Cinque Terre-ről az egyik kedves ismerősömtől (aki egyébként kint is él már Olaszországban) hallottam először, innen is köszönöm Rencsi, hogy annak idején meséltél Nekem róla és azt is, hogy meghoztad a kedvem egy naaagy olasz- túrához. 😊
Cinque Terre jelentése: 5 föld.
A Ligur – tenger „simogatását” élvezi mind az 5 települése, amelyek mind felvannak véve az UNESCO VILÁGÖRÖKSÉGI LISTÁJÁRA.
Hatalmas élmény volt végig járni őket!
Ezen a túrán a vonatos megoldást választottuk és korán indultunk, hogy minden településre jusson elég időnk.
Egyébként a vonaton és az állomásokon is nem kicsit sokkolt a tömeg, a helyiek határozottsága az „utazási etikett” tekintetében, de mire Monterosso al Mare-ig értünk addigra már én is felvettem az ideillő stílust…csak nehogy a Tükebusz járatain is így akarjak majd utaskodni…:D
Az állomásokon külön az utasok koordinálásra is vannak biztonságiőrökhöz hasonló dolgozók, akik segítik a viszonylag problémamentes le és feljutást a vonatokra.
A viszonylagot csak azért tettem hozzá, mert engem Levantonál szó szerint úgy lökött fel a vonatra a mögöttem lévő, hogy csak azért nem estem el, mert előttem is rengetegen álltak már.
Plusz érdekesség: a tömeg ellenére is szinte mindenkinek jutott ülőhely és a vonatközlekedés is teljesen jó és sűrűn jönnek a vonatok, amelyeken van légkondi és tiszták mind.
*Az állomásokon a C.T. vonatjegyeddel ingyen tudsz mosdóba menni, ami higgyétek el, hogy igenis kiemelendő tény… 😉
A legnagyobb élmény számomra a C.T.-i út során a csodás színes házak mellett az volt, hogy végre láthattam, érezhettem, érinthettem a tengert…még most is könnyes lesz a szemem az örömtől, ha erre az útra gondolok! 😊
Hálás vagyok a Sorsnak, hogy ilyen szép helyekre terel…
A tengerpart mellett kóstoltam meg a helyi borok királyát is a Chianti-t is, mert hát mennyire hangulatos (és talán kicsit giccses is tán) már a tenger mellett borozgatni, nem?
(Amúgy extra ritkán iszok alkoholt, szökőévente talán, ha egyszer.)
Érdekesség +1: Az eszpresszó is Monterossoban ízlett a legjobban…de lehet, hogy csak a helyszín varázsa tett elfogulttá az ügyben, mert amúgy Olaszországhoz illően természetesen mindenütt nagyon finom a kávé. #kávéimádó
*Fotók: saját, friss képek mind. 😊
*További olaszországi fotósétás képekért lessetek majd át néha az evelin_a_muemlekvadasz Instagram oldalamra is. 😉
Az a hangulat, azok a mesés ódon épületek és az a panoráma, ami körbe öleli a várost az valami hihetetlen!
A főtéren álló PALAZZO DEI PIORI (mint ahogy a képeken is látható) vonzza a turistákat, mindenki (ahogy én is) ezelőtt a grandiózus, pompás középkori épület előtt fotózkodott.
Alkonyat (Twilight) rajongóknak pedig kötelező megnézni ezt a várost…most mit is tagadjam, én is szerettem a könyveket és a filmeket is! 😀
Jelentem nem csillant meg előttem (sem) Edward a főtéren és a Volturi sem terelt el egyetlen egy turistát sem egy kis „kitérőre” …szerencsére…bár így utólag érzek némi iróniát bizonyos jelenetekben. 😀
Az egyik kirakat még őrzi az „Alkonyatos – idők” nyomait itt, de néhány helyi fiatal nagyon viccesen mindent megpróbált, hogy ne tudjam lefotózni (direkt beálltak a képbe, elém álltak stb., gondolom nem fanok), de nem olyan (ex)rózsafai vagyok én, hogy csak hagyjam magam…homályosan, de mint látjátok sikerült lefotóznom a képet egy „óvatlan” pillanatukban. 😀 #mertarózsafaimindigmerésznépvolt 😀
*Fotók: saját, friss képek mind. 😊
*További olaszországi fotósétás képekért lessetek majd át néha az evelin_a_muemlekvadasz Instagram oldalamra is. 😉
1.A PALAZZO PUBLICCO gótikus stílusban épült az 1300-as években.
Jelenleg múzeumként látogatható.😊
2. SIENA DÓMJA:
Teljes nevén: SANTA MARIA ASSUNTA-KATEDRÁLIS.
ÉPÜLT: Kb. 1196 (ekkortól vannak adatok az építkezéssel kapcsolatban)
STÍLUSA: Gótikus
Szerb Antal így írt róla az Utas és Holdvilág c. könyvében:
„A város meseszerű, vidám meseszerű jellegét az adja meg, hogy minden pontjáról látni lehet a város tetején a dómot, amely mint egy tréfás, zebraszínű, tornyos Zeppelin lebeg fölötte.”
ÉRDEKESSÉG, AVAGY INSTA VS. VALÓSÁG:
Itt is természetesen (és teljesen érthető módon) nagyon sokan voltak érdeklődök, de valahogy mégis „szellősebbnek” tűnt a tömeg Firenzéhez képest pedig már nagyban folyik a készülődés a hamarosan esedékes hagyományos „Sienai paliora”.
*A SIENAI PALIO: Évente (általában) kétszer kerül megrendezésre a város főterén.
Július 2.(Sarlós Boldogasszony Napja) és augusztus 16-a(Mária Mennybe menetele) a két dátum.
A fent említett általában szót azért írtam, mert volt már rá példa (2000-ban), hogy máskor is megrendezték. 😉
A fotókon látható „kerületi zászlók” kihelyezése is ehhez a kissé furcsa lóversenyhez köthetők ugyanis az induló negyedeket (contradakat) jelölik ezekkel a zászlókkal (minden kerületnek más a zászlója).
Akit bővebben érdekel a PALIO itt tudja meglesni bővebben, hogy milyen is ez a lóverseny:
https://www.ilpalio.org/palioungherese.htm
Siena hangulata, az itt élők kedvessége egyébként nagyon a szívemhez nőtt szóval, ide biztos, hogy még visszafogok térni. 😊
Pluuusz itt találkoztam/találkoztunk először honfitársakkal is (másik magyar csoporttal) és tök jó érzés volt a kis szívemnek, hogy egyből oda jöttek hozzánk KEDVESEN beszélgetni szóval nem erősítették azt a sztereotípiát, hogy „jaj a magyarok nem örülnek, ha külföldön magyarokkal találkoznak”… 😉
A város méltán került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Siena tényleg Európa „leggótikusabb” városa az már egyszer bizonyos. 😊
*Fotók: saját, friss képek mind. 😊
*Videón a pont délben elcsípett harangszó hallható. 😉
*További SOK-SOK olaszországi fotósétás képekért lessetek majd át néha az evelin_a_muemlekvadasz Instagram oldalamra is. 😉
A következő hetekben megosztanám veletek az olasz utazási naplóm néhány apróbb részletét (személyes részeket természetesen megtartva magamnak), ha nem bánjátok. 😉
Kb. 10 részre kell számítani és igyekszem most kivételesen a „száraz tények” helyett az érdekességeket és a fotókat előtérbe helyezni a posztokban. 😊
Bár nagyrészt fotónapló jellegű lesz ez a z ún. publikus része a naplómnak, de ahogy fent is írtam tényleg azon leszek, hogy azért hasznos és érdekes információval is megspékeljem ezeket a „speciális posztokat”!
Akiket ezek az úgymond érdekességek / személyes tapasztalatok nem érdekelnek nekik bízok benne, hogy legalább a fotók tetszeni fognak! 😊
Fontos még megjegyeznem egy információt, mert már múlt évben az erdélyi körút után is megkaptam itt az oldalon az egyik kommentelőtől, hogy „ezek hol hazánk kincsei?”, hogy mielőtt valaki támadójelleggel írna ismét, hogy az oldalam névjegyén ez a leírás szerepel a kezdetek óta, hogy:
„Ez az oldal azért jött létre, hogy bemutassam Neked (leginkább) hazánk építészeti kincseit. :)”
Tehát a leginkább szóval meghagytam magamnak azt a szabadságot, hogy néha kicsit másik országok kincseiről is írhassak…😉
No, de most már tényleg irány a FIRENZEI DÓM! 😀
TELJES NEVE:
Cattedrale di Santa Maria del Fiore
ÉPÜLT:
1296
STÍLUSA:
Gótikus itáliai stílusú épület „némi reneszánsz ízekkel” fűszerezve. 😊
ÉRDEKESSÉG, AVAGY INSTA VS. VALÓSÁG:
Számítottunk mi is arra, hogy hatalmas tömeg várja majd azt, hogy bejuthasson a meseszép dómba, de minden elképzelésünket felülmúlta a valóság…és nem csak a dómnál, hanem az egész városban nagyon sok turista volt, de ez teljesen érthető, mert Firenze gyönyörű!
Aki tömegiszonyos nekik érdemesebb „szezonon kívül” érkezni: tavasszal vagy késő ősszel.
Fotókat készíteni is kihívás, de türelemmel és némi határozottsággal azért nem lehetetlen küldetés.
Személyes „érdekesség”: Nagy vágyam eljutni Dél – Koreába is, de itt Olaszországban kicsit házhoz jött hozzám Korea is ugyanis bármelyik városban járok/ jártunk mindenütt valahogy koreai csoporthoz „keveredtünk” plusz a hotel „szomszédjaink” Szöulból érkeztek így legalább kaptam egy kis ízelítőt abból, hogy hogyan állnak az „idegenekhez” vagy úgy összességében a mentalitásukból.
Távolságtartók ezt teljesen igaz, de ami nagyon meglepett az az volt, hogy a legtöbb helyen az olaszok is azok a turistákkal.
Volt egy kép a fejemben az olaszok vendégszeretetéről, de ez az illúzióm (hangsúlyozom, hogy nem mindenütt), nagyrészt szertefoszlott most, hogy „élesben” benne vagyok a szituációban.
Valahol megértem, hogy ekkora turistatömegtől kilehet égni, de a turizmus az egyik legnagyobb plusz bevételi forrásuk szóval….
Na, de no panasz…boldogság van…a háttérben pedig a Felicita szól szóval ideje táncra perdülni, nem? 😉
*Fotók: saját, friss képek mind. 😊
*További olaszországi fotósétás képekért lessetek majd át néha az evelin_a_muemlekvadasz Instagram oldalamra is. 😉
117 évvel ezelőtt ezen a napon (1907. 05.26.-án) lett publikálva ez a kép amelyen Zsolnay Miklós üdvözli Kossuth Ferencet Frigyes főherceg és a főherceg családja jelenlétében. Ritka kincsként őriztem eddig ezt a „csoportképet”, mert ha emlékeim nem csalnak akkor nem láttam semmilyen oldalon megosztva ( javítsatok ki nyugodtan, ha tévedek 🙂 ), de úgy gondoltam, hogy nem „rejtegetem” tovább, mert mindenkinek látnia kell….főleg így „Evelin – napon”. 😉
*A kép „előzményei” / története: 1907.05.15.-én nyitotta meg a kapuit a Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági kiállítás és a kiállításon több neves személy is tiszteletét tette. ( A kép mint a dátumból is kiderül egy kicsi „csúszással lett publikálva, mert címlap volt és gondolom kellett idő a nyomdai és egyéb munkálatokhoz…) A kiállítás fővédnöke Frigyes főherceg és neje Izabella főhercegasszony voltak. A kiállítás „atyja” Zsolnay Miklós volt.
A Szigetvári Várról már született régebben egy bejegyzésem, amelyet itt tudtok elolvasni, ha szeretnétek: https://muemlekvadasz.hu/2021/12/01/2701/ , de most kivételesen nem a várról lesz szó a mai posztban, hanem a várhoz kapcsolódó harcok egyik főszereplőjének I.Szulejmán szultán leányának Kumillának a legendájáról mesél ma Nektek a műemlékvadász (pár régebbi cikk segítségével).
Kumillát (és az Ő legendáját) a költő Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című eposzából ismerhetik sokan, de hosszú ideig azt sem lehetett tudni, hogy valójában létezett-e.
Idővel aztán Molnár Imre helytörténész a Szigetvári Várbaráti Kör alapítója egy a várbaráti körhöz került török folyóirat segítségével beazonosította, hogy ki is lehetett Kumilla.
Ezekről az információkról és természetesen Kumilla legendájáról is képként csatolok a bejegyzéshez egy pár érdekes régi cikket, hiszen tudjátok, hogy nagyon szeretem ezeket olvasgatni és szerintem számotokra is érdekesek lehetnek.
+ Kumilláról is láthattok képet az egyik régebbi cikkben! 😉
Ti ismertétek Kumilla legendáját?
Azt tudtátok, hogy a néphiedelem úgy tartja, hogy aki iszik a forrás vizéből az hamarosan találkozni fog az első igaz szerelmével? 😊
Aki még keresi az első igaz szerelmét (vagy a másodikat stb.) vagy csupán csak meglesné ezt a legendás forrást ezt, ha jól tudom akkor egy helyi szervezésű „Kumilla -túra” keretein belül meg is teheti, illetve, ha magányosan lesné meg akkor itt megtalálhatók az ehhez szükséges adatok:/koordináták:
Jártatok már egyébként Szigetváron és ha igen akkor melyik volt a kedvenc „állomástok” a városban?
Akik régóta követnek Ők már tudják, hogy nekem nagyon sokáig a második otthonom volt a „kisváros”, sőt Karinthy Frigyes Babits Mihályhoz „intézett” sorai után szabadon mondhatom én is, hogy Szekszárd helyett: Szigetváron születtem, „színészt” szerettem…és még a főiskolai szakdolgozatomban is Szigetvár szerepel.
A Várbaráti Kör jelenlegi elnöke Varga Zoltán pedig a középiskolában a kedvenc tanárom volt. 🙂
Innen és ezúton is hálás szívvel köszönöm Neki és az általános iskolai történelemtanáromnak Lőrincz tanár úrnak is azt, hogy örökre megszerettették velem a történelmet.
No, de ennyit rólam…
Remélem tetszett Nektek ez a mai „speciális poszt” is!
„A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhatnak el soha.”
/Fekete István/
~ Az épület alapjain már állítólag az 1600-as évek végén állt egy ház, de a legtöbb forrás szerint az 1800-as években épült tanítói lakásként.
~ Az épületnek és vele együtt Göllének 2 híres szülöttje is itt és ráadásul 1 szobában látta meg a napvilágot (persze jó pár év különbséggel), nevezetesen: Fekete István író és Rácz Vali sanzonénekesnő, előadóművész.
~István és Valéria édesapja is Göllén tanított, így történt hát az, hogy jó pár esztendő eltéréssel, de mindkét híres göllei ebben az úgymond “szolgálati házban” született.
~ Fekete István munkásságát biztos vagyok benne, hogy mind ismeritek (kicsik és nagyok egyaránt)hiszen Jókai Mór mellett hazánk egyik legolvasottabb, legnépszerűbb írójáról beszélhetünk az esetébe. Lehet elfogult vagyok (lehet, hogy okom is van rá ;)), de Fekete István írói munkássága, hagyatéka tényleg fantasztikus.
~ Az épület 1987. 08.20.-án nyitotta meg a kapuit Fekete István Emlékházként.
~ Az emlékház a Fekete István Baráti Kör és Gölle község összefogása által lett átadva / kialakítva.
~ Az emlékház előtti parkban 1999-ben felavatták Fekete István mellszobrát is.
~ Gölle iskolája is Fekete István nevét viseli. A község és az emlékház is méltó módon őrzi híres írójának emlékét.
+1 érdekesség:
Fekete István nagyapja, Fekete Antal az Esterházyak hercegi építészeként dolgozott.
És akkor most ejtsünk pár szót Rácz Valiról, akinek a neve lehet, hogy sokak számára nem ismerős sajnos.:(
– Rácz Vali amellett, hogy kiváló előadó volt, emberileg is példásan cselekedett például a II. világháború alatt a budapesti villájában rejtegette zsidó barátait. Igaz sajnos lebuktak, de végül csodával határos módon mind életben maradtak. Vali 1992-ben Jeruzsálemben a “Világ Igaza” címet vehette át ezért a nemes cselekedetéért.
-Valit a “magyar Marlene Dietrich-ként” emlegették sokan.
-Vali és családja (férje és gyerekei) 1956-ban az USA-ba kényszerültek emigrálni.
-A 70-es években férjével Halász Péter íróval Münchenbe költöztek és halálukig itt is éltek.
-A 90-es években a Fekete István emlékházban egy Rácz Vali emlékszobát/ “színészmúzeum -szobát” rendeztek be melynek a megvalósításában Vali is segédkezett. (Akkor még élt, ‘97-ben halt meg.) Jelenleg, ha jól tudom akkor ez a kiállítás/ szoba már megszűnt 2011-ben.
-Valinak köszönhető a göllei Szent Vendel temetőkápolna freskóinak felújítása 1988-ban.
-Végakarata szerint Göllén temették el 1997-ben.
+1 érdekesség:
Rácz Vali egyik dala:
(*Dal forrása a YouTube linken található.)
Remélem tetszett Nektek a poszt, a jövő héten ismét találkozunk! 😉
Akik régebb óta követnek Instagramon ők most biztos nem lepődnek meg az új bejegyzés-sorozatomon, hiszen egy – két posztom vagy Instagram-történetem igencsak árulkodó volt azzal kapcsolatban, hogy nagy tisztelője vagyok a koreai kultúrának és hogy Izland mellett Dél -Korea lett az egyik áhított úticélom ahová még ebben az életben elszeretnék majd jutni.
Mint minden így a nagy „koreai – hullám” is utólag ért el hozzám, hogy aztán persze menthetetlenül beszippantson a kultúra, a doramak / K-dramak, sageuk, a különböző történetek és persze a k-pop„univerzuma” is.
Annyira az „alapokról” kezdtem az ismerkedést, hogy nem túlzok, ha azt mondom, hogy kb. 2 évvel ezelőtt még azt sem tudtam például, hogy mi az a BTS. (csak hogy most egy igen divatos példát mondjak)….eh, tudom, hogy most sokan felszisszentek, bocsi!
No, de most nem is a fiúkról lesz szó, hanem a koreai építészetről, azon belül is a palotaépítészet kincseit fogjuk egy kicsit közelebbről meglesni egy virtuális túra keretein belül.
Szöul palotái közül a mai állomásunk az északi palota, vagyis a Gyeongbokgung palota lesz.
Sageuk – rajonók számára már biztos nem tudok újat mondani a palotáról, de azért megpróbálom…hátha. 😉
A Gyeongbokgung 1395-ben készült el és az építtetője nem más volt, mint a nagy Taejo király.
A palota a Joseon / Csoszon királyi dinasztia ősi székhelye lett.
A palotának nem csak a külleme, hanem a nevének a jelentése is csodaszép ugyanis azt jelenti, hogy „A mennyek által megáldott”.
A palota a kezdeti állapotához képest idővel természetesen bővítéseken esett át melyek nagyobb bővítések Tajeong király és Nagy Sejong nevéhez köthetők.
Sajnos a Gyeongbokgung-ot sem kímélte az 1590-es évekbeli japán invázió és a pusztító lángnyelvek martalékává vált a palota.
A palotát 1897-ben építették újjá.
A Gyeongbokgung alapterülete: 400000 m2 és a főbb részei a következők:
~ Kapuk:
1. Főkapuja a Gwanghwamun mely hatalmas kőalapokon pihen és 3 ívelt nyílása közül a középsőt a király (jeonha) a másik kettőt pedig a koronaherceg (jeoha) és a hivatalnokok használhatták.
A kapuhoz tartozó harang praktikusan az idő jelzésére szolgált.
A történelem viharai a kaput is volt, hogy másik helyre „helyezték”, de 2010 óta a régi pompájában ragyog.
2. A palota keleti kapuja a Geonchunmun azaz a „tavasz kezdete” kapu melyet a trónörökös és a hivatalnokai használtak.
3. A nyugati kaput a Yeongchumun-t (= „üdvözöljük az őszt”) leginkább a hivatalnokok használták.
4.Az északi kapu a Sinmunmun ma látható változatát az 1895-ös formája alapján restaurálták (az eredeti 1475-ben épült).
A kapukon túljutva lessük meg a palotához tartozó épületeket!
1., A túránk folytatását hol máshol is folytathatnánk, mint ahol a „szorgalom segíti a kormányzást” vagyis a Geunjeongjeon -ban ami a palota trónterme volt amelyet szinte egy hatalmas csarnokként kell elképzelni.
A Geunjeongjeon éke a gyönyörű Főnixtrón.
A trónterem előtti udvaron lévő kövek a hivatalnokok helyét jelző rangkövek, amelyek az udvaron történő hivatalos ceremóniák során „rendezték sorba” azt, hogy ki és hol álljon.
2., Második épületünk a Gangnyeongjeon ami nem más volt, mint a király lakosztálya amely nem „csak” lakosztályként hanem időnként formális események helyszíneként is szolgált.
A ma látható épület 1995-ben építették fel a régi mintájára.
3., Harmadik helyszínünk a Gyotaejeon ami a királyné lakosztálya volt ami közvetlenül a király lakosztálya mögött helyezkedett el.
4., A Jagyeongjeon egy „speciális épület”, mert kifejezetten egy személynek építették aki nem más volt, mint Gojong uralkodó mostohaanyja Sinjeong királyné.
5., A következő úticélunk a Donggung vagyis jelentése szerint „Keleti Palota”, amely a koronaherceg hivatalos kiválasztását követően a trónörökös lakrészéül szolgáló rész volt vagy más néven a „Koronaherceg palotája”.
*A fengshui szabályai alapján építették ekkoriban az épületeket Joseon-ban és a koronaherceg lakrésze azért a keleti palotába lett elhelyezve, mert a fengshui szabályai szerint a kelet a fiatalos energiák „iránya”.
A Donggung 2 fő épülete volt a Bihyeongak (hercegi oktatási „részleg és „iroda” stb.) és a Jaseondang (koronaherceg és a hercegnők lakosztálya).
6,. A Gyeongbokgung egy szép lótuszokkal teli tavon álló éke az „Örömteli Együttlét Csarnoka” vagyis a Gyeonghoeru amely nemcsak népszerű helyszíne a palotának hanem igazi nemzeti kincs is.
A pavilon szintén ismerős lehet a koreai történelmi drámák rajongóinak…;)
Ez az épített kincs is sajnos a tűz áldozata lett a japán invázió alatt, de szerencsére idővel újra lett építve.
7., A palota legészakibb részére érve utunk a Geoncheonggung rezidenciához vezet ami egy elkerített rezidencia.
A Geoncheonggung a király és a királyné számára épült úgymond békeszigetének épült pihenőhely volt.
Okhoru elnevezésű pavilonjának sajnos véres múltja van ugyanis a japánok 1895-ben itt ölték meg Min királynét.
Nos végig értünk a Gyeongbokgung legfőbb részein, de természetesen még nem ejtettem szót a gyönyörű kertekről, az összes pavilonról és egyéb helyszínekről stb.…de muszáj egyfajta gátat / korlátot szabnom ennek a bejegyzésnek, hogy ne legyen egy végtelen történet.
A palota egyébként jelenleg múzeumként (néprajzi + palotamúzeum) a legfőbb turistalátványosságok egyike Szöulban.
A látogatók tudnak a helyszínen hagyományos koreai népviseletet is (hanbok-ot) kölcsönözni és ha szerencséjük van akkor egy őrváltást is eltudnak csípni. 🙂
Ha jól tévedek akkor nemrég (és talán még folyamatban is van?) volt egy felújítási folyamat a palota területén, ami számomra mindig örvendetes hír hiszen jó hallani, hogy sok helyen még mindig fontos az épített kincsek felújítása, óvása.
Remélem tetszett Nektek ez a „speciális út” és idővel velem tartotok majd a következő „palota látogatáson” is.
Nektek melyik a kedvenc részetek a palotában?
Jaj, és persze melyik a kedvenc koreai történelmi sorozatotok? 🙂
Én szinte az összeset imádom, legszívesebben pinjo-t (binyeo) tűznék a hajamba és én is hanbokba öltöznék 1-1 sorozat megnézése után és úgy iszogatnám a kedvenc teámat…amibe remélhetőleg nincs méreg. 😀
Aki látott már ilyen sorozatot ő érti, hogy mire célzok… 😀
(A saját népviseletünket is imádom és a kedvenc kékfestős szoknyám viselésétől semmilyen furcsán vizslató tekintet sem szokott visszatartani, hogy bármikor felhúzzam, mert úgymond „alap”, míg mások népviseletét természetesen nem húznám fel „csak úgy”, mert szerintem nem illendő vagyis kicsit tiszteletlen dolognak tartom, hogy mások népviseletét „szórakozásból” magamra öltsem…értitek, hogy értem….csak fontos volt tisztáznom, hogy nem tiszteletlenségből írtam a fenti dolgot.)
*Videók forrása:
~A palota „madárnézetből”, a videó a „Seoul City”c. YouTube csatorna felvétele:
~ A palota este, a videó a „Seoul City” YouTube csatorna tulajdona:
~ Palota „tour” videó, a videó tulajdonosa a „Seoul_4K” YouTube csatorna:
*A palota hivatalos weboldala+ információk forrása:
