Mecseki ibolyák
Mecseki ibolyák illatoznak a zöldellő mezőn
Ragyognak a bíbor és fehér színek, suttogva mesélnek néked.
A Mecsek lábánál a rejtekhelyük egy kert,
Ha arra jársz akkor titkaik tudója lehetsz.
*
Nézem őket, ahogy ringanak a lágy szellőben,
Mesélnek nekem azokról, akik itt jártak régen.
Elfeledett nyarakról, titkos szerelmekről,
Az ibolyák alatt egymásra talált szívekről…
*
Sok generáció lelkét simogatták már meg,
Évezredek óta örökítik tovább a szépségüket.
A mecseki ibolyák nem felejtenek, őrzik a múltat,
És minden kis szirmukban egy-egy történet hordoznak.
*
A mecseki ibolyák között a múlt és a jelen összefonódik.
A természetnek ezen szegletében időtlenség lakik,
Az ibolyák édes illatával emlékek reppennek szárnyra
Megtalálják útjukat azokhoz, akik nosztalgiára vágynak!
~ Evelintől Az „ibolyások” emlékére ~
*Képeket Midjourney-vel készítettem.
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? 🙂
