A Szentkúti Nagyboldogasszony Bazilika Nógrád megyében található, Mátraverebély település határában.

Akárcsak a már korábban az oldalamon bemutatott Máriagyűdi kegyhely, ez a hely is egy csodákkal megáldott hely, hiszen rengeteg csodás eset, gyógyulás és meghallgatott ima fűződik a Szentkúti kegyhelyhez is.

A csodák mellett egy legenda is fűződik a helyhez, mely szerint 1091-ben amikor Szent László reményvesztett helyzetben menekülni kényszerült az őt üldöző kunok elől, a kunok utolérték és sarokba szorították azzal, hogy egy olyan völgybe ragadt ahol egy szakadék akadályozta őt a további menekülésben.

Ebben a reménytelennek tűnő helyzetben aztán Szent László gondolt egy merészet és lovával átugratta a szakadékot, amely ugratás szerencsére sikeres volt és sérülés nélkül úszták meg mindketten az esetet.

A legendák szerint Szent László lovának a patkójának a nyomában a sikeres átugratás pillanatában (amikor földet értek) egy csodatévő gyógyító forrásvíz fakadt.

Két másik legenda „verzió” is létezik Szent László és a forrás esetéről, az egyik szerint valójában Ágasvár csúcsáról ugratott ebbe a völgybe Szent László, a másik szerint pedig a kunok bekerítették a katonáival együtt Szentkút völgyébe és nagyon szomjaztak már a hőségben mind és ekkor Szög nevű lovával Szent László elment feltérképezni a környéket hátha talál valahol egy forrást, amivel a szomjukat olthatnák és ekkor történt meg a fent említett forrásfakasztó ugratás.

Egy 13. században történt eset szerint (amelyet egy 1714-es irat is igazolt) egy verebélyi néma pásztorfiú az apjával sétálgatott a forrás környékén és lemaradt egy kicsit az apja mögött, hogy szomját oltsa valahol, ekkor jelent meg a fiú előtt Szűz Mária, aki egy lópatkó alakú mélyedésre mutatott, hogy ott kezdjen el ásni a fiú és egyszer csak víz fakadt itt és miután az engedelmes fiú ivott belőle már nem volt többé néma, mert a Szűzanya meggyógyította őt a némaságból.

Ezen eset után kapta meg 1195-ben a Szentkút nevet a hely és a helyet egyből szentnek is nyilvánították.

A zarándokok sokasága miatt 1210-ben épült meg az első fából épült templom itt, ahonnan indult el az első körmenet is a csodatévő forráshoz.

1258-tól már búcsújáróhely „engedéllyel” is rendelkezett a templom, amely a leglátogatottabb búcsújáróhellyé nőtte ki magát.

1290-től már kegyhelyként szerepel Szenrkút a forrásokban.

Még a török időkben is állítólag megtarthatták itt a búcsúkat, ami nagyon nagy szónak számított akkoriban.

Az 1700-as években XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott több csodás eseményt és gyógyulást is, ami Szentkúthoz volt köthető és ezen eseményeket valósságát elfogadta és az első kőkápolna is ezután épült fel itt.

A ma látható kegytemplom építését az 1700-as évek közepén kezdték el itt és az Almásy (sok forrásban Almássyként írt) család támogatta az építkezést.

A templom 1763-ban nyerte el a végleges formáját és stílusát tekintve barokk stílusjegyekkel lett díszítve.

A templom felekezete római katolikus, védőszentje a Nagyboldogasszony és a Ferences közösség atyái fogadják itt a hívőket.

IV. Pál pápa 1970-ben basilica minor rangra emelte a kegytemplomot, 2006-ban pedig Erdő Péter bíboros Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította a helyet.

Hosszú évek óta a templomban található XVIII. századi csodatévő Szűzanya kegyszobrot az egyházi ünnepeknek megfelelően szokták öltöztetni.

A templom belsejénél maradva a mennyezet freskóin Szent László vízfakasztásának, Szűz Mária Mennybemenetelének és a pásztorfiú meggyógyításának eseményeit láthatjuk.

A kegytemplom meseszép üvegablakain Szent Erzsébet, Assisi Szent Ferenc, Szent József és Szent István láthatóak.

A szószék és főoltár rokokó stílusú, a két mellékoltár pedig copfstílusban készült.

Ha kívülről nézzük a templomot akkor biztos, hogy egyből megakad a tekintetünk a bejárata felett található címereken.

Az egyik címer a fent már említett Almásy családé, a másik pedig, ha jól tudom akkor a Vereb családé.

A bejárattól jobbra és balra is szoborfülkék láthatók, a bal oldaliban Szent Péter, a jobb oldaliban pedig Szent Pál kőszobra látható.

A tornyok oldalai egy fülkében álló Mária szobrot ölelnek körbe.

A templom hagymasisakos tornyai is már messziről felhívják a helyre a figyelmet.

A templomhoz délről kolostor csatlakozik, keletről rendház, a nyugati oldalhoz pedig az Almásy – sírbolt kapcsolódik.

A templom és a kolostor közötti „téren” gyóntatóudvar található mely középen egy kápolna is helyet kapott még.

A templom melletti „parkban” gyönyörű szabadtéri oltár is várja a zarándokokat.

A kegyhely köré épült egy igazi zarándokközpont zarándokházzal, zarándokszállással, étteremmel és kegytárgybolttal is.

A parkolás is kiválóan megoldható itt, mely költségeiről érdemes a kegyhely honlapján informálódni, akárcsak a nyitvatartásokról is.

A kegytemplom természetesen műemlék, gyönyörű, felújított kívül és belül is és évente több százezer zarándok látogatja meg.

Aki itt jár a kegyhelyen az feltétlenül nézze meg a kegyhely mellett még a remetelakokat is, melyekhez az kolostor mögött induló meredek ösvény vezet fel, illetve a Szentkúti – patak völgyébe is érdemes egy kellemes sétát tenni és megkeresni a legendás Szent László – hasadékot is mely közelében több forrás is csörgedezik.

*A képek saját fotók, információk forrása a kegyhely honlapja és természetesen az ADT. 😊

Previous articleA sztánai Varjúvár története
Next articleA festő nárcisz illattal körüllengett rómahegyi villája – avagy a Kaposvári Rippl – Rónai (Róma) – villa története
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .