Google search engine
Home Blog

A boldogság szigetének épült, de az örökre sajgó gyászoló szív jelképe lett – Nádasdy -kastély (Nádasdladány) #épsztoripercek17

~ Épült:

1873 és 1876 között.

(1876-ban nyerte el a végleges formáját a kastély a különböző bővítések által.)

~ Építtetője:

Gróf Nádasdy Ferenc és imádott felesége gróf Zichy Ilona közösen álmodták meg ezt a meseszép kastélyt otthonuknak, a kastély tervező építészei pedig (ugye „több szakaszos” volt a bővítés, építkezés így több építész is rajta hagyta a kézjegyét a kastélyon):

  • Linzbauer István
  • Hübner Nándor

és Hauszmann Alajos voltak.

~ Építészeti stílusa:

Romantikus, historizáló, neogótikus, angol Tudor- stílusú kastély…remélem nem hagytam ki semmit a felsorolásból.

~ Jelenlegi állapota:

Tökéletes állapotban van a kastély, nemrég lett felújítva.

~ Érdekességek:

1. A kastélyt Nádasdy gróf és neje Ilona terveztette egy már meglévő barokk kúria „ újragondolásaként” és úgymond a „boldogság szigetének” épült, de sajnos az ifjú feleség már nem láthatta a terveik szerint felépült otthonukat ugyanis alig 24 évesen elragadta a halál szeretett Ferencétől és imádott gyermekeiktől.

Szegény Ilona az éppen tomboló 1873-as kolerajárvány áldozata lett.

2. Nádasdy Ferenc annyira imádta a feleségét, hogy soha többé nem nősült meg és mindent úgy rendezett be a kastélyba ahogy együtt megálmodták Ilonával, hogy ezzel is tisztelegjen az emléke előtt.

Gyakorlatilag úgy élt ott Ferenc mintha Ilona is vele lenne…csak Ő a szívében élt tovább vele.

3.A kastély Tudor- stílusára sokak szerint azért esett a család választása, mert bizonyos legendák szerint a Nádasdy család ősei Angliából származnak.

4. Az épület az 1500-as évekbeli angol és skót kastélyokat mintázó külleme ellenére minden modern „pompával” fel volt ruházva: be volt vezetve a víz, a gáz, sőt még a telefon is a kastélyba!

5. A kastély legkülönösebb éke az „Ősök csarnoka” elnevezésű terem, ahol a család legjelentősebb tagjainak a képmásait tekinthetik meg az odalátogatók.

6. A kastélypark meseszép, tava és kertje is szépen gondozott (no nem mindig volt ám így…ugye a háború utáni idők sehol sem voltak „egyszerűek”).

7.A Nádasdy – kastély 1993 óta van műemlékké nyilvánítva.

8. Hosszú és olykor sanyarú évek vannak a kastély mögött.

A háborúk viharjain (jelen esetben kifosztásain) túl volt, hogy a teljes „leépülés” is fenyegette az épületet, de szerencsére időbe megfelelő kezekbe került a kastély és a 2021-es (fejújítások utáni) átadása után ismét látogatható és múzeumként várja az érdeklődőket.

~ Képek a kastélyról:

~ Dohányzó/szivarszoba a kastélyban, ami „árulkodik” a gróf vadászat iránti szenvedélyéről ~

~A kastély különleges könyvtára ~

*

—————————————————————————————————————————————–

*Képek forrása:

~A kastélyt teljes egészében kívülről ábrázoló kép forrása:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Teljes, hivatalos forrás megjelölése / leírása pedig:

„A Nádasdy-kastély és parkja. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.13.037”

~ Az „Ősök termét / csarnokát” ábrázoló kép forrása:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Leírása:

„Nádasdy-kastély, „ősök terme”. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.023”

~ A kastély különleges könyvtárát ábrázoló kép forrása:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

„Nádasdy-kastély, könyvtár. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrása egész pontosan:

 Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.021”

~ A kastély agancsokkal díszített dohányzó/ szivar szobájáról készült kép forrása:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

„Nádasdy-kastély, dohányzó. A felvétel 1895-1899 között készült.

A kép forrása pontosítva:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.022”

„A Négyek Figyelő tekintete” a Műemlékek utcájában – avagy #épsztoripercek  a pécsi „négy asszonyos házról”

Pécs egyik legkülönlegesebb hangulatú utcája kétségtelenül a Ferencesek utcája.

Erre sétálgatva mindig rengeteg műemlék épületen megakad a szemem.

A sok gyönyörű épület közül ebben a bejegyzésben most egy kevésbé ismert és általam csak „Négyek-házának” emlegetett épületet szeretnék ma Nektek bemutatni. ?

Erre az egyébként eklektikus stílusú lakóházra anno még 2019-ben az egyik férfi ismerősöm hívta fel a figyelmemet, hogy érdemes ám ezt az épületet jobban megnézni, mert jó pár figyelő tekintet szegeződik le róla reánk…na, jó lehet, hogy nem ezt hozta fel érvként az épület mellett, de ez így szebben hangzik. 🙂

Maga az épület ahogy megtudtam 1880-ban épült és az építtetője Szántó Antal volt.

Szántó Antal (1842 – 1922) építésznek egyébként nem csak a Ferencesek utcája, hanem több pécsi utca is jó pár gyönyörű épületet köszönhet.

Neki köszönhető például a Vasvári-villa és a ház is, hiszen ezeket is ő tervezte…persze a megrendelők igényei szerint.

 Érdekesség:

Szántó vagy „Szánthó’ (ahogy még megjelenik néhány régi cikkben a neve) 1868 – ban érkezett egyébként Pécsre, ahol is Ivánkovits Istvánnal kezdett el dolgozni, akinek végül 1874-ben át is vette az irodáját.

A most megszemlézett épületünk egyébként védettségét tekintve műemlékvédelem alatt áll és az állapota is megfelelő.

Ha jól tudom, akkor jelenleg egy ügyvédi iroda működik itt az „elődökről” sajnos nem tudni semmit.

Ha valaki tud esetleg róla bármit akkor szívesen várom kommentben az információkat, kiegészítéseket! 😉

*Fotók: saját képek. 🙂

Építészet & Költészet – 14. rész – Róma / Rippl – Rónai – villa (Kaposvár)

GYŐRI LÁSZLÓ:

A RÓMA VILLA

„Ülj csak le! mordult rám és máris új
papírt feszített a deszkájára. Túl
a Róma villán, Kaposvár felett…”
Meglátogattam azt a szent helyet
Kaposvár fölött, ahol még Ady
is járt (a város büszkeségei
Ady s Rippli, a szülötte somogyi),
és rámmordult két irdatlan kuvasz –
aztán egy hang; egy halk, udvarias
hang invitált a kastélyba, csak a
mester hiányzott és egy „ülj oda”,
de az örökre. Elöntött a düh
(a fiatalnak sokszor ez a mű)
a vers miatt. Hogy könnyű volt neki,

de én itt élek: ez a gyűrt penész
a pasztellvázlat s nem szignálja kéz.

(1989)


 
A villáról szóló írásomat itt tudjátok elolvasni:

*Vers forrása:

https://epa.oszk.hu/00000/00016/00044/990418.htm

*Kép forrása:

~ Új Dunántúli Napló, 1997. 11. 30.-ai száma / 6. oldala, Méhes Károly cikke

„Volt egyszer rég, egyszer rég…” – Műemlékek, melyek már csak „kép-alapokon” állnak (tovább) – 5. rész: Szent Demeter – templom (Tabán, Budapest I. kerület)

1751 nyarán szentelték fel a mai bejegyzés főszereplőjét az egykori szerb ortodox Szent Demeter – templomot, melynek a tervezője Mayerhoffer Ádám volt.

A templom a tabáni / Rácvárosi szerb közösségnek már valójában nem az első temploma volt ám, ugyanis volt már egy fából készült és egy kisebb elődje is a templomnak ugyanezen a néven.

Az új templomot azonban sajnos nem kímélte a Sors ugyanis tűz és víz is sújtotta szó szerint az épületet.

A tűzvészből és az árvízből még, ha nehezen is de „kilábalt” az épület (elnézést kérek a furcsa hasonlatért), de mint oly’ sok épületnek végül a Szent Demeter -temploménak is bizony a II. Világháború pecsételte meg a sorsát…igaz nem menthetetlenül.

Végül az aktuális politikai hatalom azonban 1949-ben úgy döntött, hogy „nem érdemel” esélyt a templom a felújításra így inkább romba döntötték mintha soha nem is létezett volna.

A templom értékes bútorzata azonban szerencsére meg lett óvva az utókor számára azzal, hogy át lett helyezve a pesti „testvértemplomba”.

A Szent Demeter – templom kevese azoknak a lerombolt műemlékek egyikének, amelyek egykori létéről nem csupán csak képek tanúskodnak, hanem valamilyen emlékmű is…

De miért is írom ezt?

Hát azért, mert képzeljétek a templom épületének egykori helyéhez igen közel állíttatott fel a Szerb Országos Önkormányzat egy szép haranglábat a Szent Demeter – templom emlékre!

Gyönyörű gesztus ez egy gyönyörű épület emlékére az már egyszer biztos!

*A harangláb a Döbrentei téren található.

*Képek forrása:

~ Téli kép forrása: Fortepan / Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi

~Romos kép 1945-ből, melyen balra az Alexandriai Szent Katalin-templom, jobbra pedig a romos Szent Demeter szerb templom látható

Kép forrása: Fortepan / Fortepan

*Információk:

ADT.

Műemlékek a tél „festővásznán” – 3. rész

1.

Forrás: Fortepan / Lőrincze Judit

Az 1939-es fotón a budapesti Gellért Gyógyfürdő látható a Kelenhegyi út felől nézve.

2.

Forrás: Fortepan / Vargha Zsuzsa

Az 1915-ben készült fotón a soproni Hegy utca látható, a háttérben pedig a Szent Mihály-templom.

3.

Forrás: Fortepan / Piarista Levéltár/Holl Béla

A fotó 1970-ben készült Vácon. A képen a március 15. tér látható, szemben vele pedig a Fehérek temploma.

Építészet & Költészet – 13. rész – Szent Mihály-templom (Kolozsvár)

REMÉNYIK SÁNDOR:

TORONY

Tegnap este az erkélyablakon
Át néztem: be különös a torony.
 

Szent Mihály templomának a tornya
Olyan csodás volt, olyan új-forma.
 

És mégse láttam még ily ismerősnek,
Ily közelinek, ilyen mese-hősnek.
 

Sohase láttam így keretbe vágva,
A városból, a világból kivágva.
 

Ily nyugalmasan, szépen egyedül,
Mindenen túl, és mindenen felül.
 

Sötét vállát a holdfény meg nem ülte,
Szánkázott rajta, lebegett körülte.
 

Ő nőtt, csak nőtt a derengésen által,
Húzta, húzta a lelkemet magával.
 

S ahogy nőttem, úgy keményedtem én,
Szédült a hold lelkem orom-kövén.
 

Kőcsipkéimnek komor erdejében,
Elaludtak a vágy-galambok mélyen.
 

És a fájdalom vércsevisongása:
Csak egy-egy csúcsív égbenyilalása.
 

S az egész bűvös, zord-erejű látás:
Egy kővé harsant diadalkiáltás.
 

Végül ott álltam én, keretbe vágva,
A városból, a világból kivágva.
 

Nyugalmasan, gyönyörűn, egyedül,
Mindenen túl és mindenen felül.
 

Amíg újra emberré nem omoltam. –
A tornyot nézve, én is torony voltam.
 (1923 november)

*Vers forrása: Arcanum

*Képek forrása:

~ Fortepan / Österreichische Nationalbibliothek

1916-os fotó.

~ Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

„Látkép a Fellegvárból, balra a Szent Mihály-templom. (1900)

~ Fortepan / Fortepan

Fő tér, Szent Mihály-templom és Hunyadi Mátyás szobra. (1905)

J. titkos naplója – avagy hogyan született képregény egy fiktív naplóból – 6. rész

Boldog Égbéli Születésnapot Júlia!

1:

Kedves Naplóm!

A csillagokkal borított ég védelmező fénypajzsa alatt írom most a soraimat, de sosem volt még ilyen nehéz kiírni magamból a fájdalmamat…

Úgy ahogy sokszor az égtakarón kialszik egy kis fénycsóva úgy alszanak ki néha remények a szívekből, álmok az elmékből és szívdobbanások a mellkasból…nehéz még ezeket a dolgokat elfogadnom és nem tudom, hogy elakarom-e egyáltalán őket fogadni.

~

2:

Annyira furcsa, hogy az akivel pár hete még vidáman kuncogtatok a szüreti mulatságon és azt terveztétek kiskorotoktól fogva, hogy egy napon fogtok férjhez menni és még sorolhatnám a közös terveitek sokaságát az az illető mától fogva már fentről figyel most  rád…

Ó Lívia!

~

3.:

Kiskori szövetség volt a miénk amely attól a perctől fogva tartott, ahogy először megláttam a kisírt arcocskáját a táncórán…szívből átéreztem akkor azt a sírással vegyített dühöt amelyet annak kudarcán éreztünk, hogy nem tudtuk a szüleinket meggyőzni arról, hogy nem akarunk táncórákra járni…aztán persze mindennél jobban akartunk járni.

~

4.:

Lívia egy elbűvölő személy volt, a legjobb ember akit valaha ismertem!

Mindig arra törekedett, hogy a lehető legjobban élje az életet, sosem volt önző, vidámsága fertőző volt, amikor énekelt akkor pedig még az angyalok is leszálltak szerintem a Mecsek sapkájára, hogy közelebbről csodálhassák az előadását…

Jaj, de nehéz most könnyek nélkül írnom róla!

Mindig erőt öntött belém amikor felakartam adni, tudta kihez hogyan kell szólni, biztatott, hogy fessek…szerintem Ő is egy angyal volt és a társai most visszavették Tőlünk, mert fentről akarják továbbhallgatni az énekét.

Egy 19 éves lány énekét ami most már Földi füllel nem hallható tovább …

Lívia itt hagyta a családját, a vőlegényét és a leendő tanítványait is… no, nem önszántából hanem egy fránya szüreti mulatságon végigsöprő vihar miatt.

Tisztán hallom még most is a kacaját amikor nevetve – táncolva futottunk a kövér esőcseppek elől a közeli fogadóba.

Én rettentően dideregtem és alig vártam, hogy bebújjunk a kandalló közeli ölelésébe, de Ő csak annyit mondott, hogy „Júlia ne félj, ez nem hideg csak annak a jele, hogy élsz! „

~

5.:

Másnap már  lázrózsák pírjában ébredt, de akkor még nem gondoltuk, hogy nagy a baj.

Szinte beköltöztem az utolsó napokban a  Szkókó dűlői házukban és úgy lestem-vártam a javulás reményét hozó jeleket, hogy szinte elájultam a várakozástól, de mindhiába.

Az orvos nem sok jóval kecsegtetett minket, azt mondta, hogy a meghűlés megtámadta Lívia tüdejét és ha nem csökken a láza akkor jobb ha felkészülünk a legrosszabbakra.

Nem akartam hinni a fülemnek…az én szeretett barátnőm akitől senki sem szerette talán jobban az életet Ő most akár meg is halhat?

~

6.:

Az utolsó beszélgetésünk emléke a sírig fog kísérni…odavackoltam magamat mellé, a láztól olyan forróságot árasztott sápadt teste szegényemnek, hogy forróbb volt mint annak a kandallónak a melege ami cserbenhagyta Őt a fogadóban.

Megöleltem és Ő kristálytisztán csillogó szemekkel(oly tiszta szemekkel akár a lelke) rám nézett …mosolygott és azt mondta, hogy „Júliám , ne szomorkodj nagyon szerettem minden percét ennek a 19 évnek! 

Annyira jó volna együtt játszadozni a gyermekeinkkel, ezt igazán sajnálom, hogy nem történhet meg…és az elcsent almás piték íze is hiányozni fog amiket a Mámi néni konyhájából csentünk, de most már nem félek…elmúlt a félelem, elfogadom bármi is jön ezután. 

Ne felejts el, én sem foglak és azt sem felejtsd el, hogy mit ígértünk egymásnak ha egykor leányunk születik…én már sajnos nem tudom betartani ezt az ígéretet, de Te mesélj majd rólam a kis Líviának! „

Ígérem így lesz – feleltem neki könnyek között.

Pár óra múlva örökre lehunyta a szemét…annyira igazságtalan a Sors!

Imádta az életet és most nincs…

Velünk is így lesz majd tudom, de én nem vagyok olyan bátor mint Ő, hogy ezt még eltudjam fogadni!

Attól rettegek, hogy mi van ha egyszer elfogom felejteni a hangját a nevetését…sosem akarom elfelejteni Őt!

~

7.:

Most itt vagyok a kertben az éj leple alatt, a szélben az őszi növények illata szál,  a fák búsan változtatják öltözéküket, de egyszer már én sem leszek ennek a jelentnek a részese…de a fák és a csillagok tudom, hogy tanúskodnak majd arról, hogy egykoron itt voltam….ők még talán akkor is itt lesznek majd amikor én már Líviával kacarászok odafent.

Mennyire fog hiányozni minden perce az életnek, de most már tudom, hogy fent is várnak jó barátok ha egyszer távozni kell.

Gyáva vagyok, Lívia bátor volt…most látom csak igazán, hogy halandóak vagyunk!

Lívia volt az a személy akinek minden titkomat elmondhattam, mindig megértett és úgy fogadott el ahogy vagyok…szertelen álmodozónak aki most egy picit felébredt…de visszafogok aludni, hogy érte is álmodhassak tovább!

Tudom, hogy Ő is így akarná!

Nyugodj békében angyalhangú!

Régen & Most – Gázi Kászim pasa dzsámijának különleges ablakai

Kitekint a múlt, be pedig a jelen…ugyanazon az ablakon…avagy a sanyarú múlt „szembenéz”  a jelen szebb (?!) ígéretével…

A Dzsámiról szóló írásomat itt tudjátok elolvasni, ha szeretnétek: https://muemlekvadasz.hu/2021/12/01/2645/

~ A régi fotó forrása: Fortepan / Somlai Tibor

A kép 1940-ben készült.

~ Színes kép: Saját fotó.

Várból lettek, „rommá” váltak – ÉP-sztorik különkiadás – 4. rész: Kaposvár vára

Vár volt, Kaposvárnak ékes vára

S szél, eső, korok, harcok hordták el a falait

Ma már csak romok mutatják a nyomait,

De a technika segítségével egy „pár kattintással”

megmutatja a jelennek a múltbéli arcait….

Hirtelen ezek a sorok jutottak az eszembe miután megnéztem ezt a bámulatos videót, amelyet a Pazirik Studio készített Kaposvár egykori váráról. #nemreklám

Le a kalappal a készítők előtt, bámulatos munkát végeztek!

Feltett szándékomban állt egyébként az, hogy Kaposvár egykori váráról készítsem majd el a következő „Várból lettek…” részt (ekkor találtam rá a bejegyzéshez linkelt videóra ? ), de azt hiszem, hogy egy ilyen videó ezerszer beszédesebb minden soromnál…

Kellemes hétvégét kívánok minden kedves Műemlékvadász társamnak, vigyázzatok magatokra ebben a hűvös, nagyon háborgó szeles időben….ilyenkor tényleg jobb csak virtuális túrára „indulni”! ?

Ha gondoljátok akkor tartsatok velem Kaposvárra és lessétek meg az egykori várát ezen a linken:

~ https://www.youtube.com/watch?v=mrrruAjWpyA

Videó tulajdonosa és forrása: Pazirik Studio YouTube csatornája

Illetve a korábbi írásaim elkalauzolnak Titeket ezekre a helyekre is amelyek szintén Kaposvár épített kincseiről szólnak:

~ https://muemlekvadasz.hu/2022/04/25/a-kofaragok-versenye-es-felhaborodast-kelto-meztelen-abrazolas-a-falakon-avagy-a-kaposvari-adam-eva-haz-kulonos-tortenete/

~  https://muemlekvadasz.hu/2022/06/14/epsztori-percek-3-vaszary-emlekhaz-kaposvar/

~ https://muemlekvadasz.hu/2022/03/30/a-festo-narcisz-illattal-korullengett-romahegyi-villaja-avagy-a-kaposvari-rippl-ronai-roma-villa-tortenete/

~ https://muemlekvadasz.hu/2022/09/26/regen-es-most-igazsagugyi-palota-kaposvar/

„Volt egyszer rég, egyszer rég…” – Műemlékek, melyek már csak „kép-alapokon” állnak (tovább) – 4. rész: Villa kilátással és hullám „dalokkal” – avagy főszerepben az egykori Pihenő – villa

Mesés helyen méghozzá egyenesen a Balaton partján állt egykoron a mai poszt főszereplője, amely ahogy a címből is kiderült ma már sajnos csak „kép-alapokon áll” tovább.

Helyileg Balatonföldváron a mai Rákóczi utca 1. szám alatt volt található ez a villa, amely egyébként több néven is ismeretes volt.

A pompás kilátással rendelkező épület a következő neveket viselte: Pihenő, Weimess majd Böhm – villa.

Az építés éve ugyan számomra nem ismert, de egy biztos (ahogy a fotó is bizonyítja), hogy az 1900-as évek elején már állt a villa, amely bizony több tulajdonost is a magáénak tudhatott.

Először Weimess Mariann volt a villa tulajdonosa (talán az építtetője is) majd az államosításig a Böhm család tulajdonában volt a ház.

A villa ezután a SZOT Igazgatóságának szolgált az otthonául, majd végül 1962-ben ki tudja miért, de lebontották.

Utódja (akit a helyére építettek) ma is áll és Jázmin Üdülő néven várja a vendégeit. #nemreklám

~ Az 1908-as fotó forrása:

Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / BAHART Archívum

~ Információk forrása: Fortepan + balatonfoldvar.info.hu

0FansLike
0FollowersFollow
4SubscribersSubscribe
- Advertisement -
Google search engine

Még több tartalom