A mai bejegyzés főszereplője két olyan különleges épület melyek egykoron patikaként, ma pedig már patikamúzeumként várják a látogatóikat.
Épületük, történetük, nevük, a berendezéseik és talán egy kicsit az alapításuk ideje is mind- mind különlegesé teszi őket.
Nem, nem hazánk első patikái voltak, de nem is ez most a lényeg, hanem az épületek és a bennük rejlő kincseik! ?
No, de kezdjük is el ezt az „ÉP-sztori mesét” az Arany Egyszarvú történetével!
1.Arany Egyszarvú Patikamúzeum (Kőszeg):
Az Arany Egyszarvú a Jurisics tér (egykori piactér) egyik különleges épülete, mely egykoron az „Apotéka az Arany Egyszarvúhoz” nevet viselte.
Eme különleges névadás okait sajnos nem sikerült kiderítenem pedig igazán érdekelt volna ennek a mesebeli elnevezésnek az oka.
Ami viszont bizonyos, hogy a patika megnyitására az engedélyt 1743-ban Páter Sztankay Pál jezsuita rendfőnök kérte Kőszeg város tanácsától, mely alapítási engedélyt szerencsére meg is kapott.
Ezután a bőkezű adományoknak hála hamarosan el is kezdődött a patika berendezése a rendház egyik földszinti részében.
A patika különleges faragott kézzel festett officinabútor berendezése az 1700-as évek közepén készült el mely berendezés ma már igazi egyedi kincsnek számít mivel ritka képviselője a „jezsuita barokknak” nevezett stílusnak.
Az egykori patika nem „csak” a bútorai miatt számított a hazai patikák között különlegesnek, hanem amiatt is, hogy a szárítópadlása és a drogériája is egyediek voltak.
A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után a patika új tulajdonosa Svalla Mátyás lett, aki egy árverésen vette meg a patikát és rövid időn belül (1777-ben) a mostani épületébe költöztette át a teljes berendezésével együtt.
A patika 1823-ban került a névadó Einschenk Jánoshoz, neki volt köszönhető ez a mesebeli elnevezése a patikának.
Még pár tulajdonosváltás után végül 1910-ben került a patika az Iparművészeti Múzeum tulajdonába, de idővel a történelem viharai a patikát sem kímélték és egyidőre be is zárta a kapuit.
Az egykori patika napjainkban patikamúzeumként működik és a felújítása során kényesen ügyeltek arra, hogy a 18. századi állapotoknak megfelelően legyen helyreállítva.
Bútorainak a tulajdonosa az Iparművészeti Múzeum.
Érdekesség: van a patikának egy debreceni névrokona is. ?
2. Szerecsen / Sipőcz Patika (Pécs):
Pécs belvárosának egyik különleges műemléke az egykori Szerecsen patika épülete mely nevét szerecseneket ábrázoló szobrairól kapta.
Az „ős -Szerecsen” Pécs Főterén várta a vendégeit „Ad Aethiopem zum Mohren” néven Pécs első patikájaként, melyet Seitz Nepomuk János gyógyszerész alapított 1697-ben.
Tulajdonosok jöttek és mentek míg végül az 1800-as évek közepén a Sipőcz család tulajdonába került a patika tulajdonjoga.
Napjainkban inkább a családról „rajta ragadt” Sipőcz elnevezése ismeretes a patikának.
A patika jelenlegi neorokokó stílusú tölgyfa bútorzata 1897-ben készült a Hoffmann-bútorgyárban.
(Hoffmann Károly „rejtélyes” Bútorraktáráról az egykori Csukás -házról ebben a Hátizsák Podcast epizódban meséltem Nektek:
A patika ebben a fent említett évben (1897) ünnepelte egyébként a megnyitásának a 200. évfordulóját és eme jeles alkalomból Schlauch Imre tervei alapján természetesen nem csak a bútorzata újult meg hanem új otthont is „varázsolt” a patikának egy új épület által.
A Zsolnay porcelángyárban készültek el a bútorzat virágmintás kerámia betétei, kecses ivókútja és a rajta lévő Szerecsen is, illetve a homlokzaton található fülkében álló szintén szerecsen szobor is a gyárban készült.
A tervezőjük Zsolnay Gyula (Zsolnay Vilmos unokaöccse) volt.
Az 1950-es években a patikát is utolérte az államosítás míg végül 1990-ben a Baranya Megyei Gyógyszertári Központ igazgatóasszonyának Kőhegyi Imrénének köszönhetően fel lett újítva a patika bútorzata.
A restaurátor Répay Gábor gyógyszerész, bútorrestaurátor volt.
A patikamúzeum működtetője idővel a Janus Pannonius Múzeum lett, ám pár éve sajnos bezárta a kapuit a patikamúzeum és ha jól tudom akkor már csak előzetes egyeztetés esetén fogad látogatókat.
Érdekes régi cikkek:
#műemlékgyógyszertárak #műemlékek #műrmlékvadász #Kőszeg #Pécs #patikamúzeum
*A pécsi Sipőcz Patikáról készült színes fotók a saját képeim, én készítettem őket.
*A cikkek, fekete- fehér képek, információk forrása pedig ADT., azon belül pedig:
~ Turista Magazin, 1983./29. évfolyam /10. száma (ebből a számból „fotóztam ki” az Arany Egyszarvúról a képeket)
~ Pécsi Figyelő 1897. 12.16.-ai száma
~ Gyógyszerész Hetilap, 1897. / 36. évf. /53. száma
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? 🙂
