon, hogy ne hagyják veszni ezt a helyet hiszen biztos, hogy lehetne egy hozzá méltó funkciót kitalálni a számára.
Lehetne itt akár helytörténeti kiállítástól kezdve bármi csak ne az enyészeté legyen a hely…megye szinten is páratlan copf kincs, kár lenne, ha elveszne a semmibe!

*Ha valakit Tállya felé sodorna a szél akkor érdemes megnézni a többi épített kincsét is na és persze az Isteni nedűket kínáló pincészeteket sem szabad kihagyni. 😊

Könyvajánló, ha valaki jobban belemerülne Tállya történetébe:

~ Dr. Frisnyák Sándor: Tállya című 1994-ben megjelent kötete

~A Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat Tállya című 2001-ben megjelent kötete, a szerző: Takács Péter.

A könyvek leginkább már csak antikváriumokban lelhetők fel, de szerintem bármelyik könyvtár polcán is van esély arra, hogy megtalálhatjátok őket. 😊
*Kép forrása: ADT
Hillebrandt tervrajza egy tállyai házról ami a kúria feltételezett tervrajza lehetett, de a megvalósítás nem teljesen stimmel.

Previous articleA kastély ahol az első magyar orvosnő nevelkedett – avagy a nagytétényi Száraz – Rudnyánszky kastély fordulatokban gazdag története
Next articleSzatmári György püspök tettyei palotája – Palotaromok a “hegyen” (Tettye 1.rész)
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .