Home Blog

EZEN A NAPON #Pécsi Országos Kiállítás ritka képe

117 évvel ezelőtt ezen a napon (1907. 05.26.-án) lett publikálva ez a kép amelyen Zsolnay Miklós üdvözli Kossuth Ferencet Frigyes főherceg és a főherceg családja jelenlétében.
Ritka kincsként őriztem eddig ezt a „csoportképet”, mert ha emlékeim nem csalnak akkor nem láttam semmilyen oldalon megosztva ( javítsatok ki nyugodtan, ha tévedek 🙂 ), de úgy gondoltam, hogy nem „rejtegetem” tovább, mert mindenkinek látnia kell….főleg így „Evelin – napon”. 😉

*A kép „előzményei” / története:
1907.05.15.-én nyitotta meg a kapuit a Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági kiállítás és a kiállításon több neves személy is tiszteletét tette. (
A kép mint a dátumból is kiderül egy kicsi „csúszással lett publikálva, mert címlap volt és gondolom kellett idő a nyomdai és egyéb munkálatokhoz…)
A kiállítás fővédnöke Frigyes főherceg és neje Izabella főhercegasszony voltak.
A kiállítás „atyja” Zsolnay Miklós volt.

~ Az 1907-es Pécsi Országos Kiállításról készített rövidke podcast adásomat itt tudjátok meghallgatni, ha szeretnétek:
https://podcasters.spotify.com/pod/show/hatizsak-podcast/episodes/vadzr-epizd—1907–vi-Pcsi-Orszgos-Killts-s-Vsr-e1urssq

~A kiállítás utóéletével kapcsolatban pedig ebben a bejegyzésben írtam néhány dologról:
https://muemlekvadasz.hu/2021/12/01/2675/

*Kép forrása:
ADT.

#ezenanapon #évfordulók #Zsolnay #ZsolnayMiklós #helytörténet #Pécs #érdekességek #történelem #Evelinnap #gyereknaaap #boldognévnapotdruszáim 😀

Vár – legendák, legendás váraink „meséi” – speciális rész: Szigethnek vára és Kumilla legendája

A Szigetvári Várról már született régebben egy bejegyzésem, amelyet itt tudtok elolvasni, ha szeretnétek: https://muemlekvadasz.hu/2021/12/01/2701/ , de most kivételesen nem a várról lesz szó a mai posztban, hanem a várhoz kapcsolódó harcok egyik főszereplőjének I.Szulejmán szultán leányának Kumillának a legendájáról mesél ma Nektek a műemlékvadász (pár régebbi cikk segítségével).

Kumillát (és az Ő legendáját) a költő Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című eposzából ismerhetik sokan, de hosszú ideig azt sem lehetett tudni, hogy valójában létezett-e.

Idővel aztán Molnár Imre helytörténész a Szigetvári Várbaráti Kör alapítója egy a várbaráti körhöz került török folyóirat segítségével beazonosította, hogy ki is lehetett Kumilla.

Ezekről az információkról és természetesen Kumilla legendájáról is képként csatolok a bejegyzéshez egy pár érdekes régi cikket, hiszen tudjátok, hogy nagyon szeretem ezeket olvasgatni és szerintem számotokra is érdekesek lehetnek.

+ Kumilláról is láthattok képet az egyik régebbi cikkben! 😉

Ti ismertétek Kumilla legendáját?

Azt tudtátok, hogy a néphiedelem úgy tartja, hogy aki iszik a forrás vizéből az hamarosan találkozni fog az első igaz szerelmével? 😊

Aki még keresi az első igaz szerelmét (vagy a másodikat stb.) vagy csupán csak meglesné ezt a legendás forrást ezt, ha jól tudom akkor egy helyi szervezésű „Kumilla -túra” keretein belül meg is teheti, illetve, ha magányosan lesné meg akkor itt megtalálhatók az ehhez szükséges adatok:/koordináták:

https://www.baranyatermeszetbarat.hu/index.php/regionk/forrasok/forrasok-j-k/284-kumilla-forras

Jártatok már egyébként Szigetváron és ha igen akkor melyik volt a kedvenc „állomástok” a városban?

Akik régóta követnek Ők már tudják, hogy nekem nagyon sokáig a második otthonom volt a „kisváros”, sőt Karinthy Frigyes Babits Mihályhoz „intézett” sorai után szabadon mondhatom én is, hogy Szekszárd helyett: Szigetváron születtem, „színészt” szerettem…és még a főiskolai szakdolgozatomban is Szigetvár szerepel.

A Várbaráti Kör jelenlegi elnöke Varga Zoltán pedig a középiskolában a kedvenc tanárom volt. 🙂

Innen és ezúton is hálás szívvel köszönöm Neki és az általános iskolai történelemtanáromnak Lőrincz tanár úrnak is azt, hogy örökre megszerettették velem a történelmet.

No, de ennyit rólam…

Remélem tetszett Nektek ez a mai „speciális poszt” is!

Előre is kellemes hétvégét mindenkinek!

*Cikkek forrása:

~ Szolnok Megyei Néplap, 1970.08.09.

~ Dunántúli Napló, 1988.10.27.

~ Hazai Tudósítások, 1970.

Millennium templom (Csíkszereda)

*A fotók saját képek.

Fekete István emlékház, Gölle

„A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhatnak el soha.”

/Fekete István/

 ~ Az épület alapjain már állítólag az 1600-as évek végén állt egy ház, de a legtöbb forrás szerint az 1800-as években épült tanítói lakásként.

 ~ Az épületnek és vele együtt Göllének 2 híres szülöttje is itt és ráadásul 1 szobában látta meg a napvilágot (persze jó pár év különbséggel), nevezetesen: Fekete István író és Rácz Vali sanzonénekesnő, előadóművész.

 ~István és Valéria édesapja is Göllén tanított, így történt hát az, hogy jó pár esztendő eltéréssel, de mindkét híres göllei ebben az úgymond “szolgálati házban” született.

 ~ Fekete István munkásságát biztos vagyok benne, hogy mind ismeritek (kicsik és nagyok egyaránt)hiszen Jókai Mór mellett hazánk egyik legolvasottabb, legnépszerűbb írójáról beszélhetünk az esetébe. Lehet elfogult vagyok (lehet, hogy okom is van rá ;)), de Fekete István írói munkássága, hagyatéka tényleg fantasztikus.

~ Az épület 1987. 08.20.-án nyitotta meg a kapuit Fekete István Emlékházként.

~ Az emlékház a Fekete István Baráti Kör és Gölle község összefogása által lett átadva / kialakítva.

 ~ Az emlékház előtti parkban 1999-ben felavatták Fekete István mellszobrát is.

 ~ Gölle iskolája is Fekete István nevét viseli. A község és az emlékház is méltó módon őrzi híres írójának emlékét.

+1 érdekesség:

Fekete István nagyapja, Fekete Antal az Esterházyak hercegi építészeként dolgozott.

*Az emlékház elérhetősége, címe: 7272, Gölle, Hősök tere 1.

!!!A nyitvatartás előzetes egyeztetés alapján történik.!!!

 Bővebben: www.golle.hu

 És akkor most ejtsünk pár szót Rácz Valiról, akinek a neve lehet, hogy sokak számára nem ismerős sajnos.:(

– Rácz Vali amellett, hogy kiváló előadó volt, emberileg is példásan cselekedett például a II. világháború alatt a budapesti villájában rejtegette zsidó barátait. Igaz sajnos lebuktak, de végül csodával határos módon mind életben maradtak. Vali 1992-ben Jeruzsálemben a “Világ Igaza” címet vehette át ezért a nemes cselekedetéért.

-Valit a “magyar Marlene Dietrich-ként” emlegették sokan.

-Vali és családja (férje és gyerekei) 1956-ban az USA-ba kényszerültek emigrálni.

-A 70-es években férjével Halász Péter íróval Münchenbe költöztek és halálukig itt is éltek.

-A 90-es években a Fekete István emlékházban egy Rácz Vali emlékszobát/ “színészmúzeum -szobát” rendeztek be melynek a megvalósításában Vali is segédkezett. (Akkor még élt, ‘97-ben halt meg.) Jelenleg, ha jól tudom akkor ez a kiállítás/ szoba már megszűnt 2011-ben.

-Valinak köszönhető a göllei Szent Vendel temetőkápolna freskóinak felújítása 1988-ban.

-Végakarata szerint Göllén temették el 1997-ben.

+1 érdekesség:

Rácz Vali egyik dala:

(*Dal forrása a YouTube linken található.)

Remélem tetszett Nektek a poszt, a jövő héten ismét találkozunk! 😉

*Info.forrásai:

~www.golle.hu

 ~www.raczvali.hu

*Kép:

Google Utcakép /Maps.

#ÉP-sztorik #Gölle #FeketeIstván #RáczVali #FeketeIstvánemlékház #nemreklám #műemlékvadász

A hajnalpír országának épített kincsei, 1. rész – Gyeongbokgung (경복궁 / Kjongbokkung) királyi palota

0

Akik régebb óta követnek Instagramon ők most biztos nem lepődnek meg az új bejegyzés-sorozatomon, hiszen egy – két posztom vagy Instagram-történetem igencsak árulkodó volt azzal kapcsolatban, hogy nagy tisztelője vagyok a koreai kultúrának és hogy Izland mellett Dél -Korea lett az egyik áhított úticélom ahová még ebben az életben elszeretnék majd jutni.

Mint minden így a nagy „koreai – hullám” is utólag ért el hozzám, hogy aztán persze menthetetlenül beszippantson a kultúra, a doramak / K-dramak, sageuk, a különböző történetek és persze a k-pop „univerzuma” is.

Annyira az „alapokról” kezdtem az ismerkedést, hogy nem túlzok, ha azt mondom, hogy kb. 2 évvel ezelőtt még azt sem tudtam például, hogy mi az a BTS. (csak hogy most egy igen divatos példát mondjak)….eh, tudom, hogy most sokan felszisszentek, bocsi!

No, de most nem is a fiúkról lesz szó, hanem a koreai építészetről, azon belül is a palotaépítészet kincseit fogjuk egy kicsit közelebbről meglesni egy virtuális túra keretein belül.

Szöul palotái közül a mai állomásunk az északi palota, vagyis a Gyeongbokgung palota lesz.

Sageuk – rajonók számára már biztos nem tudok újat mondani a palotáról, de azért megpróbálom…hátha. 😉

A Gyeongbokgung 1395-ben készült el és az építtetője nem más volt, mint a nagy Taejo király.

A palota a Joseon / Csoszon királyi dinasztia ősi székhelye lett.

A palotának nem csak a külleme, hanem a nevének a jelentése is csodaszép ugyanis azt jelenti, hogy „A mennyek által megáldott”.

A palota a kezdeti állapotához képest idővel természetesen bővítéseken esett át melyek nagyobb bővítések Tajeong király és Nagy Sejong nevéhez köthetők.

Sajnos a Gyeongbokgung-ot sem kímélte az 1590-es évekbeli japán invázió és a pusztító lángnyelvek martalékává vált a palota.

A palotát 1897-ben építették újjá.

A Gyeongbokgung alapterülete: 400000 m2 és a főbb részei a következők:

~ Kapuk:

1. Főkapuja a Gwanghwamun mely hatalmas kőalapokon pihen és 3 ívelt nyílása közül a középsőt a király (jeonha) a másik kettőt pedig a koronaherceg (jeoha) és a hivatalnokok használhatták.

A kapuhoz tartozó harang praktikusan az idő jelzésére szolgált.

A történelem viharai a kaput is volt, hogy másik helyre „helyezték”, de 2010 óta a régi pompájában ragyog.

2. A palota keleti kapuja a Geonchunmun azaz a „tavasz kezdete” kapu melyet a trónörökös és a hivatalnokai használtak.

3. A nyugati kaput a Yeongchumun-t (= „üdvözöljük az őszt”) leginkább a hivatalnokok használták.

4.Az északi kapu a Sinmunmun ma látható változatát az 1895-ös formája alapján restaurálták (az eredeti 1475-ben épült).

A kapukon túljutva lessük meg a palotához tartozó épületeket!

1., A túránk folytatását hol máshol is folytathatnánk, mint ahol a „szorgalom segíti a kormányzást” vagyis a  Geunjeongjeon -ban ami a palota trónterme volt amelyet szinte egy hatalmas csarnokként kell elképzelni.

A Geunjeongjeon éke a gyönyörű Főnixtrón.

A trónterem előtti udvaron lévő kövek a hivatalnokok helyét jelző rangkövek, amelyek az udvaron történő hivatalos ceremóniák során „rendezték sorba” azt, hogy ki és hol álljon.

2., Második épületünk a Gangnyeongjeon ami nem más volt, mint a király lakosztálya amely nem „csak” lakosztályként hanem időnként formális események helyszíneként is szolgált.

A ma látható épület 1995-ben építették fel a régi mintájára.

3., Harmadik helyszínünk a Gyotaejeon ami a királyné lakosztálya volt ami közvetlenül a király lakosztálya mögött helyezkedett el.

4., A Jagyeongjeon egy „speciális épület”, mert kifejezetten egy személynek építették aki nem más volt, mint Gojong uralkodó mostohaanyja Sinjeong királyné.

5., A következő úticélunk a Donggung vagyis jelentése szerint „Keleti Palota”, amely a koronaherceg hivatalos kiválasztását követően a trónörökös lakrészéül szolgáló rész volt vagy más néven a „Koronaherceg palotája”.

*A fengshui szabályai alapján építették ekkoriban az épületeket Joseon-ban és a koronaherceg lakrésze azért a keleti palotába lett elhelyezve, mert a fengshui  szabályai szerint a kelet a fiatalos energiák „iránya”.

A Donggung 2 fő épülete volt a Bihyeongak (hercegi oktatási „részleg és „iroda” stb.) és a Jaseondang (koronaherceg és a hercegnők lakosztálya).

6,. A Gyeongbokgung egy szép lótuszokkal teli tavon álló éke az „Örömteli Együttlét Csarnoka” vagyis a Gyeonghoeru amely nemcsak népszerű helyszíne a palotának hanem igazi nemzeti kincs is.

A pavilon szintén ismerős lehet a koreai történelmi drámák rajongóinak…;)

Ez az épített kincs is sajnos a tűz áldozata lett a japán invázió alatt, de szerencsére idővel újra lett építve.

7., A palota legészakibb részére érve utunk a Geoncheonggung rezidenciához vezet ami egy elkerített rezidencia.

A Geoncheonggung a király és a királyné számára épült úgymond békeszigetének épült pihenőhely volt.

Okhoru elnevezésű pavilonjának sajnos véres múltja van ugyanis a japánok 1895-ben itt ölték meg Min királynét.

Nos végig értünk a Gyeongbokgung legfőbb részein, de természetesen még nem ejtettem szót a gyönyörű kertekről, az összes pavilonról és egyéb helyszínekről stb.…de muszáj egyfajta gátat / korlátot szabnom ennek a bejegyzésnek, hogy ne legyen egy végtelen történet.

A palota egyébként jelenleg múzeumként (néprajzi + palotamúzeum) a legfőbb turistalátványosságok egyike Szöulban.

A látogatók tudnak a helyszínen hagyományos koreai népviseletet is (hanbok-ot) kölcsönözni és ha szerencséjük van akkor egy őrváltást is eltudnak csípni. 🙂

Ha jól tévedek akkor nemrég (és talán még folyamatban is van?) volt egy felújítási folyamat a palota területén, ami számomra mindig örvendetes hír hiszen jó hallani, hogy sok helyen még mindig fontos az épített kincsek felújítása, óvása.

Remélem tetszett Nektek ez a „speciális út” és idővel velem tartotok majd a következő „palota látogatáson” is.

Nektek melyik a kedvenc részetek a palotában?

Jaj, és persze melyik a kedvenc koreai történelmi sorozatotok? 🙂

Én szinte az összeset imádom, legszívesebben pinjo-t (binyeo) tűznék a hajamba és én is hanbokba öltöznék 1-1 sorozat megnézése után és úgy iszogatnám a kedvenc teámat…amibe remélhetőleg nincs méreg. 😀

Aki látott már ilyen sorozatot ő érti, hogy mire célzok… 😀

(A  saját népviseletünket is imádom és a kedvenc kékfestős szoknyám viselésétől semmilyen furcsán vizslató tekintet sem szokott visszatartani, hogy bármikor felhúzzam, mert úgymond „alap”, míg mások népviseletét  természetesen nem húznám fel „csak úgy”, mert szerintem nem illendő vagyis kicsit tiszteletlen dolognak tartom, hogy mások népviseletét „szórakozásból” magamra öltsem…értitek, hogy értem….csak fontos volt tisztáznom, hogy nem tiszteletlenségből írtam a fenti dolgot.)

*Videók forrása:

~A palota „madárnézetből”, a videó a „Seoul City”c. YouTube csatorna felvétele:

~ A palota este, a videó a „Seoul City” YouTube csatorna tulajdona:

~ Palota „tour” videó, a videó tulajdonosa a „Seoul_4K” YouTube csatorna:

*A palota hivatalos weboldala+ információk forrása:

https://www.royalpalace.go.kr:8443/html/eng_gbg/data/data_02.jsp

#DélKorea #koreaiépítészet #koreaipalotaépítészet #érdekességek #építészetikülönlegességek #történelem #építészet #építettkincsek #építészet #műemlékekvilága #műemlékvadász #Szöul #Seoul # Gyeongbokgung

Régen & Most – Marosvásárhelyi vár: park, templom és pár pillanatfotó

Fortepan / Szalay Zoltán

Régi fotó forrása:

Fortepan / Szalay Zoltán

Új képek:

Saját fotók (2023).

*A mai bejegyzés a Föld napja miatt lett viszonylag „zöldebb”. 😉

A kastélyok és kúriák földjén – avagy Tengelic épített kincseinek #ÉP-sztorija

Tolna vármegye egyik épített kincsekkel teli községe Tengelic, amely községnek már a neve is meseszerűen szép, hiszen tengelicnek hívnak egy bájos dalos madárfajt is.

A tengelic madárt régen állítólag a kitartás szimbólumaként is emlegették, amely oly’ erős kitartást szimbolizált, amely akár hegyeket és várakat is megmozgathat (igaz utóbbit már én gondoltam hozzá).

Nos várból és kúriából Tengelicen (és a hozzá tartozó részeken: külterület, puszta stb.) sosem volt hiány ugyanis többet is magáénak tudhat a község.

Lessük is meg őket (ha valamelyik kimaradna esetleg akkor kommentben jöhetnek ám a kiegészítések nyugodtan).

1., Gindly – Benyovszky kastély (Felső -Tengelic v. Felsőtengelic):

~Épült:

Tengelic egyik legrégebbi épülete valószínűleg 1776-ban épült és idővel bővült a későbbi méreteire.

~Építtetője:

 Az a Gindly család volt, akinek még a nevét is viselte egykoron Tengelic, ugyanis régebben Gindlycsalád volt a község neve.

~Stílusa:

Barokk.

~Éredekességek:

A Gindly családba beházasodott Benyovszky Béla így került a kastély nevébe a Benyovszky család neve is.

1991-ben Kiss István Kossuth – díjas szobrász vásárolta meg a kastélyt, amely jelenleg is, ha jól tudom akkor az Ő örökösei tulajdonában van.

*

2. Gindly – Benyovszky / Bárány kúria (Alsótengelic, a Paks-Kölesd közút mentén található):

~Épült:

1800-as évek elején.

~Építtetője:

Nagy valószínűséggel Gindly Antal.

~Stílusa:

Klasszicista.

~Érdekességek:

A kastély a Gindly család után a Benyovszky majd a Bárány család tulajdonába került.

Utóbbi család egészen a II. Világháborúig élt itt, kitelepítésük után államosították ezt a helyet is sajnos.

Jelenleg az épületben (ha jól tudom) egy szenvedélybetegeket fogadó szociális  otthon működik melynek a neve: Csilla von Boeselager Otthon.

*

3. Bernrieder – kastély (Középhídvég, T. külterülete):

~ Épült:

Valószínűleg a 19. század második felében.

~ Stílusa:

Eklektikus stílusú kastély.

~Építtetője / tulajdonosa:

Bernecky Bernrieder József és családja voltak.

Egészen az államosításig Bernrieder tulajdona volt a kastély.

~Jelenlegi helyzete:

Paksról Kölesdre vezető országúttól nagyjából pár száz méterre egy parkban található a műemlék kastély.

Elhanyagolt állapotú volt, de azért szerencsére nem lett árván hagyva az épület és ha jól tudom magántulajdonban van és amennyire tudnak foglalkoznak vele szóval törődő kezek alakítják a további sorsát a kastélynak, amely törődésre szüksége is van.

*

4. Jeszenszky – Schell kastély (Katalin -puszta, szintén külterület):

~Épült:

1879-ben.

~Építtetője:

Katalinpuszta „névadója” Jeszenszky Katalin és az apósa.

~Stílusa:

Klasszicista.

~1898-ban került a Schell család birtokába a kastély.

A báróék kápolnával is bővítették a portát.

A báróék fia József művészként festményeken és grafikákon is megörökített Tengelic növény és élővilágát.

~Kastély állapota:

Rossz sajnos. ☹

*

5. Csapó kastély / kúria (Közép- Tengelic, Tengelic külterülete, Csapó – puszta): – BORÍTÓKÉPEN IS A KASTÉLY LÁTHATÓ!

Épült:

1819 és ’20 között.

~Stílusa:

klasszicista.

~Tervezője: Pollack Mihály.

~Tulajdonosa:

~Tulajdonosa:

„Tagyosi” Csapó Dániel politikus, Tolna vármegye alispánja, földbirtokos, mezőgazdász, országgyűlési követ.

Az alispán úr jó barátja volt a szintén Sopron vármegyéből származó Bezerédj István akinek a családjának Tengelictől nem messze (Szedresen) épült egy szép kastélya.

~A kastély parkja és kápolnája is figyelemreméltó hely.

~A kastély jelenlegi állapota sajnos nem a legjobb.

*

6. Jeszenszky – kastély (Alsóhídvég, Tengelic külterülete):

~Épült:

1879-ben.

~Építtetője:

Feltehetőleg egy korábbi kastélyból építette át 1862-ben Jeszenszky Kálmán.

~Stílusa:

Klasszicista stílusú műemlék.

~Állapota:

Sajnos siralmas állapotú.

*A listámon a még valamilyen formában meglévő kastélyok szerepelnek csak a „nagy nyolcak” közül.

*A kastélyokhoz kapcsolódó nemesi családok: Gindly, Hiemer, Bárány, Csapó, Jeszenszky, Shell,  Bernrieder, Benyovszky család élete bőven kitenne egy „ÉLETSZTORIK – HÁTIZSÁK PODCAST” epizódot, ha folytatnám.

Tényleg érdekes élettörténetek, ha van kedvetek keressetek rá egy-két névre.

Hogy tetszett Nektek ez a kicsit összetettebb #ÉP-sztorik bejegyzés?

Ismertétek a listán szereplő kastélyok bármelyikét?

*Információk forrása:

~ https://tengelic.hu/

~ ADT.

*Képek forrása:

~ Csapó – kastély (külső képek): Fortepan / Kecskeméti Attila

Belső képek: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Kastélyt ábrázoló teljes külső kép:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

~Gindly – Benyovszky kúria: https://tengelic.hu/zoldut-a-kuriak-menten/

~Jeszenszky – kastély : https://tengelic.hu/zoldut-a-kuriak-menten/

Berrieder – kastély: https://tengelic.hu/zoldut-a-kuriak-menten/

*Videók forrása:

~ Gindly – Benyovszky + Schell kastélyról készült videóé:

Tolna Megyei Önkormányzat YouTube csatornája

Építészet & Költészet #verselőMűemlékvadász

-Saját rövidke vers a magyar költészet napja alkalmából –

Az építész kőből álmodik s formákba zárja szíve dalát,

A költők pedig verseikből emelik, építik az álmaik „palotáját”.

Összefonódik a papír, tinta, föld és anyag, költők tolla és az építők rajza.

Művészetük az öröklétük kulcsa, homlokukon pedig ott „ég” a múzsák csókja…

*A poszthoz csatolt képeken a Nyugat szerkesztőségének egykori székháza látható (Budapest, Lónyay u.  18/b.), a képek forrása: Google Maps, utcakép fotó.

ESZTERGOMI BAZILIKA

Ifj.Rimanóczy Kálmán lakóháza

A képen a hétfői bejegyzésben a Bazár atyjaként megismert ifj. Rimanóczy Kálmán (utolsó) nagyváradi otthona látható. 🙂

Meseszép épület, ugye? 🙂

Nem csupán a Nagyváradi Bazárral kapcsolatban lehet ismerős Nektek Rimanóczy neve, hanem innen is:

*Fotó: Saját kép (2023).