Home Blog Page 6

A hajnalpír országának épített kincsei, 1. rész – Gyeongbokgung (경복궁 / Kjongbokkung) királyi palota

Akik régebb óta követnek Instagramon ők most biztos nem lepődnek meg az új bejegyzés-sorozatomon, hiszen egy – két posztom vagy Instagram-történetem igencsak árulkodó volt azzal kapcsolatban, hogy nagy tisztelője vagyok a koreai kultúrának és hogy Izland mellett Dél -Korea lett az egyik áhított úticélom ahová még ebben az életben elszeretnék majd jutni.

Mint minden így a nagy „koreai – hullám” is utólag ért el hozzám, hogy aztán persze menthetetlenül beszippantson a kultúra, a doramak / K-dramak, sageuk, a különböző történetek és persze a k-pop „univerzuma” is.

Annyira az „alapokról” kezdtem az ismerkedést, hogy nem túlzok, ha azt mondom, hogy kb. 2 évvel ezelőtt még azt sem tudtam például, hogy mi az a BTS. (csak hogy most egy igen divatos példát mondjak)….eh, tudom, hogy most sokan felszisszentek, bocsi!

No, de most nem is a fiúkról lesz szó, hanem a koreai építészetről, azon belül is a palotaépítészet kincseit fogjuk egy kicsit közelebbről meglesni egy virtuális túra keretein belül.

Szöul palotái közül a mai állomásunk az északi palota, vagyis a Gyeongbokgung palota lesz.

Sageuk – rajonók számára már biztos nem tudok újat mondani a palotáról, de azért megpróbálom…hátha. 😉

A Gyeongbokgung 1395-ben készült el és az építtetője nem más volt, mint a nagy Taejo király.

A palota a Joseon / Csoszon királyi dinasztia ősi székhelye lett.

A palotának nem csak a külleme, hanem a nevének a jelentése is csodaszép ugyanis azt jelenti, hogy „A mennyek által megáldott”.

A palota a kezdeti állapotához képest idővel természetesen bővítéseken esett át melyek nagyobb bővítések Tajeong király és Nagy Sejong nevéhez köthetők.

Sajnos a Gyeongbokgung-ot sem kímélte az 1590-es évekbeli japán invázió és a pusztító lángnyelvek martalékává vált a palota.

A palotát 1897-ben építették újjá.

A Gyeongbokgung alapterülete: 400000 m2 és a főbb részei a következők:

~ Kapuk:

1. Főkapuja a Gwanghwamun mely hatalmas kőalapokon pihen és 3 ívelt nyílása közül a középsőt a király (jeonha) a másik kettőt pedig a koronaherceg (jeoha) és a hivatalnokok használhatták.

A kapuhoz tartozó harang praktikusan az idő jelzésére szolgált.

A történelem viharai a kaput is volt, hogy másik helyre „helyezték”, de 2010 óta a régi pompájában ragyog.

2. A palota keleti kapuja a Geonchunmun azaz a „tavasz kezdete” kapu melyet a trónörökös és a hivatalnokai használtak.

3. A nyugati kaput a Yeongchumun-t (= „üdvözöljük az őszt”) leginkább a hivatalnokok használták.

4.Az északi kapu a Sinmunmun ma látható változatát az 1895-ös formája alapján restaurálták (az eredeti 1475-ben épült).

A kapukon túljutva lessük meg a palotához tartozó épületeket!

1., A túránk folytatását hol máshol is folytathatnánk, mint ahol a „szorgalom segíti a kormányzást” vagyis a  Geunjeongjeon -ban ami a palota trónterme volt amelyet szinte egy hatalmas csarnokként kell elképzelni.

A Geunjeongjeon éke a gyönyörű Főnixtrón.

A trónterem előtti udvaron lévő kövek a hivatalnokok helyét jelző rangkövek, amelyek az udvaron történő hivatalos ceremóniák során „rendezték sorba” azt, hogy ki és hol álljon.

2., Második épületünk a Gangnyeongjeon ami nem más volt, mint a király lakosztálya amely nem „csak” lakosztályként hanem időnként formális események helyszíneként is szolgált.

A ma látható épület 1995-ben építették fel a régi mintájára.

3., Harmadik helyszínünk a Gyotaejeon ami a királyné lakosztálya volt ami közvetlenül a király lakosztálya mögött helyezkedett el.

4., A Jagyeongjeon egy „speciális épület”, mert kifejezetten egy személynek építették aki nem más volt, mint Gojong uralkodó mostohaanyja Sinjeong királyné.

5., A következő úticélunk a Donggung vagyis jelentése szerint „Keleti Palota”, amely a koronaherceg hivatalos kiválasztását követően a trónörökös lakrészéül szolgáló rész volt vagy más néven a „Koronaherceg palotája”.

*A fengshui szabályai alapján építették ekkoriban az épületeket Joseon-ban és a koronaherceg lakrésze azért a keleti palotába lett elhelyezve, mert a fengshui  szabályai szerint a kelet a fiatalos energiák „iránya”.

A Donggung 2 fő épülete volt a Bihyeongak (hercegi oktatási „részleg és „iroda” stb.) és a Jaseondang (koronaherceg és a hercegnők lakosztálya).

6,. A Gyeongbokgung egy szép lótuszokkal teli tavon álló éke az „Örömteli Együttlét Csarnoka” vagyis a Gyeonghoeru amely nemcsak népszerű helyszíne a palotának hanem igazi nemzeti kincs is.

A pavilon szintén ismerős lehet a koreai történelmi drámák rajongóinak…;)

Ez az épített kincs is sajnos a tűz áldozata lett a japán invázió alatt, de szerencsére idővel újra lett építve.

7., A palota legészakibb részére érve utunk a Geoncheonggung rezidenciához vezet ami egy elkerített rezidencia.

A Geoncheonggung a király és a királyné számára épült úgymond békeszigetének épült pihenőhely volt.

Okhoru elnevezésű pavilonjának sajnos véres múltja van ugyanis a japánok 1895-ben itt ölték meg Min királynét.

Nos végig értünk a Gyeongbokgung legfőbb részein, de természetesen még nem ejtettem szót a gyönyörű kertekről, az összes pavilonról és egyéb helyszínekről stb.…de muszáj egyfajta gátat / korlátot szabnom ennek a bejegyzésnek, hogy ne legyen egy végtelen történet.

A palota egyébként jelenleg múzeumként (néprajzi + palotamúzeum) a legfőbb turistalátványosságok egyike Szöulban.

A látogatók tudnak a helyszínen hagyományos koreai népviseletet is (hanbok-ot) kölcsönözni és ha szerencséjük van akkor egy őrváltást is eltudnak csípni. 🙂

Ha jól tévedek akkor nemrég (és talán még folyamatban is van?) volt egy felújítási folyamat a palota területén, ami számomra mindig örvendetes hír hiszen jó hallani, hogy sok helyen még mindig fontos az épített kincsek felújítása, óvása.

Remélem tetszett Nektek ez a „speciális út” és idővel velem tartotok majd a következő „palota látogatáson” is.

Nektek melyik a kedvenc részetek a palotában?

Jaj, és persze melyik a kedvenc koreai történelmi sorozatotok? 🙂

Én szinte az összeset imádom, legszívesebben pinjo-t (binyeo) tűznék a hajamba és én is hanbokba öltöznék 1-1 sorozat megnézése után és úgy iszogatnám a kedvenc teámat…amibe remélhetőleg nincs méreg. 😀

Aki látott már ilyen sorozatot ő érti, hogy mire célzok… 😀

(A  saját népviseletünket is imádom és a kedvenc kékfestős szoknyám viselésétől semmilyen furcsán vizslató tekintet sem szokott visszatartani, hogy bármikor felhúzzam, mert úgymond „alap”, míg mások népviseletét  természetesen nem húznám fel „csak úgy”, mert szerintem nem illendő vagyis kicsit tiszteletlen dolognak tartom, hogy mások népviseletét „szórakozásból” magamra öltsem…értitek, hogy értem….csak fontos volt tisztáznom, hogy nem tiszteletlenségből írtam a fenti dolgot.)

*Videók forrása:

~A palota „madárnézetből”, a videó a „Seoul City”c. YouTube csatorna felvétele:

~ A palota este, a videó a „Seoul City” YouTube csatorna tulajdona:

~ Palota „tour” videó, a videó tulajdonosa a „Seoul_4K” YouTube csatorna:

*A palota hivatalos weboldala+ információk forrása:

https://www.royalpalace.go.kr:8443/html/eng_gbg/data/data_02.jsp

#DélKorea #koreaiépítészet #koreaipalotaépítészet #érdekességek #építészetikülönlegességek #történelem #építészet #építettkincsek #építészet #műemlékekvilága #műemlékvadász #Szöul #Seoul # Gyeongbokgung

Régen & Most – Marosvásárhelyi vár: park, templom és pár pillanatfotó

Fortepan / Szalay Zoltán

Régi fotó forrása:

Fortepan / Szalay Zoltán

Új képek:

Saját fotók (2023).

*A mai bejegyzés a Föld napja miatt lett viszonylag „zöldebb”. 😉

A kastélyok és kúriák földjén – avagy Tengelic épített kincseinek #ÉP-sztorija

Tolna vármegye egyik épített kincsekkel teli községe Tengelic, amely községnek már a neve is meseszerűen szép, hiszen tengelicnek hívnak egy bájos dalos madárfajt is.

A tengelic madárt régen állítólag a kitartás szimbólumaként is emlegették, amely oly’ erős kitartást szimbolizált, amely akár hegyeket és várakat is megmozgathat (igaz utóbbit már én gondoltam hozzá).

Nos várból és kúriából Tengelicen (és a hozzá tartozó részeken: külterület, puszta stb.) sosem volt hiány ugyanis többet is magáénak tudhat a község.

Lessük is meg őket (ha valamelyik kimaradna esetleg akkor kommentben jöhetnek ám a kiegészítések nyugodtan).

1., Gindly – Benyovszky kastély (Felső -Tengelic v. Felsőtengelic):

~Épült:

Tengelic egyik legrégebbi épülete valószínűleg 1776-ban épült és idővel bővült a későbbi méreteire.

~Építtetője:

 Az a Gindly család volt, akinek még a nevét is viselte egykoron Tengelic, ugyanis régebben Gindlycsalád volt a község neve.

~Stílusa:

Barokk.

~Éredekességek:

A Gindly családba beházasodott Benyovszky Béla így került a kastély nevébe a Benyovszky család neve is.

2. Gindly – Benyovszky / Bárány kúria (Alsótengelic, a Paks-Kölesd közút mentén található):

~Épült:

1800-as évek elején.

~Építtetője:

Nagy valószínűséggel Gindly Antal.

~Stílusa:

Klasszicista.

~Érdekességek:

A kastély a Gindly család után a Benyovszky majd a Bárány család tulajdonába került.

Jelenleg az épületben (ha jól tudom) egy szenvedélybetegeket fogadó szociális  otthon működik melynek a neve: Csilla von Boeselager Otthon.

*

3. Bernrieder – kastély (Középhídvég, T. külterülete):

~ Épült:

Valószínűleg a 19. század második felében.

~ Stílusa:

Eklektikus stílusú kastély.

~Építtetője / tulajdonosa:

Bernecky Bernrieder József és családja voltak.

Egészen az államosításig Bernrieder tulajdona volt a kastély.

~Jelenlegi helyzete:

Paksról Kölesdre vezető országúttól nagyjából pár száz méterre egy parkban található a műemlék kastély.

Elhanyagolt állapotú volt, de azért szerencsére nem lett árván hagyva az épület és ha jól tudom magántulajdonban van és amennyire tudnak foglalkoznak vele szóval törődő kezek alakítják a további sorsát a kastélynak, amely törődésre szüksége is van.

*

4. Jeszenszky – Schell kastély (Katalin -puszta, szintén külterület):

~Épült:

1879-ben.

~Építtetője:

Katalinpuszta „névadója” Jeszenszky Katalin és az apósa.

~Stílusa:

Klasszicista.

~1898-ban került a Schell család birtokába a kastély.

A báróék kápolnával is bővítették a portát.

A báróék fia József művészként festményeken és grafikákon is megörökített Tengelic növény és élővilágát.

~Kastély állapota:

Rossz sajnos. ☹

A kastélyhoz „csatolt” fotót az egyik kedves olvasóm küldte át nekem acsaládi fotóalbumából.

A képleírás alapján a fotó Báró Schell József Antal birtokán készült nyaralás és vadászat közben.

A helyszín: Katalinpuszta – Alsótengelicz, Tolna megye, 1935.

A fotón Ibolya édesapja Antal (aki  évekig  Aba – Novák Vilmos tanítványa volt) és festőiskolai társai  szerepelnek.

*A képért köszönet Móra Ibolyának!

*

5. Csapó kastély / kúria (Közép- Tengelic, Tengelic külterülete, Csapó – puszta): – BORÍTÓKÉPEN IS A KASTÉLY LÁTHATÓ!

Épült:

1819 és ’20 között.

~Stílusa:

klasszicista.

~Tervezője: Pollack Mihály.

~Tulajdonosa:

~Tulajdonosa:

„Tagyosi” Csapó Dániel politikus, Tolna vármegye alispánja, földbirtokos, mezőgazdász, országgyűlési követ.

Az alispán úr jó barátja volt a szintén Sopron vármegyéből származó Bezerédj István akinek a családjának Tengelictől nem messze (Szedresen) épült egy szép kastélya.

~A kastély parkja és kápolnája is figyelemreméltó hely.

~A kastély jelenlegi állapota sajnos nem a legjobb.

*

6. Jeszenszky – kastély (Alsóhídvég, Tengelic külterülete):

~Épült:

1879-ben.

~Építtetője:

Feltehetőleg egy korábbi kastélyból építette át 1862-ben Jeszenszky Kálmán.

~Stílusa:

Klasszicista stílusú műemlék.

~Állapota:

Sajnos siralmas állapotú.

*A listámon a még valamilyen formában meglévő kastélyok szerepelnek csak a „nagy nyolcak” közül.

Hogy tetszett Nektek ez a kicsit összetettebb #ÉP-sztorik bejegyzés?

Ismertétek a listán szereplő kastélyok bármelyikét?

*Információk forrása:

~ https://tengelic.hu/

~ ADT.

*Képek forrása:

~ Csapó – kastély (külső képek): Fortepan / Kecskeméti Attila

Belső képek: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Kastélyt ábrázoló teljes külső kép:

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

~Gindly – Benyovszky kúria: https://tengelic.hu/zoldut-a-kuriak-menten/

~Jeszenszky – kastély : https://tengelic.hu/zoldut-a-kuriak-menten/

Berrieder – kastély: https://tengelic.hu/zoldut-a-kuriak-menten/

*Videók forrása:

~ Gindly – Benyovszky + Schell kastélyról készült videóé:

Tolna Megyei Önkormányzat YouTube csatornája

https://www.youtube.com/watch?v=ewhaZ81ajSM

Építészet & Költészet #verselőMűemlékvadász

-Saját rövidke vers a magyar költészet napja alkalmából –

Az építész kőből álmodik s formákba zárja szíve dalát,

A költők pedig verseikből emelik, építik az álmaik „palotáját”.

Összefonódik a papír, tinta, föld és anyag, költők tolla és az építők rajza.

Művészetük az öröklétük kulcsa, homlokukon pedig ott „ég” a múzsák csókja…

*A poszthoz csatolt képeken a Nyugat szerkesztőségének egykori székháza látható (Budapest, Lónyay u.  18/b.), a képek forrása: Google Maps, utcakép fotó.

Ifj.Rimanóczy Kálmán lakóháza

A képen a hétfői bejegyzésben a Bazár atyjaként megismert ifj. Rimanóczy Kálmán (utolsó) nagyváradi otthona látható. 🙂

Meseszép épület, ugye? 🙂

Nem csupán a Nagyváradi Bazárral kapcsolatban lehet ismerős Nektek Rimanóczy neve, hanem innen is:

*Fotó: Saját kép (2023).

A nagyváradi Bazár épülete – #ÉP-szori- percek

~ Épült: 1899-ben kezdődtek a munkálatok és 1 év múlva már nyitva álltak a kapui.

~ Tervezője: id. Rimanóczy Kálmán volt.

~ Stílusa: eklektikus.

~Érdekességek:

1.Múlt évben megújult a Bazár passzázsa.

Az új üvegajtón, mint ahogy az a nyáron készített (2023. augusztus végén) képemen is látható (ránagyítás után) ékezet nélkül szerepel az épület és a tervező neve is …ennek a „hibának” volt is némi visszhangja, amelyre a sajtón keresztül ezt a választ kapták a „háborgók”:

https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2023/03/hianyzik-egy-ekezet-a-varadi-bazar-passzazs-uvegajtojanak-feliratarol

2. A Bazárral egyidőben „született” a nagyváradi színház épülete is, ugyanis egyszerre kezdték építeni a két épületet.

3. Itt működött az Edison színház az első filmszínházak (mozik) egyike.

4.Állítólag „újrahasznosított” = az előzőleg a színház építése miatt lebontott épületek anyagából épült a Bazár.

5. A Bazár átjárójában régen az újság és könyvárusoké volt a főszerep, de idővel a hely rossz állapota miatt kiszorultak innen.

Remélhetőleg a felújítás óta újból pezseg itt az élet.

6. A Bazár otthonául szolgál(t) már több üzletnek, vendéglőnek és pubnak is az évek során és ahogy láttam jelenleg sincs ez másként.  

*Képek : Saját fotók, 2023 augusztusában készítettem őket.

*Linkelt cikk forrása: www.erdon.ro

Zsolnay Múzeum különlegességei

Nem foltos csupán reneszánsz freskómaradványok díszítik, igaz az időt és a nem megfelelő „érintést” ők is megsínylik, kevés „folt” maradt már csak rajta „mesélni”, a régieket ma már fényfestés helyettesíti.

Alapzatán több formában is tündökölt már, a jelenlegi küllemét pedig 1844-ben Piatsek Antal „varázsoltatta” rá.

Na vajon hol járt a Műemlékvadász?

Hát persze, hogy a Zsolnay Múzeumnál…????

#épsztoripercek #egypercéptöri #műemlékvadász #ZsolnayMúzeum #Pécs #Káptalanutca #Múzeumokutcája #műemlékek #múzeumok #építészet #PiatsekAntal #éptöri #járjnyitottszemmel #fotóséta

*Képek: Saját fotók.

Volt egyszer rég, egyszer rég…egy műemlék – Lesencetomaji Hertelendy – kastély

~Épült:

Feltételezhetőleg az 1800-as évek végén.

~ Építtetője:

Hertelendy Ferenc nagybirtokos arisztokrata és a második felesége Gaál Irén.

~ Az egykori kastély stílusa:

Romantikus stílusú tornyos kastély néhány gótikus elemmel „vegyítve”.

~Érdekességek a kastélyról:

1.A kastély tulajdonosa Hertelendy Ferenc nagyon befolyásos ember volt, de hiába tett sokat a környékért, mert a második felesége nagyzolása rossz fényt vetett rá így egy ideig finoman szólva sem voltak túl népszerűek a falusiak körében.

A kastély megépítésének az ötlete is feltehetőleg inkább Iréné volt, de persze nyilván Ferenc is partner volt ezekben a dolgokban.

2. A nagy költekezések eredményeként a család vagyona és birtokainak mérete is fogyatkozott.

A kastély ura is részt vett 1919-ban a Tanácsköztársaság megbuktatására tett kísérletben és miután lebukott a kastélyában végzett magával.

3. A családja a II. Világháború végéig élt itt és közel sem olyan nagy pompában, mint régen…sőt!

4. 1945-ben a közel sem rózsás állapotú kastély végül lebontásra került…aki kapja marja alapon, amit lehetett mindent elhordtak belőle a potyázó portyázók.

Kár érte… hiánya által napjainkban már csak egyetlen kastélyt a Nedeczky – kastélyt tudhatja magáénak Lesencetomaj.

Ismerős a Nedeczky név?

A Fekete- kastélyról szóló novellámban olvashattatok már az egyik híresebb Nedeczkyről itt:

*Képek forrása:

~Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképe(i).

A felvételek 1900-ban készültek.

Klösz Györgynek hála legalább képalapokon tovább állhat még rengeteg már nem létező műemlék.

Klösz az egyik példaképem, munkássága hatalmas kincs a jelen és a jövő számára.

Ő volt az igazi műemlékvadász, a fotósétálók fotósétálója…óriási ajándék az utókor számára minden fényképe.

Időutazásra repít minden fotója minket…tényleg fantasztikus ritkaságok ezek a felvételek.

*Információk forrása:

~ ADT.

~Herczeg Renáta írása a Múlt-kor 2012. téli számában.