Home Blog

Siheyuan – a kínai udvarházak világa (Kínai építészet)

A siheyuan (四合院;) egy hagyományos kínai építészeti stílus elnevezése.

Elrendezésük alapján a siheyuanokat mind a négy oldalról épületek ölelik körbe.

 Ez a kialakítás / építészeti stílus már több mint kétezer éve jelen van Kínában, leginkább Pekingben és Shanxi tartományban.

 A siheyuan tervei nem csupán lakóházak alapjaiul szolgáltak, hanem ugyanezzel az elrendezéssel épültek akár a paloták, templomok, kolostorok és kormányzati hivatalok is stb.

A siheyuan egyszerre szolgált otthonként és státuszszimbólumként.

A legnagyobb udvarházakban többnyire több generációs nagycsaládok éltek együtt.

Az udvarház díszítettsége és a mérete mindig a család rangját szolgált „szimbolizálni”.

A siheyuan általános felépítései és kialakításai:

Egy tipikus siheyuan négy fő épületszárnyból áll, amelyek az észak–déli és kelet–nyugati tengelyek mentén helyezkednek el.

Az északi oldalon álló, délre néző épület a főház (zhèngfáng 正房).

Ehhez csatlakoznak kelet és nyugat felé a mellékházak (xiāngfáng 厢房).

Az északi, keleti és nyugati épületeket fedett folyosók (chāoshǒu yóuláng 抄手游廊) kötötték össze, amelyek nappal árnyékot adtak, éjszaka pedig hűvös helyet kínáltak az udvarban.

A bejárattal szemben, déli oldalon épült a szemközti ház (dàozuòfáng 倒座房).

A főház mögött gyakran külön hátsó épület (hòuzhàofáng 后罩房) állt, ez volt az egyetlen hely, ahol hagyományosan kétszintes épületet emelhettek.

A kaput rendszerint a délkeleti sarokba helyezték, cinóbervörösre festett szárnyakkal és réz kopogtatókkal. Belül mindig állt egy válaszfal (yǐngbì 影壁), amely egyszerre óvta a magánéletet és – a hiedelem szerint – védelmet nyújtott a rossz szellemektől.

A kapu elé gyakran kőoroszlánokat állítottak.

A nagyobb siheyuanok több udvarból és magánkertekből álltak, ami egyértelműen a család gazdagságát jelezte.

Az elrendezés a hagyományos kínai hitvilág (öt elem, nyolc trigram) rendjét követte.

A főház mindig északon állt, mert a „víz” elemhez kötötték, amely a tűz ellentéte volt.

 Az udvar szimbolikusan a családi erkölcsöt és a konfuciánus etikát fejezte ki: a legtöbb napfényt kapó északi házban a főházban a családfő lakott, a keleti és nyugati mellékházakat a gyerekek vagy a rokonok kapták, míg a legkevesebb fényt élvező déli ház a szolgáké, fogadószobáé vagy a közös étkezések helyszíne volt.

A főház mögötti hátsó traktus hagyományosan a hajadon lányok és a női szolgák lakóhelye volt.

A középső épületi részeket gyakran szentélyként használták az ősök tiszteletére.

Amennyiben a családfőnek ágyasai voltak(már pedig bizony akkoriban voltak) akkor a feleség a keleti szobát foglalta el, az ágyasok pedig a nyugatit.

A család idősebb fia (a „hivatalos” örökös) és családja a keleti mellékházban, a fiatalabb fiú utódok (második ifjú úr, harmadik stb.) pedig a nyugatiban laktak általában.

Tényleg hosszan sorolhatnám ezeket a „szabályokat”, hogy kis és hol lakhatott, de szerintem ennyi is jól tükrözi az elrendezés / leosztás hierarchikusságát.

Még a temetési szertartásoknak is megvoltak itt egyébként a speciális szabályai: a koporsót mindig dél felé fordított fejjel helyezték el, de a pontos ravatalozási helyzete / pozíciója az elhunyt rangjától függött – a családfőé például a  főház középvonalán lett elhelyezve.

A siheyuan építészeti megoldásai természetesen a praktikumot is szolgálták.

 Az északnyugati fal mindig magasabb volt, hogy felfogja a hideg szelet, az ereszek pedig lefelé íveltek voltak, hogy elvezessék az esővizet, a tető pedig egyszerre adott hűsítő árnyékot nyáron és tartotta bent a meleget télen.

A siheyuan udvarát fák, virágok, kis tavak és szép díszkövek varázsolták kertté, amely kert egyfajta kültéri „nappaliként” is szolgált.

A modern kori Peking népességrobbanása azonban idővel alapjaiban változtatta meg a siheyuanok sorsát.

Sok házat feldaraboltak, több család költözött egy udvarba, a komfortszint pedig alacsony lett, például a saját mellékhelyiség is ritkaságnak számított.

Az 1990-es évektől kezdve az olyan régi városi épületeket, amelyek elrendezésüket és állapotukat tekintve már nem voltak megfelelőek vagy jól kihasználhatóak ezeket sorra bontották le Pekingbe és a helyükön magas lakótömbök emelkedtek fel az ég felé, ez a változtatás bizony a siheyianok többségét is utolérte.

Ettől függetlenül Pekingben ma is több száz történelmi siheyuan áll védett műemlékként, közülük több pedig múzeumként működik: pl. Lu Xun Múzeum.

Ti ismertétek a történetüket?

Természetesen hosszan lehetne ám még írni róluk, de az én írásom most csak leginkább egy kis „alapbemutató”, egy kis érdekesség a siheyuanok történetéről.

*Az animációt Sorával készítettem, az illusztrációt pedig képszerkesztő program segítségével „varázsoltam”.

Siheyuan #ChineseArchitecture #CourtyardHouse #Peking #China #Kína #építészet #CulturalHeritage #ArchitectureHistory #TraditionAndModernity #műemlékvadász

Levél egy háznak, amit mindig csak álmos szemmel láttam – Fotóséta „különkiadás”

Ott állsz a vasút felé vezető úton, kicsit félrehúzódva a meseszép fák alatt.

Sosem te voltál a cél …csak útba estél.

 Mindig ott voltál reggel, amikor még álmosan a vasút felé siettem és délután, amikor már túl sok zaj zúgott bennem.

A bal oldali ház a világos, díszes homlokzatával rögtön magára vonzza a tekinteteket.

 Ő az, aki kiáll a napra, mint egy öregedő színésznő, aki még mindig hisz a közönség szeretetében…
De te… te  más vagy….

Te „csak” állsz mellette barnás-vöröses csendben, mintha neked nem kellene semmit bizonyítanod.

Sötétbordó tégláid között nincsenek nagy díszek, csak egyszerű elegancia.

 A faladon ott a tábla: Pécs– Belvárosi Református Egyházközség.

 Szép, méltó név…név aminek súlya van…név ami illik hozzád.

Talán nem is fontos, hogy ki épített, ami fontos az, hogy emlékezzenek rád és lássanak…mert nagyon sok épületet nem látunk igazán pedig nap, mint nap megyünk el mellettük és talán mire észrevesszük őket addigra késő.

Most nem sietek és végre megállok melletted egy pillanatra.

Szinte újból érzem melletted a hajnali vonatindulások illatát, a kávéízű fáradtságot, az eső utáni „aszfaltszagot”.

Nem vagy különösképpen „különleges” műemlék, de nekem mégis az lettél…egy fontos épület, ami végig kísért a társaival együtt a mindennapi utamon és egy ici-picit emlékeztet talán a szülőházamra is.

Járjunk nyitott szemmel az épített környezetünk is megérdemli a figyelmet! 😉

📍 Pécs, Szabadság utca 35.
📷: Saját fotó

Ui.: Instagramon különleges „Törökországi -fotósétás” képekkel és sok érdekességgel várlak Titeket, ha van kedvetek akkor kövessetek be ott is! 😉

@evelin_a_muemlekvadasz néven találtok meg Instán!


#műemlékvadász #levélegyházhoz #pécs #reformátusegyház #belváros #műemlék #építészet #fotóséta #járjnyitottszemmel

A halhatatlan történetek tornya – a Sárga Daru nyomában (Vuhan, Kína) + ENGLISH TEXT

Egy torony, ahol a föld és az ég összeér…lehetne ez is akár a mai bejegyzésem címe és még csak nem is lenne akkora nagy költői túlzás.

A Sárga Daru Torony (黄鹤楼) Kína négy nagy „tornyának” az egyike.

 A Sárga Daru a Jangce folyó partján áll és lenyűgöző kilátást nyújt Vuhan városára.

Ezen a helyen a kínai történelem, a költészet és a legendák összeolvadnak.

Ebben a posztban most megmutatom Nektek, hogy miért is hívják a halhatatlan történetek tornyának! 😉

Eredetileg Kr. u. 223-ban emelték a Sárga Daru elődjét, amely az évszázadok során számos alkalommal újjászületett.

A ma látható változat 1981 és 1985 között épült fel: 51,4 méter magas, és 3219 négyzetméternyi területet birtokol.

A jelenlegi torony a festői Kígyó-dombon emelkedik, nagyjából egy kilométerrel odébb attól a helytől, ahol az eredeti állt.

A torony halhatatlan legendája:

A legenda szerint egykor élt egy Xin nevű vendéglős a későbbi torony környékén. Egy igen szegénynek tűnő bölcs vándor / tanító nap mint nap betért hozzá borért – fizetség nélkül. Xin azonban sosem küldte el.

Fél év után a vándor így szólt: „Tartozom neked, de pénzem nincs.” Narancshéjjal(egyes változatok szerint citromhéjjal…igen, elég sok legenda-változattal találkoztam szóval kicsit sikerült a végére összezavarodnom) rajzolt egy darut a falra, majd azt mondta: „Tapsolj, és táncolni fog.” A daru valóban életre kelt, táncolt és onnantól fogva csodát láthatott minden vendég aki Xin vendéglőjébe betért.

Xin híres és gazdag lett, a vendéglője nagyon népszerűvé vált.  Évek múlva a vándor visszatért a nagyon hálás Xinhez. Fuvolát vett elő a titokzatos férfi és játszani kezdett – felhők szálltak alá egy daru lépett elő és a férfit a hátára véve a mennybe repült.

Xin hálából tornyot emelt az általa halhatatlannak vélt taoista emlékére, méghozzá pontosan ott, ahol a daru felszállt a férfival az Ég felé.

Illusztráció / kép: Furulyázó férfi darun reppenve.

Saját kép, én terveztem egyéb program segítségével

Így született hát meg a Sárga Daru Torony legendája és neve…bár valószínűleg inkább a Sárga Daru mólóról kapta a torony a nevét, de ez már egy másik történet, nekem a legendák mindig jobban tetszettek, mint a „száraz tények” 😊

Nem csak ez az egy legenda kapcsolódik ám a domhoz / toronyhoz.

A másik szerint Fei Yi, Shu híres régense  is itt vált halhatatlanná és azóta is egy sárga daru hátán szeli az eget és útjai során gyakran ereszkedik le a Kígyó-dombra, hogy megpihenjen a földi csend ölén.

A legendák szerint Lü Dongbin is épp innen emelkedett a mennybe. A domb mélyén kis barlang húzódik, ahol Lü Dongbin szobra őrzi a történet emlékét. E barlangot „Lü Dongbin barlangjának” hívják.

A torony gyakorlatilag a taoizmus egyik szent helyének is tekinthető.

A torony legendái, léte, szépsége sokakat megihletett.

A Sárga Daru Toronyról írt verseket többek között Cui Hao, Li Bai és még Mao Ce-tung is.

A legendák és a gyönyörű versek által a torony is „halhatatlanná” vált.

Bár a történelem során sok viszontagság sújtotta (tűzvész és háborúk) és ma már „csak” az utódja áll az eredeti toronynak, de ez az utód büszkén dacol az idővel és méltó emléket állít az elődjének.

A torony napjainkban:

A Sárga Daru Torony ma egy igazi turistalátványosság, amit mindenkinek látni kell.

A torony belépőjeggyel látogatható.

 A torony tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik a Jangce folyóra. Bár a jelenlegi épület modern anyagokból készült, megidézi az eredeti torony hangulatát – még lift is van benne. Minden szinten külön kiállítás várja a látogatókat.

A torony mellett Yue Fei szobra áll.

A Sárga Daru Torony hivatalosan is elnyerte a Kínai Nemzeti Turisztikai Hivatal legmagasabb, AAAAA minősítését, mint kiemelkedő turisztikai látványosság.

A poszt zárásként álljon pedig itt Cuī Hào (崔颢) időtlen költeménye melynek sorai akár a szél ma is körbejárják a tornyot és a dombot, „susognak” a Jangce fölött és megérintenek minden ideérkezőt.
Aki egyszer felkeresi e helyet álljon meg pár percre, csendesedjen el és hagyja, hogy a csend és a hely meséljen neki.

 Meséljen múltról, halhatatlanokról, építészetről, vallásról és egy festő hely békéjéről.

„Réges-régen elment valaki a sárga daru hátán,
csak a torony maradt mögötte.
A daru többé nem tér vissza,
a felhők ezer éve tétova vendégek az égen.
A tiszta folyó tükrözi Hanyang fáit,
és a Papagáj-sziget illatos fűvel borított.
Alkonyatkor merre van az otthon?
A ködös Jangce-parton csak a bánat válaszol.”

Eredeti vers:

昔人已乘黃鶴去, 此地空餘黃鶴樓。
黃鶴一去不復返, 白雲千載空悠悠。
晴川歷歷漢陽樹, 芳草萋萋鸚鵡洲。
日暮鄉關何處是, 煙波江上使人愁。

* A poszthoz tartozó kép forrása: PIXABAY, a kép készítője / feltöltője pedig: „larcomar”.

#SárgaDaruTorony #Vuhan #KínaiLegendák #KínaiÉpítészet #HalhatatlanTörténetek #ÁzsiaiKultúra #Taoizmus #Jangce #KínaiUtazás #ŐsiKína #Műemlékvadász #Építészet #Turizmus #Utazás

ENGLISH TEXT:

The Tower of Immortal Stories – in the Footsteps of the Yellow Crane (鹤楼, Wuhan, China)
A tower where earth and sky meet…
That could easily be the title of today’s post – and it wouldn’t even be such a poetic exaggeration.

Why?
Well, you’ll see in the post below! 😉

The Yellow Crane Tower (鹤楼) is one of the four great towers of China.
Standing on the banks of the Yangtze River, it offers a stunning view of Wuhan, the capital of Hubei Province.
It’s a place where Chinese history, poetry, and legend merge into one.
In this post, I’ll show you why it’s called the tower of immortal stories.

The original tower was built in 223 AD, and over the centuries, it was destroyed and rebuilt many times.
The current version, standing today, was constructed between 1981 and 1985.
It rises 51.4 meters high and covers an area of 3,219 square meters.
It stands atop the scenic Snake Hill, about a kilometer away from its original site.

The Immortal Legend of the Tower:
As legend has it, a man named Xin once ran a small tavern near the current tower site.
A poor-looking wise traveler came in every day asking for wine – never paying. Yet Xin never turned him away.
Half a year later, the traveler said:
„I owe you much, but I have no money to repay.”
He took a piece of orange peel, drew a crane on the wall, and said:
„Clap your hands when guests arrive – and the crane will dance.”

And it did. The crane came alive, danced, and soon made Xin’s tavern famous.
Years later, the traveler returned. Xin thanked him and offered help – but the man only smiled, pulled out a flute, and began to play.
Clouds descended. The crane stepped from the wall, and together they rose into the sky.
Xin, believing he had met an immortal, built a tower on that very spot in his honor.
And so the Yellow Crane Tower was born.

Original image concept by me, created with the assistance of generative software.

(Of course, the name likely comes from the nearby “Yellow Crane Wharf” – but honestly, I’ve always preferred legends to „dry” facts. 😄)

And this isn’t the only story tied to the tower.
Another legend says that Fei Yi, a famous regent of Shu, also became immortal here – and now rides the skies on a yellow crane, often descending to rest upon Snake Hill in peaceful silence.
The tower is also a sacred site in Taoism: tradition says Lü Dongbin ascended to the heavens from here as well.
A small cave at the base of the hill holds his statue – it’s known as Lü Dongbin’s Cave.

The legends, the presence, and the beauty of the tower have inspired many.
Poets like Cui Hao, Li Bai, and even Mao Zedong wrote about it.
And through their verses, the tower itself became “immortal.”

Although war and fire ravaged it through the ages, and today’s structure is only a successor, this modern tower proudly defies time – and honors its legendary past.

The tower today:
The Yellow Crane Tower is now a must-see attraction.
Accessible by ticket, it offers breathtaking views of the Yangtze River from the top.
Though built from modern materials, it recreates the atmosphere of the original – and yes, there’s even an elevator.
Each floor houses a unique exhibition.

Next to the tower stands a statue of Yue Fei, marking the site’s historic military past.
The site has officially received the AAAAA rating from China’s National Tourism Administration – the highest recognition for scenic spots.

To close, let me share Cui Hao’s timeless poem – lines that still circle the tower like the wind, whispering over the Yangtze, brushing gently against anyone who comes here.
If you ever find yourself in this place, pause.
Let the silence speak.
It will tell you of the past, of immortals, of architecture, of faith, and of the deep peace that lives on this hill.

“Long ago, someone left riding the yellow crane,
Only the Yellow Crane Tower remains.
The crane has gone, never to return,
While clouds drift aimlessly for a thousand years.
The river reflects the trees of Hanyang,
And fragrant grasses grow lush on Parrot Island.
At sunset – which way leads to my homeland?
By the misty Yangtze, only sorrow answers.”

Original poem (by Cui Hao):
昔人已乘黃鶴去, 此地空餘黃鶴樓。
黃鶴一去不復返, 白雲千載空悠悠。
晴川歷歷漢陽樹, 芳草萋萋鸚鵡洲。
日暮鄉關何處是, 煙波江上使人愁。

*PICTURE SOURCE: PIXABAY – „larcomar”.

Illustrations: My work.

A fülöpi templomrom rövid meséje (RÉVFÜLÖP)

Van egy hely Révfülöp szívében, ahol nincs belépő, nincs sor és mégis különleges helyszín várja az idelátogató turistákat.

Olyan ez a hely, mint egy titkos időkapu/ átjáró a XIII. századba ahová ebben az esetben flip-flopban is át lehet sétálni, mert bizony nagyon közel van hozzá a Balaton. 😊

Egy régi templom romjának rövid „meséje” ez a mai poszt.

Nem hosszú „esszé”, hanem csak egy kis „felhívás”, hogy bizony ilyen épített kincsünk is létezik.

A révfülöpi vasútállomással gyakorlatilag szemben található a Fülöpi templomrom.

Ez egy XIII. századi műemlék amely vörös homokkőből készült.

Az egyhajós templom egyszerű, de karakteres lehetett.

Stílusa a „megmaradt nyomok” alapján román stílust sejtet.

A templom tornya már a múltba „dőlt”, de a megmaradt fal „darabkák” a környező táj – valahogy még mindig azt súgják Neked hogy egy nyugodt helyre érkeztél.

Nincs tömeg, nincs souvenir shop. Csak te és az épített múlt egy különleges darabkája.

Ti jártatok már ennél a romnál vagy tudtatok róla, hogy létezik?

*KÉP FORRÁSA:

Fortepan / Góg Emese

#révfülöpitemplomrom #balatonfelvidék #középkoritemplomrom #vöröshomokkő #templomrom #magyarromok #klassziktúra #keresdmeg #műemlékvadász #evelinaműemlékvadász #építészet #Hungary #Balaton #balatoniromok #templomrom #románstílus #középkoriemlék #kirándulásötlet #belföldiutazás #balatonpart

🏛️ Virupaksha Templom: Megingathatatlan falak az idő sodrásában (INDIA)

Fedezd fel India egyik legrégebbi és folyamatosan működő templomát, a Virupaksha Templomot! 🙌

A 7. században épült, a múlt és jelen találkozik a falai között.  #hindutemplom

Az UNESCO Világörökség részét képező Hampi műemlékcsoportjának egyik kiemelkedő „tagja” a templom.

Ha Indiában jársz, ez a templom kihagyhatatlan – spirituális élmény és építészeti csoda is egyben! 🌟


📍 Helyszín: Hampi, Karnataka, India

👉 Te jártál már ilyen hasonlóan különleges helyen?

Oszd meg velem/ velünk bátran az élményeidet a kommentszekcióban! 😊

*KÉP FORRÁSA: PIXABAY, „rohitvijay” képei.

#VirupakshaTemple #Hampi #TravelIndia #AncientWonders

Hahö falu / Hahoe Village (Dél-Korea)+ENGLISH TEXT

Hahö (hangul: 안동하회마을, Andong Hahö Maeul) egy Csoszon-kori hagyományos falu Dél-Koreában.

Hol található pontosan?

Közigazgatásilag Andong városához, Észak-Kjongszang tartományhoz tartozik.

A falu a Csoszon-kori építészet és hagyományok élő emléke, és 2010 óta az UNESCO Világörökség része.

A falu híres a Hahoe álarcos/ maszkos tánc (하회탈춤)  pjolsingut thalnori (byeolsingut talnori)

előadásairól, amely tánctípus a koreai kultúra fontos része.

*A thalcshum (talchum) azaz a maszkos tánc típusa tartományonként eltérő Koreában és több  típust különböztetnek meg. *

A falu gazdag kulturális örökséget őriz, amely bemutatja a koreai hagyományos kultúrát és az ősi építészeti stílusokat.

A faluról egy érdekes videó:

A videó tulajdonosa: DuckTravel

Egyszer ide is el kell jutnom…addig nem nyugszom míg nem sikerül! 😀

+ENGLISH TEXT:

Hahoe (Hangul: 안동하회마을, Andong Hahoe Maeul) – A Traditional Joseon-era Village in South Korea

📍 Where is it located?
Hahoe is located in Andong City, which belongs to North Gyeongsang Province in South Korea.

🏛️ Historical and Cultural Significance
Hahoe is a living testament to Joseon-era architecture and traditions. It has been recognized as a UNESCO World Heritage Site since 2010.

The village is renowned for its Hahoe Mask Dance (하회탈춤, Hahoe Talchum), a type of Byeolsingut Talnori (별신굿 탈놀이).
This form of mask dance is a key part of Korean cultural heritage, showcasing Korea’s folk traditions and performing arts.

🎭 The Uniqueness of Talchum (Mask Dance)
The Talchum (탈춤), or mask dance, varies from region to region in Korea, and there are several distinct styles and performance types. Each regional variant reflects the unique customs and folklore of its respective area.

🌏 A Living Museum of Heritage
Hahoe preserves a rich cultural legacy, offering visitors a glimpse into Korean traditional culture and ancient architectural styles. The village is a cultural treasure trove, providing an authentic experience of historical Korea.

SZEGEDI VÍZTORONY – AVAGY A „KALAPOS ÖREG HÖLGY” TÖRTÉNETE

BOGEN

Ha jártál már Szegeden, biztosan kiszúrtad azt a furcsán bájos építményt a Szent István téren: igen, a híres-neves szegedi víztornyot, amely kicsit olyan, mintha egy óriási kalapot tett volna le valaki egy betonpillérekből font asztalra.

A „kalapja” a tetején lévő antennával tényleg úgy néz ki, mintha valaki vicces kedvében kalaptűvel akarta volna rögzíteni, nehogy elfújja a szél!

De nemcsak a külseje miatt különleges a víztorony:
1904-ben épült, tervezője Zielinski Szilárd volt, a magyarországi vasbetonépítés egyik úttörője.

Ez volt Magyarország második vasbeton víztornya, a kivitelezést pedig Freund Henrik és Fiai végezték. Nem véletlen, hogy 2003 óta egyedi ipartörténeti műemléki védelem alatt áll a víztorony. 🏛️

*KÉP SZERZŐJE: Chmee2 / Valtameri

KÉP FORRÁSA: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Water_tower_Old_Lady.JPG

🏰 Egy királyi vadászkastély története, amit Ferenc Józsefnek építettek, de sosem látta!

Tudtad, hogy Galgamácsán állt egykoron egy neogótikus királyi vadászkastély, amit sosem látogatott meg az akinek a tiszteletére építették?

Ferenc József volt ez az illető akinek szánták ezt a kastélyt.

A vadászkastélyt 1869–70 között építették de, egy kisebb sértődés miatt viszont soha nem járt ott Ferenc József.

Pedig az épület pompája lenyűgöző volt: vadászjelenetekkel díszített freskók, ónémet stílusú bútorok, és még sok egyéb korabeli luxusdolognak számító dolgokkal volt „felruházva”. 🎨🦌

Sajnos a kastély az 1944-es eseményeket és az azt követő éveket nem élte túl, mára nyomtalanul eltűnt.

De emlékét még őrzi pár fotó és a helyiek történetei.

Te hallottál már erről a vadászkastélyról? 🙂

📸: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

📍 Fedezd fel Budapest egyik „rejtett” épített kincsét: Ferenczi Sándor villája 🏡

Budapesten a Lisznyai utcában áll egy különleges villa, amely egykor a magyar pszichoanalízis atyjának Ferenczi Sándornak (1873–1933) volt az otthona.

Ez az épület nemcsak építészeti értéke miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert falai között a lélektan történetének fontos fejezetei íródtak.

Ferenczi Sándor és a villa története:

  • Beköltözés a villába:

1930-ban Ferenczi Sándor és felesége Pálos Gizella megvásárolták ezt a hatalmas kertes villát. Ferenczi lelkes levelekben számolt be az új és gyönyörű otthonáról barátjának és mentorának Sigmund Freudnak (is).

  • A pszichoanalízis magyarországi központja:

A villa nemcsak lakóhely volt, hanem a magyar pszichoanalitikus mozgalom központjaként is szolgált.

Itt tartották az első komolyabb hazai pszichoanalitikus üléseket és előadásokat, amelyek hozzájárultak a tudományág hazai elterjedéséhez.

Érdekességek az épületről:

  • Irodalmi kapcsolatok:

Ferenczi Sándor baráti kapcsolatban állt számos magyar íróval és művésszel, akik gyakran megfordultak a villában.

Így az épület a korabeli művészeti élet egyik fontos találkozóhelye is volt.

  • Levelezések:

A villában őrzött levelezésekből kiderül, hogy Ferenczi és Freud között mély szakmai és baráti kapcsolat volt.

Levelezés folytatott még többek között: , George Groddeckkel és Ernest Jones-szal is.

💡 A villa méreteit jól érzékelteti, hogy az államosítást követően több önálló lakássá darabolták, melyek egyikében ma a Ferenczi Sándor Alapítvány kapott helyet.

💡 Érdemes egy sétát tenni a Naphegy környékén, ahol számos hasonlóan szép épület található.

📸 Te ismered a környéket?

Oszd meg bátran   a környékkel kapcsolatos ismereteidet vagy fotóidat a kommentekben! 👇

#FerencziSándor #Pszichoanalízis #Naphegy #BudapestTitkai #MagyarTörténelem

*Kép forrása: GOOGLE MAPS

Tordasi (Sajnovics – Batthyány- Dreher) kastély

Egy kastély, ahol királyok(igaz akkor még hercegi „titulusban”) vendégeskedtek és legendás focisták edzettek. 🙂

Vajon, ha a falak mesélni tudnának, milyen titkokat árulnának el?

A felvétel 1895-1899 között készült.

Forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei