A báró svábhegyi kerti házikója – avagy ÉPsztori a Karthauzi – lakról #Épsztorik4.

~ Épült:

Az épület megépítésének körülményei és ideje pontosan nem ismert.

Elég sok írás foglalkozott egyébként az építkezés idejének a pontos meghatározásával, de mindegyikben az a közös pont, hogy a telket 1845 környékén üresen vásárolta a báró méghozzá azzal a céllal, hogy jó barátjával Trefort Ágostonnal (aki később a sógora is lett) együtt egy közösnyaralót építsenek ide a családjaik örömére, tehát mindenképpen 1845 után épülhetett a lak is.

 Trefort Ágoston önéletrajzában azt írja, hogy1848-ban kezdték el az építkezést és először a villa készült el és ehhez a villához lett építve később ez a meseszép kerti lak.

Jól sejthető így, hogy a kerti lak tehát már nagy valószínűséggel csak a forradalmi események és az azt követő elutazásuk majd visszatérésük után épülhetett fel.

(A báróék az 1848-as forradalom után pár évig külföldön éltek szóval csak a hazatértük után tudták úgy igazán kihasználni és „belakni” a villát is, amit leginkább nyaralóként használtak.)

Az Eötvös- villa sajnos ma már csak emlék, 1948-ban lebontották, de a mai bejegyzés főszereplője a kerti házikó szerencsére nagyon jó állapotban van.

~ Tervező(k):

Nem ismert a személye.

 Egy biztos, hogy Eötvös és Trefort mindent megálmodtak (na nem szó szerint :D) a kerti lakkal és a villával kapcsolatban, de hogy ki volt az, aki ezeket az álmokat épületekké varázsolta no azt sajnos nem lehet tudni.

~ Építészeti stílusa:

„Svájci stílusú”, a két jó barátot egy közös 1837-es svájci utazásuk ihlette meg a ház küllemével kapcsolatban

~ Jelenlegi állapota:

A Karthauzi – lak jelenleg magántulajdonban van és ma is az egyik legkülönlegesebb éke a Karthauzi utcának.

~ Érdekességek:

1. Sokan úgy vélték, hogy Eötvös József: A karthauzi című regénye is itt a kerti lakban íródott, de ez nem így van, ugyanis a regény 1839 és 1841 között íródott és ekkoriban a bárónak még villája sem volt a Svábhegyen, nem ám, hogy kerti házikója.

Ha valaki szeretné elolvasni a regényt neki megsúgom, hogy megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán is.

Íme a link, ami hozzá vezet Titeket: https://mek.oszk.hu/03100/03130/

Én bevallom nem bírtam még végig olvasni…no, nem azért, mert nem tetszik csak egyszerűen kell hozzá egy bizonyos hangulat, mert hát nem egy vidám könyv az már egyszer biztos.

2. Sok művész és író építkezett itt a lak körüli szomszédos utcákban így nem csupán a Karthauzi – lak miatt érdemes arra sétálni…aki meseszép villákat szeretne látni az ne hagyja ki a környék meglátogatását.

Én is már nagyon várom, hogy hamarosan ott „fotósétálhassak” …magamat ismerve nem a fotók elkészítése fog sok időbe telni, hanem az, hogy egy villát minimum órákig eltudnék ámulva és bámulva nézni…persze mivel kicsit furcsa lenne ez a szituáció és valljuk be illetlen és félreérthető is ezért igyekszem majd gyorsan bámészkodni…vagyis magamhoz képest gyorsan. 😀

Az új építésű villák amúgy egyáltalán nem érdekelnek így talán tényleg gyorsabban tudok majd haladni a fotósétámmal.

3. Treforték vidékre történő költözés után a teljes villa Eötvösöké lett.

4. A báró állítólag nagyon szeretett kertészkedni, ezért a Karthauzi-lakot és a villát is meseszép növényi világ vette körbe.

5. Az árnyas Karthauzi – lakba Eötvös József előszeretettel vonult vissza írni vagy „csak” kicsit ötletelni, kikapcsolódni.

Ezzel kapcsolatban íme egy kis idézet a Vasárnapi Újság 1890-ben megjelent 28.-ik számából:

A villától délre, mély völgyben egy kis svájczi ház áll, sűrű fák közt. Ez is ide tartozott és Eötvös oda szokott volt vonulni dolgozni. A közönségnek úgy szokás mutogatni, hogy ott írta« Karthauzi»regényét. Ez azonban téves. Eötvös szeretett a Svábhegyen lakni, mely akkor még csöndes magány volt. A kilátás elragadó innen a főváros felé. A Gellérthegy, a regényesen emelkedő Budavár, azontúl a Duna fényes szalagja, Pest háztengere és a nagy síkság — a legszebb panorámát nyújtja. Köröskörül pedig szelíd erdőség és völgyek. „

6. Nagy valószínűséggel a báró fia Eötvös Loránd az egykoron a lak mellett álló villában született.

Egy biztos, hogy a báró levelezései és Loránd anyakönyvi kivonata csupán csak arról adnak 100%- ig bizonyosságot a számunkra, hogy Loránd Svábhegyen született, de hogy az éppen akkor épülő vagy már felépült (?) villában látta-e meg a napvilágot, vagy esetleg valamelyik családi barát (például: Fridvalszkyék) villájában no ez már kérdéses.

7. Eötvös József 1871-ben bekövetkező halála után a család eladta a villát és a villa étteremként született újjá.

Később 1890-ben a svábhegyi Eötvös-szobor avatása után az étteremben tartott ünnepségen fia Loránd így beszélt a helyről a Vasárnapi Újság 1890-ben megjelent 28. száma szerint:

„húsz éve körülbelül, hogy nem voltam itt; nem mertem idejönni, mert féltem a sokaság zajától és féltem a csendtől, melyet még a zajban is észreveszek, mert nem hallom annak a szavát, ki nekem ezt a hajlékot a legkedvesebbé tette. Mikor átléptem ezt a küszöböt, örömmel láttam, hogy nem idegenek, hanem barátok közé jöttem, akik atyám tiszteletében velem együttéreznek. Sok emlékem fűződik bérczekhez, völgyekhez, fákhoz s az emberekhez is, hol ezelőtt 42 évvel megláttam a napot…”

A szobor avatásának az előzményeiről is idéznék a cikkből:

„A Svábhegyen nyaraló közönség elhatározta, hogy az Eötvös-villa közelében levő kis téren szobrot állít a költőnek, mely minden látogatót rá emlékeztessen. A szobor költsége csakhamar összegyűlt adakozásokból, mulatságok jövedelmeiből …”

8. A villa sorsa végül az 1940-es években pecsételődött meg hiszen a háború nem kímélte az épületet sem, a háború végezetével pedig senki sem gondolta úgy, hogy megmentené a villát így inkább sorsára hagyták és végül 1948-ban lebontották.

A Karthauzi – lak szerencsésebb volt, mint a villa és mi is szerencsések vagyunk, hogy még ma is gyönyörködhetünk benne, ha arra járunk.

9. Soha ennyi és ennyiszer változó dátumot és kérdőjelet nem láttam még egyetlen egy épület építésének az idejével és körülményével kapcsolatban, mint a Karthauzi-lakéval kapcsolatban.

*Fotók és információk forrása:

ADT., azon belül pedig:

~ Vasárnapi Újság, 1890. évi 28. száma – Báró Eötvös József szobra a Svábhegyen c. írása (a posztban található idézetek innen származnak)

~  Vasárnapi Újság, 1875. szeptember 26.-ai száma (a lakról készült grafika forrása)

~ Devescovi Balázs: EÖTVÖS JÓZSEF SVÁBHEGYI NYARALÓHELYE: AZ EÖTVÖS-VILLA ÉS A KARTHAUSI-LAK* című írása, amely a Századok c. folyóiratban jelent meg 2017-ben (2017. / 2.szám).

(Kiváló írás, a legjobb információ forrás volt a témában!)