~ Hol található?

Somogy megyében, Kereki községtől délnyugatra, „zöldölelésben”. 😊

~ Épült:

Nagy valószínűséggel a XIV. században épülhetett a vár.

Ami biztos és nem csak egy körülbelüli adat, hogy a legelső megemlítése egy 1336-os oklevélben található.

~ Építtetője:

Néhány forrás szerint egyenesen Anjou Károly építette a várat!

Ez ugyan nem bizonyított, de ami bizonyos, hogy a már fent is említett 1336-os oklevél szerint Czikó várnagy volt a vár első ismert ura.

~ Jelenlegi állapota:

Felújított várrom.

A felújítási munkálatok idén fejeződtek be a „Somogy bejárható varázsa” elnevezésű projektnek köszönhetően.

A projekt „lelkei” a SEFAG Zrt., a Magyar Természetjáró Szövetség és a Magyar Turisztikai Ügynökség voltak.

A vár felújítási projekt költsége végül 58.8 millió forintba került, a „Somogy bejárható varázsa” elnevezésű projekt azonban nem „csak” a vár felújításáról szól ám!

(Ha kíváncsiak vagytok a pontos elnyert összegre és a további tervekre, hogy mit is takar még ez a projekt akkor érdemes ellátogatni akár például a SEFAG Zrt. oldalára, de az is elég, ha beírjátok a projekt nevét az internetes keresőbe. 😉 )

Szerencsére a program előtt is akadtak olyanok, akik a szívükön viselték ennek az „épített emléktöredékünknek” a sorsát és így bizony sosem volt elhanyagolt a környezete!

Régi külleme pedig a következőképpen festett:

„Egy 1784. évi katonai térkép „Katona várnak” említi s Römer Flóris is így írta jegyzőkönyvében 1874-ben.

 Terméskő híján téglából emelték a vár falait, csupán egyes részeihez, ajtó és ablaknyílásaihoz használtak követ.

 Téglafalainak fehér vakolata messziről is jól látható lehetett.

Azonban az időjárás viszontagságai az évszázadok során nyomtalanul lehántották köntösét, melyről eredeti nevét is kaphatta. „

(Idézet a Turista Magazin 1976. 08.01.-ei számának (8.szám) , 16. oldalán szereplő „Távol a Főutaktól” c. írásából)

~ Érdekességek:

1.Az egykori vár eddig ismert urai (nem időrendi sorrendben):

Czakó várnagy, Enyingi Török család, Báthory István, Báthory András, Perneszi Ferenc, Marczali Miklós temesi ispán és családja.

2. Utóbbi úrhoz eléggé kalandos és viharos módon került oda és vissza, majd újból vissza a vár tulajdonosának / urának a címe ugyanis egy 1396-os oklevél szerint maga Zsigmond király adományozta oda a birtokot Marczalinak a törökök elleni harcokban nyújtott kimagasló teljesítményéért, igen ám, de Miklósunk „hálája jeléül” elárulta a királyt, mert részt vett 1402-ben egy ellene történő lázadásba!

A lázadás leverése után a várat visszaszerezték Marczaliéktól, majd pár év múlva végül valamilyen rejtélyes okból kifolyólag végül kegyelmet kapott Marczali és ezáltal újból visszakapta a várat is méghozzá 1408-ban.

3. Az 1540-es évek elején végül szomorú sors jutott Fehérkő várának, ugyanis a magyar katonák inkább felrobbantták a vár falait mintsem, hogy török kézen lássák…nyilván a kényszer szülte ezt a taktikai lépést, de akkor is sajnálatos, de persze érthető lépés ez az egész.

4. Ezen események után az enyészet éve következtek a romok számára, majd hirtelen a kereki vár is egy igazi „gondold újra a várat és reinkarnáld a részeit/ elemeit program” részese lett ugyanis 1830 táján az új kereki -templom építéséhez, az I. világháború után pedig pár évre egy vadászkastély építéséhez is felhasználták a falait.

5. A Fehérkő vár vagy Kereki vár ahogy még sokan nevezik (mert van Nógrád megyében is egy Fejérkő vár) a balatoni térség ritka kincse, mert ez a vár(rom) az egyetlen egy megmaradt kővára.

6. A vár(rom) természetesen védett műemlék!

7. A fentiekben már említett felújítási munkálatoknak hála a vár(rom) fapallós gyalogosjárdát kapott maga köré, megújult a hozzá vezető túraútvonal is, az északi oldalán pedig pihenő és panorámateraszt is kapott, ahonnan garantáltan mesés kilátás tárul az odalátogatók elé mivel innen tökéletesen rá lehet látni a Kőröshegyi Völgyhídra és a Balaton északi partjára is.

Egész jól hangzik, ugye? 😉

Egy igazi hatalmas pozitív példa, ami a Kereki várral történt és jól mutatja azt is ez a példa, hogy bizony lehet egy várromból is turistalátványosságot varázsolni és élettel megtölteni a hosszú ideig „élettelen” falakat.

Mindig örülök, ha ilyen pozitív történetekről hallok, azonban még így is sok várrom sajnos a mai napig csak várja azt, hogy a szél és az enyészet „süvöltő – romboló tánca” helyett újból élet „költözzön” a még meglévő falai közé…még ha nem is szó szerint, de értitek, hogy gondolom…😉

Tudom telhetetlen vagyok, be is fejezem inkább gyorsan ezt a posztot, hiszen ez most egy pozitív történet, amit nem illik búsongással elrontani. 😉

Források:

*ADT., azon belül pedig az információké:

~ Turista Magazin 1976. 08.01.-ei száma (8.szám)

~ Hegyisport és Turista Magazin, 2006. /9. szám

Képeké pedig:

~ Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1988.

~ Turista, 1969./ 7. szám

*A várrom felújításáról pedig a Hírbalaton.hu, a SEFAG Zrt. és a Kaposvármost.hu oldalán olvastam.

Previous articleVárból lettek, „rommá” váltak – ÉP-sztorik különkiadás – 2. rész: Aynard vára
Next articleÉP-sztori percek #5. – Thonet – ház
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .