Eger az én egyik „szerelemvárosom” és ehhez képest elég keveset szerepelt még az oldalamon, de ma ennek a csodahelynek a minaretje lesz a mai bejegyzésem főszereplője, amelyről már régóta terveztem ám írni, de eddig valahogy mindig elmaradt ez a poszt…de majd most! 😉

A minaret „megmászásán” túli „traumám” taglalásától (egyelőre :D) most inkább eltekintenék, lényeg a lényeg, hogy legalább egyszer mindenkinek látnia kell „minaret-magasságból” a várost.

A minaret építési idejéről először egyébként egy kis Evliya Çelebi – féle összegzésben olvastam, melyben Eger új török időkben épült épületeit összegzi efféleképpen:

„A városban Evliya Çelebi szerint 46 dzsámi és mecset, 21 mohamedán kolostor (zavije), 4 mohamedán iskola (medresze), 3 fürdő és 20 csörgő közkút volt. A város közepén, az Eger pataknál 1658-ban épült ki végleges formájában a „Baruthane”, az erődített lőportorony, amelyet janicsárok őriztek. Ugyanakkor fejeződhetett be a Kethüda dzsámi építése is, amelynek megmaradt  minaretje ma is Eger város egyik jelképe. A Hatvani kapun kívül állt egy kupolás épületben „Dede Szultán” síremléke (türbe) és bektasi kolostora, amely a helyi mohamedán szentek búcsújáróhelyeinek kialakításával a török telepesek helyhez kötését szolgálta.”

/Az idézet forrása: Bodó Sándor – Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) – Studia Agriensia 3. (Eger, 1983) Vass Előd: A törökkori Eger és az egri vilajet c. munkájából származik/

Egyébként ezek az Evlia által fent említett számok (hogy hány épület épült akkoriban) valójában nem biztos, hogy ténylegesen így alakultak ám, mivel köztudott, hogy Çelebi úr kicsit szeretet a számok terén túlozni. 😀

Az írói túlzásai ellenére egyébként Ő az egyik kedvenc korabeli „utazóbloggerem”, ahogy viccesen szoktam nevezni 😀

No, de térjünk vissza a minaret történetére! 😉

Az egri minaret a Magyarországon található minaretek közül a legmagasabb és legjobb állapotú minaret.

A bejegyzéshez mellékelt fotómat még a 2018-as felújítás előtt készítettem, ami azért is ejnye- bejnye nekem, mert viszonylag elég sokszor megfordultam azóta már Eger és környékén ( ha más nem akkor átutazóban…persze Covid tombolása alatti időkben ez is kimaradt☹ /, szóval illett volna azóta már újabb képet is készítenem a minaretről, de majd legközelebb (ami remélhetőleg hamarosan lesz) pótlom is ezt a kis hiányosságot. 😉

Az összmagasságát tekintve 40 méter magas, kecses, alapját tekintve 14 szögletű minaret szép erkélyére 97, egyes források szerint 98 keskeny csigalépcső vezet fel…utóbbiak miatt kicsit remegett is a térdem, főleg lefelé, ezért bevallom, hogy én nem számoltam meg a lépcsők számát, mert már így is fel sikerült tartanom a lent várakozókat a lassú haladásommal. 😀

 A magassággal abszolút nincsen problémám azt pedig egyáltalán nem gondoltam volna, hogy pont a szűk lépcsők miatt fogok kissé bepánikolni, de utólag is azt mondom, hogy nem bánom, hogy felmentem…a lent várakozó turistacsoporttól innen is elnézést kérek, hogy egy furcsa frufrus lány miatt hosszan kellett várakozniuk, hogy felmehessenek a minaret tetejére.

Ha jól emlékszem akkor egyszerre 7 vagy 8 embert engedtek amúgy fel és nagyon olcsó volt a belépő, ami, ha jól tudom most is az, kb. 500 forint.

A nyitvatartást érdemes indulás előtt megnézni, mert ez évszakonként változó és az időjárás miatt is változhat!

Aki teheti lesse meg ennek a gyönyörű műemléknek a tetejéről Eger mesés városának innen elénk táruló látképét, mert egyszerűen csodaszép!

#nemreklám

*Források:

Hungaricana, azon belül pedig:

Bodó Sándor – Szabó Jolán (szerk.): Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században (Tanulmányok) – Studia Agriensia 3. (Eger, 1983) Vass Előd: A törökkori Eger és az egri vilajet c. munkája

*Képek forrása:

~ A színes fotó saját, még a 2018-as felújítás előtt készült.

~ A régi festmény forrása, ahol még az egykori dzsámi is látható: Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 1. A Dobó István Vármúzeumban 2014. február 7 – 8.- án megrendezett Tudományos Konfernecia tanulmánykötete – Studia Agriensia 32. (Eger, 2016) Feld István – Báthory Gábor: Az egri minaret helyreállítása

*Olvasmány /tanulmány ajánlók Eger városával, várakkal (nem csak az Egri várral kapcsolatban), történelemmel és örökségvédelem kapcsolatos témákban (nagyon szuper gyűjtemény található ezen a linken 😉):

https://library.hungaricana.hu/hu/collection/muze_megy_heve_StudiaAgriensia/
Previous articleIdőutazás Magyarlukafán
Next articleA hamvaiból feltámadó „főnix-terem” atyjának írása a Szent István – teremről
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .