Facebook Instagram Twitter Youtube
Home Blog Page 25

Cifrapalota – Az épület, ami mintha Meseországban épült volna

By
Evelin, a Műemlékvadász
-
0
Hely: Cifrapalota (46.908486, 19.695011)
Cím: Kecskemét

Ha építészet és Kecskemét akkor szinte biztos, hogy majdnem mindenkinek egyből a Cifrapalota jut az eszébe.
Nem véletlenül hiszen annyira jellegzetes, ikonikus hely, hogy nem lehet egyetlen egy épülettel sem összetéveszteni.
Olyan mintha egy Meseországbeli palota Kecskemétre települt volna, nem?
Nekem legalábbis mindig ez jut róla az eszembe, illetve még a budapesti Magyar Államkincstár (a régi Postatakarékpénztár) épületéről is, de az már egy másik történet lesz majd.: D
Most maradjunk inkább Kecskeméten és nézzük meg közelebbről is ezt a Cifrapalotát! ?
Az épület stílusát tekintve szecessziós csoda, majolika díszítésű, a díszítés mintáit pedig népies motívumok ihlették.
A Cifrapalota megálmodója Márkus Géza volt (állítólag 30 napot kapott a tervek elkészítésére!), a mázas homlokzatdíszeket, illetve a tetőcserepeket pedig a Zsolnay porcelángyár készítette el a részére.
Az építkezést 1902-ben kezdték el, és 1903 nyarán fejezték be az utolsó simításokat is az épületen.
Régebben több mindennek az otthonául szolgált az épület, jelenleg viszont 1996 óta a Katona József Múzeum Kiállítóhelyeként működik és számtalan remek kiállítással, kinccsel és eseménnyel várja az érdeklődőket.
Ti jártatok már itt? ?
Szerintetek is gyönyörű ez az épület vagy számotokra ez már a „túl sok kategória”? 😀

*Képek forrása: ADT. –> Magyar Művészetkönyv, Művészeti Katalógusok – A Kecskeméti Művésztelep első korszaka
Direkt nem színes képeket válogattam, hogy színek nélkül is látható legyen, hogy mennyire csodálatos ez az épület. ?

A Műemlékvadász elpucolt… :)

By
Evelin, a Műemlékvadász
-
0

Sokszor úgy érzem, hogy „csak” írni kevés egy adott műemlékről, főleg ha ez az épület lassan az enyészeté lesz.?
Sokszor érzem magam ezért tehetetlennek, aztán elkezdem magamat azzal nyugtatgatni, hogy egyedül nem sok mindent tudok kezdeni ezzel a helyzettel…?
Aztán dühös leszek magamra, hogy ez csak kifogás és, hogy keresnem kellene a megoldásokat.
Ilyenkor pedig rá kell jönnöm arra, hogy még az „alap dolgokkal” kapcsolatban is nagyon sok szempontból meg van kötve a kezem.?
Például nem mehetek oda egy elhagyatott, fűtengerbe temetett villának a telkére lenyírni a füvet vagy összeszedni körülötte a szemetet pedig ezt egyedül is megtudnám tenni, de cserébe bizony birtokháborításért akár fel is jelenthetnének.?
Így támadt egy ötletem (hogy valamelyest megnyugtassam a lelkemet), mégpedig az, ha egy emlékműnél járok (mert természetesen azokat is nagyon szeretem) és úgy ítélem meg, hogy ráfér körülötte egy kis gazolás(csak így lazán megfogalmazva?) akkor azt megoldom, illetve összeszedem a környékén a szemetet (kiltátóknál is lelkes szemétszedő vagyok ?), mert ott legalább ennyit megtehetek hiszen közterületen csak nem szólnak rám azért ha felszedem a hulladékot, nem?!?
Egyelőre az írás mellett „civilként” ennyit tudtam csak tenni ebben a témakörben, ami valljuk be gyakorlatilag a semmivel egyenlő, de a remény azért ott él bennem, hogy talán néha elolvassa olyasvalaki az írásaimat aki többet tud tenni és nincs úgy megkötve a keze mint nekem.??
Van kedvetek amúgy egy kis „kihíváshoz”???
Annyi lenne csupán csak az egésznek a lényege, hogy amikor egy emlékműnél vagy kilátónál jártok és látjátok, hogy szemetes a környéke akkor összegyűjtenétek ti is a kihelyezett kukákba a mások által eldobott dolgokat??
Tudom, hogy sokan megteszitek enélkül is ezt, csak gondoltam azért megemlítem a dolgot.?
Sokszor sajnos nagyon méltatlan körülmények uralkodnak ezeken a helyeken.?
Tudom nem nagy dolog amiket írok,de sok kicsi lépés messze vezethet…?
Köszönöm!??
* A fotó saját, egy 2019-es spontán jött „gazolási akciómat” örökíti meg egy helyi emlékműnél.
Teljesen random jött az ötlet, azért vagyok nem a tevékenységhez illő ruházatban.??

A sohasem volt Pécsi Kultúrpalota története, avagy ezért nem lett még egy műemlékünk – 1. rész

By
Evelin, a Műemlékvadász
-
1
Hely: Pécs (46.0711, 18.2331)
Cím: Pécs, 7600 – 7636
Akik már a régi Facebook-oldalamon is követtek azok tudják, hogy imádok elmerülni Pécs helytörténetében és a hobbiszinttől talán most már egy kicsit komolyabban kutatom a város és a Zsolnay-család történetét. Teszem ezt szívből, szeretetből, lelkesen még ha talán sokan ki is nevetnek érte.
A privát üzenetekben gyakran felmerülő kérdéseket most itt válaszolnám meg, mielőtt tovább haladnék:
– nem vagyok Zsolnay-leszármazott,
– nem fizetett hirdetések az írásaim,
– nem kért fel sem egyetlen szervezet, sem valamely’ városi önkormányzat, hogy írjak róluk, szerintem még a létezésemről sem tudnak. 😀
Egyszerűen csak szeretem a város helytörténetét kutatni, de ígérem most már jó ideig nem lesz több pécsi tartalom az oldalon. ?

No, de nem szeretnék elkanyarodni a mai bejegyzésünk főszereplőjétől, ami nem más lesz, mint a „tervnek született” és terv is maradt Pécsi Kultúrpalota, amelynek az egész tervezési folyamatáról (mivel nagyon sokat foglalkozott vele a helyi sajtó) csatolok majd képként újságcikk részleteket is, hogy Ti is végig tudjátok követni ezt az egész históriát, ami egy fontos esemény végével kezdődött.
Ez az esemény pedig nem más volt, mint a hatalmas sikerrel zárult 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, amely nagy nyereséget termelt, melynek nagyobbik részét „kiállítási alapba helyezte” a város, amiből a mi kultúrpalotánk épült volna.
A körülmények teljesen összeesküdtek az egész terv ellen: a kiszemelt területen (Zsolnay-szobor mögötti épületek) magántulajdonban lévő házak voltak, amelyeknek nem volt egyszerű megegyezni a tulajdonosaikkal, hogy adják el a városnak a házaikat a kultúrpalota érdekében. A tökéletes megvalósításhoz több pénz kellett volna, mint amit félre is tettek rá, viszont az Ulmann-bankház, ahol a befektetett pénz pihent, egyszerűen csődbe ment és a bank vezetője állítólag Amerikába szökött az összes pénzzel ami nála volt.
1912-ben konkrétan már a tervpályázat kiírásról volt szó, illetve felvázolták a Dunántúl című folyóirat egyik cikkében a kultúrpalota lehetséges felosztását is (ezt a cikket képként csatolom), aztán megint jöttek az újabb bukkanók és végül már 1915 őszére ígérték azt, hogy „márpedig itt kérem szépen addigra Pécsnek kultúrpalotája lesz és kész!”
Zsolnay Miklós, a város vezetői és több befolyásos ember is hosszú éveken keresztül valóban sokat fáradozott azért, hogy a tervekből ténylegesen épület születhessen, de ilyen nehézségek mellett, illetve 1914-ben az I. világháború kirobbanásával teljesen lehetetlen küldetéssé vált ez az álmuk.
Pedig, de szép gondolatai voltak Miklósnak a hellyel kapcsolatban: „mindenképpen kívánatos lenne, ha a kultúrpalotát olyan park környezné vagy azzal közvetlen kapcsolatba hozatnék, mely — miként az egész kultúrpalota — instruktív jelleggel bírna. Ahol az ifjúság az ott ültetett fák és virágok között is tanulságot meríthetne, hogy azokat megkülönböztetni tudja, másrészt akik a kultúrpalotában elhelyezett népkönyvtárból könyveket vesznek ki, a csendes, árnyat adó parkban olvashassanak, hogy a sétahelyekben szegény város lakossága ott is, a tudomány és művészet csarnokának közelében üdülést találjon.” (Pécsi Napló, 1910.07.03-ai szám)
A történelem viharai 1918. november 11-én az I. világháború végeztével egy nagyon rövid időre elülni látszódtak, de ekkor már érthető okokból sokkal fontosabb dolga is volt Pécsnek attól, hogy kultúrpalotát építsen.
Az épületre szánt összeg javarészt egyébként is elúszott hadicélokra, megérkeztek a szerb megszállók is, az ügy legnagyobb pártolója Zsolnay Miklós pedig sajnos 1919-ben a rajta egyre jobban elhatalmasodó betegsége miatt bevonulni kényszerült a purkersdorfi (néhány forrás szerint a rekawinkeli) szanatóriumba, ahol végül 1922-ben örökre lehunyta szemét az életében oly’ fáradhatatlan és páratlan tehetségű üzletember.
Kutatásaim során már csak egy 1927 -es „Újság” folyóirat cikkben találkoztam olyan információkkal, amiket még érdemes megemlítenem a kultúrpalota ügyével kapcsolatban, a többi cikk már csak ismétli a fent említett dolgokat vagy gúnyolódó hangvételű.
Ebben a cikkben (részlet ebből is csatolva van képként) Nendtvich Andor polgármester azt nyilatkozta, hogy a város közeljövőbeli tervei között szerepel a rég óhajtott kultúrpalota felépítése, de a vásárcsarnok felépítése sürgetőbb probléma.
A végét pedig már mindannyian tudjuk a történetnek…
Sebaj, mert ami késik, az nem múlik tartja a mondás és milyen igaz is hiszen most már van például egy Zsolnay Kulturális Negyede, egy Tudásközpontja, egy Kodály Központja is Pécsnek, csak nagy kár, hogy ezeket már Zsolnay Miklós nem láthatja!
*A bejegyzésben szereplő képek és cikkrészletek forrása: ADT.
* A cikkrészletek képei az alábbi számokból lettek kiragadva (egy cikkből több részlet is ki lett ragadva, azért azonosak a dátumok néhány helyen):
1. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1912.12.08-án megjelent száma
2. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1910.07.03-án megjelent száma
3. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1912. 12.08-án megjelent száma
4. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1914.05.01-án megjelent száma
5. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1912. 12.08 -án megjelent száma
6. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1914.05.01-án megjelent száma
7. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1912. 02.18-án megjelent száma
8/1/2/3: Dunántúl, 1912.02.22-én megjelent száma
9.Pécsi Napló: 1910.07.03- án megjelent száma
10.kép: Újság c. folyóirat: 1927. 12.20-ai száma

Kilátó a romoknál – A tettyei palotarom és park „felfrissítése”, avagy újragondolások műemléki környezetben (Tettye, 2. rész)

By
Evelin, a Műemlékvadász
-
0
Hely: Pécs Tettye (46.082830926611, 18.234236100889)
Cím: Pécs


2010-ben Pécs egyik EKF. -es projektje volt a Szatmári (régiesen: Szathmáry,de nem így írta a nevét a püspök, csak sok helyen így említik) Palotarom parkjának megújítása.
Ennek a projektnek a végeredménye lett a mai bejegyzés főszereplője aminek eleinte nem volt túl nagy a rajongótábora.
A kilátó létesítésének folyamatában egyébként a műemlékvédelmi hatóság is segédkezett.
A vezető tervezők: Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál voltak.
A saroképítmény, az utcabútorok és a színpad is mind Corten – acél burkolatot kaptak.
Ti jártatok már itt, ha igen akkor mikor??

*Fotók: saját fotóim

Szatmári György püspök tettyei palotája – Palotaromok a „hegyen” (Tettye 1.rész)

By
Evelin, a Műemlékvadász
-
0
Hely: Pécs Tettye (46.082830926611, 18.234236100889)
Cím: Pécs

Mesés egy helyről írok ma néktek, egy olyan műemlékről melynek a környéke igazi lélekfeltöltő-állomás a szàmomra.
Aki már követett a régi blogomon is az már tudja, hogy szeretek a Tettyén és a környékén barangolni, írni, vagy csak LÉLEGEZNI.?
A nyugalom mellett a gyönyörű kilátás, a játszótéren „guruló” göndör kacajok és a romokból áradó varázslatosság mind-mind csodálatossá teszi számomra és mások számára is ezt a környéket?.
Magát a palotát az 1500-as évek elején építette Szatmári püspök úr és úgymond a nyári villájaként funkcionált a hely.
Tervezői valószínűleg olasz építészek voltak, de ez nem bizonyított.
A 16. században a törökök derviskolostornak vagyis „Tekke-nek” használták a helyet és innen ered a ma is használatos Tettye elnevezés.
Aki Pécsen jár az ne hagyja ki ezt a helyet,
mert mesés….nem túlzok… tényleg az!
Tessék kérem szépen keresni egy 33-as számú helyi járatos buszt a Főpályaudvaron és irány a Tettye tér megálló és láss csodát ott béke és nyugalom vár, na meg a „romok”….meg esetleg egy fura frufrus csaj aki épp serényen írogat a noteszébe vagy épp bárányfelhőket les/fotóz.?☁️?
Ti jártatok már ezen csodálatos helyen??
*Színes fotók: saját pár hete készült képeim

Képeslap: A képeslap 1940-es évekbeli, forrás a Pécsi Szemle 2008. 11.évfolyam 1-4. száma.

Kúria „Európa geometriai középpontján” – A tállyai Balogh-kúria története

By
Evelin, a Műemlékvadász
-
0
Hely: Tállya (48.23568, 21.22823)
Cím: Tállya, 3907
A világörökségi listára 2002-ben kultúrtájként felvett Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék egyik bortermelő községe Tállya, ahol igazán kiváló minőségű borok készülnek, de nem csupán a fenséges borairól híres Tállya hanem az épített kincseiről is.
A mai bejegyzésben az egyik legérdekesebb történetű műemlékét a Balogh-kúriát szeretném nektek bemutatni.
A régebben szebb napokat is látott kúria a régi címere szerint 1787-ben épült (a Hivatalos Műemlékvédelmi jegyzék szerint viszont 1780 körül) és a ma ismeretes nevét az utolsó tulajdonosáról kapta.
Stílusát tekintve a kúria copf stílusban épült és egyedi kincse Tállyának.
Az épület megálmodója (kevésbé szépen fogalmazva megrendelője) állítólag Grassalkovich Antal volt, a tervezője pedig a híres osztrák építész Franz Anton Hillebrant lehetett(utóbbival kapcsolatban olvastam olyan cikket is, amely szerint sokáig csak sejteni lehetett, hogy ő volt a tervező).
Én megmondom őszintén, hogy itt már nagyon belekeveredtem abba, hogy akkor most ki és mikor és miért építette a kúriát, de hogy semmi sem legyen egyszerű még a konkrét építőjét sem lehet tudni az épületnek.
Bizony az építészének a kilétét (is?) a mai napig rejtély övezi, nem lehet biztosan tudni, hogy végül ki építette fel a tervek alapján a kúriát.
Ami viszont biztos, hogy az épület téglalap alaprajzú, manzárdtetős, földszintes épület, amit udvar vesz körbe.
Két hosszanti homlokzatán 3 tengelyes középrizalit van, amiket timpanon zár le.
A kúria ablakkeretei míves kőfaragványok az ablakok vasrácsai pedig copf díszítésű csodák.
Az épületet 1963-ban átalakították és ha jól tudom sokáig napközi otthonként működött.
Jelenleg a kúria magánkézben van, nem látogahtható és nagyon elhanyagolt állapotú.
Gyakorlatilag jelen helyzetében a Balogh-kúria sajnos lassan beleillik majd a „Műemlékek végveszélyben” című bejegyzés-sorozatomba, ha nem vigyáz rá jobban a tulajdonosa. ☹
Olvastam olyan törekvésről is, hogy az önkormányzat visszaszeretné vásárolni az épületet, nem tudom, hogy végül sikerült-e ez a tervük, de én drukkolok nekik nagyon, hogy ne hagyják veszni ezt a helyet hiszen biztos, hogy lehetne egy hozzá méltó funkciót kitalálni a számára.
Lehetne itt akár helytörténeti kiállítástól kezdve bármi csak ne az enyészeté legyen a hely…megye szinten is páratlan copf kincs, kár lenne, ha elveszne a semmibe!

*Ha valakit Tállya felé sodorna a szél akkor érdemes megnézni a többi épített kincsét is na és persze az Isteni nedűket kínáló pincészeteket sem szabad kihagyni. ?

Könyvajánló, ha valaki jobban belemerülne Tállya történetébe:

~ Dr. Frisnyák Sándor: Tállya című 1994-ben megjelent kötete

~A Száz Magyar Falu Könyvesháza sorozat Tállya című 2001-ben megjelent kötete, a szerző: Takács Péter.

A könyvek leginkább már csak antikváriumokban lelhetők fel, de szerintem bármelyik könyvtár polcán is van esély arra, hogy megtalálhatjátok őket. ?
*Kép forrása: ADT
Hillebrandt tervrajza egy tállyai házról ami a kúria feltételezett tervrajza lehetett, de a megvalósítás nem teljesen stimmel.

Műemlékek végveszélyben 1. rész – A szentendrei Kereskedőház

By
Evelin, a Műemlékvadász
-
0
Hely: Szentendre (47.684575913621, 19.043468998275)
Cím: Szentendre, 2000, 2001
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szebb napokat látott épített örökségünk…sajnos nagyon sok bejegyzést kezdhetnék így, mert egyre több műemlékünk lesz lassan, de biztosan sajnos az enyészeté.
Fáj a szívem, mert annyi szép épületet már csupán csak képeken láthat majd az utókor és bárcsak tehetnénk valamit azért, hogy ne így legyen!
A mai bejegyzésem főszereplője is egy „végveszélybe” került műemléképület lesz, amely felújítására elvileg már sor kerülhetne, mert a rekonstrukciójára nyert egy nagyobb összeget Szentendre város, de valamiért nem jut el hozzájuk ez az összeg pedig tényleg nagyon szeretnék megmenteni ezt az épített kincsüket.
No, de a pénzügyek nem az én terepem, én ebbe nem is szeretnék belefolyni egyszerűen csak őszintén reménykedek abban, hogy még időben elindul majd a Kereskedőház felújítása.
Maga a Kereskedőház egyébként egy barokk stílusú épület, amit elvileg az 1720-as években építettek és sokan „Szerb Kereskedőház” néven emlegetik a mai napig is.
Aki Szentendre Fő terén sétálgat annak biztos, hogy megakad a szeme ezen az épületegyüttesen, amely 6 egymáshoz nagyon közel épült házból tevődött össze, amely házaknak körülbelül a 19. század elején egységesítették a homlokzatukat (állítólag egy tűzeset miatt).
Akkoriban a ház földszintjén kaptak helyet az üzletek, az emeleten a lakások, a tetőteret pedig raktárnak használták.
Ehhez a szentendrei kereskedőházhoz hasonló építésű (zárt lépcsőházas, belső közlekedéses) nem fordult elő máshol a hazánkban, ezért kötik hát a helyi szerb – görög kereskedőkhöz az épületet.
1978-tól a Kereskedőház földszintje lett egyébként a Szentendrei Képtár otthona, ami sajnos az épület rohamosan romló állapota miatt napjainkban már nem tudja itt fogadni a látogatóit.
Ha hamarosan nem hallják meg a város segélykiáltásait az ügyben akkor egyre csak rosszabb és rosszabb lesz az épület állapota és ki tudja, hogy mi történik majd vele. ☹
Őszintén emelem a kalapomat Szentendre előtt, mert minden tőle telhetőt megtesz a város azért, hogy a Kereskedőház története még ne érjen véget!
Példaértékű az ahogy kiállnak emellett az ügy mellett és bárcsak minden város így harcolna a műemléképületeiért!
Szívből remélem, hogy hamarosan minden jóra fordul majd…én nagyon drukkolok neked Kereskedőház!??

*Kép forrása:
Fortepan / Storymap.hu

Könyvajánló 1.

By
Evelin, a Műemlékvadász
-
0
Hely: Zsolnay Negyed (46.078244537154, 18.248013104963)
Cím: Zsolnay Vilmos utca 37., Pécs, 7626
#Könyvajánló
A tegnapi nap különleges volt,mert a Hold olyan „arcait” mutatta meg nekünk amelyeket nem mindig van lehetőségünk megcsodálni.
Ugyan nálunk a teljes holdfogyatkozás nem látszódott(csak a Föld bizonyos pontjain volt látható), de ezért cserébe itthon viszont szuperfényes volt az égbolt.
Nem tudom, hogy tudtátok-e, de a múlt évben megjelent egy 2 részes kisregény sorozatom, amiben fontos szerep jutott a teljes holdfogyatkozásnak, de az, hogy pontosan miben is játszik szerepet ez az égi jelenség az majd csak a második részből derül ki.?
Ha szeretitek az időutazós-romantikus történeteket illetve a Zsolnay családot akkor itt találhatjátok (teljesen ingyen) a kisregényeimet:
https://mek.oszk.hu/20300/20315/
https://mek.oszk.hu/21300/21341/
Fogadjátok őket sok szeretettel!?
A fülszöveg talán egy kicsit meghozza majd a kedveteket az elolvasásukhoz és igen, ha kicsit „csendesebben” is, de Pécs beelőzte az összes hazai várost, mert bizony neki volt legelőször itthon időutazós regénye.??
#ilovePécs #mindenhelymegérdemelegytörténetet #tisztelgésamúltelőtt #múltrólajelennek

A soproni Fő tér éke – Storno-ház

By
Evelin, a Műemlékvadász
-
0
Hely: Sopron (47.68141, 16.59334)
Cím: Sopron, 9400

Ez a 15. század környékén épült barokk stílusúvá átépített műemlék épület a mai nevét az 1872-ben ide költöző Storno Ferenc nevű tulajdonosáról kapta, aki egy szerencsés véletlennek köszönhetően került Sopronba.
(Néhány anekdota szerint egy téves útbaigazítás eredményeként lett a Pozsonyi úticéljából végül Sopron. :D)
A Storno család előtt a Haberleiter majd a Festetics családé volt eme pompás ház és olyan nagy nevek fordultak meg itt az évek során vendégként, mint például: Mátyás király (1482 környékén) és Liszt Ferenc (1800-as években) aki állítólag még egy hangversennyel is megörvendeztette itt a nagyérdeműt.
A „névadó” Id. Storno Ferenc egyébként fordulatokkal teljes karrierutat járt be: kéményseprőből lett küzdelmes évek után sikeres restaurátor és festő.
Keze értékmentő munkájának köszönhetően számtalan remekművet mentett meg a teljes megsemmisüléstől.
Főbb munkái a teljesség igénye nélkül: a pannonhalmi bencés apátság templomának és kriptájának restaurálása, a soproni Szent Mihály – templom restaurálása, a nagyváradi római katolikus székesegyház szentélyének és főhajójának gyönyörű freskóit ő festette, a lőcsei Szent Jakab – templom középkori falképeinek restaurálása stb..
Ferenc igazi műemlékvédő, műemlékmentő „műemlékvadász” (ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem) lett, méghozzá olyan aki meglátta a régiben a szépet hiszen nem mellesleg rajongott a műtárgyakért és az antik csodákért is. ?
Idővel a Storno család páratlan magángyűjteményt tudhatott egyébként a magáénak, amely gyűjteményt a gyönyörű díszítésű palotaszerű Storno-ház második emeletén ma is megcsodálhatja az, aki szeretné.
Ti jártatok már itt és ha igen akkor Nektek is tetszett a kiállítás? ?

Fun fact: Tudom elcsépelt szokás, de akárhol járok minden városban szoktam venni emlékként egy hűtőmágnest (befotóztam a Sopronban vett szerzeményemet, azt láthatjátok a képek között). ?
Ti is szoktatok hűtőmágneseket vagy képeslapokat vásárolni az utazásaitok során, hogy amikor rávetül a tekintetetek akkor emlékeztessenek Titeket az átélt élményekre? ?

*A fekete-fehér képek forrása: Arcanum (ADT)
*A Fő tért nem elírtam, a táblákon és a térképen is így van írva, ez a becsületes neve.?✌️

Kastély a Holt – Körös partján – A szarvasi Bolza-kastély története

By
Evelin, a Műemlékvadász
-
0
Hely: Bolza-kastély (46.864287135136, 20.539930808861)
Cím: Szarvas, Szabadság út 2, 5540, Szarvas

Mesés környezetben a Holt – Körös bal partján található egy magányosnak tűnő kastély, amely egykoron a Bolza család tulajdona volt.
Magáról a Bolza család történetéről is lehetne egy izgalmas bejegyzést írni, de műemlékvadászként igyekszem most csak a kastélyra koncentrálni.
Szarvason egyébként nem csak egy kastély köthető a Bolza család nevéhez (van egy Csáky- Bolza kastély is itt, ami szintén műemlék), de jelen bejegyzésemben nem szerettem volna mindkettőt bemutatni, mert már sokszor jómagam is belekeveredtem a kutatásom során a két kastély történetébe.
A mai bejegyzés főszereplője olvasói kérésre a Szabadság úti kastély lesz, tartsatok velem, ha kíváncsiak vagytok a történetére! ?
A kastély a legtöbb forrás szerint az 1810-es években épült, de találtam egy olyan írást, amely konkrétan azt írja, hogy 1780-ban építették.
(Csatolom majd a cikkrészletet képként, mert a Facebook sajnos továbbra sem enged PDF-formátumot feltölteni csak képeket. ☹)
Az épület küllemén és kialakításán (földszintes, sávoshomlokzatú kastélyról beszélünk) a 19. század közepéig nem változtatott semmit sem a család, ekkor viszont már komolyabb bővítésekre is sort kerítettek.
Az „L” alakúvá nyúlt empire stílusú kastély alapterülete így lett: 1000 m2 és ha jól tudom akkor 30 helyiség található benne, amelynek természetesen körülbelül csak a fele volt lakóhelyiség.
A bővítések során kialakítottak egy házikápolnát is, ami akkoriban szinte minden tehetősebb család birtokán megtalálható volt.
A kastély nyugati és keleti főbejáratai előtt oszlopcsarnok lett kialakítva, melyek még impozánsabbá varázsolták az épületet.
Az kastély homlokzatain a családi címerek láthatók (Bolza – Batthyány) a nyugati homlokzat előtt pedig helyet kapott egy híres szobornak a másolata, amely alkotás nem más, mint a Romulust és Remust tápláló anyafarkas szobra, ami a Bolza család olasz származását hivatott szimbolizálni.
A szobrot egyébként az 1910-es évek elején Bolza Pál (a „Pepi- kert” atyja) állíttatta méghozzá Olaszországból kért engedéllyel.
A kastély parkjának ékei a ritka és gyönyörű fái.
Az épület 1949- ben lett műemlékké nyilvánítva, több mindent terveztek itt létesíteni, volt itt többek között egyetemi rektori hivatal is, de sajnos hosszú távon ritkán volt kihasználva a kastély, a jelenlegi sorsáról tud esetleg valaki valamit?
Ha jól tudom akkor nem látogatható, de javítsatok ki, ha tévedek!
*Ha valakit bővebben érdekel a Bolza család illetve a kastély története akkor nekik ajánlom érdekességként Szilvássy László : Gróf Bolza Pálról, családjáról és a szarvasi Bolza-kastélyról című könyvét.

*Képek forrása:
Arcanum (ADT)
1...242526...29Page 25 of 29

Follow us on Instagram @evelinamuemlekvadasz

Evelin, a Műemlékvadász
Az oldalon olvasható írások és fényképek újrafelhasználása a szerző engedélyéhez kötött, kivéve azokét, melyeknek szerzőisége nem a honlap szerzőjéhez kötődik. Ebben az esetben a felhasználás a jogtulajdonos engedélyéhez kötött.
Contact us: evelin@muemlekvadasz.hu
Facebook Instagram Twitter Youtube

EVEN MORE NEWS

POPULAR CATEGORY

© 2019 - 2025 Evelin, a Műemlékvadász Minden jog fenntartva!