A pécsi Sipőcz Patikamúzeum bejárata, felette a Zsolnay Gyula által tervezett szerecsenszobor

A mai bejegyzés főszereplője két olyan különleges épület melyek egykoron patikaként, ma pedig már patikamúzeumként várják a látogatóikat.

Épületük, történetük, nevük, a berendezéseik és talán egy kicsit az alapításuk ideje   is mind- mind különlegesé teszi őket.

Nem, nem hazánk első patikái voltak, de nem is ez most a lényeg, hanem az épületek és a bennük rejlő kincseik! 😉

No, de kezdjük is el ezt az „ÉP-sztori mesét” az Arany Egyszarvú történetével!

1.Arany Egyszarvú Patikamúzeum (Kőszeg):

Az Arany Egyszarvú a Jurisics tér (egykori piactér) egyik különleges épülete, mely egykoron az „Apotéka az Arany Egyszarvúhoz” nevet viselte.

Eme különleges névadás okait sajnos nem sikerült kiderítenem pedig igazán érdekelt volna ennek a mesebeli elnevezésnek az oka.

Ami viszont bizonyos, hogy a patika megnyitására az engedélyt 1743-ban Páter Sztankay Pál jezsuita rendfőnök kérte Kőszeg város tanácsától, mely alapítási engedélyt szerencsére meg is kapott.

Ezután a bőkezű adományoknak hála hamarosan el is kezdődött a patika berendezése a rendház egyik földszinti részében.

A patika különleges faragott kézzel festett officinabútor berendezése az 1700-as évek közepén készült el mely berendezés ma már igazi egyedi kincsnek számít mivel ritka képviselője a „jezsuita barokknak” nevezett stílusnak.

Az egykori patika nem „csak” a bútorai miatt számított a hazai patikák között különlegesnek, hanem amiatt is, hogy a szárítópadlása és a drogériája is egyediek voltak.

A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után a patika új tulajdonosa Svalla Mátyás lett, aki egy árverésen vette meg a patikát és rövid időn belül (1777-ben) a mostani épületébe költöztette át a teljes berendezésével együtt.

A patika 1823-ban került a névadó Einschenk Jánoshoz, neki volt köszönhető ez a mesebeli elnevezése a patikának.

Még pár tulajdonosváltás után végül 1910-ben került a patika az Iparművészeti Múzeum tulajdonába, de idővel a történelem viharai a patikát sem kímélték és egyidőre be is zárta a kapuit.

Az egykori patika napjainkban patikamúzeumként működik és a felújítása során kényesen ügyeltek arra, hogy a 18. századi állapotoknak megfelelően legyen helyreállítva.

Bútorainak a tulajdonosa az Iparművészeti Múzeum.

Érdekesség: van a patikának egy debreceni névrokona is. 😊

2. Szerecsen / Sipőcz Patika (Pécs):

Pécs belvárosának egyik különleges műemléke az egykori Szerecsen patika épülete mely nevét szerecseneket ábrázoló szobrairól kapta.

Az „ős -Szerecsen” Pécs Főterén várta a vendégeit „Ad Aethiopem zum Mohren” néven Pécs első patikájaként, melyet Seitz Nepomuk János gyógyszerész alapított 1697-ben.

Tulajdonosok jöttek és mentek míg végül az 1800-as évek közepén a Sipőcz család tulajdonába került a patika tulajdonjoga.

Napjainkban inkább a családról „rajta ragadt” Sipőcz elnevezése ismeretes a patikának.

A patika jelenlegi neorokokó stílusú tölgyfa bútorzata 1897-ben készült a Hoffmann-bútorgyárban.

(Hoffmann Károly „rejtélyes” Bútorraktáráról az egykori Csukás -házról  ebben a Hátizsák Podcast epizódban meséltem Nektek:

https://anchor.fm/hatizsak-podcast/episodes/psztorik-1—–Sikorski-Zsolnay-szl-Csuks-hz-Zsolnay-Mauzleum-e15sfa0 )

A patika ebben a fent említett évben (1897) ünnepelte egyébként a megnyitásának a 200. évfordulóját és eme jeles alkalomból Schlauch Imre tervei alapján természetesen nem csak a bútorzata újult meg hanem új otthont is „varázsolt” a patikának egy új épület által.

A Zsolnay porcelángyárban készültek el a bútorzat virágmintás kerámia betétei, kecses ivókútja és a rajta lévő Szerecsen is, illetve a homlokzaton található fülkében álló szintén szerecsen szobor is a gyárban készült.

A tervezőjük Zsolnay Gyula (Zsolnay Vilmos unokaöccse) volt.

Az 1950-es években a patikát is utolérte az államosítás míg végül 1990-ben a Baranya Megyei Gyógyszertári Központ igazgatóasszonyának Kőhegyi Imrénének köszönhetően fel lett újítva a patika bútorzata.

A restaurátor Répay Gábor gyógyszerész, bútorrestaurátor volt.

A patikamúzeum működtetője idővel a Janus Pannonius Múzeum lett, ám pár éve sajnos bezárta a kapuit a patikamúzeum és ha jól tudom akkor már csak előzetes egyeztetés esetén fogad látogatókat.

Érdekes régi cikkek:

#műemlékgyógyszertárak #műemlékek #műrmlékvadász #Kőszeg #Pécs #patikamúzeum

*A pécsi Sipőcz Patikáról készült színes fotók a saját képeim, én készítettem őket.

*A cikkek, fekete- fehér képek, információk forrása pedig ADT., azon belül pedig:

~ Turista Magazin, 1983./29. évfolyam /10. száma (ebből a számból „fotóztam ki” az Arany Egyszarvúról a képeket)

~ Pécsi Figyelő 1897. 12.16.-ai száma

~ Gyógyszerész Hetilap, 1897. / 36. évf. /53. száma

Previous article„Az Utazó” emlékére – Zsolnay Miklós #165.
Next articleÉP-sztori percek #11. – Magyarországi Symbolikus Nagypáholy épülete (Budapest)
Mindig mosolygós, folyton álmodozó lány beleveti magát az épsztorik világába, amit meg is akar mutatni a világnak (de Magyarországnak mindenképpen). Mi rossz sülhet ki ebből? :)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .