Google search engine
Home Blog

A szigetvári Karavánszeráj meséje

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisváros ahol még a mai napig is állt egy XVI. században épült Karavánszeráj (lakosztály, hárem), vagy ahogy a helyiek hívták: Török ház. De ez nem mese ám kedves Műemlékvadászok, hanem a színtiszta igazság!😉

Szigetváron található az egyetlen sértetlenül megmaradt török lakóház a “török időkből”.Az épület története viszont már kicsit megint a mesék világába vezet vissza minket, mert sajnos pontosan nincs tisztázva, hogy milyen funkciója is lehetett az épületnek, ezért ez esetben csak a “mondákra” és feltételezésekre támaszkodhatunk. Sokak szerint gyerekek tanultak itt, de a legvalószínűbb opció az, hogy egykoron vendégfogadó (karavánszeráj) működött az épületben.

A karavánszeráj külsejét tekintve egy 2 szintes, 80 négyzetméter alapterületű téglából épült ház.

Ablakait jellegzetes török vasrácsok fűzik át, és a keretek is eredetiek.

Az épület belső falain a mai napig láthatók az eredeti vakolatból apróbb “emlékeztető” minták.

A Török ház természetesen műemléki védelem alatt áll, utolsó információim szerint pedig 2013-ban lett utoljára felújítva.

Jelenleg múzeumként működik és májustól ősz végéig látogatható.A látogatók egy korhűn berendezett igazi török lakóházba léphetnek itt be, ami által bepillantást nyerhetnek abba, hogy hogyan is nézhetett ki egy török lakás a hódoltság idején, illetve más érdekességgel is várják az érdeklődőket, de nem illik mindent elárulni, mert akkor oda a meglepetés, ugye? Végezetül pedig, hogy fokozzuk a “török hangulatot”, kérlek engedjétek meg, hogy megosszam veletek az egyik kedvenc török versemet (akik régóta itt vannak velem az oldalon nekik biztos nem újdonság, hogy imádom a verseket).

Oktay Rifat:
A fa, melynek nyugalma elszökik🌳💚

(Rahati kacsan agacs)

Etlik kertjeihez közel

ismerek egy magányos fát,

talán a boldogság nevét sem hallotta.

Nézzétek az Isten dolgát!

Tud az égről és a nappalról,

négy évszakról, szélről és hóról,

a holdfényért megbolondul,

de az éji sötétben egy rossz szót sem szól.

Én egy könyvet adok majd néki,

hogy elszöktessem nyugalmát,

ismerje meg a szerelmet.

Akkor lássátok azt a fát!

/Kónya Lajos fordítása/

Remélem tetszett Nektek ez a mai kis “mini-bejegyzés”, hamarosan sok új izgalmas hírrel érkezem ám hozzátok!😉

Kellemes hétvégét kívánok mindenkinek és ha tehetitek akkor #műemlékvadászatra fel!😉🤍📸

A fotó szeptemberben készült, szeptemberi napfény ölelésben és unokahúgom készítette, én is jelen voltam a fotó készítésekor, de mindig hagyom kibontakozni a tőlem jobb fotósokat.😉😁

A NAV Munkácsy utcai villája – avagy a Schiffer-villa története


Budapesten a Munkácsy utcában áll egy szecessziós stílusú villa, amely bár nem akar hivalkodón kitűnni a környezetéből, de mégsem lehet mellette úgy elmenni, hogy az ember ne figyeljen fel rá.
A villa építtetője Schiffer Miksa jómódú vasútmérnök volt, aki a kor jólmenő építészét Vágó Józsefet kérte fel az épület terveinek elkészítésére.
A Schiffer-villa végül 1910 és 1912 között épült fel és Vágó a tervekhez az ihletet a 2 héttel ezelőtti bejegyzés „főszereplő építészének” Josef Hoffmann-nak a Stoclet-palotájának a külleméből merítette.
Schiffer vágya egy harmonikus otthon volt kívül és belül és Vágó ennek megfelelően igyekezett mindent így megtervezni, ami természetesen sikerült is neki.
A belső részek kialakításában és a díszítő elemeinek megalkotásában a hazai avantgard páratlan alkotói segítették a tervezőt a munkájukkal.
Képeket természetesen csatolok majd erről a fantasztikus belső művészeti csodáról, hiszen igazán szemet gyönyörködtető lett a villa belseje, az egyszer már biztos.
Vágó is akár a fent említett Hoffmann szerette, ha az épületei egy nagy tematikus „művészeti találkozó” káprázatos eredményének a jegyeivel vannak ékesítve.
Az összes bútor szintén Vágó tervezői tehetségének a gyümölcse, gyakorlatilag a műtárgyak és a szőnyegek kivételével tényleg minden Vágó munkája.
Vágó bátran és szeretettel használta munkái során a Zsolnay gyár termékeit így hogy-hogy nem a Schiffer-villában is találkozhatnak velük a látogatók.
A villa kialakítása a következőképpen alakult:
-az alagsorban kapott helyet a kazánház, a házmesteri szoba a konyha és még egy biliárdterem is
-a földszinten a nagy és kisszalon, a hall, az ebédlő és a dolgozószoba kaptak helyet
-az emeleten pedig a hálók, gyerekszobák, nappali és a fürdőszobák lettem kialakítva.
Ezek közül csupán csak a hall maradt meg közel eredeti állapotában, melynek gyönyörű ékét a Kernstok Károly által tervezett pompás ólomüveg ablakot az 1980-as években restaurálták.
A Schiffer-család egyébként 1945-ig élt a villában, amit sajnos a II. világháborúban bombatámadás ért, így a ténylegesen eredeti képét már csak fényképek őrzik.
Az villa a II. világháború után államosítva lett és még egy plusz emeletet húztak fel rá.
A 70-es években ismét egy újabb bővítéssel lett gazdagabb a villa, ami az államosítás után egészen a 80-as évek végéig a Hungarofruct vállalat otthonául szolgált.
1994-ben az új tulajdonosa a villának nem más lett, mint a Vám-és Pénzügyőrség.
Ekkoriban kezdődtek el azok a komolyabb rekonstrukciós munkálatok, melyeknek az volt a célja, hogy a villa az eredeti fényében pompázhasson ismét, úgy ahogy azt Vágó megálmodta a Schiffer család számára.
1995-ben a villa már a magyar pénzügyőrség történetét bemutató kiállítás otthonaként várta a látogatóit.
A 2011-es esztendőtől pedig a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum állandó és időszaki kiállításainak a helyszíne, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal néhány „egységének” az otthona.
A műemlékvédelem alatt álló villa múzeuma azóta is várja a látogatóit, így aki a Munkácsy utca felé jár és van egy kis ideje annak javaslom, hogy térjen be bátran ide, mert amint belép az ajtóin egy csodálatos és színpompás belső „villa-világ” tárul majd elé…ami azért elég kihagyhatatlan élménynek hangzik, ugye? 😉


Képek forrása:
ADT., azon belül pedig:
~Művészettörténeti Értesítő 31. évfolyam, 1982 / 2. szám
~Acta Historiae Artium 1982/ 3-4. száma

A New York Kávéház

Hely: New York Kavehaz (47.498799436039, 19.070270712859)
Cím: Erzsébet körút 9-11., Budapest, 1073
*A kép forrása: Vasárnapi Újság,1894. / 46. szám
(ADT.)
Ti ismertétek ezt a történetet?🙂
Nektek melyik a kedvenc “New York-os” sztoritok és melyik íróhoz, költőhöz köthető?😃

Emlékezés Zsolnay Miklós születésnapján

M a, október 30.-án ünnepelné a születésnapját Zsolnay Miklós, aki bár nem építész volt, de neki és a családjának is nagyon sok gyönyörű épülethez hozzá fonódott a neve.
Nem is szaporítanám a sorokat, szerintem tudjátok hogy csak ömlengés lenne belőle(az előzményeket már ismeritek a témában 😉) így helyettem inkább “beszéljenek” nővére, Teréz sorai erről a korát meghaladó zseniális üzletemberről, aki bár vitatott megítélésű volt mindig is, de számomra akkor is példakép, mert mondhatnak rá bármit, de a saját területén akkor is egy igazi zseni volt.✌️
“Miklós alig közepes termetű, mégis imponáló megjelenésű, szép és előkelő volt.
Nem örökölt kifejezett művészi tehetséget, de igen művelt volt, fáradhatatlan, energikus és törhetetlen akaratú. Sajnos a kiváló tulajdonságokkal nagyfokú ingerlékenység párosult.
Türelmetlensége az évek folyamán állandóan fokozódott, és gyakran meghiúsította nemes elgondolásainak megvalósítását.
Kisgyermek korától fogva bámulat övezte, és ez megakadályozta, hogy tisztán lásson.
Tettvágytól sarkallva, hivatal és cím nélkül vállalta minden nehéz közügy intézését.
Sosem jelöltette magát, de mindig képviselte akár az egyes emberek, akár a város ügyét.
Több mint száz elnökséget és tiszteletbeli hivatalt vállalt, SOHASEM MARADT ALUL SENKIVEL SZEMBEN SEM, ÍGY VÉGÜL ÖNMAGÁT VESZTETTE EL.
Szenvedélyesen csüngött a gyáron, jót akart a fiataloknak, de nem találta meg a helyes utat sem a gyár fejlesztéséhez, sem a fiatalok bevonásához.
Az utóbbiakat alacsony kistisztviselői munkakörbe osztotta be, s emellett azt kívánta
volna, hogy erőszakkal ragadják ki a kezéből a zsarnoki hatalmat.
Amikor abban a hitben élt, hogy gyermeke születik, mindenekelőtt örökbe fogadta a mieinket és csak azután kötötte meg szerencsétlen házasságát.
Súlyos betegen, már elhomályosuló elmével talált magára, s ekkor nem élt benne más, mint a jóság és a szeretet.”
(Részlet Zsolnay Teréz – Mattyasovszky- Zsolnay Margit – Sikota Győző: Zsolnay – A gyár és a család története című könyvéből, 1863-tól 1948-ig Teréz és Margit, az 1948 – 1973 közötti eseményeket pedig Sikota Győző írta le. )
Sajnálom, hogy csak a kisregényemben jutott neki boldog befejezés… járt volna neki a valóságban is.😭
Talán, ha azt a Somogy megyei lányt nem kosarazta volna ki…vagy ha jobban sikerül a házassága “Mályvával”…de hát sajnos ez van, a múlton már nem lehet változtatni.😔

A saját (nem friss) képeimen látható helyszínek:
~ Francia emlékmű, aminek a megvalósulását (az ötlet nem csak az Övé volt) Miklósnak köszönheti a város
~ Zsolnay-kút, Miklós ajándéka a városnak
~A “grafika” a saját készítésű “Legendás pécsiek, egy legendás Pécsért” című képregényemből (ami egy ajándék volt egy szintén helytörténet rajongó ismerősömnek) lett kiragadva, Miklós képét pedig az Internetről “vadásztam” hozzá, mert az általam lefotózott fotóját nem tudtam úgy kinagyítani, hogy ne legyen homályos.
Azért a családi “fotófal” képét is mellékelem, amely képet a Család – és Gyártörténeti Kiállításon fotóztam a Zsolnay Kulturális Negyedben.💚
(Miklós középen látható, díszmagyarban.)
Voltatok már Ti is a fent említett kiállításon?


Én nem nyilatkozom, hogy hányszor láttam már…. tippelni persze szabad 🤣🤫
#nemhirdetés
Ui.: Jövő héten a szokásos jó hosszú bejegyzésekkel érkezem ám majd!😉

Emlékezzünk 1956 hőseire!

Jobbágy Károly:
A RÁDIÓ MELLETT

Rólunk beszélnek minden nyelven
sikong az éter és csodál:
„Dávid harcol Góliát ellen.”

Népmilliók aggódva nézik,
hányan indulnak halni még?
S küldi a nép ifjú vitézit.

Fiatalok, még alig éltek
s füttyőngő golyók hangja közt
támadnak neki a pribéknek.

Nem akartunk híresek lenni,
ilyen áron meg semmiképp,
hisz’ bánatunk már végtelennyi,

de nekünk mindig az jutott,
hogy a világ minket csodáljon
s fiaink kapják a golyót:

Kint ágyú szól, gyors lövés pattan,
a falról Petőfi figyel,
ahogy járkálok egymagamban.

Így járkált ő is átkozódva
„Európa újra csendes…”
csak minket húz a sors karóba,

csak minket öl száz év után is
ugyanaz, aki hajdan ölt;
hogy hányan hullunk? – sose számít.

M á s o k csodálják bátorságunk
mi meg naponta meghalunk,
dzsida, s golyó veri át hátunk,

de megmutatjuk a világnak,
hogy mikor mindenki lapul
s csak a “rádiók kiabálnak,

mint akinek már mindenképpen
minden mindegy, hát Életet
adunk Szabadságért cserébe.

És ha a Sors minket így büntet,
mert hogy tűrtünk tíz éven át,
felmutatjuk véres fejünket,
s tudjuk, hogy mindent megbocsát.



#emlékezzünkahőseinkre
#mindenharcosszívre #mecsekiláthatatlanokrais #ténylegmindenkire #1956😢🖤🕯️🙏

*Képek forrása:
~ História folyóirat, 2006. /8-9. szám, Szakolczai Attila: Október huszomharmadika c.cikke (Rádió épülete)
~ Fortepan / Zajti Ferenc
(“József körút 30-32. számú sarokház Rákóczi téri homlokzata 1956-ban”)
~ Fortepan / Balla Demeter / Hegyi Zsolt jogörökös adománya
(“a Rákóczi út 1956.október 29-én, a Szövetség utcától a Keleti pályaudvar felé nézve.
Balra a Magyar Divatcsarnok romjai.”)

A “kőmenyasszony” szobra (Budapest, Thököly út)

Hely: Budapest (47.4719, 19.0503)
Cím: Budapest
 
*A bejegyzéshez csatolt fénykép forrása:
Esti Hírlap, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

Hősök Kapuja (Szeged)

Hely: Hősök Kapuja (46.2471699, 20.14659)

Cím: Boldogasszony sugárút, Szeged, 6720

Ezt a hetet kicsit rendhagyóbbra terveztem a szokásostól, így hát ma is egy kicsit “különlegesebb” bejegyzéssel érkeztem.🙃


Fogadjátok sok szeretettel a mai poszt főszereplőjét, a Hősök kapuját!🦸🪖⚔️🤍
A bejegyzéshez csatolt fénykép forrása:
Fortepan /Sattler Katalin

Műemlék Kisokos – A, mint Anker-palota

Hely: Budapest (47.4719, 19.0503)
Cím: Budapest

13 érdekesség az épületről:
1. 1910-ben épült és Budapest egyik legvitatottabb épülete a sokak szerint túlzó külleme miatt (jellemzően az aránytalan és a giccses jelzőkkel szokták illetni akik nem szeretik)

2. A tervező Alpár Ignác felesége, ha lehet hinni a városi legendáknak akkor állítólag ezt mondta amikor meglátta az elkészült épületet:
“Na de Ignác! Nem szégyelli magát? Mit csinált Ön itt?”🤭😅

3. Rengetegen gúnyolódtak az eklektikus stílusú palotán, Illyés Gyula például így írt róla Beatrice apródjai című művében: “az asszírbabilón stílusú Anker-palotát azonmód síremlékként föl lehetne állítani.” 📚

4. Az Anker Biztosító által kiírt meghívásos tervpályázaton Alpár Ignác végül nem kisebb nevet utasított maga mögé a résztvevők közül, mint Lechner Ödön😯

5. Sokaknál a középső torony tetején lévő sasok tartotta Földgömb látványa az a bizonyos utolsó csepp a pohárban, ami miatt már “giccsmérgezést” kapnak 🦅

6. A tornyát “piramisnak” szokták nevezni.

7. Az épület kerámia díszeit naná, hogy a Zsolnay gyár készítette, mégpedig kifejezetten az Anker-palotához 💚

8. Az Anker az első azon hazai épületek egyike amin vasbeton szerkezetet alkalmaztak

9. Az Anker-palotában élt a 60-as évek végétől egészen haláláig Hofi Géza Kossuth-díjas híres humoristánk

10. Hofi mellett még olyan hírességeket tudhatott a lakói között a ház mint például: Rátkai Márton színművész (szintén Kossuth-díjas) vagy a Szondi-teszt atyjaként ismert Szondi Lipót🧑‍⚕️

11. Az átadás évétől bő 9 évig itt működött a “hírhedt” Galilei Kör is🤫

12. Az 1940-es évek elején majdnem a Fővárosi Közmunkák Tanács által eltervezett “kirívótalanítás” áldozata lett az épület, végül ebből nem lett semmi (háborús időkben nem ez volt a prioritás)

13. Az Anker-palota természetesen műemléki védelem alatt áll (2011 óta), felújítása viszont sajnos jó ideje várat magára.

Bárki bármit mondhat rá, de ez egy ikonikus épület a főváros lüktető szívében, a népszerű Deák tér szomszédságában és lehet, hogy kicsit giccses, kicsit sok, de ez is a mienk.
Ti melyik csapatba tartoztok a palotával kapcsolatban?🙂
Tetszik Nektek vagy esetleg túl soknak tartjátok?
Én #teamAnkeres vagyok és bár tudom, hogy a kevesebb néha több, de hát ez is egy műemlék így nem mondhatok mást, de nyilván nem ez a kedvenc épületem, ettől függetlenül viszont nagyon sajnálnám ha nem lenne!✌️🤍

*A palotát ábrázoló kép forrása:
Fortepan/ Schoch Frigyes
Az információké pedig a hallomáson túl: ADT., azon belül pedig a tervpályázatról például a Magyar Építőművészet 1908. /1. számának “Krónika” című rovatában (?)olvastam.

A vasbeton szerkezet rövid ismertetéséről (találtam hosszabbat is😅)az Építő Ipar, 1909. április 11.számában olvastam, Szondi Lipót “Ankeres múltjáról” pedig képként csatolom a Magyar Hírlap 1928. március 11.-én megjelent számában közzétett hirdetését.


Sok 1910 és 1914 közötti Pesti Naplót is átnéztem az információ-morzsákért, illetve Alpár életrajzát is elolvastam.
Illyés Gyula pedig az 1979-ben megjelent Beatrice apródjai című művében írta a fent említett jelzőt az Anker-palotáról.

A Galilei Kör és az Anker közös múltjáról pedig a Múlt-Kor történelmi magazin, Csunderlik Péter 2013-as “Titkos társulat zsoldján kitartott bárgyú eszmezavarosok”? – 105 éve alakult a Galilei Kör” című írásában találkoztam.😉🧐

A meg nem értett, sajgó szívű költőnő szülőháza, avagy a keszthelyi Szendrey Júlia emlékszoba története

Hely: Szendrey Júlia emlékszoba (46.748116935879, 17.227377891541)
Cím: Szendreytelep, Keszthely, 8360

„Ember voltam én is, érző, vérző szívű ember, mondja a néma száj; szerettem és szenvedtem. Ki az, aki az első követ dobja rám? Bűnül rótták fel nekem, ami minden ember szent joga: leélni a saját életét. És még nagyobb vétkül azt, hogy mindenek dacára ez mégsem sikerült.”
(Részlet Júlia naplójából)
A mai bejegyzésünk helyszíne Keszthely lesz, az a város, ahol a „nemzet özvegyeként” emlegetett Szendrey Júlia, Petőfi Sándor szeretett hitvese született.
Az a Szendrey Júlia, akit rövid élete során számtalan megbélyegzés ért, pedig egy kiváló és korát meghaladó költőnőt takartak ezek a komor bélyegek.
No, de lássuk a kezdeteket, hogy mikor és honnan indult el fájdalmasan szomorú útjára ez a meg nem értett lélek!
1828 december vége felé közeledve egy hűvös téli napon a keszthelyi feketefenyők által övezett Újmajorban (amit később Szendrey – telepnek, majd, ha jól tudom akkor 2016 óta pedig már Szendrey majornak hívnak) az egyik ottani XVIII. század végén épült ház egyikében egy kisded sírása törte meg a csendet, Szendrey Ignác és Gálovits Anna újszülött leánya Júlia jelezte így a nagyvilággal, hogy megérkezett.
Ekkor még senki sem sejtette, hogy milyen szomorú sors vár majd erre a szegény kisleányra, akinek alig pár év boldogság után csak a meghasadt özvegyi szív lüktető fájdalma jutott, amely fájdalmat senki sem tudott már sohasem enyhíteni…még egy új társ sem, hiszen valószínűleg idővel Ő is csak egy lett az Őt meg nem értők közül. 🙁
Hosszasan tudnék Szendrey Júliáról írni, arról, hogy valójában milyen erős feminista nő volt, egy olyan nő, akit szerintem páratlan költői tehetséggel áldott meg az Ég és mindezek mellett még Andersen meséket is fordított magyarra (kapott is munkája előtt tisztelegvén nemrég Koppenhágában a magyar nagykövetségen egy szobrot!) és még sorolhatnám, de a mai bejegyzésünk főszereplője nem Ő, hanem az emlékszobájának otthonául szolgáló ház lesz, ezért befejeztem az „alig érezhető” ömlengésemet róla.
A Szendrey Júlia Emlékszoba Júlia szülőházában került berendezésre (olvastam olyan feltételezéseket is, hogy ez a műemlék épület valójában egy régi uradalmi cselédház épülete és a család valószínűleg a közeli villában lakhatott), amely épületre már az 1909.-ik esztendőben egy emléktáblát helyeztek ki Júlia emlékére, sőt azóta 2014-ben egy újabb táblával gazdagodott a ház.
A Vasárnapi „Ujság” 1909. évi 56. évfolyamának 5. számában Dr. Csák Árpád cikkében így írt Júlia szülőházáról:
„Az ujmajori gazdatiszti lak, melyben Szenderey Julia született, a major nyugati szélén, a már említett gyönyörű grófi-út mellett, annak keleti oldalán, észak-dél irányban fekszik.
Egyszerű, földszintes, cserép-zsindelyes, alacsony, fehérre meszelt épület, melynek csak a déli része szolgált gazdatiszti lakásul, az északi részen a gazdasági cselédek lakásai voltak.
Ezelőtt 12 évvel Szendreyék lakásával szemben, a grófi-út nyugati oldalán, új, modern gazdatiszti lakást építettek és most Szendreyék lakásában az uradalmi bognár-mester s a major-gazda laknak. Benn a házban a szobák mennyezete gerendás, durván ácsolt fagerendákkal.
A padlózat széles, vastag fenyőfából készült és itt-ott már teljesen el van vásva. Az ablakok elég magasak és szélesek és mindenik vas-gátorral van ellátva.
Általában az egész lakás nagyon szerény, az akkori viszonyokhoz mért. Még eredeti állapotában van meg.”
Csák már ebben a cikkben kifejtette azon vágyát, hogy illendő lenne Júlia emlékére egy emléktáblát kihelyezni itt, ami ugye végül még ebben az évben meg is történt, ahogy azt fent is említettem.
(Dr. Csák Árpád ezzel kapcsolatos indítványáról megjelent egy aprócska cikk is, amit csatolok képként.)
1909 után ugorva az időben egy hatalmasat 2009-et írunk amikor is berendezésre kerül az emléktábát magán viselő frissen felújított házba az a kiállítás, ami méltó módon állít emléket a város híres költőnőjének.
Az emlékszobában a Júliához köthető személyes tárgyak mellett, a fordításaival, a könyveivel és még néhány portréval (Zoltán fiáról, Júliáról stb.) is találkozhatnak a betérő látogatók.
A ház kertjében pedig Júlia szobrát tekinthetik meg „rózsaölelésben” a kint időzők.
Ezek a rózsák, amik a szobor mellett kaptak helyet az örök szerelmet szimbolizálják, azt a szerelmet, amelyet Júlia érzett az Ő Sándora iránt.
Az emlékszoba létrehozása egyébként egy nagy összefogás eredménye, melynek főszereplői: a Pannon Egyetem Georgikon Kara, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Keszthelyi Önkormányzat voltak.
Ti láttátok már a kiállítást? 😊
Ui.: Elnézést kérek, ha elfogultságon ért a kedves Olvasó a bejegyzés elolvasásakor, tudom, hogy sokan csak a „hűtlen özvegyet” látják Júliában, de nekem Ő az egyik kedvenc hazai költőnőm, aki bár úgy tűnhet, hogy könnyelműen ledobta azt a bizonyos özvegyi fátylat, de aki ismeri a teljes történetét az tudja, hogy minden lépésnek oka volt. Szeretett Sándorát nem feledte soha, vele halt lélekben Ő is, erről a tényről pedig a leghitelesebben a versei tanúskodnak.
És végezetül akkor egy kis aprócska idézettel zárnám a soraimat Szendrey Júlia: „Ne higyj nekem… „című verséből:

„Ne higyj nekem, hogyha hallasz
Fölkaczagni engemet,
Megsiratnál, hogyha látnád
Egy ily perczben lelkemet.”

Ebben a pár sorban szerintem minden benne van…:(
A naplóját itt olvashatjátok, ha esetleg belenéznétek:
http://mek-oszk.uz.ua/07000/07091/html/
A bejegyzés írása közbeni dallamtapadásom pedig ehhez a dalhoz köthető:
https://www.youtube.com/watch?v=7foGMAj5nMw

*Cikkek, képek forrása: ADT- azon belül pedig:
~Vasárnapi „Ujság” 1909. 56.évfolyamának 5. száma, Dr. Csák Árpád cikke (Júlia anyakönyvi lapjának és a fasornak a képe is innen van)
~ Veszprémi Napló, 1978. március 18.-ai száma – „Intézmények, fiatalok összefogása Szendrey Júlia emlékének ápolására” c. cikke
~ Budapesti Hírlap 1912. május 14.-ei száma, cikk Dr. Csák indítványáról
~ Magyar Fórum, 1998. január 22.-ei száma, kép Júlia szülőházáról

Falakból épített öröklét – Emlékezzünk Lajta Bélára #1.


A mai napon van 101-ik esztendeje annak, hogy Lajta Béla kiváló építészünk örökre lehunyta a szemét.
Nevét sajnos kevesen ismerik pedig számtalan csodálatos műemlékünk atyja.
Lajta 1873. január 23.-án Leitersdorfer Bélaként látta meg a napvilágot Óbudán.
Építész diplomáját 1896-ban a Műegyetemen évfolyamelsőként vehette át és kiváló eredményeiért Hauszmann jutalomdíjban részesült.
Lajta egy a korát meghaladó világot látott tehetség volt, olyan kiválóság, akinek a munkásságára Hauszmann Alajos És Lechner Ödön is nagy hatással voltak.
A két fent említett mester mindegyike elismerte Lajta kiválóságát és dolgoztak is vele.
Lajta Béla munkáira leginkább a szecessziós stílus, az art déco illetve a népies stílus volt a jellemző.
A hazai síremlékművészetben is kiemelkedőt alkotott, nagyon sok család sírját Ő tervezte.
Első építészi munkáit az 1900-as évek elején kapta, onnantól fogva pedig csak a kegyetlen halál tudta csak megállítani a fiatalon elhunyt tehetséget.
Olyan épületek őrzik tovább a nevét az utókor számára, mint például:
~ Az egykori Chevra Kadisa Gyógyíthatatlan Betegek Szeretetotthona – Napjainkban: Országos Idegsebészeti Klinikai Intézet
~ Wechselmann-ék által alapított Vakok Intézete – Ma: Mozgásjavító Általános Iskola
~ Budapesti Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola – Napjainkban: BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnázium
~ Malonyay – villa
~ Rózsavölgyi – ház
~ Parisiana-mulató – Ma: Újszínház (Alkotótársa Maróti Géza épületszobrász volt)
És még sorolhatnám…😉
Végezetül pedig egy a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ honlapján olvasott idézettel zárnám a soraimat, amely sorok Málnai Béla megható gondolatai Lajtáról:
„Úgy dolgozott, mint a régi nagy építőmesterek, lankadatlanul, nem nézve jobbra, nem nézve balra, nem ismerve akadályt, nem kímélve munkát, művészbecsülettel oldotta meg munkája legkisebb részletét is. Munkái, szívéből nőtt szerelmetes alkotásai, a házak, a sok színes kő, márvány és anyag, melyeket a művészet isteni szikrájával állított harmóniába, hirdetik emlékét az idők messzeségébe.” (Málnai Béla: Lajta Béla emlékének! Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület Műbarátok Körében tartott emlékbeszéd, 1923. június. Kézirat. MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum)
Remélem nem bánjátok, ha havonta 1-2 bejegyzés néhány híres magyar építészünknek állít majd emléket, természetesen a szokásos bejegyzéseken felül érkezem majd ezekkel a megemlékezésekkel, de csak akkor, ha nem bánjátok!
Írjátok meg kérlek ezzel kapcsolatban a véleményeteket, hogy szívesen olvasnátok- e havonta 1-2 ilyen bejegyzést is a megszokott bejegyzések mellett?
Előre is köszönöm a visszajelzéseteket!
Csodaszép napot kívánok mindenkinek, a héten még találkozunk! 😉
Nektek egyébként melyik Lajta – féle épület volt ismerős a felsoroltak közül? 😊


*Képek forrása: ADT., azon belül pedig:
~ Magyar Építőművészet, 1956. 5. évfolyam / 2. száma (Szeretetotthon képe)
~ Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1989. / 10-11. száma (Vakok Intézetének a képe)
~ Művészet, 1984. / 12. szám, A Parisiana Mulató homlokzata (Lajta Béla, 1909)
~ „Uj” Idők, 1908. / 14. évfolyam, 1- 26. szám, 460. oldal (Malonyay – villa képei)

2,033FansLike
0FollowersFollow
3SubscribersSubscribe
- Advertisement -
Google search engine

Még több tartalom