Home Blog Page 3

Tervezőasztalon született „híd” Magyarország és Kína között: Hugyecz László / Ladislav Eduard Hudec munkássága és a Park Hotel története🏛️🌉 #falakbólépítettöröklét + 中文文本

Idén ősszel 106 éve annak, hogy Hugyecz László magyar – szlovák származású építész vagy ahogy külföldön híres lett L.E. Hudec hosszú és viharos út után megérkezett Sanghajba.

(Előtte évekig megjárta a „hadak útját” a szibériai hadifogságot, súlyos sérüléseket szerzett és még sorolhatnám, hogy milyen rögös út vezetett neki a sikerig, amiért keményen megküzdött…és ez a küzdelem folytatódott egészen élete végéig, de ez már egy másik történet…)

Sanghajban gyorsan hírnevet szerzett magának tehetsége és kitartása által.

Hugyecz több mint 60 épületet tervezett Sanghajban, köztük lakóházakat, középületeket és a híres Park Hotelt, ami Ázsia egyik első „felhőkarcolójának” számított. 🌏

Hudec építészeti stílusa meghatározó munkássága a mai napig inspiráló Kínában és itthon is.

Falakból épített öröksége, munkássága és emléke egyfajta kulturális híd a két ország között.

Lessük hát meg közelebbről az egyik legikonikusabb épületének a Park Hotelnek/ 國際飯店 a történetét #ÉP-sztoriját! 😉

A Park Szállodát Hudec László 1931-ben tervezte és 1934 decemberére készült el a hotel.

 A több mint 20 emeletes épület sokáig, egészen 1984-ig a Távol-Kelet legmagasabb épülete volt, lenyűgöző tömegével és formájával  úgy emelkedett ki Sanghai látképéből, mint az Eiffel-torony Párizsban.

Hugyecz a kor legmodernebb technológiáit használta az építkezéskor, többek között düsseldorfi króm-acél ötvözetet.

Hugyecz bravúros módon ötvözte a modern- art deco stílust a praktikus funkciókkal, amely „kombináció” által l a Park Hotel a korszak egyik építészeti csodájává vált. 🌆

Állítólag I. M. Pei, a később híressé vált kínai építészt is annyira megihlette kisgyerekként az épülő szálloda látványa, hogy akkor döntötte el, hogy Ő bizony építész lesz!

Összegezve tehát Hugyecz László magyar építész munkássága igen nagy hatással volt Sanghaj látképére, építészetére.

Az 1934-ben épült hotel egyébként a mai napig a város szívében áll.

Igazi jelkép, ikonikus épület…tényleg annyi mindent jelképez: kulturális kapcsolatokat, a kitartás erejét, az újrakezdést (Hugyecz esetében), az újítást (építészetileg), a modern Kínát és még sorolhatnám.

A világlátott és több országban is megfordult Hugyecz / Hudec emlékét Kína és Magyarország is őrzi és ápolja.

Élettörténete és munkássága olyan gazdag, hogy hosszasan lehetne róla írni…hogy hogyan is jutott el sántítva a frontról a Park Hotel tervezéséig és mely országokba vitte tovább az útja.

Emlékét őrzi a „Hudec Kulturális Alapítvány” is, amely alapítványról és például a kiállításairól az alapítvány honlapján tudtok informálódni.

Sok ritka fotót is találhattok az alapítvány oldalán Hudec élettörténetével kapcsolatban. 😉

*Mivel a novemberi hónap „speciálisan” leginkább Ázsia-központú lesz az oldalon, ezért a következő posztban ismét egy szintén ismert Kínában alkotó magyar építészről és munkásságáról fogok írni.

Nem titok, hogy GONDA KÁROLY (kínaiul: 卡罗里·鸿达) lesz a poszt főszereplője.

Ha kíváncsiak vagytok a poszt tartalmára akkor tartsatok velem legközelebb is! 😉

*Hotelről készült kép forrása:

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Park_Hotel_Shanghai,_Dec_2017_(1).jpg

+ 中文文本:

在设计桌上诞生的“桥梁”:匈牙利与中国之间的纽带——Hugyecz László / Ladislav Eduard Hudec 的建筑生涯与国际饭店的故事 🏛️🌉

1️⃣ 历史背景
今年秋天,正好是匈牙利-斯洛伐克裔建筑师 Hugyecz László / Ladislav Eduard Hudec —— 在国外被称为 Hudec —— 抵达上海 106 周年。

在他到达上海之前,他经历了漫长而坎坷的旅程,包括西伯利亚的战俘生涯、严重的伤病和种种艰难困苦。

尽管如此,他凭借坚韧不拔的精神和非凡的才华,最终在上海崭露头角,成为一代著名建筑师。

2️⃣ 代表作品
Hudec 在上海设计了 60 多座建筑,涵盖了住宅、公共建筑,其中最著名的便是国际饭店 (Park Hotel),这座大楼曾被誉为亚洲最早的“摩天大楼”之一。🌏

3️⃣ 建筑风格的影响
Hudec 的建筑风格具有标志性和前瞻性,他的作品至今仍在中国和匈牙利的建筑领域产生深远的影响。

他留下的建筑遗产和文化记忆,不仅是两国文化的桥梁,也象征着坚持不懈和不断创新的精神。

4️⃣ 经典作品:国际饭店 (Park Hotel) 的故事 🏛️

国际饭店 (Park Hotel, 國際飯店) 是Hudec 的代表作之一,1931 年设计,1934 年 12 月竣工。

这座超过 20 层的建筑,在1984 年之前一直是远东地区的最高建筑。

其恢宏的体量和独特的外观设计,使其在上海的天际线中犹如“东方的埃菲尔铁塔”,极具标志性。

Hudec 在建造过程中,采用了当时最先进的建筑技术,包括杜塞尔多夫生产的铬钢合金,大大提高了建筑的抗震性能和耐久性。

5️⃣ 风格与设计
Hudec 的设计风格被认为是现代主义和装饰艺术 (Art Deco) 的完美结合。

他在设计中注重美感与实用功能的统一,使国际饭店成为了那个时代的建筑奇迹之一。🌆

据说,著名华裔建筑师贝聿铭 (I. M. Pei) 在儿时见到国际饭店的建造过程时,深受启发,立志要成为一名建筑师。

6️⃣ Hudec 对上海的影响
从1934 年建成至今,国际饭店依然矗立在上海的心脏地带,并成为了这座城市的标志性建筑和象征性符号。

它不仅象征着文化交流、坚持不懈的奋斗精神和现代化的创新精神,还在建筑史上占据着重要地位。

Hudec 的成就对上海的城市景观和建筑风格产生了深远的影响,他也因此被视为塑造上海建筑风格的关键人物。

7️⃣ 文化传承
Hudec 是一个世界旅行者,他在多个国家留下了自己的建筑足迹。

他的建筑遗产和文化影响力不仅在中国,在匈牙利也得到了高度的认可。

8️⃣ Hudec 的文化传承与记忆
为了纪念他的成就,成立了“Hudec文化基金会 (Hudec Cultural Foundation)”,该基金会致力于保护和传播 Hudec 的遗产

在基金会的官方网站上,人们可以找到许多珍贵的历史照片和关于 Hudec 生平的故事。

这些照片和故事不仅展示了他的建筑才华,也让人感受到他的奋斗精神和创新意识。

9️⃣ 未来的系列文章
11 月是一个“特别的亚洲主题月”,在这段时间里,我们聚焦亚洲的建筑奇迹,尤其是那些在韩国和中国有重要成就的匈牙利建筑师。

在接下来的帖子中,我们将介绍另一位在中国具有重大影响的建筑师——卡罗里·鸿达 (Gonda Károly)。

想知道更多关于 Gonda Károly 的故事吗? 😉
那就请大家继续关注我们,更多有趣的建筑故事即将呈现!

#HudecLászló #Sanghaj #MagyarÉpítész #KínaÉpítészete #Hugyecz #építészet #artdeco #Kína #Magyarország #műemlékvadász #épsztorik #kulturáliskapcsolatok #építészethatároknélkül #China #Hungary #speciálisnovember #ázsiaihónap

Li Qingzhao 李清照; és Szendrey Júlia: Két költőnő, egy közös fájdalom 🌸🖋️

+ Li Qingzhao Jinan-i Emlékcsarnokának története

Li Qingzhao és Szendrey Júlia élete és költészete bár különböző korszakokban született és egymástól igen távol mégis egy közös sors fonja össze őket: a szeretett férj elvesztésének fájdalma, a gyász lüktető kínja, a forrongások keserűsége és az elveszettség érzése.

Mindketten a költészetükben adtak hangot veszteségeiknek, így egy örök érvényű és mély kapcsolódás található kettejük között.

A kínai költőnő lírája egy hosszan tartó, időtlen fájdalomnak állít emléket – mindezt olyan lírai szépséggel, amely által neve örökre fennmaradt Kínában.

 Szendrey Júlia is hasonlóan mély veszteséget élt meg, mint a kínai költőnő.

Petőfi eltűnése és halála után verseiben a szerelem és a soha el nem múló hiány egyszerre jelennek meg.

Minden sorában érezhető a hiány és a vágyakozás és az elengedés lehetetlensége.

Kettejük költészete ékes bizonyítéka annak, hogy a szeretet és a veszteség „nyelve” egyetemes – minden sorban, minden versben ott dobog egy emlék amely örökké velük maradt. ✨

Szendrey Júliáról és a szülőházáról már korábban írtam a honlapomon így róla most bővebben nem ejtenék szót viszont Li Qingzhao-ról azért szeretnék még írni.

Ismerjük meg együtt egy kicsit közelebbről a költőnő életét és munkásságát, valamint az emlékpavilonját is! 😉

Li Qingzhao költészete, munkássága már 1101 körül híressé vált és ugyanebben az évben ment férjehz élete szerelméhez is Zhao Mingchenghez (  赵明诚; ).

Férjével közös szenvedélyük volt a költészet, a műgyűjtés és a kalligráfia.

Házasságuk hírét az irodalmi körökben is örömmel fogadták.

Bár szerény körülmények között éltek mégis számos műtárgyat és kalligráfiai művet gyűjtöttek össze.

Házasságuk boldog volt és költemények formájában is megörökítették a szerelmüket.

Zhao Mingcheng 1103-ban kezdte hivatalnoki pályáját, de hamarosan az apja és Cai Jing politikus közötti hatalmi harcba közepébe cseppent.

1107-ben riválisai letartóztatták, de bizonyíték hiányában felmentették

Petőfihez (Szendrey férje) hasonlóan tehát Zhao Mingcheng is „forrongások” közepette találta magát, amely forrongások pár évvel később a tetőpontjukig értek.

A „Jin-Song háborúk” végül tragikus fordulatot hoztak Li Qingzhao és Zhao Mingcheng  idilli életébe. Kaifeng városának eleste és a háborús pusztítás következtében kénytelenek voltak  Nanjingba menekülni hátrahagyva gyűjteményük és jegyzeteik egy részét amelyek sajnos a harcok viharában hamuvá váltak.

Amit tudtak magukkal vittek és 1 évig Nanjingba maradtak.

Zhao Mingcheng végül sajnos 1129-ben Hangzhou-ban(útban az új állása felé) feltehetőleg tífusz következtében elhunyt, de halála előtt még megírta az utolsó versét.

Li Qingzhao ezt követően soha nem heverte ki ezt a súlyosveszteségét és költészete is a gyászát és a gyötrelmeit tükrözi.

Zhao halála után Li Qingzhao fejezte be férje kötetének a Jin Shi Lu kéziratainak átnézését és szerkesztését.

Az 1132-ben megjelent műhöz egy nosztalgikus esszét is írt, amelyben kettejük közös munkájáról és életük küzdelmeiről emlékezett meg.

(*Zhao fő műve a Jin Shi Lu közel 2000 antik felirat elemzését tartalmazza.

 A Song-kor tudósai, köztük Zhu Xi különösen nagyra értékelték a könyv jól szerkesztett felépítését és pontos elemzéseit.)

Li később Hangzhou-ban telepedett le ahol verseiben gyakran nosztalgiával emlékezett férjére és a szülővárosára.

Állítólag egy rövid ideig újra férjhez ment, de akárcsak Szendrey így sajnos Ő sem találta meg más mellett  azt a boldogságot amelyet az első szerelme mellett érzett.

(Li elvált, Szendrey tűrt…csak Ő tudja miért. ☹)

Halála után verseinek nagy része elveszett, mindössze körülbelül száz „ci” költeménye maradt fenn.

Leghíresebb „ci” versét, az „Álomdal”-t (如梦令) Jinanban írta.

Kínában emlékét méltón módon őrzik.

 A legismertebb emlékcsarnoka a Baotu Spring Parkban található Jinan városában, amely emlékcsarnok 1956-ban épült és 1980-ban újították fel.

Itt látható többek között a költőnő portréja, valamint híres művei is.

Az emlékcsarnok közel van a költőnő egykori lakóhelyéhez.

Szerintetek is van bőven párhuzam / hasonlóság a két költőnő sorsa között?

Azt tudtátok egyébként, hogy Petőfi neve egyáltalán nem ismeretlen Kínában?

Több szobra is van Kínában, ezzel a témával kapcsolatban már írtam az Instagram oldalamon is…ha van kedvetek akkor lessétek meg! 😉

*Kép forrása:

https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Li_Qingzhao_Memorial.JPG

Szerző: „Gisling”

A kép 2008-as.

#LiQingzhao #SzendreyJúlia #PetőfiSándor # ZhaoMingcheng  #GyászÉsKöltészet #ÖrökSzerelem #nőisorsok #nőkazirodalomban #IrodalmiIkonok #kultúrmisszió #irodalomhatároknélkül #Kína #Magyarország #speciálisnovember

Nyelvi forradalmárok lakóhelyeinek nyomában – Sejong király és Kazinczy Ferenc öröksége KR, HU

Hogy mi a közös egy magyar nemesben és egy koreai uralkodóban?

Az, hogy mindketten kiemelkedőt alkottak és sokat tettek a saját anyanyelvükért.

 Kazinczy a nyelvújítás vezéralakjaként gazdagította, bővítette, fejlesztette anyanyelvének a magyar nyelvnek a szókincs készletét, Sejong / Nagy Szedzsong koreai király pedig megalkotta a koreai ábécét.

Bár nem egy korszakban és nem ugyanazon a helyen éltek és a társadalmi státuszuk is eltért egymástól, de a saját anyanyelvük szeretete és féltő ápolása, szenvedélyes fejlesztése mégis összeköti őket.

Lessük meg együtt a főbb „bázisaik” egyikét, azokat az épületeket, amelyek az alkotás „terét” adták nekik.

Utunkat kezdjük Dél – Koreában és látogassuk meg együtt a Kjongbokkung palotát, azt a helyet, ahol Sejong király 1420-ban létrehozta a „Kiválóságok Csarnokát”.

A „Kiválóságok Csarnokát” az általa kiválasztott tudósok csapata alkotta és az ő támogatásukkal jött létre például a Hunmindzsongum vagyis „A nép helyes kiejtésre tanítása” című fontos dokumentum.

A Kjongbokkung /  경복궁 / Gyeongbokgung  palota:

~ 1392 és 1395 között épült.

~ Szöul 5 palotájának az egyike.

A palotáról már korábban írtam egy részletes bemutatót, amit itt tudtok elolvasni:

*ÉRDEKESSÉG: Sejong király emlékét őrzi egy különleges hivatali kerület is

Szöulban pedig egy utca és egy központ is az egykori nagy uralkodó nevét viseli.

(Szöultól kb. 120 km-re), amit 2012-ben alapítottak komoly tervekkel.

Arcképe a 10 000 won-os bankjegyen szerepel.

Kazinczy Ferenc és Széphalom

A nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori „bázisa” Széphalom (egykoron Bányácska) és az itt található kúriája volt.

A kúria ugyan már sajnos nem áll, de Jakobey Károly festő vászonra varázsolva örökre megőrizte az emlékét / alakját.

(A festmény a lentebb található wiki-s linken található, ott tudjátok megnézni.)

A Magyar Tudományos Akadémia 1859-ben Kazinczy születésének 100. évfordulóján megvásárolta a kúria kertjét, de a lakóház megmentésére sajnos nem volt lehetőségük, ezért látható ma a kúria helyett „csak” egy Ybl által tervezett neoklasszicista stílusú Emlékcsarnok/ mauzóleum a birtokon.

Remélem tetszett Nektek ez a különleges poszt!

Írjátok meg bátran kommentben a véleményeteket!

*Képek forrása:

~Jakobey festmény: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Jakobey_kazinczy_house.jpg (a linken minden és mindenki pontosan le van írva)

~ A palotáról készült kép forrása: PIXABAY,  „ cskkkk” fotója.

*A poszt borítóképét én terveztem AI-al.

Műemlékes történetek egy csésze tea mellett – Ázsia ikonikus teaházai és egy kis „nasi” Budapestről ☕🍵 ✨🌍

A budapesti Gerbeaud-tól Sanghajig és Szöulig

Magyarország: Gerbeaud Kávéház & Cukrászda (Budapest)

A Gerbeaud vagy csak simán „a Zserbó” Budapest egyik legikonikusabb cukrászdája, mely az 1800-as évek közepén nyílt meg.

A „Gerbeaud legenda” ugyan Kugler Henrikkel kezdődött, de  Gerbeaud Emil vezetése alatt lett világhírű az 1800-as évek végén a hely.

Már a kezdetektől fogva olyan édesség különlegességeket kínált a hely ami mind ritkaságnak vagy újdonságnak számított Magyarországon.

Mignont is itt lehetett állítólag először fogyasztani.

Visszatérő vendégnek számított itt (a legendák szerint) maga Sisi királyné is.

A cukrászda elegáns belső terei és finomságai ma is vonzzák a látogatókat és a turisták körében is igen népszerű a hely. 😊

*A ház tervezője: Hild József volt.

Stílusa: szecessziós egy kis kés eklektikával „keveredve”.

Kép forrása: Magyar Építőművészet, 1984 (33. évfolyam, 1-6. szám)1984 / 6. szám -ADT.

Kína: Huxinting Teaház (Shanghai)

Sanghajban, a varázslatos Yuyuan kert szívében található a Huxinting Teaház, ami több mint 400 éve a nyugalom és elegancia szimbóluma.

Eredetileg a Ming-dinasztia idején épült és tudósok, költők és művészek gyűltek itt össze, hogy egy csésze tea mellett eszmecserét folytassanak🍵

A „Tó közepi Pavilon”(nagyjából lefordítva ez a teaház neve ami ugye az elhelyezkedésére is utal)  teaház lenyűgöző, hagyományos stílusban épült fából és kecses fapavilonként magasodik a festői lótusztó fölé és különleges építészeti stílusa azonnal magával ragadja a látogatókat  és magával ragadja őket az ősi hagyományok és a harmónia világába.

Egy különleges „cikk-cakkos” híd vezet egyébként hozzá ami a kínai hiedelmek szerint nem engedi bejutni a gonosz szellemeket a pavilonba.

Belül hagyományos fa bútorok, selyemfüggönyök és igazi teakészítési ceremónia (GONGFU CHA) várja a látogatókat.

Állítólag a pincérek is tradicionális hanfu ruházatban várják a betérő vendégeket, ami által aztán tényleg adott az időutazás érzete.

 A menü sokféle teát kínál: finom zöld teák, illatos jázmin és karakteres oolong is megtalálható rajta.

Az étlapon ízletes kínai harapnivalók és dim sum fogások széles választéka is található.

A párolt gombócoktól a ropogós tavaszi tekercsekig sokféle finomsággal együtt élvezhetik a vendégek a teázás varázsát.

A teaház 200 fő befogadásra alkalmas.

A Yuyuan kert gazdag természeti és kulturális csodái között a Huxinting Teaház valódi kincs, tökéletes hely a pihenéshez és az elmélkedéshez. 🌿✨

Nagyon szeretném egyszer élőben is látni…nem tudom, hogy valaha sikerülni is fog ez a vágyam. ☹

A teaházról készült kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Huxinting_Teahouse_at_the_Yu_Garden_pond,_Old_City,_Shanghai.jpg

A kép tulajdonosa: Peter K. Burian (2018)

A honlapomon szereplő kép egy „átméretezett verzió”, mert nagynak ítélte az eredetit a Word Press.

Dél-Korea: Dawon Teaház (Szöul)

A Szöulban található Dawon teaház egy hagyományos koreai teázó, hanok stílusú épületben.

 A teaház egy olyan csendes, autentikus hely, ahol hagyományos koreai teákat lehet kóstolni olyanokat mint, például a jujube tea, de finom yugwa-t(sült rizses nasi) is kérhetsz akár a teád mellé, ha erre jársz.

A felszolgálás is hagyományos porcelán teáscsészékben történik így aztán tényleg garantált a múltba csöppenés érzése! 😉

A teázó a Kyung-in Szépművészeti Múzeum területén belül található, így lehetőség nyílik akár a múzeum felfedezésére is.

A pontos elérhetősége:  Insa-dong városrészben található, számos galéria és teaház „központjában”.

Főutcáján (Insadong- gil) a múlt és a jelen tényleg összeér, alig várom, hogy személyesen is láthassam majd! 😊

A helyről sok képet találhattok a honlapjukon: https://kyunginartdawon.modoo.at/?link=6emus2yt

~Összegezve #összehasonlítóposzt:

Mindhárom hely abban hasonló, hogy ikonikus helyszínek mind, olyanok ahová belépve nem csak az adott ország egy adott korszakába csöppenünk bele, hanem mindegyik helyen kiváló gasztronómiai élmény is vár minket.

Mindhárom helyszín ízeken és hangulatokon keresztül mesél  nekünk az adott város és ország történetéről. 🌍✨

Az épületeik is „mesélnek” nekünk a stílusukkal és a környezet is ami körbeveszi őket!

Ha belépsz az adott helyre olyan mintha egy kulturális kapun lépnél be, ahol a hagyomány és a gasztronómia találkozik egymással.

Minden szempontól igazi kulturális kaland vár ránk ezeken a helyeken, amelyek mind-mind úttörői valamilyen szinten a saját „kategóriájuknak”.

*Borítókép: AI-al készült.

#KávéÉsTea #GerbeaudLegendája #TeaházakTitkai #BudapestSanghajSzöul #ÍzekÉsKultúrák #egycsepptörténelem #műemlékvadász #építészet #teakultúra #cukrászdatörténelem #történelem #éptöri #DélKorea #Kína #Magyarország

🌍🏞️ Óbánya & Hongcun  falu (宏村, Hóngcūn ) – Történelem, kultúra és természet találkozása #fedezdfel

Ha szereted a festői szépségű „múltidéző” falvakat akkor Óbánya és Hongcun tökéletes úticélok lehetnek a számodra, mert ezeken a helyeken a történelem és a természet találkozása magával ragadó hangulattal várja az ideérkezőket!

 🇭🇺 Óbánya a „Magyar Svájc”  a Mecsek ékszerdoboza, hagyományos sváb házaival, kristálytiszta patakjaival és kézműves (leginkább az üveggyártás  és a fazekasság területén)  kultúrájával hódít meg.

Az utcák mentén patak csörgedezik, amely egyedülálló karaktert kölcsönöz a falunak.

Egy igazi nyugodt menedék Óbánya a természet és a falusi élet kedvelőinek. 🌿

~

🇨🇳 Kína egyik büszkesége, egyik legszebb faluja Hongcun (宏村, Hóngcūn) .

Hongcun YIXIAN / YI megyében, ANHUI TARTOMÁNYBAN  található.

A falu és a hagyományos építészete itt is tökéletes harmóniában van a természettel.

Tökéletes hely a kulturális felfedezésekre és a kínai történelem és építészet mélyebb megismerésére.

Igazi időutazás vár minket mindkét helyen!

Hongcun falu a világörökség része. #huizhouarchitecture #hui #huistyle

Ha szereted az autentikus helyeket akkor ezeket sem szabad kihagynod!

Óbányát már felfedeztem és remélem Hongcun-t is sikerül majd egyszer meglátogatnom! 😉

*FONTOS INFROMÁCIÓK:

~ Óbányára tilos behajtani, csak a lakók és az engedéllyel rendelkezők tehetik ezt meg, de a falu határában (mindkét oldalon) van parkoló és onnan már nincs messze a tényleges falu.

A parkoló fizetős volt akkor amikor én utoljára ott jártam, de biztos most is az!

~ Hongcun meglátogatásakor egyrészt fontos megadnunk a helynek és a helyieknek a tiszteletet (Óbányára és minden helyre igaz ez amúgy) illetve fontos tudni, hogy külföldieknek nincs lehetőség ott megszállni, de a falu mellett már vannak opciók a szállásra, de szerintem, aki arra jár az úgyis egy nagyobb városból utazik át…

A faluba történő belépés nem ingyenes, ha jól tudom!

*Képek forrása:

~ Óbánya: saját képek.

~Hongcun: PIXABAY: „a9515z”, user1490668577, TheKov és mercierzeng képei.

#KultúraÉsTermészet #Óbánya #Hongcun #TermészetKözeliÉlet #KulturálisKincsek #Kézművesség

1 műemlék + 1 vers

BABITS MIHÁLY:

MAGYAR SZONETT AZ ŐSZRŐL
 

Jön az ősz, már hullnak a cifra virágok
szirmai, rongyban, mint farsangi plakátok,
ha süvít a böjti szél: „Nincs szükség rátok!
Már vége a násznak, megestek a lányok.”
 

Komolyan és szürkén, mint a gőgös szerény,
fiait ringatva ül a termés, helyén,
kész elbocsájtani a Szent Mihály szelén
s hős anyaként halni a November derén.
 

S már érzi az éh nyúl, hogy a fű kopaszabb.
Jajgat a sok madár, folyton vérzik a nap.
Megy a gőzös, Pestre, füstje a földre csap.
 

Ideges a farkas a gyürött erdőben.
Ideges az ember szíve a mezőben:
jön valami amit minden ért, csak ő nem.

*Képek: saját fotók (2024).

MŰEMLÉK KISOKOS: I – Iparművészeti Múzeum, Budapest

A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett múzeum a szecessziós építészet egyik mesterműve.

A különleges Zsolnay ékei és a részletgazdag homlokzata teszik (többek között) egyedivé Budapest egyik legismertebb épületét. 🖼️🏛️

~Nyitás éve: 1897.

*Bővebben: https://www.imm.hu/

*Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

MŰEMLÉK KISOKOS: H., mint Hejcei Püspöki Kastély (HEJCE)

Ez az a talán kevésbé ismert épített kincsünk a 18. században épült.

A kastély építtetője gróf Eszterházy Károly egri püspök volt.

Stílusa: copf stílusú kastély. 🏰

Tervezője: Fellner Jakab volt.

🌿Kertje: védett.

Jelenleg is az egyház az épület tulajdonosa, ha jól tudom akkor évek óta üresen áll a kastély.

Ti hallottatok már erről a kastélyról?

*Kép forrása: ADT.- Szabadidő, 1994.08.25.-i száma

#HejceiKastély #TörténelmiKincs #műemlékvadász

MŰEMLÉK KISOKOS: H – Hollókő Ófaluja (HOLLÓKŐ)

Az UNESCO világörökségi listáján szereplő Hollókő falu egyedülállóan megőrizte a 17-18. századi palóc népi építészeti stílusát.

Az ófalu bája, a régi hagyományok „megelevenedése” és a természet közelsége révén egy igazi időkapszula ez a hely. 🌿🏡

*FOTÓ: Fortepan / Mezey András

#Hollókő #UNESCOVilágörökség #PalócHagyományok #műemlékvadász #kirándulásitippek #fedezdfel #csodálatosMagyarország #túraajánló

MŰEMLÉK KISOKOS: GY., MINT GYULAI VÁR (GYULA)

Gy – Gyulai vár

A gyulai vár az egyetlen épen maradt gótikus téglavár az Alföldön.

~ Épült: 14-15. század között.

Történelmi jelentősége mellett kulturális események és kiállítások helyszíne is a vár, ahol a látogatók megismerhetik a vár izgalmas múltját. 🏰🛡️

A várkert szabadtéri programok kiváló helyszíne! 😉

*Fotó forrása: Fortepan / Kotnyek Antal

A képről (szintén Fortepanról idézve) :

„Vár, előtérben egymással szemben Szabó Gyula és Szirtes Ádám, hátrább Stefanik Irén, jobbra Szoboszlay Sándor színművészek, mögöttük jobbra fehér ingben Miszlay István rendező. A felvétel Sárközi György: Dózsa című drámájának Gyulai Várszínházbeli próbaidőszakában készült.”

1965-ös a felvétel.

#GyulaiVár #KözépkoriErőd #VárKalandok #műemlékvadász #Gyula #fedezdfelMagyarországot #CsodálatosMagyarország #kirándulástippek #műemlékvadász