Home Blog Page 28

A budai vár

Hely: Budai Vár (47.500950517227, 19.034608072983)
Cím: Úri utca, Budapest, 1014
Egy kis hétvégi időutazás Zolnay László cikkének segítségével ami az 1970-es évekbe és még távolabb repít vissza minket…nem is akármilyen helyszínre hanem egyenesen a Budai várba.??



Kellemes napot kívánok mindenkinek, nagyon szépen köszönöm, hogy ennyien csatlakoztak /csatlakoztatok ezekhez a virtuális „sétákhoz”!☺️?
Hamarosan egy újabb bejegyzéssel folytatódik majd a virtuális műemlékvadászatunk,de addig is érdemes majd a podcast oldalt is figyelemmel kísérni, mert ha minden jól alakul akkor kedden egy újabb epizóddal kedvesek majd Önöknek/ Nektek!?

Máriagyűdi Kegytemplom – A csodahely

A mai bejegyzésem helyszínét szerintem nem nagyon kell bemutatnom, mert mindenki ismeri, de mindenképpen szerettem volna róla írni, mert egy gyönyörű és ritka gyöngyszeme a megyének.

Csodatévő helynek tartják és lehet rám bármilyen furcsán nézni a következő kijelentésemért, de szerintem is az (pedig nem vagyok katolikus)….én hiszek a helyek erejében (is).

A kegyhelyek nem véletlenül lettek a vallási élet főszínterei, ez nincs másként Máriagyűd esetében sem.

Mária jelenések kapcsolódnak a Máriagyűdi templomhoz és 1805-ben VII. Pius pápa ezáltal elismerte a kegyhellyé nyilvánítás szükségességét.

A ferencesek által Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk stílusú kegytemplom története illetve az egész helyé igen hosszú időkre nyúlik egyébként vissza, bővebben és legprecízebben itt található: http://www.mariagyud.hu/kegyhely/bazilika-es-kornyezete a teljes története.

(Azért is linkeltem, mert nyilván ez az oldal a leghitelesebb forrás, illetve itt aztán tényleg minden nagyon pontosan le van írva a helyről. Ilyen precízen én nem tudtam volna leírni az egyszer biztos.)

Lényegében az egész kegyhelytörténet 1006- ba nyúlik vissza amikor is bencés szerzetesek megtalálták a kegyelettel körbevett Mária- szobrot ami fölé kápolnát emeltek , ez a szobor a tatárjárást is kibírta végül sajnos a török időkben eltűnt, de szerencsére nem örökre.

Jelenleg ha minden igaz Eszéken látható és bár a gyűdiek vissza szerették volna kapni, de sajnos nem sikerült nekik visszaszerezniük a szobrot így került hát másik a Máriagyűdi oltárra.

Ugorva az időben a szentély és a hozzáépített Szent Mihály – kápolna nagyon gyönyörűen lett berendezve, kialakítva.

A templom ékessége az új kegyszobor 1713-ban készült el amely 1784-ben kapta meg ezüstpalástját.

A rajta látható ezüst szív Zichy Gyula püspök ajándéka az előtte lévő 2009-es ezüst rózsa pedig szintén ajándék méghozzá az egyházmegyétől.

A neobarokk főoltáron lévő szobor gyönyörű márványokból készült.

A templomhajó ékei pedig időtálló 18. századi barokk padok és oltárok.

A templom orgonája 1900-ban épült, készítője az egykori Angster – orgonagyárban tanult Biebert József volt.

A falakon modern falfestmények láthatók amelyek Szilágyi András és Szilágyi Domokos 1996-ban elkészült munkái.

A nagybúcsúk helyszínei a kinti szabadtéri oltár illetve „az árkádos hodályok”.

A fölöttük lévő Kálvária 1751-ben épült, Zsolnay kerámiából készült stációkép sorozatát pedig 1949-ben szentelték fel.

Szomszédságában katolikus temető található mely alatt egy sétány vezet fel a Fájdalmas Anya szobrához, innen pedig nem messze az 1900-ban felállított Jubileumi Kereszt található.

A mai napig is zarándokok sokassága látogatja meg minden évben a kegyhelyet „búcsúnaptól” függetlenül is, mert tényleg csodás a kisugárzása.

Jó hinni a csodákban… és ahogy a mondás is tartja:” Egyszer minden csoda valóra válik csak hinni kell bennük”….köszönöm, hogy hihetek!

Palkonyai Pincesor – Időutazás a Villányi-hegység északkeleti oldalán

Hely: Palkonya (45.8988, 18.38881)
Cím: Palkonya, 7771


Palkonya egy mesebeli kis egyutcás falucska ahol valahogy mindig olyan kellemes–furcsa érzés kerít a hatalmába…nem akarok mindig ezzel a „mintha időutazáson lennék” szöveggel jönni, de itt tényleg annyira szépen sikerült megőrizni a régi idők báját, a 18. században ide letelepedett német szőlőművesek építészeti kultúráját, hogy számomra valóban felér egy időutazással az ittlét.

A falu méltán híres a domboldalát ékesítő műemlék együtteséről az 53 présházból álló pincesoráról amit egyszer szerintem mindenkinek látnia kell…nem mellesleg nagyon finomak az itteni borok is, de ez már egy másik történet. 😉

A pincesor egyébként népi építészeti emléknek minősül és körülbelül a 19.század elején épült a legtöbb présháza.

Stílusukat tekintve nem annyira egységes ez a nagy egész, mert több korszak építészeti stílusa is megmutatkozik egy-egy présházon. Ennek az oka gondolom csupán csak az lehet, hogy szükségszerű volt néha átalakítani egy-két dolgot a pincéken.

Az épületek többsége rétegvonalakra merőleges tetővel rendelkezik, de akad itt például pillérsoros tornácú présház is amelyek a személyes kedvenceim.

A falu temploma is gyönyörű, de úgy összességében egész Palkonya az.

Nagy kedvenceim a népi építészeti emlékek (mondja ezt az a lány akinek a kedvenc épülete a csupa „giccs” Vasváry – villa a.k.a. Pécsi MTA Székház ami baromira nem ilyen épület), valószínűleg ezért is szeretem ezt a helyet illetve a múzeumok közül a Szentendrei Skanzent.

(Szívesen élnék itt Palkonyán….de Óbányára is húz a szívem, aztán csak-csak Pécs a nagy szerelmem, de ott van az én kisvárosom Szigetvár is és a drága szülőfalum is….a legjobb lenne ha mindenütt lenne egy háza az embernek, nem? 😀 #csakviccelek)

Érdekesség: 2007 – ben Európa Kulturális Faluja lett Palkonya, hazánkban elsőként szerezték meg ezt a címet.

Vírusmentes időkben programokban sincs itt hiány, népszerű program a már hagyománynak számító Pünkösdi Nyitott Pincék rendezvény, a Palkonyai Dűlőfutás illetve Ördögkatlan Fesztivál szempontjából is részben érintett a falu Nagyharsány, Kisharsány, Villánykövesd és Beremend mellett.

Ti jártatok már Palkonyán??
#tbt #siessnyár #várunknagyon #műemlékvadász #Evelinaműemlékvadász

Mátyás-templom (Budapest)

Hely: Mátyás-templom (47.50191, 19.0339)
Cím: Szentháromság tér 2, Budapest, 1014
 
Ma egy 1947-es cikket hoztam Nektek amelynek a meseszép Mátyás-templom a főszereplője.
Nagyon szeretem a régi cikkeket, sajnálom, hogy akkoriban nem volt még ilyen platform, hogy minél több emberhez eljuthassanak ezek a cikkek egy megosztás gomb megnyomásával.
Mondjuk, nem biztos, hogy olyan nagy baj, hogy nem volt akkoriban még Internet, mert nem csak pozitívummal jár a használata az egyszer biztos.?
Na, de ez már egy másik történet….
A cikkeket PDF formátumban tudtam csak letölteni amit sajnos nem szeret a Facebook, ezért át kellett variálnom kicsit a dolgokat, de remélem azért olvashatóak lettek az oldalak.☺️
A cikk szerzője: Feszty Masa
A folyóirat ahol pedig megjelent: Új idők
Megjelenés dátuma: 1947.
53. évfolyam 1. – 26. szám
Oldal: 496 – 498. oldal.

#Mátyástemplom #régicikkek #adt #evelinaműemlékvadász #műemlékvadász

A hely, ahol minden elkezdődött ☺️

Hely: Pécs (46.0711, 18.2331)
Cím: Pécs, 7600 – 7636
Ebben a pillanatban amikor ázva-fázva a példakép szülőházának helyénél fotózkodtam ekkor döbbentem rá, hogy útjára kellene indítanom ezt az oldalt (a társoldalaival együtt).
Ekkor hasított belém a gondolat, hogy minden műemléket meg kellene örökíteni,írni róluk addig amíg el nem tűnnek mint az a ház ami egykoron itt állt és ma már csak egy emléktábla mesél róla nekünk egy „új” házon.
Itt döntöttem el azt is, hogy írni fogok egy olyan kisregényt (végül kettő lett belőle) amiben a magam sajátos módján/ hangján emlékezem meg a Zsolnay családról. Tudom, hogy mostanában sok kötet született a családról ami felkapott is lett (és tényleg szuperek), de nem ez motivált, hogy most a nevükre biztos rá fog kattintani mindenki hiszen még a neveket is direkt megváltoztattam a történetben… egyszerűen most jutottam el odáig, hogy merjek írni.
Számomra példaértékű az egész család munkássága és már nagyon régóta önszorgalomból kutatom is a történetüket. ☺️ Leginkább Júliának a személyisége volt számomra inspiráló illetve Miklós határozottsága. Nagyon fájlaltam mindig is, hogy nagyon kevés szó esett róluk ezért is ők lettek az én főszereplőim. Az írások olyanok lettek amilyenek, de szeretettel írtam őket és nekem csak ez számít. Aki profi munkát akar olvasni annak jó szívvel ajánlom P. Horváth Tamás munkáit, nagyon szeretem én is őket, de semmiképpen nem szerettem volna lemásolni azokat. Az időutazás az „én terepem” , ha màr annyira szeretem a történelmet.?
Kicsit hosszú, kicsit kusza lett ez a bejegyzés, de remélem elnézitek nekem, hogy elvittek az érzések.
Nekem úgy látszik példaképek is a régi időkből kellenek.?
#muemlekekbaranya #műemlékvadász #Zsolnay #Zsolnayrajongó #ahajnalfényútján #ZsolnayJúlia #ZsolnayVilmos #eozinatyja #ZsolnayMiklós #Zsolnaycsalád #ikonikusszemélyek #Pécs #Baranya #Hungary #műemlékek #műemléképület #eltűntkincseknyomában #építettkincseink #helytörténet #iránypécs #ilovepécs #hellohungary #evelinamuemlekvadasz

A hely ahol minden elkezdődött.☺️

Hely: Pécs (46.0711, 18.2331)

Cím: Pécs, 7600 – 7636

Ebben a pillanatban amikor ázva-fázva a példakép szülőházának helyénél fotózkodtam ekkor döbbentem rá, hogy útjára kellene indítanom ezt az oldalt (a társoldalaival együtt).
Ekkor hasított belém a gondolat, hogy minden műemléket meg kellene örökíteni,írni róluk addig amíg el nem tűnnek mint az a ház ami egykoron itt állt és ma már csak egy emléktábla mesél róla nekünk egy „új” házon.
Itt döntöttem el azt is, hogy írni fogok egy olyan kisregényt (végül kettő lett belőle) amiben a magam sajátos módján/ hangján emlékezem meg a Zsolnay családról. Tudom, hogy mostanában sok kötet született a családról ami felkapott is lett (és tényleg szuperek), de nem ez motivált, hogy most a nevükre biztos rá fog kattintani mindenki hiszen még a neveket is direkt megváltoztattam a történetben… egyszerűen most jutottam el odáig, hogy merjek írni.
Számomra példaértékű az egész család munkássága és már nagyon régóta önszorgalomból kutatom is a történetüket. ☺️ Leginkább Júliának a személyisége volt számomra inspiráló illetve Miklós határozottsága. Nagyon fájlaltam mindig is, hogy nagyon kevés szó esett róluk ezért is ők lettek az én főszereplőim. Az írások olyanok lettek amilyenek, de szeretettel írtam őket és nekem csak ez számít. Aki profi munkát akar olvasni annak jó szívvel ajánlom P. Horváth Tamás munkáit, nagyon szeretem én is őket, de semmiképpen nem szerettem volna lemásolni azokat. Az időutazás az „én terepem” , ha már annyira szeretem a történelmet.?
Kicsit hosszú, kicsit kusza lett ez a bejegyzés, de remélem elnézitek nekem, hogy elvittek az érzések.
Nekem úgy látszik példaképek is a régi időkből kellenek.?

muemlekekbaranya #műemlékvadász #Zsolnay #Zsolnayrajongó #ahajnalfényútján #ZsolnayJúlia #ZsolnayVilmos #eozinatyja #ZsolnayMiklós #Zsolnaycsalád #ikonikusszemélyek #Pécs #Baranya #Hungary #műemlékek #műemléképület #eltűntkincseknyomában #építettkincseink #helytörténet #iránypécs #ilovepécs #hellohungary #evelinamuemlekvadasz

Memi pasa fürdője, Pécs


Hely: Memi pasa fürdője (46.075240390059, 18.222980400075)

Cím: Ferencesek utcája 35-37., Pécs, 7621

„Memi pasa fürdője kellemes szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek.”

(Evliya Çelebi)

A mostani állapotokra nem tudom mit mondana szegény Evlija ha láthatná…? Talán azt, stílusosan hogy elcsorog a múlt a semmibe? Passz, én nem tudok olyan szép „hasonlat csokrokkal” telítetten fogalmazni, mint ő… Ezért hát ajánlom sok szeretettel az írásait, mert amellett, hogy érdekesek nagyon szuperül bemutatják az akkori állapotokat(minden szempontból) persze egy kis írói túlzásokkal élve, de ettől lesz annyira olvasmányos az egész.☺️

Evlija nagyon sokat utazott egyébként és ezáltal sok emberrel találkozott és ezeket az élményeit írja le a Szejáhatnáme =Utazások könyvében. A művét Kairóban tíz kötetben adta ki mégpedig az 1680-as években.

A minket érintő részek az 1660 és 1666 közötti magyarországi utazásainak a leírásai ha érdekelnek titeket akkor katt ide a linkre: https://mek.oszk.hu/15500/15597/

Ha pedig Memi pasa fürdőjérő esetleg meghallgatnátok egy podcast adást is akkor hamarosan érkezem egy ilyen epizóddal a Hátizsák Podcast oldalán.? Uhh, ez de „infulenszeresen” hangzott pedig távol áll tőlem az ilyesmi az biztos…még a hideg is kirázott.?


Ha pedig Memi pasa fürdőjéről esetleg meghallgatnátok egy podcast adást is akkor hamarosan érkezem egy ilyen epizóddal a Hátizsák Podcast oldalán.?
Uhh, ez de „infulenszeresen” hangzott pedig távol áll tőlem az ilyesmi az biztos…még a hideg is kirázott.?

adt #evelinaműemlékvadász #műemlékekbaranya #műemlékek #műemlékvédelem #műemlékvadász #memipasafürdője #Pécs #töröképítészet #EvlijaCselebi #régicikkek #érdekességek

Templom a hála erejéből – Pécs, Havas Boldogasszony-templom

Hely: Havas Boldogasszony-templom (Pécs) (46.083434278153, 18.238232581801)Cím: PécsHavas Boldogasszony-templom – Templom a hála erejéből

Havihegy tetején „Kokas- dombon” áll egy meseszép templom mely mellett immáron 136. éve minden tavasszal virágba borul egy gyönyörű mandulafa, Európa legszebb fája.

De ez a történet most nem erről a különleges szépségű fáról fog szólni hanem a templomról, melynek minden egyes építőelemét kézzel hordták fel a hívek a hegyoldalon hálájuk jeléül….hálát adtak azért, hogy az Égiek kegyesek voltak hozzájuk és túlélték a pestist és azt a fájdalmat és gyászt amit maga után hagyott az 1690. és ’91. között pusztító fekete halál.

1697-ben el is készült a hála temploma barokk fatornyos kivitelezésben és Havas Boldogasszony tiszteletére lett felszentelve.



Az 1700-as években sajnos kétszer is tűz sújtotta a templomot, de szerencsére még a mardosó lángnyelvek sem tudtak kifogni a hála erejével emelt falakon.

A hagyományok útján haladva és XVI. Gergely pápa búcsúkiváltság adománya által 1844-től minden augusztus elején (egészen pontosan 5.-én) havihegyi búcsú és zarándoklat helyszíne lett a templom.

Közelében Piéta – kereszt és feszület található, melyek már messziről is jól láthatóak.

Belsejét a római Santa Maria Maggiore Bazilika oltárképének másolata díszíti és természeten a pestis ellen megóvó Szent Rókus szobra is helyet kapott benne több másik szent szobrával együtt.

A barokk stílusú templom utoljára 2016. és 2017. között esett át egy nagyobb felújításon szóval viszonylag friss „felfrissítésről” beszélhetünk az esetében.

Környezete egyszerűen gyönyörű, leírni is nehéz, hogy mennyire az…látni kell, ez nem vitás.

Most 2020-ban amikor egy újabb veszedelmes járvány sújtotta a világot (szándékosan nem írom le a nevét, mert egyszerűen a hideg is kiráz ha még egyszer meghallom annyiszor kellett sajnos hallgatnunk) mi is hálával tartozhatunk az Égieknek, a Sorsnak vagy abban amiben hiszünk, hogy túl jutottunk ezen is…régen a hála ereje templomokat húzott fel hiszen hittek az emberek a jóban….ma meg mindent annyira természetesnek veszünk, azt is, hogy ez a vírus lecsengés csak úgy megtörtént….nem lassítunk, nem állunk meg egy percre elgondolkodni a történteken…elfelejtjük értékelni a szerencsénket, azt, hogy ezen is túljutunk…

Nem azt mondom hogy építsünk mi is templomot, de egy csendben elsóhajtott hálaadás sosem árthat, egy kis pozitivitással és életörömmel karöltve…illetve az sem árthat ha kicsit több türelemmel fordulunk a bezártságon túl embertársaink felé.

#nebosszankodjhanemörüljhogyvége #hálaSzóismétlésON #hálaszámlálólevelvégtelen

Gyakran ismételt kérdések #kérdezhetek?

1. Ki vagyok én?

A teljes bemutatkozásomat a weboldalam „Rólam” című menüpontjában olvashatod.

2. Mióta foglalkozom „műemlékvadászattal”? 

2019-ben kezdtem el ezt a hobbimat kicsit komolyabban venni, először csak Baranya megye épített kincseiről kezdtem el írni a nagy nyilvánosság előtt majd, később (2021 telén) úgy döntöttem, hogy emelem a tétet és „kiengedem” magamat a megyén túlra is és így nőtte ki magát országosra ez a kis virtuális kalandtúra. 

3. Miért kezdtem el műemlékekkel foglalkozni, műemlékekről írni? 

Az okokról már beszéltem ebben a régebbi podcast adásomban is: https://anchor.fm/hatizsak-podcast/episodes/ptri-helyett-egy-Me-story-e15sf9t/a-a6bc91o . Röviden: azért, mert kevés szó esik erről a témáról a közösségi platformokon és felakarom hívni mások figyelmét hazánk épített kincseire, sok esetben sajnos addig amíg még nem késő, mert nagyon sok műemlékünk van „az utolsó pillanatban” és szeretném, ha erre a problémára nagyobb figyelem vetülne. 

4. Mit takar a Műemlékvadász kifejezés? 

Már az elején leszögezném, hogy a „vadász” főnév negatív töltete erre a kifejezésre nem vonatkozik: egyetlen állat sem sérül meg a műemlékvadászatnak köszönhetően :). 

Számomra ez a szó foglalja össze a legjobban a tevékenységemet: műemlékek után kutatok, „vadászom” őket, illetve a történetüket, de csak maximum fényképet lövök vagy gyűjtök róluk. Azt is csak azért, hogy megörökíthessem őket az utókor számára. 

5. Felhasználhatom/ellophatom/lemásolhatom-e az írásaidat? 

Az írások a saját termékeim, a magyar szerzői jog védelme alatt állnak. Profit céljából újrapublikálni, átdolgozni csakis KIZÁRÓLAG szerzői engedéllyel lehetséges. 

A nonprofit újraközlés esetén is 

1. szeretném tudni, hogy milyen fórumon jelenik meg az írásom, 

2. a weboldalam és Facebook-oldalam linkjének megjelölése és szerzőként való megjelölés a minimum, amit elvárok. 

A forrásmegjelölés nélküli felhasználás olyan, mintha elloptad volna más munkáját. (Ez plágium.) Az írásaim tisztességtelen felhasználása ellen fel fogok lépni és ha szükséges, meg fogom tenni a jogi lépéseket is. 

Facebook-os megosztás esetén is kérem tiszteletben tartani, hogy az itt található írások a saját kutatómunkám eredményei, ezért tisztelettel meg szeretnék kérni mindenkit arra, hogy ha a megosztja őket (amit nagyon köszönök!) akkor a például a Facebook-oldalam által nyújtott megosztási funkcióval tegye azt, hogy látszódjon a forrás. Az ingyenesség és a befektetett munka miatt fontosnak tartom tisztázni, hogy ha valaki megosztja az írásomat akkor a legalapvetőbb kedvesség és másfelől a kutatással eltöltött időm elismerése is, hogy megjelöl engem szerzőként, hiszen ezek az én munkáim (jogi szempontból is kötelező). 

Örömmel látom, hogy saját példámmal 3-4 oldal és influenszer számára biztosítok „inspirációt” hétről-hétre, de ettől függetlenül jól esne, ha a forrásmegjelölés jótékony műveletét ezek az emberek is gyakorolnák. 🙂 

6. Fizetőssé teszed majd a tartalmaidat? 

Ez az oldal nem egy előfizetős online magazin és soha nem is lesz az. Saját küldetésem, hogy a kultúrát terjeszthessem az arra fogékony emberek között, emiatt a legtöbb tartalmam ingyen elérhető (kivéve azok, amelyek esetében ez már a megjelenéskor tisztázva volt). 

7. Mit szólnál hozzá, ha X Kft. megkeresne egy üzleti ajánlattal? 

Kapcsolódva az előző kérdéshez: természetesen a marketingköltségeknek, a honlap és a podcast oldal fenntartásának is vannak költségei, amelyeket nem kívántam és nem kívánok a jövőben sem az olvasókra áthárítani. 

Ennek ellenére a jövőre nézve fontosnak tartom bejelenteni, hogy a kollaborációktól, megkeresésektől, újságokkal való közreműködésektől nem zárkózom el. 

Fontosnak tartom letisztázni azt, hogy nem kell senkinek sem attól tartania, hogy reklámoldalt akarok csinálni az oldalamból, viszont a jövőbeli üzleti partnereknek üzenem, hogy természetesen a brandem tematikájába tartozó megkereséseket szívesen veszem és egyénileg minden egyes megkeresést alaposan átgondolok. 

8. Mi is az a Hátizsák Podcast és hogyan kapcsolódik az oldalhoz? 

Ez mondhatni a Facebook-oldalam „kistestvéreként” funkcionáló podcast-csatornám neve, ahol szintén szoktam az általam csak sokszor „épsztoriknak” nevezett épülettörténeti témákról is beszélni (apropó az epsztorik.hu is az enyém, ezt is szeretném felhasználni a jövőben), de itt aztán tényleg elég sok kulturális jellegű témát szoktam érinteni hiszen már az oldal mottója is úgy szól, hogy: „Minden, ami belefér”. (Természetesen kulturális vonalon… 😉 

9. Lehet valahol támogatni az oldalt? 

Igen, természetesen, ha szeretnétek, akkor itt: 

https://www.buymeacoffee.com/muemlekvadasz

lehetőség van a támogatásra. 

Nagyon köszönöm, ha az időd mellett egy csekélyke pénzmaggal is támogatod a munkámat! Hálásan köszönöm, hogy velem tartotok a jövőben is! 

Üdv:
Evelin, a Műemlékvadász

De ki is az a műemlékvadász? #bemutatkozom

De ki is az a műemlékvadász? #bemutatkozom

Több generációs családban egy műemlék jellegű épületben nevelkedtem fel melynek a családi padlásán igen sok – néprajzi szempontból – értékes kincs lapult.
Ne szó szerint értsétek a kincseket, de számomra minden régi emlék kincsnek számít. A falucskánkhoz közel lévő városok és falvak sok műemlékkel büszkélkedhetnek így a „hobbim” szempontjából igen érdekes vidékre dobott le a gólya az már egyszer biztos.
A hagyományőrzés mindig is fontos volt a számunkra, kislányként jó pár évig a magyarlukafai kézműves táborba is jártam, de hamar rá kellett jönnöm, hogy az „elméleti rész” az én terepem, mert sajnos nincs kézügyességem az ilyesfajta dolgokhoz.
Egészen aprócska leány korom óta imádom a történelmet is és ezt leginkább az én drága nagypapámnak (Nyugodjék békében!) köszönhetem, mert nagy sokat tanultam tőle a történetei által. A papám a II., a dédipapám pedig az I. és II. Világháborúban is harcolt.
(Rengeteg kép és emlék maradt fent nekünk ezekből az időkből, amiket otthon őrzünk.)
Büszke vagyok rájuk, hogy mindketten vitézi rangot kaptak és végig bátran harcoltak a hazáért.
Ha háború, akkor nekem egyébként mindig is a „repülős” része volt az érdekes, ami azért is furcsa, mert rettegek a magasban és sohasem ültem még repülőn.
Az év, amelyben születtem sajnos repülőgép szerencsétlenségekkel sújtott volt: hiszek a lélekvándorlásban…lehet nem véletlen ez az érdeklődés és félelem.
A történelem, néprajz és a különleges épületek mellett az írás az, ami mindig is érdekelt, aprócska sikereim is voltak ezzel kapcsolatban, de ez már egy másik történet.
Tanulmányaim útja finoman szólva is kacifántos:
A történelem szakról lecsúszva egészen más irányba indultam el az életbe, mint amit elterveztem.
Több végzettségem is van, az egyik szakdolgozatomat például a turizmus alapú területfejlesztés lehetőségeiről írtam egy város példáján.
Hobbiból helytörténeti kutatásokat is szoktam végezni, kedvenc időszakom az 1800-as évekbeli Pécs.
Több ikonikus helyi család történetét is kutattam már, abszolút kedvencem – hú, de meglepő lesz bizonyára – a Zsolnay család.
Az utóbbi időben belekezdtem egy családfakutatási projektbe is ami cseppet sem olyan egyszerű dolog mint amilyennek azt én gondoltam…nem hiába szakma ez is, laikusként én vért izzadok vele, de most már egész jól haladok a dologgal.
Mi a nem titkolt célom ezzel az oldallal?
Nos, az, hogy felhívjam többek figyelmét arra, hogy milyen kincsek között élünk, hogy óvjuk és szeressük a lakóhelyünket, ápoljuk régi emlékeinket, mert ezek által is nyomot hagyunk magunk után a következő generációk számára.
Több kallódó műemlék is van sajnos szerte-szét az országban, jó lenne ezeket is megmenteni, de ehhez én kevés vagyok, de talán, ha valaki olvassa a soraimat és tud segíteni – vagy kompetens – az ügyben akkor már megérte létrehoznom ezt az oldalt… tehát abszolút van bennem ilyen „megmentő” szándék is.
Az is örömmel tölt el, ha olyan építészettörténeti érdekességekkel ismertethetek meg másokat, amelyekről esetleg nem tudtak pedig mondjuk, mindennap elmentek az adott épület mellett…minden épületnek van egy múltja, ami sokszor érdekesebb, mint gondolnánk 😉
Boldoggá tesz az is, ha sok ikonikus helyi alakunk nevét is megemlíthetem egy -egy épület kapcsán, mert így nekik is emléket állíthatok, és még sorolhatnám, hogy miért s is szeretem annyira ezt a „projektemet”.
Semmilyen önös vagy egyéb érdek nem hajt ezzel kapcsolatban (nem ilyen témában lesz az ember „influencer” így magyarosan leírva), én csak szeretek írni, kutatni, fotózni, „műemlékeket vadászni”, amiknek az eredményét örömmel megosztom másokkal is…szóval köszönöm, hogy velem tartotok ebben a kalandban!

Üdv:
Evelin, a Műemlékvadász