A mai bejegyzésem helyszínét szerintem nem nagyon kell bemutatnom, mert mindenki ismeri, de mindenképpen szerettem volna róla írni, mert egy gyönyörű és ritka gyöngyszeme a megyének.
Csodatévő helynek tartják és lehet rám bármilyen furcsán nézni a következő kijelentésemért, de szerintem is az (pedig nem vagyok katolikus)….én hiszek a helyek erejében (is).
A kegyhelyek nem véletlenül lettek a vallási élet főszínterei, ez nincs másként Máriagyűd esetében sem.
Mária jelenések kapcsolódnak a Máriagyűdi templomhoz és 1805-ben VII. Pius pápa ezáltal elismerte a kegyhellyé nyilvánítás szükségességét.
A ferencesek által Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk stílusú kegytemplom története illetve az egész helyé igen hosszú időkre nyúlik egyébként vissza, bővebben és legprecízebben itt található: http://www.mariagyud.hu/kegyhely/bazilika-es-kornyezete a teljes története.
(Azért is linkeltem, mert nyilván ez az oldal a leghitelesebb forrás, illetve itt aztán tényleg minden nagyon pontosan le van írva a helyről. Ilyen precízen én nem tudtam volna leírni az egyszer biztos.)
Lényegében az egész kegyhelytörténet 1006- ba nyúlik vissza amikor is bencés szerzetesek megtalálták a kegyelettel körbevett Mária- szobrot ami fölé kápolnát emeltek , ez a szobor a tatárjárást is kibírta végül sajnos a török időkben eltűnt, de szerencsére nem örökre.
Jelenleg ha minden igaz Eszéken látható és bár a gyűdiek vissza szerették volna kapni, de sajnos nem sikerült nekik visszaszerezniük a szobrot így került hát másik a Máriagyűdi oltárra.
Ugorva az időben a szentély és a hozzáépített Szent Mihály – kápolna nagyon gyönyörűen lett berendezve, kialakítva.
A templom ékessége az új kegyszobor 1713-ban készült el amely 1784-ben kapta meg ezüstpalástját.
A rajta látható ezüst szív Zichy Gyula püspök ajándéka az előtte lévő 2009-es ezüst rózsa pedig szintén ajándék méghozzá az egyházmegyétől.
A neobarokk főoltáron lévő szobor gyönyörű márványokból készült.
A templomhajó ékei pedig időtálló 18. századi barokk padok és oltárok.
A templom orgonája 1900-ban épült, készítője az egykori Angster – orgonagyárban tanult Biebert József volt.
A falakon modern falfestmények láthatók amelyek Szilágyi András és Szilágyi Domokos 1996-ban elkészült munkái.
A nagybúcsúk helyszínei a kinti szabadtéri oltár illetve „az árkádos hodályok”.
A fölöttük lévő Kálvária 1751-ben épült, Zsolnay kerámiából készült stációkép sorozatát pedig 1949-ben szentelték fel.
Szomszédságában katolikus temető található mely alatt egy sétány vezet fel a Fájdalmas Anya szobrához, innen pedig nem messze az 1900-ban felállított Jubileumi Kereszt található.
A mai napig is zarándokok sokassága látogatja meg minden évben a kegyhelyet „búcsúnaptól” függetlenül is, mert tényleg csodás a kisugárzása.
Jó hinni a csodákban… és ahogy a mondás is tartja:” Egyszer minden csoda valóra válik csak hinni kell bennük”….köszönöm, hogy hihetek!
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? 🙂
