A Hakka népcsoport által épített nagy, kör vagy négyszögletes alakú, közösségi lakóházak, amelyek egyedi építészeti stílusuk miatt 2008-ban felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára különleges és páratlan építészeti stílusuk miatt.
A legrégebbi Tulou épületek a 12. – 13. században épültek.
A legnagyobb és legnépszerűbb épület a Chengqi Lou.
Ti hallottatok már ezekről az épületekről? 😊
*Érdekesség /(animációs) filmajánló ahol szerepet kap helyszínként (nagyrészt) egy ilyen stílusú épület:
Big Fish & Begonia
Zsepikkel készüljetek, vannak benne jócskán megható jelenetek!
*Kép forrásai: PIXABAY
*Képek készítője:
~ ymg012
*ENGLISH TEXT:
The large, round or square-shaped communal residential buildings built by the Hakka ethnic group are known for their unique and unparalleled architectural style, which led to their inclusion on the UNESCO World Heritage List in 2008.
The oldest Tulou buildings were constructed between the 12th and 13th centuries.
The largest and most famous Tulou is the Chengqi Lou.
Have you heard about these fascinating buildings before? 😊
The large, round or square-shaped communal residential buildings built by the Hakka ethnic group are known for their unique and unparalleled architectural style, which led to their inclusion on the UNESCO World Heritage List in 2008.
The oldest Tulou buildings were constructed between the 12th and 13th centuries.
The largest and most famous Tulou is the Chengqi Lou.
Have you heard about these fascinating buildings before? 😊
Fun fact / Movie recommendation
If you’d like to see an example of this style of building featured in an (animated) film, check out:
🎥 Big Fish & Begonia
Pro tip: Get your tissues ready — there are plenty of heartwarming and emotional moments in the story!
A mai poszt lesz talán az eddigi legszemélyesebb megemlékezés az oldalon…
Írtam már sok híres emberről itt a honlapomon, de a mai bejegyzés az én személyes hősömről fog szólni, az én egyik legnagyobb személyes „hírességemről” a nagypapámról.
Félreértés ne essék mindegyik nagyszülőm a szívemben örökké élni fog és szeretem őket mind, azért „emelem most csak ki” az anyai nagyapámat, mert mellette nőttem fel, vele töltöttem a nagyszüleim közül a legtöbb időt…és mégis oly’ keveset! ☹
A célom ezzel a poszttal az, hogyha én már nem is leszek ebben az életemben jelen itt a Földön akkor legalább ezzel az bejegyzéssel örök emléket állítsak neki (és egyben az összes szerettemnek, nyugodjanak békében mind!), mert nekem Ő volt tényleg a személyes hősöm!
Dezső papa 1922-ben született Rózsafán.
Katona volt, földműves, termelő, szülő, nagyszülő, dédszülő.
Szerette a jó nótákat, az éneklést (ezt is tőle örököltem, de neki legalább jó hangja volt) a nyári nap melegét, az imádott kertjét és persze minket…mindennél jobban!
Hívő ember volt, mindig szorgalmas, mindig pozitív és akkor sem panaszkodott amikor már nagyon fájt neki a lét!
Ő kente a legfinomabb zsíros kenyeret, amit finomra cikkezett almával fogyasztottunk el együtt a gangon és vele esett mindig a legjobban a közös kedvenc ételünk a mákos tészta.
Vele építettem a legelső kukoricacsutka váramat és a történetei által fejlődött a kreativitásom.
Általa kedveltem meg a régi filmek világát és a történelmet is.
Bár lehet sok mindennel kapcsolatban most már nem biztos, hogy egyetértene velem, de elfogadná minden döntésemet…mert talán Ő volt (egy bizonyos ideig)az egyetlen aki úgy szeretett és fogadott el ahogy vagyok!
Nehéz, ámde igaz sorok ezek…
Szégyellem, de sokszor képtelen vagyok kimenni hozzá a temetőbe és inkább gondolatban „beszélek hozzá” és otthon gyújtok egy mécsest…mert a sír látványa olyan véglegessé teszi az egész elválást…
Persze ezt a család többsége nem érti meg vagy sérelmezi magában, de mindenki máshogy gyászol…én így.
Jobb arra emlékezni, hogy a kapuban integet utánam, minthogy egy sírkövön lássam a nevét, de azért persze olykor erőt veszek magamon és „agykikapcsol – üzemmódban” kimegyek a temetőbe.
Annyi mindent szeretnék róla írni, hogy miért volt számomra hős, de sorokba önteni is nehéz és talán nem is kell….elég, ha én érzem.
Mindenkinek vannak személyes hősei, nekem Ő volt az egyik!
És, hogy miért ma emlékezek meg róla?
Azért, mert ma január 19-én van a halálának az évfordulója…annyi mindenkiről írtam már, nézzétek el nekem, hogy most az egyik számomra legfontosabbról szerettem volna.
Érdekes ez a január 19.-e mert elvett ez a nap, de adott is…ugyanis ezen a napon született anno az unokahúgom is akit szintén nagyon szeretek és bár sokszor nem ért egyet velem(és tudom, hogy sokszor az agyára megy a művészlélek nagynénje akivel korban nem is állnak ám messze egymástól 😊) , de azért tudom, hogy Ő is ugyanúgy szeret ahogy én Őt!
Ne féljetek soha kimutatni az érzéseitek és emlékezzetek mindig a szeretteitekre, mert tudjátok „csak az hal meg akit elfelejtenek”!
Én hiszek az újjászületésben, reinkarnációban (nevezhetjük akár feltámadásnak ki, hogy szeretné) és hiszek abban is, hogy a következő életünkben találkozni fogunk Papa…és mindenkivel, akivel találkoznunk kell…ugye?
Meng Po levese ugyan erős, de tudni fogjuk és érzeni a következő találkozásnál is, hogy nekünk találkoznunk KELLETT.
Mindig Te védtél meg, remélem ezt legközelebb én tehetem majd meg…köszönök mindent Dezső Papa!
A Sipaocsaj (Shibaozhai) domb meredek, sziklás oldalába épült a 12 szintes Sipaocsaj (Shibaozhai) pagoda, más néven Vörös pagoda, amely a világ egyik legnagyobb fatemploma.
A pagodán keresztül lehet eljutni a domb tetején található buddhista templomegyütteshez.
Sipaocsaj népszerű turistacélpont.
Pontosan hol található?
A Jangce folyó partján, a kínai Csungking (Chongqing) tartományi jogú város Csunghszien (Zhongxian) megyéjében.
*Érdekesség Csungkingről a már régebben említett Petőfi – Szendrey szobrokon túl:
~ Magyarországi testvérvárosai Debrecen és Budapest.
~ Magyarországgal jó és szoros kapcsolatot ápol a város (idegenforgalom és egyéb téren is összefogás van / volt Budapest és Csungking között ).
~ Építészetileg számtalan érdekességet tartogat a turisták számára a város.
Nekem is bakancslistás hely…a legteljesebb úgy lenne a pipa a bakancslistámon, ha még egy Xiao Zhan koncertre is eljuthatnék ott (Zhan szülővárosa Csungking 😉 ). #zeneajánló
Ha esetleg nem ismernétek Zhan munkásságát akkor érdemes rákeresni, az új (nemrég megjelent) albuma zseniális szerintem!
Színészként is roppant tehetséges, a top5 kedvenc kínai színészem egyike.
Sok tehetséges színész van Kínában, többségük nem „csak” színész hanem zenész is és meg még sorolhatnám…
Szeretem a donghua-kat is (nagyon sok kedvencem lett) és azt kell mondjam, hogy a kínai szinkron szerelmese lettem (főleg amióta a nyelvvel is ismerkedem).
A „szórakoztatóipar” mellett az építészet és az irodalom is elvarázsolt, ennek ékes „bizonyítéka” a YouTube- csatornám mostani tartalmai.
A hazánk mellett Dél- Korea a nagy „szerelem”, de mint látjátok Kína is szorosan ott van mellettük… 😉
~A passzív(abb) pihenésre vágyónknak is kiváló úti cél Csungking és az egész csungkingi tartomány, mert termálvízéről is híres hely (2 nagy termálvizes üdülőterülete is van).
~ Aki cuki pandákat lesne meg akkor a helyi állatkertet sem szabad kihagynia! 😉
~Csungking tartományban található Fengdu Szellemváros is, semmiképpen sem hagynám ki, ha ott járnék!
És még sorolhatnám….
Na ez egy jó ömlengős poszt lett így a végére…bocsi!
Van benne minden is, de ilyen egy jó ajánló, ugye?
A negatív (nem építő jellegű) vagy nem a kultúrával foglalkozó témákat légyszi a kommentszekcióban is kerüljük…köszönöm! 🙂
Ui.: Természetesen nem reklám a poszt (bár szívesen mennék Csungkingba szóval nyilván nem bánnám, ha elhívnának, de erre 0.00 % az esély, mert „kicsi pont” vagyok én) csupán csak szívből jövő ajánlás. 😉
The 12-story Shibaozhai Pagoda, also known as the Red Pagoda, is built into the steep, rocky slope of the Shibaozhai Hill. It is one of the largest wooden temples in the world.
Visitors can reach the Buddhist temple complex at the top of the hill by walking through the pagoda.
Shibaozhai is a popular tourist destination.
Where is it located?
It is situated on the banks of the Yangtze River, in Zhongxian County, which is part of Chongqing, a municipality directly under the central government of China.
Interesting facts about Chongqing (beyond the Petőfi-Szendrey statues we mentioned before):
Twin cities in Hungary: Chongqing has twin city relationships with Debrecen and Budapest.
Close ties with Hungary: The city maintains strong connections with Hungary in terms of tourism and cooperation with Budapest.
Architectural wonders: Chongqing offers countless architectural marvels for tourists to explore.
It’s on my bucket list too! But for me, the ultimate way to check it off my list would be to see a Xiao Zhan concert while I’m there (since Xiao Zhan was born in Chongqing 😉).
About Xiao Zhan (肖战):
If you haven’t heard of Xiao Zhan’s work, I highly recommend checking it out. His newly released album is, in my opinion, absolutely brilliant!
Aside from being a talented singer, Xiao Zhan is also an outstanding actor, and I consider him one of my Top 5 favorite Chinese actors.
Chinese Entertainment Industry:
China is home to many talented actors, most of whom are not only actors but also musicians, singers, and multi-talented artists. Their skills span various areas of entertainment, and I could go on and on about it…
I’ve also become a huge fan of donghua (Chinese animated series) — I have so many favorites now! On top of that, I’ve developed a serious love for Chinese voice acting (which grew even stronger since I started learning the language).
Architecture and Literature:
Besides the entertainment industry, I’m also enchanted by architecture and literature. If you’ve seen my current YouTube channel content, you’ve probably noticed this interest reflected in my uploads.
While I love my own country, South Korea has a special place in my heart, and as you can see, China is right up there with it. 😉
Why visit Chongqing?
For a relaxing retreat: It’s an ideal destination for those seeking a more passive, relaxing vacation, as the area is known for its thermal waters. It has two large hot spring resort areas where visitors can unwind.
To see adorable pandas: If you want to see cute pandas, make sure to visit the local Chongqing Zoo, which is home to these iconic creatures. 🐼
~I wouldn’t miss Fengdu Ghost City in the province of Chongqing for the world!
And I could go on….
Closing Thoughts
Okay, I admit it, this post turned into a bit of a ramble… 😅 Sorry! But isn’t that what makes a good recommendation, after all? A personal touch and lots of love for the subject.
I kindly ask that we avoid negative (non-constructive) comments or topics unrelated to culture and tourism in the comments section. Thank you so much for understanding! 😊
P.S. This post is NOT an ad (although, I’d love to visit Chongqing, so if they invited me, I certainly wouldn’t mind! 😄). But let’s be honest — the odds of that happening are probably 0.00% because I’m just a „small fish in a big sea.” Still, this is a genuine recommendation straight from the heart. 😉
Rezi falu közelében, a Balaton nyugati partjától északra található ez a lenyűgöző kilátással és különleges történelemmel rendelkező várrom.
Egy igazi eldugott kincs!
Csak a természet, a történelem, a vár falainak maradványai és a nyugalom vár itt!🌄
🏛 Történelem – A 13. században épült és évszázadokon át védelmi szerepet töltött be a környéken. Bár ma már csak romok maradtak az egykor pompás várból, de a falakról lélegzetelállító panoráma tárul a látogatók elé. 🌳
👣 Felfedezésre vár – A túra a várhoz nem túl megterhelő, de éppen elég kalandos, de megéri mert a hely hangulata visszarepít a középkorba – tökéletes tipp egy hétvégi kiruccanáshoz!
Rezi Vár = Csend + történelem + természet 💚 Ismered? Ha nem akkor ideje felfedezni!
Gonda Károly (卡罗里·鸿达) magyar építész valódi úttörőként hagyott mély nyomot Sanghai építészetében.
A gyöngyösi születésű Gonda nemcsak építész volt, hanem igazi stílusteremtő, aki a modernizmus és az art deco ötvözésével varázsolt egyedi arculatot több sanghaji épületnek. 🎨🏛️
Kínában állítólag „ultramodern építésznek” nevezték Gondát. 😊
Az általa tervezett épületek – mint a híres Bank of Communications épülete Sanghajban – többsége ma is áll és ikonikus látványosságok.
Az 1920-as évek közepén elismert építészként megkapta a Hsziamen (XIAMEN) Egyetem tiszteletbeli építésze címet is.
1928-ban saját irodát alapított, ahol főként üzletházak terveit készítette el.
A kínai sajtó többször is foglalkozott Gondával: sok munkáját és tervrajzát publikálták, portrécikkeket írtak róla és jóhíre hazájáig is eljutott. 😊
A kínai építészetben betöltött szerepe révén Gonda Károly öröksége valamelyest a magyar és a kínai kultúrát is közelebb hozza egymáshoz.
Méltán emlegetik őt a nemzetközi építészek egyik nagyjaként. 📐💼
Fennmaradt épületei közül pár példa:
🎬 Ever Bright filmszínház 🏦 Bank of East Asia épülete 🎥 Cathay filmszínház 🏢 Uptown színház
🏛️ Bank of Communications épülete 🛍️ Sun Sun áruház (新新)
🎦 Capitol filmszínház stb.
🏛️ Bank of Communications #ÉP-sztorija (röviden):
A Bund környéke már a század elején a legelőkelőbb ingatlanoknak adott helyet.
Itt található a műemlékvédelem alatt álló Kommunikációs Bank egykori székháza is, amely terveit a ’30-as években készítette el Gonda.
Bár a háború és a japán megszállás miatt félbehagyták a Bank építését, de végül 1945 után befejezték az építkezést.
*BUND: Egykor sáros kikötő volt, majd a város modernizációjának egyik „magja” / kiindulópontja lett.
A helyiek 外滩 (Wàitān) nevezik ezt a környéket, amely ma Sanghaj legismertebb látképét tárja a szemünk elé.
A Huangpu folyó nyugati partján egyébként több mint 50 építészeti remekmű sorakozik, köztük sétálva olyan mintha építészettörténeti bemutatón járnák…igazi kulturális élmény az építészet, a helytörténet szerelmeseinek és persze minden nyitott szemmel járó, érdeklődő turista számára is az. 😉
Nos remélem tetszett Nektek ez a „speciális” hónap mely keretein belül leginkább Kína és Dél-Korea néhány ikonikus épületével ismerkedhettünk meg jobban. 😉
Próbáltam érdekes összehasonlításokat / épületpárokat keresni, illetve törekedtem a posztokba a „hazai-szálakat” is belecsempészni.
Bízok benne, hogy érdekesnek tartottátok ez a „speciális sorozatot”, mert a jövőben is fognak majd hasonló posztok érkezni…persze „szórtan”, de mindenképpen tervezek hasonló bejegyzéseket írni, mert ahogy azt már korábban is írtam jelenleg Ázsia építészete az a téma, amiben jobban elmerültem. 😉
Témán belül pedig Dél-Korea és Kína hagyományos építészete, palotaépítészete, ami leginkább érdekel, igaz a mostani posztok pont nem ezt a témát érintették, de mint fentebb is írtam most igyekeztem „hazai – szálat” is a bejegyzésekbe szőni ezért „kellett” a modern vonalak felé fordulnom…
*Képek forrása:
*PIXABAY: Lancier fotója.
A képen több épület is látható.
A bank épülete a kép jobb szélén látható, mellette középen a szintén ikonikus (de nem Gonda által tervezett) Sanghai Custom House (óratornyos tetejű épület) látható. 😉
Idén ősszel 106 éve annak, hogy Hugyecz László magyar – szlovák származású építész vagy ahogy külföldön híres lett L.E. Hudec hosszú és viharos út után megérkezett Sanghajba.
(Előtte évekig megjárta a „hadak útját” a szibériai hadifogságot, súlyos sérüléseket szerzett és még sorolhatnám, hogy milyen rögös út vezetett neki a sikerig, amiért keményen megküzdött…és ez a küzdelem folytatódott egészen élete végéig, de ez már egy másik történet…)
Sanghajban gyorsan hírnevet szerzett magának tehetsége és kitartása által.
Hugyecz több mint 60 épületet tervezett Sanghajban, köztük lakóházakat, középületeket és a híres Park Hotelt, ami Ázsia egyik első „felhőkarcolójának” számított. 🌏
Hudec építészeti stílusa meghatározó munkássága a mai napig inspiráló Kínában és itthon is.
Falakból épített öröksége, munkássága és emléke egyfajta kulturális híd a két ország között.
Lessük hát meg közelebbről az egyik legikonikusabb épületének a Park Hotelnek/ 國際飯店 a történetét #ÉP-sztoriját! 😉
A Park Szállodát Hudec László 1931-ben tervezte és 1934 decemberére készült el a hotel.
A több mint 20 emeletes épület sokáig, egészen 1984-ig a Távol-Kelet legmagasabb épülete volt, lenyűgöző tömegével és formájával úgy emelkedett ki Sanghai látképéből, mint az Eiffel-torony Párizsban.
Hugyecz a kor legmodernebb technológiáit használta az építkezéskor, többek között düsseldorfi króm-acél ötvözetet.
Hugyecz bravúros módon ötvözte a modern- art deco stílust a praktikus funkciókkal, amely „kombináció” által l a Park Hotel a korszak egyik építészeti csodájává vált. 🌆
Állítólag I. M. Pei, a később híressé vált kínai építészt is annyira megihlette kisgyerekként az épülő szálloda látványa, hogy akkor döntötte el, hogy Ő bizony építész lesz!
Összegezve tehát Hugyecz László magyar építész munkássága igen nagy hatással volt Sanghaj látképére, építészetére.
Az 1934-ben épült hotel egyébként a mai napig a város szívében áll.
Igazi jelkép, ikonikus épület…tényleg annyi mindent jelképez: kulturális kapcsolatokat, a kitartás erejét, az újrakezdést (Hugyecz esetében), az újítást (építészetileg), a modern Kínát és még sorolhatnám.
A világlátott és több országban is megfordult Hugyecz / Hudec emlékét Kína és Magyarország is őrzi és ápolja.
Élettörténete és munkássága olyan gazdag, hogy hosszasan lehetne róla írni…hogy hogyan is jutott el sántítva a frontról a Park Hotel tervezéséig és mely országokba vitte tovább az útja.
Emlékét őrzi a „Hudec Kulturális Alapítvány” is, amely alapítványról és például a kiállításairól az alapítvány honlapján tudtok informálódni.
Sok ritka fotót is találhattok az alapítvány oldalán Hudec élettörténetével kapcsolatban. 😉
*Mivel a novemberi hónap „speciálisan” leginkább Ázsia-központú lesz az oldalon, ezért a következő posztban ismét egy szintén ismert Kínában alkotó magyar építészről és munkásságáról fogok írni.
Nem titok, hogy GONDA KÁROLY (kínaiul: 卡罗里·鸿达) lesz a poszt főszereplője.
Ha kíváncsiak vagytok a poszt tartalmára akkor tartsatok velem legközelebb is! 😉
Li Qingzhao és Szendrey Júlia élete és költészete bár különböző korszakokban született és egymástól igen távol mégis egy közös sors fonja össze őket: a szeretett férj elvesztésének fájdalma, a gyász lüktető kínja, a forrongások keserűsége és az elveszettség érzése.
Mindketten a költészetükben adtak hangot veszteségeiknek, így egy örök érvényű és mély kapcsolódás található kettejük között.
A kínai költőnő lírája egy hosszan tartó, időtlen fájdalomnak állít emléket – mindezt olyan lírai szépséggel, amely által neve örökre fennmaradt Kínában.
Szendrey Júlia is hasonlóan mély veszteséget élt meg, mint a kínai költőnő.
Petőfi eltűnése és halála után verseiben a szerelem és a soha el nem múló hiány egyszerre jelennek meg.
Minden sorában érezhető a hiány és a vágyakozás és az elengedés lehetetlensége.
Kettejük költészete ékes bizonyítéka annak, hogy a szeretet és a veszteség „nyelve” egyetemes – minden sorban, minden versben ott dobog egy emlék amely örökké velük maradt. ✨
Szendrey Júliáról és a szülőházáról már korábban írtam a honlapomon így róla most bővebben nem ejtenék szót viszont Li Qingzhao-ról azért szeretnék még írni.
Ismerjük meg együtt egy kicsit közelebbről a költőnő életét és munkásságát, valamint az emlékpavilonját is! 😉
Li Qingzhao költészete, munkássága már 1101 körül híressé vált és ugyanebben az évben ment férjehz élete szerelméhez is Zhao Mingchenghez ( 赵明诚; ).
Férjével közös szenvedélyük volt a költészet, a műgyűjtés és a kalligráfia.
Házasságuk hírét az irodalmi körökben is örömmel fogadták.
Bár szerény körülmények között éltek mégis számos műtárgyat és kalligráfiai művet gyűjtöttek össze.
Házasságuk boldog volt és költemények formájában is megörökítették a szerelmüket.
Zhao Mingcheng 1103-ban kezdte hivatalnoki pályáját, de hamarosan az apja és Cai Jing politikus közötti hatalmi harcba közepébe cseppent.
1107-ben riválisai letartóztatták, de bizonyíték hiányában felmentették
Petőfihez (Szendrey férje) hasonlóan tehát Zhao Mingcheng is „forrongások” közepette találta magát, amely forrongások pár évvel később a tetőpontjukig értek.
A „Jin-Song háborúk” végül tragikus fordulatot hoztak Li Qingzhao és Zhao Mingcheng idilli életébe. Kaifeng városának eleste és a háborús pusztítás következtében kénytelenek voltak Nanjingba menekülni hátrahagyva gyűjteményük és jegyzeteik egy részét amelyek sajnos a harcok viharában hamuvá váltak.
Amit tudtak magukkal vittek és 1 évig Nanjingba maradtak.
Zhao Mingcheng végül sajnos 1129-ben Hangzhou-ban(útban az új állása felé) feltehetőleg tífusz következtében elhunyt, de halála előtt még megírta az utolsó versét.
Li Qingzhao ezt követően soha nem heverte ki ezt a súlyosveszteségét és költészete is a gyászát és a gyötrelmeit tükrözi.
Zhao halála után Li Qingzhao fejezte be férje kötetének a Jin Shi Lu kéziratainak átnézését és szerkesztését.
Az 1132-ben megjelent műhöz egy nosztalgikus esszét is írt, amelyben kettejük közös munkájáról és életük küzdelmeiről emlékezett meg.
(*Zhao fő műve a Jin Shi Lu közel 2000 antik felirat elemzését tartalmazza.
A Song-kor tudósai, köztük Zhu Xi különösen nagyra értékelték a könyv jól szerkesztett felépítését és pontos elemzéseit.)
Li később Hangzhou-ban telepedett le ahol verseiben gyakran nosztalgiával emlékezett férjére és a szülővárosára.
Állítólag egy rövid ideig újra férjhez ment, de akárcsak Szendrey így sajnos Ő sem találta meg más mellett azt a boldogságot amelyet az első szerelme mellett érzett.
(Li elvált, Szendrey tűrt…csak Ő tudja miért. ☹)
Halála után verseinek nagy része elveszett, mindössze körülbelül száz „ci” költeménye maradt fenn.
Leghíresebb „ci” versét, az „Álomdal”-t (如梦令) Jinanban írta.
Kínában emlékét méltón módon őrzik.
A legismertebb emlékcsarnoka a Baotu Spring Parkban található Jinan városában, amely emlékcsarnok 1956-ban épült és 1980-ban újították fel.
Itt látható többek között a költőnő portréja, valamint híres művei is.
Az emlékcsarnok közel van a költőnő egykori lakóhelyéhez.
Szerintetek is van bőven párhuzam / hasonlóság a két költőnő sorsa között?
Azt tudtátok egyébként, hogy Petőfi neve egyáltalán nem ismeretlen Kínában?
Több szobra is van Kínában, ezzel a témával kapcsolatban már írtam az Instagram oldalamon is…ha van kedvetek akkor lessétek meg! 😉
Hogy mi a közös egy magyar nemesben és egy koreai uralkodóban?
Az, hogy mindketten kiemelkedőt alkottak és sokat tettek a saját anyanyelvükért.
Kazinczy a nyelvújítás vezéralakjaként gazdagította, bővítette, fejlesztette anyanyelvének a magyar nyelvnek a szókincs készletét, Sejong / Nagy Szedzsong koreai király pedig megalkotta a koreai ábécét.
Bár nem egy korszakban és nem ugyanazon a helyen éltek és a társadalmi státuszuk is eltért egymástól, de a saját anyanyelvük szeretete és féltő ápolása, szenvedélyes fejlesztése mégis összeköti őket.
Lessük meg együtt a főbb „bázisaik” egyikét, azokat az épületeket, amelyek az alkotás „terét” adták nekik.
Utunkat kezdjük Dél – Koreában és látogassuk meg együtt a Kjongbokkung palotát, azt a helyet, ahol Sejong király 1420-ban létrehozta a „Kiválóságok Csarnokát”.
A „Kiválóságok Csarnokát” az általa kiválasztott tudósok csapata alkotta és az ő támogatásukkal jött létre például a Hunmindzsongum vagyis „A nép helyes kiejtésre tanítása” című fontos dokumentum.
A Kjongbokkung / 경복궁 / Gyeongbokgung palota:
~ 1392 és 1395 között épült.
~ Szöul 5 palotájának az egyike.
A palotáról már korábban írtam egy részletes bemutatót, amit itt tudtok elolvasni:
*ÉRDEKESSÉG: Sejong király emlékét őrzi egy különleges hivatali kerület is
Szöulban pedig egy utca és egy központ is az egykori nagy uralkodó nevét viseli.
(Szöultól kb. 120 km-re), amit 2012-ben alapítottak komoly tervekkel.
Arcképe a 10 000 won-os bankjegyen szerepel.
Kazinczy Ferenc és Széphalom
A nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori „bázisa” Széphalom (egykoron Bányácska) és az itt található kúriája volt.
A kúria ugyan már sajnos nem áll, de Jakobey Károly festő vászonra varázsolva örökre megőrizte az emlékét / alakját.
(A festmény a lentebb található wiki-s linken található, ott tudjátok megnézni.)
A Magyar Tudományos Akadémia 1859-ben Kazinczy születésének 100. évfordulóján megvásárolta a kúria kertjét, de a lakóház megmentésére sajnos nem volt lehetőségük, ezért látható ma a kúria helyett „csak” egy Ybl által tervezett neoklasszicista stílusú Emlékcsarnok/ mauzóleum a birtokon.
A Gerbeaud vagy csak simán „a Zserbó” Budapest egyik legikonikusabb cukrászdája, mely az 1800-as évek közepén nyílt meg.
A „Gerbeaud legenda” ugyan Kugler Henrikkel kezdődött, de Gerbeaud Emil vezetése alatt lett világhírű az 1800-as évek végén a hely.
Már a kezdetektől fogva olyan édesség különlegességeket kínált a hely ami mind ritkaságnak vagy újdonságnak számított Magyarországon.
Mignont is itt lehetett állítólag először fogyasztani.
Visszatérő vendégnek számított itt (a legendák szerint) maga Sisi királyné is.
A cukrászda elegáns belső terei és finomságai ma is vonzzák a látogatókat és a turisták körében is igen népszerű a hely. 😊
*A ház tervezője: Hild József volt.
Stílusa: szecessziós egy kis kés eklektikával „keveredve”.
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1984 (33. évfolyam, 1-6. szám)1984 / 6. szám -ADT.
Kína: Huxinting Teaház (Shanghai)
Sanghajban, a varázslatos Yuyuan kert szívében található a Huxinting Teaház, ami több mint 400 éve a nyugalom és elegancia szimbóluma.
Eredetileg a Ming-dinasztia idején épült és tudósok, költők és művészek gyűltek itt össze, hogy egy csésze tea mellett eszmecserét folytassanak🍵
A „Tó közepi Pavilon”(nagyjából lefordítva ez a teaház neve ami ugye az elhelyezkedésére is utal) teaház lenyűgöző, hagyományos stílusban épült fából és kecses fapavilonként magasodik a festői lótusztó fölé és különleges építészeti stílusa azonnal magával ragadja a látogatókat és magával ragadja őket az ősi hagyományok és a harmónia világába.
Egy különleges „cikk-cakkos” híd vezet egyébként hozzá ami a kínai hiedelmek szerint nem engedi bejutni a gonosz szellemeket a pavilonba.
Belül hagyományos fa bútorok, selyemfüggönyök és igazi teakészítési ceremónia (GONGFU CHA) várja a látogatókat.
Állítólag a pincérek is tradicionális hanfu ruházatban várják a betérő vendégeket, ami által aztán tényleg adott az időutazás érzete.
A menü sokféle teát kínál: finom zöld teák, illatos jázmin és karakteres oolong is megtalálható rajta.
Az étlapon ízletes kínai harapnivalók és dim sum fogások széles választéka is található.
A párolt gombócoktól a ropogós tavaszi tekercsekig sokféle finomsággal együtt élvezhetik a vendégek a teázás varázsát.
A teaház 200 fő befogadásra alkalmas.
A Yuyuan kert gazdag természeti és kulturális csodái között a Huxinting Teaház valódi kincs, tökéletes hely a pihenéshez és az elmélkedéshez. 🌿✨
Nagyon szeretném egyszer élőben is látni…nem tudom, hogy valaha sikerülni is fog ez a vágyam. ☹
A honlapomon szereplő kép egy „átméretezett verzió”, mert nagynak ítélte az eredetit a Word Press.
Dél-Korea: Dawon Teaház (Szöul)
A Szöulban található Dawon teaház egy hagyományos koreai teázó, hanok stílusú épületben.
A teaház egy olyan csendes, autentikus hely, ahol hagyományos koreai teákat lehet kóstolni olyanokat mint, például a jujube tea, de finom yugwa-t(sült rizses nasi) is kérhetsz akár a teád mellé, ha erre jársz.
A felszolgálás is hagyományos porcelán teáscsészékben történik így aztán tényleg garantált a múltba csöppenés érzése! 😉
A teázó a Kyung-in Szépművészeti Múzeum területén belül található, így lehetőség nyílik akár a múzeum felfedezésére is.
A pontos elérhetősége: Insa-dong városrészben található, számos galéria és teaház „központjában”.
Főutcáján (Insadong- gil) a múlt és a jelen tényleg összeér, alig várom, hogy személyesen is láthassam majd! 😊
A helyről sok képet találhattok a honlapjukon: https://kyunginartdawon.modoo.at/?link=6emus2yt
~Összegezve #összehasonlítóposzt:
Mindhárom hely abban hasonló, hogy ikonikus helyszínek mind, olyanok ahová belépve nem csak az adott ország egy adott korszakába csöppenünk bele, hanem mindegyik helyen kiváló gasztronómiai élmény is vár minket.
Mindhárom helyszín ízeken és hangulatokon keresztül mesél nekünk az adott város és ország történetéről. 🌍✨
Az épületeik is „mesélnek” nekünk a stílusukkal és a környezet is ami körbeveszi őket!
Ha belépsz az adott helyre olyan mintha egy kulturális kapun lépnél be, ahol a hagyomány és a gasztronómia találkozik egymással.
Minden szempontól igazi kulturális kaland vár ránk ezeken a helyeken, amelyek mind-mind úttörői valamilyen szinten a saját „kategóriájuknak”.