A Száraz – Rudnyánszky kastély (mai nevén a Nagytétényi Kastélymúzeum) falai az 1751-es építése óta sok mindent láttak már.
Voltak itt nemesi pompás vacsorák, szabadkőműves találkozók, híressé vált lakók, kiállítások és még sorozat és filmforgatások is.
De ne rohanjunk ennyire előre, nézzük meg inkább kicsit közelebbről azt, hogy hogyan is épült fel a kastély illetve miként lett végül az Iparművészeti Múzeum bútormúzeuma.
A kastélyt Száraz György királyi személynök kérésére 1716-ban építették, amit halála után leánya Száraz Julianna örökölt meg aki a férjével Rudnyánszky Józseffel igazgatta ezután a kastély sorsát.
(A bátyja kolostorba vonulása miatt lett egyébként Julianna az örökös, mert ő volt a soron következő az öröklési rendben.)
A házaspár az itt megtalálható római alapokra (egykoron egy vagyonos római gazda villája állt itt ahol most a kastély áll) emelt régi kastélyt a saját ízlésükre szerette volna formálni, amely tervükben
nagy segítségükre volt Rudnyánszky unokatestvérének Grassalkovich Antalnak az építésze Mayerhoffer András aki végül 1751-ben végzett a teljes átépítési munkálatokkal.
(Érdekesség, hogy Száraz Julianna édesapja 1716-ban már átépítette és kibővítette az eredetileg itt álló kastélyt szóval kvázi egy felújított kastélyt örökölt meg a lánya, de hát ugyebár ízlések és pofonok…neki az úgy nem tetszett.)
Nem csupán a kastélyra, hanem a hozzátartozó kastélyparkra is kényesen figyelt a házaspár, hogy szigorúan a kor divatjainak megfelelően legyen kialakítva.
Képzeljétek ekkoriban a park egészen a Dunáig ért!
Ez a nagy volumenű átépítési folyamat szépen lassan teljesen csődbe vitte az amúgy is viszályokkal sújtott családot.
(Rudnyánszky nem jött ki a kastélyban velük élő anyósával és a veszélyes természetű sógorával sem, akitől féltette a gyerekeit is, a földműveseik is fellázadtak a család ellen stb.)
Juliannáék halála után a barokk stílusú kastélyt három részre osztották el a család oldalági leszármazottjai között.
Az örökösök közül a központi részt szentgyörgyi Horváth Zsigmond udvari tanácsnok kapta meg aki állítólag szabadkőművesként is tevékenykedett.
Miután grófi rangra emelkedett a Horváth család nevüket Huggonnaira változtatták.
Zsigmond unokája pedig nem más volt, mint az első magyar orvosnő Huggonnai Vilma aki kiskorában a kastélyban nevelkedett.
1904-ben történt egy szomorú fordulat a kastély történetében ugyanis kiégett a belseje, pompás berendezése hamuvá lett, csupán csak néhány festmény élte túl a mardosó lángnyelvek pusztítását.
A mostani berendezés tehát az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből származik és nem a kastély hagyatékából.
A háborúk sem múltak el nyomtalanul a kastély életében, a II. világháború mély sebeket ütött a kastélyon is.
Végül az 1940-es évek végéhez közeledve Dáni Géza művészettörténész (egykori lakó, az utolsó itteni birtokos Lőwy család leszármazottja) résztulajdonosként kiállt a kastély sorsa mellett és tőle származik a felújítás és a múzeum létesítésének gondolata is.
A bútorkiállítás egyébként 1951-ben tárta ki először a kapuit a látogatók előtt, azonban egy régi cikk tanúsága szerint ezt már megelőzte egy kiállítás.
(Képként mellékelem ezt a cikket.)
1989-ben sajnos ismét olyan állapotba került az épület, hogy tovább már nem fogadhatta a látogatóit.
A felújítási munkálatok (amelyekre a helyiek is gyűjtési akcióba kezdtek) 1997-ben kezdődtek csak el és 2000-ben fejeződtek be.
Még ez év nyarán viszont már újból látogatható lett a kastélymúzeum, amely 2018. januárjában ismét bezárta a kapuit, mert felújításra szorult.
2019-ben filmesek „szállták meg” a kastélyt ugyanis egy népszerű televíziós sorozat forgatási helyszíneként is szolgált az épület.
Ki tudja, hogy melyik ez a sorozat, amit javarészt ezen a helyszínen forgattak?
Annyit segítek, hogy a főszereplő kisasszony karakterét valószínűleg nagyrészt Hugonnai Vilmáról mintázták.
És ha már forgatás, 1972-ben melyik film néhány jelenetének adott otthont a kastély?
Ha van kedvetek akkor írjátok meg kommentben a tippjeiteket!
Ti jártatok már itt régebben?

*Kép forrása: Technika folyóirat, 1944. 25. évfolyam, 7. szám
*Cikk forrása: Jövő Mérnöke, 1960. 01.18. 3. szám