Home Blog Page 5

A kastélyok és kúriák földjén – avagy Tengelic épített kincseinek #ÉP-sztorija

Tolna vármegye egyik épített kincsekkel teli községe Tengelic, amely községnek már a neve is meseszerűen szép, hiszen tengelicnek hívnak egy bájos dalos madárfajt is.

A tengelic madárt régen állítólag a kitartás szimbólumaként is emlegették, amely oly’ erős kitartást szimbolizált, amely akár hegyeket és várakat is megmozgathat (igaz utóbbit már én gondoltam hozzá).

Nos várból és kúriából Tengelicen (és a hozzá tartozó részeken: külterület, puszta stb.) sosem volt hiány ugyanis többet is magáénak tudhat a község.

Lessük is meg őket (ha valamelyik kimaradna esetleg akkor kommentben jöhetnek ám a kiegészítések nyugodtan).

1., Gindly – Benyovszky kastély (Felső -Tengelic v. Felsőtengelic):

~Épült:

Tengelic egyik legrégebbi épülete valószínűleg 1776-ban épült és idővel bővült a későbbi méreteire.

~Építtetője:

 Az a Gindly család volt, akinek még a nevét is viselte egykoron Tengelic, ugyanis régebben Gindlycsalád volt a község neve.

~Stílusa:

Barokk.

~Éredekességek:

A Gindly családba beházasodott Benyovszky Béla így került a kastély nevébe a Benyovszky család neve is.

1991-ben Kiss István Kossuth – díjas szobrász vásárolta meg a kastélyt, amely jelenleg is, ha jól tudom akkor az Ő örökösei tulajdonában van.

*

2. Gindly – Benyovszky / Bárány kúria (Alsótengelic, a Paks-Kölesd közút mentén található):

~Épült:

1800-as évek elején.

~Építtetője:

Nagy valószínűséggel Gindly Antal.

~Stílusa:

Klasszicista.

~Érdekességek:

A kastély a Gindly család után a Benyovszky majd a Bárány család tulajdonába került.

Utóbbi család egészen a II. Világháborúig élt itt, kitelepítésük után államosították ezt a helyet is sajnos.

Jelenleg az épületben (ha jól tudom) egy szenvedélybetegeket fogadó szociális  otthon működik melynek a neve: Csilla von Boeselager Otthon.

*

3. Bernrieder – kastély (Középhídvég, T. külterülete):

~ Épült:

Valószínűleg a 19. század második felében.

~ Stílusa:

Eklektikus stílusú kastély.

~Építtetője / tulajdonosa:

Bernecky Bernrieder József és családja voltak.

Egészen az államosításig Bernrieder tulajdona volt a kastély.

~Jelenlegi helyzete:

Paksról Kölesdre vezető országúttól nagyjából pár száz méterre egy parkban található a műemlék kastély.

Elhanyagolt állapotú volt, de azért szerencsére nem lett árván hagyva az épület és ha jól tudom magántulajdonban van és amennyire tudnak foglalkoznak vele szóval törődő kezek alakítják a további sorsát a kastélynak, amely törődésre szüksége is van.

*

4. Jeszenszky – Schell kastély (Katalin -puszta, szintén külterület):

~Épült:

1879-ben.

~Építtetője:

Katalinpuszta „névadója” Jeszenszky Katalin és az apósa.

~Stílusa:

Klasszicista.

~1898-ban került a Schell család birtokába a kastély.

A báróék kápolnával is bővítették a portát.

A báróék fia József művészként festményeken és grafikákon is megörökített Tengelic növény és élővilágát.

~Kastély állapota:

Rossz sajnos. ☹

A kastélyhoz „csatolt” fotót az egyik kedves olvasóm küldte át nekem acsaládi fotóalbumából.

A képleírás alapján a fotó Báró Schell József Antal birtokán készült nyaralás és vadászat közben.

A helyszín: Katalinpuszta – Alsótengelicz, Tolna megye, 1935.

A fotón Ibolya édesapja Antal (aki  évekig  Aba – Novák Vilmos tanítványa volt) és festőiskolai társai  szerepelnek.

*A képért köszönet Móra Ibolyának!

*

5. Csapó kastély / kúria (Közép- Tengelic, Tengelic külterülete, Csapó – puszta): – BORÍTÓKÉPEN IS A KASTÉLY LÁTHATÓ!

Épült:

1819 és ’20 között.

~Stílusa:

klasszicista.

~Tervezője: Pollack Mihály.

~Tulajdonosa:

~Tulajdonosa:

„Tagyosi” Csapó Dániel politikus, Tolna vármegye alispánja, földbirtokos, mezőgazdász, országgyűlési követ.

Az alispán úr jó barátja volt a szintén Sopron vármegyéből származó Bezerédj István akinek a családjának Tengelictől nem messze (Szedresen) épült egy szép kastélya.

~A kastély parkja és kápolnája is figyelemreméltó hely.

~A kastély jelenlegi állapota sajnos nem a legjobb.

*

6. Jeszenszky – kastély (Alsóhídvég, Tengelic külterülete):

~Épült:

1879-ben.

~Építtetője:

Feltehetőleg egy korábbi kastélyból építette át 1862-ben Jeszenszky Kálmán.

~Stílusa:

Klasszicista stílusú műemlék.

~Állapota:

Sajnos siralmas állapotú.

*A listámon a még valamilyen formában meglévő kastélyok szerepelnek csak a „nagy nyolcak” közül.

*A kastélyokhoz kapcsolódó nemesi családok: Gindly, Hiemer, Bárány, Csapó, Jeszenszky, Shell,  Bernrieder, Benyovszky család élete bőven kitenne egy „ÉLETSZTORIK – HÁTIZSÁK PODCAST” epizódot, ha folytatnám.

Tényleg érdekes élettörténetek, ha van kedvetek keressetek rá egy-két névre.

Hogy tetszett Nektek ez a kicsit összetettebb #ÉP-sztorik bejegyzés?

Ismertétek a listán szereplő kastélyok bármelyikét?

*Információk forrása:

~ https://tengelic.hu/

~ ADT.

*Képek forrása:

~ Csapó – kastély (külső képek): Fortepan / Kecskeméti Attila

Belső képek: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Kastélyt ábrázoló teljes külső kép:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

~Gindly – Benyovszky kúria: https://tengelic.hu/zoldut-a-kuriak-menten/

~Jeszenszky – kastély : https://tengelic.hu/zoldut-a-kuriak-menten/

Berrieder – kastély: https://tengelic.hu/zoldut-a-kuriak-menten/

*Videók forrása:

~ Gindly – Benyovszky + Schell kastélyról készült videóé:

Tolna Megyei Önkormányzat YouTube csatornája

Építészet & Költészet #verselőMűemlékvadász

-Saját rövidke vers a magyar költészet napja alkalmából –

Az építész kőből álmodik s formákba zárja szíve dalát,

A költők pedig verseikből emelik, építik az álmaik „palotáját”.

Összefonódik a papír, tinta, föld és anyag, költők tolla és az építők rajza.

Művészetük az öröklétük kulcsa, homlokukon pedig ott „ég” a múzsák csókja…

*A poszthoz csatolt képeken a Nyugat szerkesztőségének egykori székháza látható (Budapest, Lónyay u.  18/b.), a képek forrása: Google Maps, utcakép fotó.

Ifj.Rimanóczy Kálmán lakóháza

A képen a hétfői bejegyzésben a Bazár atyjaként megismert ifj. Rimanóczy Kálmán (utolsó) nagyváradi otthona látható. 🙂

Meseszép épület, ugye? 🙂

Nem csupán a Nagyváradi Bazárral kapcsolatban lehet ismerős Nektek Rimanóczy neve, hanem innen is:

*Fotó: Saját kép (2023).

A nagyváradi Bazár épülete – #ÉP-szori- percek

~ Épült: 1899-ben kezdődtek a munkálatok és 1 év múlva már nyitva álltak a kapui.

~ Tervezője: id. Rimanóczy Kálmán volt.

~ Stílusa: eklektikus.

~Érdekességek:

1.Múlt évben megújult a Bazár passzázsa.

Az új üvegajtón, mint ahogy az a nyáron készített (2023. augusztus végén) képemen is látható (ránagyítás után) ékezet nélkül szerepel az épület és a tervező neve is …ennek a „hibának” volt is némi visszhangja, amelyre a sajtón keresztül ezt a választ kapták a „háborgók”:

https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2023/03/hianyzik-egy-ekezet-a-varadi-bazar-passzazs-uvegajtojanak-feliratarol

2. A Bazárral egyidőben „született” a nagyváradi színház épülete is, ugyanis egyszerre kezdték építeni a két épületet.

3. Itt működött az Edison színház az első filmszínházak (mozik) egyike.

4.Állítólag „újrahasznosított” = az előzőleg a színház építése miatt lebontott épületek anyagából épült a Bazár.

5. A Bazár átjárójában régen az újság és könyvárusoké volt a főszerep, de idővel a hely rossz állapota miatt kiszorultak innen.

Remélhetőleg a felújítás óta újból pezseg itt az élet.

6. A Bazár otthonául szolgál(t) már több üzletnek, vendéglőnek és pubnak is az évek során és ahogy láttam jelenleg sincs ez másként.  

*Képek : Saját fotók, 2023 augusztusában készítettem őket.

*Linkelt cikk forrása: www.erdon.ro

Zsolnay Múzeum különlegességei

Nem foltos csupán reneszánsz freskómaradványok díszítik, igaz az időt és a nem megfelelő „érintést” ők is megsínylik, kevés „folt” maradt már csak rajta „mesélni”, a régieket ma már fényfestés helyettesíti.

Alapzatán több formában is tündökölt már, a jelenlegi küllemét pedig 1844-ben Piatsek Antal „varázsoltatta” rá.

Na vajon hol járt a Műemlékvadász?

Hát persze, hogy a Zsolnay Múzeumnál…????

#épsztoripercek #egypercéptöri #műemlékvadász #ZsolnayMúzeum #Pécs #Káptalanutca #Múzeumokutcája #műemlékek #múzeumok #építészet #PiatsekAntal #éptöri #járjnyitottszemmel #fotóséta

*Képek: Saját fotók.

Volt egyszer rég, egyszer rég…egy műemlék – Lesencetomaji Hertelendy – kastély

~Épült:

Feltételezhetőleg az 1800-as évek végén.

~ Építtetője:

Hertelendy Ferenc nagybirtokos arisztokrata és a második felesége Gaál Irén.

~ Az egykori kastély stílusa:

Romantikus stílusú tornyos kastély néhány gótikus elemmel „vegyítve”.

~Érdekességek a kastélyról:

1.A kastély tulajdonosa Hertelendy Ferenc nagyon befolyásos ember volt, de hiába tett sokat a környékért, mert a második felesége nagyzolása rossz fényt vetett rá így egy ideig finoman szólva sem voltak túl népszerűek a falusiak körében.

A kastély megépítésének az ötlete is feltehetőleg inkább Iréné volt, de persze nyilván Ferenc is partner volt ezekben a dolgokban.

2. A nagy költekezések eredményeként a család vagyona és birtokainak mérete is fogyatkozott.

A kastély ura is részt vett 1919-ban a Tanácsköztársaság megbuktatására tett kísérletben és miután lebukott a kastélyában végzett magával.

3. A családja a II. Világháború végéig élt itt és közel sem olyan nagy pompában, mint régen…sőt!

4. 1945-ben a közel sem rózsás állapotú kastély végül lebontásra került…aki kapja marja alapon, amit lehetett mindent elhordtak belőle a potyázó portyázók.

Kár érte… hiánya által napjainkban már csak egyetlen kastélyt a Nedeczky – kastélyt tudhatja magáénak Lesencetomaj.

Ismerős a Nedeczky név?

A Fekete- kastélyról szóló novellámban olvashattatok már az egyik híresebb Nedeczkyről itt:

*Képek forrása:

~Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképe(i).

A felvételek 1900-ban készültek.

Klösz Györgynek hála legalább képalapokon tovább állhat még rengeteg már nem létező műemlék.

Klösz az egyik példaképem, munkássága hatalmas kincs a jelen és a jövő számára.

Ő volt az igazi műemlékvadász, a fotósétálók fotósétálója…óriási ajándék az utókor számára minden fényképe.

Időutazásra repít minden fotója minket…tényleg fantasztikus ritkaságok ezek a felvételek.

*Információk forrása:

~ ADT.

~Herczeg Renáta írása a Múlt-kor 2012. téli számában.

Egy kastély, egy (fiktív) történet, novellás péntek (műemlékvadász módra)- Márciusi különkiadás

A somogytarnócai romok között virágzó dallamrózsák varázsa

A történetünk helyszíne a festői Somogytarnóca ahol a Széchenyi-kastély omladozó falai állnak amelyek reménykedve várják a felújítás általi újjászületésüket.

Anna a tehetséges fiatal restaurátor többedmagával a kastély helyreállításán dolgozott, de Annát mindenkinél jobban érdekelte a kastélytörténete mégpedig azért, mert Ő a környéken nőtt fel és már kislányként is mindig kíváncsian fürkészte a már akkor sem túl rózsás állapotú kastélyt.

Egy nap Anna egy titkos eddig befalazott szobára bukkant a kastély egyik eldugott pontján ahol pár bútor és egy régi poros ütött – kopott zongora volt csak csupán.

A zongora mellett egy megsárgult kottát talált melyen egy ismeretlen gyönyörű dallam volt lejegyezve.

A kotta láttán Anna érezte, hogy valami igazán különleges történetet rejtő kincset talált.

Miközben a kottát tanulmányozta hirtelen a semmiből megjelent Mátyás a helyi önkormányzat képviselője aki a kastély jövőjét illetően jött tájékozódni.

Mátyás aki maga is zenekedvelő volt egyből meglátta Anna kezében a kopott kottát és már azt is elfelejtette, hogy miért érkezett.

Hirtelen ötlettől vezérelve kérte Annát, hogy próbálják eljátszani a kottát a régi zongorán.

Anna nem igen tudta mire vélni a furcsa idegen kérését és nem is tartotta túl jó öletnek, de végül mégis belement a dologba.

 Miközben Anna a zongorán játszotta a dallamot összenézett Mátyással és mindketten érezték, hogy ez most egy igen különleges pillanat ami egy még különlegesebb történet kezdete is lehet akár…

A kastély felújítása időközben szépen haladt és egyik napot a másik követte.

 Több hónap telt el a zongorajátékos furcsa délután után aminek „következményeként” Anna és Mátyás kapcsolata is szépen kibontakozni kezdett…akárcsak a kastély falai is az enyészet „öleléséből”.

 Hosszú beszélgetések és az újjászülető romok közötti séták után egy napsütéses napon Mátyás bevallotta Annának, hogy beleszeretett.

Anna aki már régóta vágyott valakire aki hasonlóan gondolkodik mint Ő boldogan viszonozta a férfi érzéseit.

A szerelmespár úgy döntött, hogy ha elkészül a kastély akkor az itt megnyíló múzeumban a rejtélyes kottának is fontos szerepet szánnak majd.

Ahogy a helyreállítás haladt a szerelmesek együtt fedezték fel a kastély többi titkát is.

A kottával kapcsolatban rájöttek, hogy a rajta szereplő mű a kastély egykori lakójának az igen nagy zenei tehetséggel megáldott Széchenyi Frigyes grófnak a műve volt aki titkos szerelmének írta a darabot.

Ha a grófék szerelme sajnos nem is tudott kibontakozni, de ez a titokzatos régi dallam sok-sok évvel a születése után mégis összefont két sorsot mely összefonódás által ez a történet boldog befejezéssel zárult…mint ahogy a mesékben szokás. 😀

*VÉGE*

A kastély sorsa is valóban meseszerű lesz egyszer? 

Egyelőre sajnos csak ebben a történetben „virágzik” …a valóságban sajnos omladozik a somogytarnócai kastély.

*Régi képek forrása:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A fényképek 1900-ban készültek.

*Történet: saját kreálmány. 😀

#műemlékek #somogytarnócaikastély #barcs-somogytarnóca #novella #kastélyok #Magyarországikastélyok

A Teleki Blanka Gimnázium (egykoron Erzsébet Nőiskola) épületének #ÉP-sztorija

A magyarországi nőoktatás szempontjából egy nagyon fontos épület történetét fogjuk ma egy kicsit közelebbről meglesni.

Ha kíváncsiak vagytok a címszereplő #ÉP-szorijára akkor ne kattintsatok el, hanem lessük meg együtt, hogy mit is lehet róla tudni. ????

~Épült:

Az 1900-as évek elején (1902 és 1904 között nyerte el a végleges alakját).

~Tervezői:

Baumgartner Sándor és Herczegh Zsigmond.

~Stílusa:

Szecessziós épület.

~Érdekességek:

1.

Az épület nem az első otthona az iskolának, szóval szigorúan nézve nem ez az épület a hazai nőoktatás „szülőháza”.

Az elődöket (az I. kerületit és az Andrássy úti épületet) kinőtte anno az oktatási intézmény és 1902-ben költöztek a mai Ajtósi Dürer soron található pompás szecessziós stílusú épületbe.

2.

Az épülettel „összenőtt szomszédja” a Vakok Országos Nevelő -és Tanintézete nem csupán „szomszéd”, hanem „testvér-épület” is.

Azonkívül, hogy a két épület egymáshoz lett építve (utcaképet ezzel kapcsolatban is csatolok) még a szecessziós stílusuk és megjelenésük is árulkodó, hogy egy és ugyanazon tervező páros mindkét épület atyja, hiszen mindkettőjüket Baumgartner Sándor és Herczegh Zsigmond tervezte.

3.

Az intézmény Teleki Blanka grófnő nevét viseli, de már volt több neve is az iskolának.

A grófnő, a grófnőt inspiráló nagynénje Brunszvik Teréz (az első hazai ovi alapítója), az intézmény egykori igazgatónői (Zirzen Janka,Lázárné Kasztner Janka stb.), mind – mind ikonikus, inspiráló női alakok, olyan hölgyek akik a hazai nőoktatás úttörőinek számítanak.

Sokakban biztos felmerül a kérdés (valószínűnek tartom, hogy nem leszek népszerű, de vállalom), hogy Erzsébet (Sisi) királynőt miért nem említem meg a felsorolásban, hiszen az Ő nevét is viselte az iskola.

Nos maradjunk röviden annyiban, hogy én idővel kiábrándultam a naaaagy „Sisi – kultuszból”, de attól még a Gödöllői Kastélyt imádom. ????

4.

Az intézmény (épülettől és kortól függetlenül) egykor híres tanítói (a teljesség igénye nélkül):

~Leövey (pécsiek ne szidjatok, eredetileg így kell írni, de a Leöwey írásmód is természetesen helyes :D) Klára

~Cholnoky Jenő

~Entz Géza

~Horger Antal

~Illés Éva

stb.

Egyébként az iskolában tanuló híres diákok névsora is kiemelkedő. ????

Az Ajtósi Dürer sori épületben jelenleg is folyik az oktatás, a gimnáziumban továbbra is magas szintű oktatás folyik.

Az épület állapota viszont szerintem nem a múltjához méltó.

~Régi kép forrása, amely kép már innen is ismerős lehet: https://muemlekvadasz.hu/2022/12/21/muemlekek-a-tel-festovasznan-1-teli-vers-1-resz/ :

Fortepan / Fortepan

~Új (2023-as) képek forrása:

Google Maps, Google utcakép