A mai napon folytatódik „az ÉP-sztorik különkiadás” című új sorozatom melynek a legújabb részébe egy igen különleges nevű egykori vár történetével ismertetnélek meg Titeket.

Ha kíváncsiak vagytok az Aynard vár rejtélyes történetére és arra, hogy hogyan is lett várból várrom és ma már romnak sem nevezhető sejtelmes „pont” akkor tartsatok velem ezen a virtuális kalandon is! 😉

(*Kis kiegészítő információ mielőtt belevágnánk ebbe a mai virtuális kalandba: bevallom sokáig hezitáltam, hogy erről az egykori várról írjak – e bejegyzést, mert túl sok körülötte a kérdőjel, de végül úgy döntöttem, hogy lesz, ami lesz én megírom ezt a posztot mert lehet, hogy mások számára is érdekes lesz ez a sok „rejtély”.)

~ Épült:

Igencsak vitatott a vár építésének (is) az ideje, de ami bizonyos, hogy a vár legelső hiteles említése egy 1274-es oklevélben található szóval nagy valószínűséggel az 1274-es esztendő előtt épülhetett a vár, de az, hogy mennyivel előtte, no ez az, amit csak sejteni lehet.

Néhány kutató szerint már a tatárjárás előtt is állhatott a vár, amely feltételezést megerősíteni látszik az a tény, hogy a várat építtető család 1186-ban érkezett Magyarországra, de olvastam olyan feltételezést is például a Műemlékvédelem 1988.évi 2. számában Kiss Ákos írásában, hogy a vár inkább a tatárjárás után épülhetett.

Kiss írásából ki is ragadnék egy erre vonatkozó idézetet, hogy szerinte miért is épülhetett inkább a tatárjárás után a vár:

„A 380-as magassági ponton Aynard vára emelése okául szolgálhatott a tatárjárás is.

 1241/42 rettenetes élményei nyomán országszerte nagy lendülettel megindult a várépítés.

Erre tekintettel a vár keletkezésének ideje nem sokkal 1242 utánra lenne tehető.

 Aynard várának építése tehát a XII. század 2. felétől a XIII. század közepéig terjedő időszakra helyezhető.”

~ Építtetője:

A francia származású Aynard – család (Ainordi később Zsámbéki) akik Kézai Simon krónikája szerint a champagne-i grófok egyik ágához tartoztak, de egyébként az sem kizárt, hogy Provence-ból érkeztek Magyarországra 1186 környékén (néhány forrás szerint viszont jó pár évvel előbb).

A család több ágra ágazó nemzetsége Zsámbék és környékét kapta meg III. Béla királyól birtokuknak és ezen felül igen magas pozíciókat tudhattak magukénak.

~ Jelenlegi állapota:

A várt feltételezett helyén(= a Budai – hegység egyik legnyugatibb “csücskén” a Zajnát-tetőn, melynek közelében található Perbál, Tinnye és Piliscsaba hármashatára) épületmaradványok, épített „emléktöredékek” nem láthatók, csupán csak a hegycsúcsot körülvevő sánc és árokmaradványok „jelei” árulkodnak arról, hogy egykoron itt vár állhatott.

Ez alapján viszont csalóka lehet a bejegyzés címe…vagy ezek a „jelek” beleférnek még a „rom kategóriába”?

~ Érdekességek:

1.Többen is kutatták a vár történetét és mindegyik kutatás más és más eredményeket hozott, kevés a mondhatni közös nevező.

2. Bárhol is állt ez a vár, az egyszer bizonyos, hogy 1401-ben már nem állt, mert egy ekkor keletkezett oklevél már elhagyatott várként hivatkozik rá.

3.Az Aynard- család III. Béla király francia származású feleségének a kíséretével érkezhetett Magyarországra (bár ez is csak feltételezés).

4. A vár urát a legtbb régebbi forrás Aynard lovagként említi.

5. Az Aynardoknak köszönhető például a ma már Zsámbéki Rombazilikaként emlegetett épített emlékünk is, mely nyilván az idők során számtalan változáson esett át (történelem viharai, földrengés stb.), de az eredeti 1220 környékén épült bazilika, az „alap” (vagy nem is tudom, hogy fogalmazzak, de biztos értitek, hogy hogyan gondolom) az a családnak volt köszönhető.

*Képek és információk forrása ADT., azon belül pedig:

~ Műemlékvédelem, 1988. / 2. száma, Kiss Ákos: Aynard várának tanulságai az Árpád-kori várak vitájában

~ Archaeologiai Értesítő, 1961/1. füzet – Kiss Ákos: Aynard-várának egykori helye

~ Pár régebbi folyóiratot is átolvastam még a témával kapcsolatban, de csak érdekességként, mert a legtöbb számomra hasznos információt a fent említett forrásokban találtam.

Previous articleA hamvaiból feltámadó „főnix-terem” atyjának írása a Szent István – teremről
Next articleVárból lettek, „rommá” váltak – ÉP-sztorik különkiadás – 3. rész: Fehérkő vára / Kereki vár
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .