Rezi falu közelében, a Balaton nyugati partjától északra található ez a lenyűgöző kilátással és különleges történelemmel rendelkező várrom.
Egy igazi eldugott kincs!
Csak a természet, a történelem, a vár falainak maradványai és a nyugalom vár itt!🌄
🏛 Történelem – A 13. században épült és évszázadokon át védelmi szerepet töltött be a környéken. Bár ma már csak romok maradtak az egykor pompás várból, de a falakról lélegzetelállító panoráma tárul a látogatók elé. 🌳
👣 Felfedezésre vár – A túra a várhoz nem túl megterhelő, de éppen elég kalandos, de megéri mert a hely hangulata visszarepít a középkorba – tökéletes tipp egy hétvégi kiruccanáshoz!
Rezi Vár = Csend + történelem + természet 💚 Ismered? Ha nem akkor ideje felfedezni!
Gonda Károly (卡罗里·鸿达) magyar építész valódi úttörőként hagyott mély nyomot Sanghai építészetében.
A gyöngyösi születésű Gonda nemcsak építész volt, hanem igazi stílusteremtő, aki a modernizmus és az art deco ötvözésével varázsolt egyedi arculatot több sanghaji épületnek. 🎨🏛️
Kínában állítólag „ultramodern építésznek” nevezték Gondát. 😊
Az általa tervezett épületek – mint a híres Bank of Communications épülete Sanghajban – többsége ma is áll és ikonikus látványosságok.
Az 1920-as évek közepén elismert építészként megkapta a Hsziamen (XIAMEN) Egyetem tiszteletbeli építésze címet is.
1928-ban saját irodát alapított, ahol főként üzletházak terveit készítette el.
A kínai sajtó többször is foglalkozott Gondával: sok munkáját és tervrajzát publikálták, portrécikkeket írtak róla és jóhíre hazájáig is eljutott. 😊
A kínai építészetben betöltött szerepe révén Gonda Károly öröksége valamelyest a magyar és a kínai kultúrát is közelebb hozza egymáshoz.
Méltán emlegetik őt a nemzetközi építészek egyik nagyjaként. 📐💼
Fennmaradt épületei közül pár példa:
🎬 Ever Bright filmszínház 🏦 Bank of East Asia épülete 🎥 Cathay filmszínház 🏢 Uptown színház
🏛️ Bank of Communications épülete 🛍️ Sun Sun áruház (新新)
🎦 Capitol filmszínház stb.
🏛️ Bank of Communications #ÉP-sztorija (röviden):
A Bund környéke már a század elején a legelőkelőbb ingatlanoknak adott helyet.
Itt található a műemlékvédelem alatt álló Kommunikációs Bank egykori székháza is, amely terveit a ’30-as években készítette el Gonda.
Bár a háború és a japán megszállás miatt félbehagyták a Bank építését, de végül 1945 után befejezték az építkezést.
*BUND: Egykor sáros kikötő volt, majd a város modernizációjának egyik „magja” / kiindulópontja lett.
A helyiek 外滩 (Wàitān) nevezik ezt a környéket, amely ma Sanghaj legismertebb látképét tárja a szemünk elé.
A Huangpu folyó nyugati partján egyébként több mint 50 építészeti remekmű sorakozik, köztük sétálva olyan mintha építészettörténeti bemutatón járnák…igazi kulturális élmény az építészet, a helytörténet szerelmeseinek és persze minden nyitott szemmel járó, érdeklődő turista számára is az. 😉
Nos remélem tetszett Nektek ez a „speciális” hónap mely keretein belül leginkább Kína és Dél-Korea néhány ikonikus épületével ismerkedhettünk meg jobban. 😉
Próbáltam érdekes összehasonlításokat / épületpárokat keresni, illetve törekedtem a posztokba a „hazai-szálakat” is belecsempészni.
Bízok benne, hogy érdekesnek tartottátok ez a „speciális sorozatot”, mert a jövőben is fognak majd hasonló posztok érkezni…persze „szórtan”, de mindenképpen tervezek hasonló bejegyzéseket írni, mert ahogy azt már korábban is írtam jelenleg Ázsia építészete az a téma, amiben jobban elmerültem. 😉
Témán belül pedig Dél-Korea és Kína hagyományos építészete, palotaépítészete, ami leginkább érdekel, igaz a mostani posztok pont nem ezt a témát érintették, de mint fentebb is írtam most igyekeztem „hazai – szálat” is a bejegyzésekbe szőni ezért „kellett” a modern vonalak felé fordulnom…
*Képek forrása:
*PIXABAY: Lancier fotója.
A képen több épület is látható.
A bank épülete a kép jobb szélén látható, mellette középen a szintén ikonikus (de nem Gonda által tervezett) Sanghai Custom House (óratornyos tetejű épület) látható. 😉
Idén ősszel 106 éve annak, hogy Hugyecz László magyar – szlovák származású építész vagy ahogy külföldön híres lett L.E. Hudec hosszú és viharos út után megérkezett Sanghajba.
(Előtte évekig megjárta a „hadak útját” a szibériai hadifogságot, súlyos sérüléseket szerzett és még sorolhatnám, hogy milyen rögös út vezetett neki a sikerig, amiért keményen megküzdött…és ez a küzdelem folytatódott egészen élete végéig, de ez már egy másik történet…)
Sanghajban gyorsan hírnevet szerzett magának tehetsége és kitartása által.
Hugyecz több mint 60 épületet tervezett Sanghajban, köztük lakóházakat, középületeket és a híres Park Hotelt, ami Ázsia egyik első „felhőkarcolójának” számított. 🌏
Hudec építészeti stílusa meghatározó munkássága a mai napig inspiráló Kínában és itthon is.
Falakból épített öröksége, munkássága és emléke egyfajta kulturális híd a két ország között.
Lessük hát meg közelebbről az egyik legikonikusabb épületének a Park Hotelnek/ 國際飯店 a történetét #ÉP-sztoriját! 😉
A Park Szállodát Hudec László 1931-ben tervezte és 1934 decemberére készült el a hotel.
A több mint 20 emeletes épület sokáig, egészen 1984-ig a Távol-Kelet legmagasabb épülete volt, lenyűgöző tömegével és formájával úgy emelkedett ki Sanghai látképéből, mint az Eiffel-torony Párizsban.
Hugyecz a kor legmodernebb technológiáit használta az építkezéskor, többek között düsseldorfi króm-acél ötvözetet.
Hugyecz bravúros módon ötvözte a modern- art deco stílust a praktikus funkciókkal, amely „kombináció” által l a Park Hotel a korszak egyik építészeti csodájává vált. 🌆
Állítólag I. M. Pei, a később híressé vált kínai építészt is annyira megihlette kisgyerekként az épülő szálloda látványa, hogy akkor döntötte el, hogy Ő bizony építész lesz!
Összegezve tehát Hugyecz László magyar építész munkássága igen nagy hatással volt Sanghaj látképére, építészetére.
Az 1934-ben épült hotel egyébként a mai napig a város szívében áll.
Igazi jelkép, ikonikus épület…tényleg annyi mindent jelképez: kulturális kapcsolatokat, a kitartás erejét, az újrakezdést (Hugyecz esetében), az újítást (építészetileg), a modern Kínát és még sorolhatnám.
A világlátott és több országban is megfordult Hugyecz / Hudec emlékét Kína és Magyarország is őrzi és ápolja.
Élettörténete és munkássága olyan gazdag, hogy hosszasan lehetne róla írni…hogy hogyan is jutott el sántítva a frontról a Park Hotel tervezéséig és mely országokba vitte tovább az útja.
Emlékét őrzi a „Hudec Kulturális Alapítvány” is, amely alapítványról és például a kiállításairól az alapítvány honlapján tudtok informálódni.
Sok ritka fotót is találhattok az alapítvány oldalán Hudec élettörténetével kapcsolatban. 😉
*Mivel a novemberi hónap „speciálisan” leginkább Ázsia-központú lesz az oldalon, ezért a következő posztban ismét egy szintén ismert Kínában alkotó magyar építészről és munkásságáról fogok írni.
Nem titok, hogy GONDA KÁROLY (kínaiul: 卡罗里·鸿达) lesz a poszt főszereplője.
Ha kíváncsiak vagytok a poszt tartalmára akkor tartsatok velem legközelebb is! 😉
Li Qingzhao és Szendrey Júlia élete és költészete bár különböző korszakokban született és egymástól igen távol mégis egy közös sors fonja össze őket: a szeretett férj elvesztésének fájdalma, a gyász lüktető kínja, a forrongások keserűsége és az elveszettség érzése.
Mindketten a költészetükben adtak hangot veszteségeiknek, így egy örök érvényű és mély kapcsolódás található kettejük között.
A kínai költőnő lírája egy hosszan tartó, időtlen fájdalomnak állít emléket – mindezt olyan lírai szépséggel, amely által neve örökre fennmaradt Kínában.
Szendrey Júlia is hasonlóan mély veszteséget élt meg, mint a kínai költőnő.
Petőfi eltűnése és halála után verseiben a szerelem és a soha el nem múló hiány egyszerre jelennek meg.
Minden sorában érezhető a hiány és a vágyakozás és az elengedés lehetetlensége.
Kettejük költészete ékes bizonyítéka annak, hogy a szeretet és a veszteség „nyelve” egyetemes – minden sorban, minden versben ott dobog egy emlék amely örökké velük maradt. ✨
Szendrey Júliáról és a szülőházáról már korábban írtam a honlapomon így róla most bővebben nem ejtenék szót viszont Li Qingzhao-ról azért szeretnék még írni.
Ismerjük meg együtt egy kicsit közelebbről a költőnő életét és munkásságát, valamint az emlékpavilonját is! 😉
Li Qingzhao költészete, munkássága már 1101 körül híressé vált és ugyanebben az évben ment férjehz élete szerelméhez is Zhao Mingchenghez ( 赵明诚; ).
Férjével közös szenvedélyük volt a költészet, a műgyűjtés és a kalligráfia.
Házasságuk hírét az irodalmi körökben is örömmel fogadták.
Bár szerény körülmények között éltek mégis számos műtárgyat és kalligráfiai művet gyűjtöttek össze.
Házasságuk boldog volt és költemények formájában is megörökítették a szerelmüket.
Zhao Mingcheng 1103-ban kezdte hivatalnoki pályáját, de hamarosan az apja és Cai Jing politikus közötti hatalmi harcba közepébe cseppent.
1107-ben riválisai letartóztatták, de bizonyíték hiányában felmentették
Petőfihez (Szendrey férje) hasonlóan tehát Zhao Mingcheng is „forrongások” közepette találta magát, amely forrongások pár évvel később a tetőpontjukig értek.
A „Jin-Song háborúk” végül tragikus fordulatot hoztak Li Qingzhao és Zhao Mingcheng idilli életébe. Kaifeng városának eleste és a háborús pusztítás következtében kénytelenek voltak Nanjingba menekülni hátrahagyva gyűjteményük és jegyzeteik egy részét amelyek sajnos a harcok viharában hamuvá váltak.
Amit tudtak magukkal vittek és 1 évig Nanjingba maradtak.
Zhao Mingcheng végül sajnos 1129-ben Hangzhou-ban(útban az új állása felé) feltehetőleg tífusz következtében elhunyt, de halála előtt még megírta az utolsó versét.
Li Qingzhao ezt követően soha nem heverte ki ezt a súlyosveszteségét és költészete is a gyászát és a gyötrelmeit tükrözi.
Zhao halála után Li Qingzhao fejezte be férje kötetének a Jin Shi Lu kéziratainak átnézését és szerkesztését.
Az 1132-ben megjelent műhöz egy nosztalgikus esszét is írt, amelyben kettejük közös munkájáról és életük küzdelmeiről emlékezett meg.
(*Zhao fő műve a Jin Shi Lu közel 2000 antik felirat elemzését tartalmazza.
A Song-kor tudósai, köztük Zhu Xi különösen nagyra értékelték a könyv jól szerkesztett felépítését és pontos elemzéseit.)
Li később Hangzhou-ban telepedett le ahol verseiben gyakran nosztalgiával emlékezett férjére és a szülővárosára.
Állítólag egy rövid ideig újra férjhez ment, de akárcsak Szendrey így sajnos Ő sem találta meg más mellett azt a boldogságot amelyet az első szerelme mellett érzett.
(Li elvált, Szendrey tűrt…csak Ő tudja miért. ☹)
Halála után verseinek nagy része elveszett, mindössze körülbelül száz „ci” költeménye maradt fenn.
Leghíresebb „ci” versét, az „Álomdal”-t (如梦令) Jinanban írta.
Kínában emlékét méltón módon őrzik.
A legismertebb emlékcsarnoka a Baotu Spring Parkban található Jinan városában, amely emlékcsarnok 1956-ban épült és 1980-ban újították fel.
Itt látható többek között a költőnő portréja, valamint híres művei is.
Az emlékcsarnok közel van a költőnő egykori lakóhelyéhez.
Szerintetek is van bőven párhuzam / hasonlóság a két költőnő sorsa között?
Azt tudtátok egyébként, hogy Petőfi neve egyáltalán nem ismeretlen Kínában?
Több szobra is van Kínában, ezzel a témával kapcsolatban már írtam az Instagram oldalamon is…ha van kedvetek akkor lessétek meg! 😉
Hogy mi a közös egy magyar nemesben és egy koreai uralkodóban?
Az, hogy mindketten kiemelkedőt alkottak és sokat tettek a saját anyanyelvükért.
Kazinczy a nyelvújítás vezéralakjaként gazdagította, bővítette, fejlesztette anyanyelvének a magyar nyelvnek a szókincs készletét, Sejong / Nagy Szedzsong koreai király pedig megalkotta a koreai ábécét.
Bár nem egy korszakban és nem ugyanazon a helyen éltek és a társadalmi státuszuk is eltért egymástól, de a saját anyanyelvük szeretete és féltő ápolása, szenvedélyes fejlesztése mégis összeköti őket.
Lessük meg együtt a főbb „bázisaik” egyikét, azokat az épületeket, amelyek az alkotás „terét” adták nekik.
Utunkat kezdjük Dél – Koreában és látogassuk meg együtt a Kjongbokkung palotát, azt a helyet, ahol Sejong király 1420-ban létrehozta a „Kiválóságok Csarnokát”.
A „Kiválóságok Csarnokát” az általa kiválasztott tudósok csapata alkotta és az ő támogatásukkal jött létre például a Hunmindzsongum vagyis „A nép helyes kiejtésre tanítása” című fontos dokumentum.
A Kjongbokkung / 경복궁 / Gyeongbokgung palota:
~ 1392 és 1395 között épült.
~ Szöul 5 palotájának az egyike.
A palotáról már korábban írtam egy részletes bemutatót, amit itt tudtok elolvasni:
*ÉRDEKESSÉG: Sejong király emlékét őrzi egy különleges hivatali kerület is
Szöulban pedig egy utca és egy központ is az egykori nagy uralkodó nevét viseli.
(Szöultól kb. 120 km-re), amit 2012-ben alapítottak komoly tervekkel.
Arcképe a 10 000 won-os bankjegyen szerepel.
Kazinczy Ferenc és Széphalom
A nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori „bázisa” Széphalom (egykoron Bányácska) és az itt található kúriája volt.
A kúria ugyan már sajnos nem áll, de Jakobey Károly festő vászonra varázsolva örökre megőrizte az emlékét / alakját.
(A festmény a lentebb található wiki-s linken található, ott tudjátok megnézni.)
A Magyar Tudományos Akadémia 1859-ben Kazinczy születésének 100. évfordulóján megvásárolta a kúria kertjét, de a lakóház megmentésére sajnos nem volt lehetőségük, ezért látható ma a kúria helyett „csak” egy Ybl által tervezett neoklasszicista stílusú Emlékcsarnok/ mauzóleum a birtokon.
A Gerbeaud vagy csak simán „a Zserbó” Budapest egyik legikonikusabb cukrászdája, mely az 1800-as évek közepén nyílt meg.
A „Gerbeaud legenda” ugyan Kugler Henrikkel kezdődött, de Gerbeaud Emil vezetése alatt lett világhírű az 1800-as évek végén a hely.
Már a kezdetektől fogva olyan édesség különlegességeket kínált a hely ami mind ritkaságnak vagy újdonságnak számított Magyarországon.
Mignont is itt lehetett állítólag először fogyasztani.
Visszatérő vendégnek számított itt (a legendák szerint) maga Sisi királyné is.
A cukrászda elegáns belső terei és finomságai ma is vonzzák a látogatókat és a turisták körében is igen népszerű a hely. 😊
*A ház tervezője: Hild József volt.
Stílusa: szecessziós egy kis kés eklektikával „keveredve”.
Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1984 (33. évfolyam, 1-6. szám)1984 / 6. szám -ADT.
Kína: Huxinting Teaház (Shanghai)
Sanghajban, a varázslatos Yuyuan kert szívében található a Huxinting Teaház, ami több mint 400 éve a nyugalom és elegancia szimbóluma.
Eredetileg a Ming-dinasztia idején épült és tudósok, költők és művészek gyűltek itt össze, hogy egy csésze tea mellett eszmecserét folytassanak🍵
A „Tó közepi Pavilon”(nagyjából lefordítva ez a teaház neve ami ugye az elhelyezkedésére is utal) teaház lenyűgöző, hagyományos stílusban épült fából és kecses fapavilonként magasodik a festői lótusztó fölé és különleges építészeti stílusa azonnal magával ragadja a látogatókat és magával ragadja őket az ősi hagyományok és a harmónia világába.
Egy különleges „cikk-cakkos” híd vezet egyébként hozzá ami a kínai hiedelmek szerint nem engedi bejutni a gonosz szellemeket a pavilonba.
Belül hagyományos fa bútorok, selyemfüggönyök és igazi teakészítési ceremónia (GONGFU CHA) várja a látogatókat.
Állítólag a pincérek is tradicionális hanfu ruházatban várják a betérő vendégeket, ami által aztán tényleg adott az időutazás érzete.
A menü sokféle teát kínál: finom zöld teák, illatos jázmin és karakteres oolong is megtalálható rajta.
Az étlapon ízletes kínai harapnivalók és dim sum fogások széles választéka is található.
A párolt gombócoktól a ropogós tavaszi tekercsekig sokféle finomsággal együtt élvezhetik a vendégek a teázás varázsát.
A teaház 200 fő befogadásra alkalmas.
A Yuyuan kert gazdag természeti és kulturális csodái között a Huxinting Teaház valódi kincs, tökéletes hely a pihenéshez és az elmélkedéshez. 🌿✨
Nagyon szeretném egyszer élőben is látni…nem tudom, hogy valaha sikerülni is fog ez a vágyam. ☹
A honlapomon szereplő kép egy „átméretezett verzió”, mert nagynak ítélte az eredetit a Word Press.
Dél-Korea: Dawon Teaház (Szöul)
A Szöulban található Dawon teaház egy hagyományos koreai teázó, hanok stílusú épületben.
A teaház egy olyan csendes, autentikus hely, ahol hagyományos koreai teákat lehet kóstolni olyanokat mint, például a jujube tea, de finom yugwa-t(sült rizses nasi) is kérhetsz akár a teád mellé, ha erre jársz.
A felszolgálás is hagyományos porcelán teáscsészékben történik így aztán tényleg garantált a múltba csöppenés érzése! 😉
A teázó a Kyung-in Szépművészeti Múzeum területén belül található, így lehetőség nyílik akár a múzeum felfedezésére is.
A pontos elérhetősége: Insa-dong városrészben található, számos galéria és teaház „központjában”.
Főutcáján (Insadong- gil) a múlt és a jelen tényleg összeér, alig várom, hogy személyesen is láthassam majd! 😊
A helyről sok képet találhattok a honlapjukon: https://kyunginartdawon.modoo.at/?link=6emus2yt
~Összegezve #összehasonlítóposzt:
Mindhárom hely abban hasonló, hogy ikonikus helyszínek mind, olyanok ahová belépve nem csak az adott ország egy adott korszakába csöppenünk bele, hanem mindegyik helyen kiváló gasztronómiai élmény is vár minket.
Mindhárom helyszín ízeken és hangulatokon keresztül mesél nekünk az adott város és ország történetéről. 🌍✨
Az épületeik is „mesélnek” nekünk a stílusukkal és a környezet is ami körbeveszi őket!
Ha belépsz az adott helyre olyan mintha egy kulturális kapun lépnél be, ahol a hagyomány és a gasztronómia találkozik egymással.
Minden szempontól igazi kulturális kaland vár ránk ezeken a helyeken, amelyek mind-mind úttörői valamilyen szinten a saját „kategóriájuknak”.
Ha szereted a festői szépségű „múltidéző” falvakat akkor Óbánya és Hongcun tökéletes úticélok lehetnek a számodra, mert ezeken a helyeken a történelem és a természet találkozása magával ragadó hangulattal várja az ideérkezőket!
🇭🇺 Óbánya a „Magyar Svájc” a Mecsek ékszerdoboza, hagyományos sváb házaival, kristálytiszta patakjaival és kézműves (leginkább az üveggyártás és a fazekasság területén) kultúrájával hódít meg.
Az utcák mentén patak csörgedezik, amely egyedülálló karaktert kölcsönöz a falunak.
Egy igazi nyugodt menedék Óbánya a természet és a falusi élet kedvelőinek. 🌿
~
🇨🇳 Kína egyik büszkesége, egyik legszebb faluja Hongcun (宏村, Hóngcūn) .
Hongcun YIXIAN / YI megyében, ANHUI TARTOMÁNYBAN található.
A falu és a hagyományos építészete itt is tökéletes harmóniában van a természettel.
Tökéletes hely a kulturális felfedezésekre és a kínai történelem és építészet mélyebb megismerésére.
Igazi időutazás vár minket mindkét helyen!
Hongcun falu a világörökség része. #huizhouarchitecture #hui #huistyle
Ha szereted az autentikus helyeket akkor ezeket sem szabad kihagynod!
Óbányát már felfedeztem és remélem Hongcun-t is sikerül majd egyszer meglátogatnom! 😉
*FONTOS INFROMÁCIÓK:
~ Óbányára tilos behajtani, csak a lakók és az engedéllyel rendelkezők tehetik ezt meg, de a falu határában (mindkét oldalon) van parkoló és onnan már nincs messze a tényleges falu.
A parkoló fizetős volt akkor amikor én utoljára ott jártam, de biztos most is az!
~ Hongcun meglátogatásakor egyrészt fontos megadnunk a helynek és a helyieknek a tiszteletet (Óbányára és minden helyre igaz ez amúgy) illetve fontos tudni, hogy külföldieknek nincs lehetőség ott megszállni, de a falu mellett már vannak opciók a szállásra, de szerintem, aki arra jár az úgyis egy nagyobb városból utazik át…
A faluba történő belépés nem ingyenes, ha jól tudom!
*Képek forrása:
~ Óbánya: saját képek.
~Hongcun: PIXABAY: „a9515z”, user1490668577, TheKov és mercierzeng képei.
Jön az ősz, már hullnak a cifra virágok szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok, ha süvít a böjti szél: „Nincs szükség rátok! Már vége a násznak, megestek a lányok.”
Komolyan és szürkén, mint a gőgös szerény, fiait ringatva ül a termés, helyén, kész elbocsájtani a Szent Mihály szelén s hős anyaként halni a November derén.
S már érzi az éh nyúl, hogy a fű kopaszabb. Jajgat a sok madár, folyton vérzik a nap. Megy a gőzös, Pestre, füstje a földre csap.
Ideges a farkas a gyürött erdőben. Ideges az ember szíve a mezőben: jön valami amit minden ért, csak ő nem.
