J. titkos naplója – avagy hogyan született képregény egy fiktív naplóból – 5. rész
*Katt a képekre, hogy nagyban lehessen őket elolvasni. 😉
Vonatfütty, rohanó léptek, műemlékek, Pécs – avagy a végállomás neve: PÉCS #ép-sztoripercek14
A mai posztban arra gondoltam, hogy lessük meg együtt, hogy egyből milyen épített csodákba botlik az, aki vonattal érkezik Pécsre.
Mostanság elég sokszor választom én is a tömegközlekedést így szinte minden egyes nap látom ezeket a csodálatos épületeket és mivel sokan csak „elszaladunk” mellettük úgy, hogy szinte semmit nem tudunk róluk így arra gondoltam, hogy ideje róluk írnom egy kis „épsztoris” bemutatót.
Nézzük is meg először a Pécsi MÁV Igazgatóság, hivatalos nevén a Pécsi Vasútigazgatóság épületét, amelyet egy minden évszakban más és más arcát mutató gyönyörűséges park ölel át:
~ Tervezője: Jenei Ernő
~ Épült: 1913 környékén
~ Épület stílusa: Szecessziós épület
~ Érdekességek:
1. A gyönyörű épület 2013- ban (a 100 éves jubileum alkalmával) lett felújítva, illetve a gyönyörű park is ekkor lett még szebbé varázsolva /rendezve.
2. Az épület parkjának különleges éke „Nyalóka” a 22 020 pályaszámú gőzmozdony.
3. A park déli oldalán található egy „100 éves a magyar vasút” emlékmű is, melyet Dr. Völgyes László tervezett.
4. Tavasszal a parkot meseszép magnóliafák varázsolják igazi „vonatos tündérkerté”. ?
*
A következő vasúthoz kapcsolódó épület, amelyet kicsit közelebbről megtekintünk most az nem más lesz, mint a Pécsi Főpályaudvar meseszép épülete, amely olyan gyönyörű, hogy megérkezni is öröm ide és kicsit olyan érzést is kelt a vonatról leszálló kedves utasban mintha a mesés múltba (az 1800-as évek végére és az 1900-as évek háború előtti éveibe) repített volna a vonat.
~ A Főpályaudvar tervezője: Pfaff Ferenc, a MÁV akkori főépítésze
~ Épült: 1898 és 1900 között
~ Épület stílusa: Historizáló stílusban épült a Főpályaudvar.
~ Felújítás éve: 2015
~ Érdekességek:
1.A szemfüles utazók szabadkőműves jelképeket figyelhetnek meg az épület néhány pontján.
2. George Stephenson és James Watt domborműveit a fiatalon elhunyt, roppant tehetséges Klein Ármin tervezte és a Zsolnay Gyárban készültek el a köralakú művek.
3. Nem messze a Főpályaudvartól rendezték meg 1907-ben a nagyhírű és több mint 1 millió látogatót vonzó Pécsi Országos Kiállítást is.
Fontos szerep jutott a Főpályaudvarnak a Kiállítás történetében is ugyanis a nem környékbeli látogatók természetesen vonaton érkeztek ide.
+1 érdekesség csak, hogy a Zsolnay családot ismét megemlíthessem ?:
Zsolnay Miklós életében igen fontos szerepet játszott a vonat / vonatozás (Jávor Kata írásából idézve: „A rohanó vonat szinte jelképéve vált az életének.”) és a Főpályaudvar olyan szempontból, hogy bizony olyanra is volt példa, hogy a hét minden éjszakáját vonaton kellett tölteni annyit dolgozott / tárgyalt.
(Az „alapeset” egyébként a heti 2 főváros – Pécs kör volt.)
Néhány helyi legenda szerint azokon a napokon amikor tudták, hogy Miklós Pestre utazik akkor addig nem indították el Pécsről azt a vonatot, amivel járni szokott amíg Ő nem érkezett meg.
Pontos és precíz ember volt Miklós így szerintem nem sokszor kerülhetett sor arra, hogy késve fusson be miatta a fővárosba tartó vonat. ?
A sors szomorú és furcsa fintora, hogy az utolsó földi útját is vonaton tette meg Miklós, de már sajnos csak a porhüvelye, ugyanis egy Bécs melletti szanatóriumban hunyta le örökre a szemeit és vonat repítette haza szeretett szülővárosába Pécsre. ☹
A fent említett (és valószínűsíthető) szanatóriumról szóló írásomat itt tudjátok elolvasni: https://muemlekvadasz.hu/2021/11/30/a-purkersdorfi-szanatorium-epuletenek-tortenete-avagy-szanatorium-muveszet-a-szecesszio-jegyeivel-ekesitve/
Azért írtam azt, hogy valószínűsíthető szanatóriumról, mert az „idézett” írásom óta több olyan forrást is olvastam melyek szerint a Rekawinkel-i szanatóriumba kezelték Miklóst…
Külön érdekesség ( ha ez tényleg így volt), hogy Rekawinkel vonatállomása is egy különleges épület és 2018 óta műemlékké is lett nyilvánítva.
Nos ennyi lett volna a mai „vonatos” műemlékvadász túránk, de ha van kedvetek akkor akár visszatérő sorozat formájában több nagyváros pályaudvarának a műemlék épületét is „megleshetjük” majd közelebbről. ?
Írátok meg kérlek kommentben, ha kíváncsiak lennétek a jövőben is hasonló, a fentiekben említett bejegyzésekre! ?
Csodaszép hetet kívánok mindenkinek!
E.
Információk forrása:
~ADT.
~ https://epa.oszk.hu/00700/00775/00021/972-980.html – Jávor Kata írása
Képek forrása:
~ A Pécsi Főpályaudvar épületéről és a MÁV Igazgatóság épületéről én készítettem a fotókat.
~ A „múltból felsejlő vonatállomás” képét pedig én „képzeltettem el” egy szuper program segítségével. ?
Műemlékek a tél „festővásznán” +1 téli vers – 2. rész
Fazekas Mihály
Ének a hosszú télhez
Óh, meddig kell még a nyers szél
Dérdúrságát szenvednünk!
Engedd már óh makrancos tél,
Zúzos lárvád elvetnünk!
Vidd el rólunk vad honjába
A mord éjszak tunya seregét:
Hadd láthassuk pompájába
A vidító kikelet egét!
A gémbergő természetnek
Engedj egy kis tágúlást;
A sok béburkolt életnek
Lágy szellőtől újúlást.
A madár hadd csimpalykódzon
A bimbózó csere tetején;
Egy kis fűszál hadd nyújtódzon,
S egy szem harmat legyen a helyén
Akkor mink is megfrissűlvén
A tavasz jóvoltából,
S új lélekkel felperdűlvén
A sut rekkent zugjából,
A zsendűlő természetbe
Víg énekkel ki-kiszaladunk:
S egy-két verset tiszteletbe,
Csak halj meg tél, neked is adunk.
Képek forrása:
1.Fortepan / Schermann Ákos
Selmecbánya
„Előtérben a Hegybányai- (másnéven Szélaknai-, Piargi-) városkapu, mögötte a Leányvár, a háttérben balra a Kálvária.”
A fotó 1930-ban készült.
2.Fortepan / Stuber Andrea
„Vajdahunyad vára a Vajdahunyad sétányról nézve.”
ÉV: 1937
3. Fortepan / Lenkey Márton
ÉV:1940”
Helyszín: Jászdózsa, Magyarország.
J. titkos naplója – avagy hogyan született képregény egy fiktív naplóból – 4. rész
Tavasz, tavasz kérlek siess!
Annyira nagyon vágyom már azokra a reggelekre amikor madárcsicsergésre kelhetek majd…nincs is ettől szebb ébresztő!
Tavasszal mesés a gyár udvara, a kertünk…festeni sem lehetne szebbet, de én azért mindig megpróbálkozok vele.
Az éledező természettől csak egy valami foglalkoztat most jobban mégpedig az, hogy a nővérem szívében is éledezni látszik az a csoda amit szerelemnek hívunk.
Ki gondolta volna (Ő biztos, hogy nem), hogy pont egy farsangi bálon talál majd rá a szerelem egy hűvös pár héttel ezelőtti estén.
Úgy néz ki, hogy a mi családunkban minden nagy dolog egy fagyos naphoz köthető…
~
Drága jó nővéremnek mindig a család volt az első, ezidáig a gyárnak szentelte minden egyes percét, szinte nem is volt alkalma még igazán élni…de talán majd most!
Őt sosem érdekelte a móka vagy a kacagás, a táncok és piknikek,…sosem volt annyira különc mint én.
Ő mindig a komoly és felelősségteljes nővér szerepében tündöklött, aki ha kell keményen megdorgál, hogy „ejnye-ejnye J. nem szabad mindig álomvilágban élni” és most tessék, végre Ő is mer álmodozni!
Azt hiszem, hogy sikerült megtalálnia azt a férfit aki a tökéletes társa lehet egy életen át, mondom én ezt úgy, hogy tényleg csak pár hete ismerik egymást, de oly’ nagy közöttük a harmónia!
~
A jóképű szívrabló egyébként geológus és élénken érdeklődik a gyár élete iránt szóval ezzel az érdeklődésével már édesapámék bizalmát is sikerült elnyernie.
Szívből örülök a bimbózó boldogságuknak, talán amire az első rózsa kinyílik majd a kertben addigra az Ő szerelmük is kivirágzik majd!
~
Mindig is határozott és független nőnek tartottam magamat, olyannak akinek nem kell férfi a boldogsághoz, mindig is elvoltam a saját kis világomban de a nővéremék szerelmét látva rá kellett döbbennem, hogy talán tévedtem…
24 éves vagyok, sokak szemében talán már túl idős a házassághoz, de nem a társadalmi elvárások miatt akarok majd férjhez menni….csak a szerelem vezethet majd az oltár elé.
Valakinek megadatott az a szerencse, hogy egész fiatalon megtalálja a szerelmét, a lelki társát, de én nem csak lelki társat keresek hanem szövetségest is….egy olyan férfit aki ugyanúgy látja a világot min ént, egy olyant aki úgy fogad el ahogy vagyok és a hibáimat is épp annyira szereti majd mint az erényeimet.
Lehet, hogy nem is létezik ilyen férfi….ki tudja?!
De nem esem kétségbe, mert itt van nekem a festészet, az alkotás, a családom és így nem leszek sohasem magányos.
Hogy is lehetnék kétségbeesett és szomorú amikor annyi mindennek lehet örülni az életbe?
Öröm, hogy láthatod a szeretteid boldogságát, öröm az is, hogy minden egyes alkotással itt hagysz magadból egy kis darabot az eljövendő időknek és azért is mosoly húzódik a számra, hogy elégedett emberek vesznek körbe akikkel vígan együtt tudok dolgozni…
Nekem ez is elég…aztán persze megint elolvasok majd egy szép tündérmesét és újból elkezdek hinni az igaz szerelemben és a hercegekben… no,de be is fejezem mára az írást, hátha pont most maradok le a nagy találkozásról!
Műemlékek a tél „festővásznán” +1 téli vers – 1. rész
Szabó Lőrinc:
A tél rajzai
A tél rajzolt. Száz fehér-fekete
vázlatán a bokrok szerkezete
s a nagy fák sok törékeny ág-boga
oly gyönyörű volt, hó és zuzmara
olyan dús dísz, hogy szemem-szám elállt.
Próbáltam utánozni a csodát,
a gondos művészetet, amivel
szépségeiket fedeztette fel;
de a ceruzám ügyetlen maradt.
Hány árnyalatot, hány új vonalat
kapott egy dőlt kerítés! És milyen
tisztán mutatta, mily érzékenyen
a hó a cinkék s varjak lábnyomát,
s ahol meggyűlt, a szél örvényeit!
Szép volt a táj, a szó, hogy: „Havazik!”,
még ünnep, s volt szenünk, fűteni, fánk,
mégis borzadtam tőle: emberek
fagytak meg télen s éhes verebek.
*Tudom, hogy választhattam volna vidámabb téli verset, de ebben benne van minden, ami a télre jellemző és sajnos nem csak a „cukormáz” az…
Szabó Lőrinc az egyik kedvenc költőm és nagyon jól „elcsípte” a versében a tél milyenségét…azt, hogy a tél egyszerre szép és veszedelmes, kegyetlen, rajzol / épít (gyönyörű téli tájat, jégvirágokat stb.) és mégis sokszor rombol ( pl: a Rózsafán található Perczel kastély sorsát az idei tél biztos, hogy megpecsételi ☹) …de mint tudjuk tél nélkül nincs tavasz…és Karácsony sem…
Az utóbbi évek nagyon nehezek voltak mindenkinek, de tiszta szívből azt kívánom, hogy a lehető legszebb Karácsonya legyen mindenkinek!
Tudom, hogy Karácsonykor az érzelmek is hullámzóbbak, de ne féljünk segítséget kérni, ha úgy érezzük, hogy a lelkünk is „fázik”:
https://www.kapcsoljegybol.hu/o/17_lelki_elsosegely_telefonszolgalatok
Hatalmas nagy ölelés mindenkinek!
- Ajtósi Dürer sor 37., az egykori Erzsébet Nőiskola )napjainkban Teleki Blanka Gimnázium) 1905. telén, Fortepan / Fortepan, szerző: Klösz György
2. Hóval fedett Gresham-palota 1906 telén, Kép forrása: Fortepan / Schmidt Albin
3. 1907-es felvétel az Ótátrafüredi Grand Hotelről, Kép forrása:
Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
Helyszín: Ótátrafüred, Szlovákia.
4.
A Parlament és jégzajlás a Dunán 1941-ben, Fortepan / Konok Tamás id
„Volt egyszer rég, egyszer rég…” – Műemlékek, melyek már csak „kép-alapokon” állnak (tovább) – 3. rész:Az egykori Vadászkürt Szálló – Pécs
Az egykori Vadászkürt Szálló építtetője Hirschfeld Sámuel volt, aki nem csupán a Vadászkürtöt hanem a híres Pécsi Sörgyárat is a magáénak tudhatta.
A Vadászkürtnek is( mint több más meseszép épületnek) a ma is a helyükön álló Konzum Áruház építése pecsételte meg a sorsát
Végül az 1974-es esztendőben láthatták utoljára a pécsiek ezt az igen különleges épületet ami pár perc alatt vált semmivé. 🙁
A Vadászkürt bontását anno élőben közvetítette a rádió, az erről szóló felvételt itt tudjátok meghallgatni, ha szeretnétek: https://www.youtube.com/watch?v=xUQ4J_-CDcM
~Videó / hangfelvétel forrása: a link is mutatja, de kiírom inkább, hogy: Pécsi Rádió YouTube csatorna.
A linkelt videó alatti leírásban pedig a hangfelvétel feltöltője jelöli az eredeti forrást is. ~
~ Kép forrása: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38. (1993) –
- Történettudományok – B. Horváth Csilla: A Múzeum helytörténeti gyűjteményében lévő, Pécset ábrázoló képes levelezőlapok, V. Irgalmasok utcája, Kossuth (Majláth) tér (145. oldal).
ÉP-sztori percek #13. – A Vörös Sün-Ház (Budapest)
~ Épült:
Az épület „elődje” 1260 körül épült.
A ma látható épület a végleges külsejét az 1800-as évek elején nyerte el.
~ Tervezője:
Ismeretlen.
(*1773-tól viszont egy ideig Nepauer Mátyás építőmester volt a ház tulajdonosa, így ő biztos alakítgatott az épület régi külsején, de a ház eredeti tervezőjének a nevét sajnos egyik általam olvasott forrás sem említi.)
~ Épület stílusa:
Klasszicista stílusú épület mely a vakolata alatt középkori (gótikus) stílusjegyeket magán viselő csodákat rejtegetett, melyek közül egy pár idővel újból láthatóvá vált.?
~ Jelenlegi állapota:
Jó állapotú műemlék épület.
~ Érdekességek:
1.A Vörös Sün Ház Budapest legrégebbi ma is használatban lévő épített kincse.
2. Az épület helyén egykoron (az 1200-as években) 4 szomszédos gótikus stílusú épület állt, Buda török kézről való visszafoglalása után viszont már csak 3 épületről szól tovább ez az ÉP-sztorink. ☹
Ezek a romjaikból újraéledő épületek valamilyen szinten össze lettek az újjáépítésük után „fonva” /vonva és ezek közül a Hess térre néző lett a bejegyzésem szereplője.
3. 1686-ban az épület előtt roskadt össze örök álomba „zuhanva” Buda utolsó török kormányzója Abdurrahámán Abdi Arnaut pasa.
4.Bár nem időrendileg haladok, de fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy az épület az 1300-as években Kont Miklósé (Nagy Lajos király pohárnokmestere, majd nádor) volt.
5. A házban őrizték egy kis ideig szintén az 1300-as évek környékén (de már inkább a végén) Remete Szent Pál testereklyéjét is ugyanis a Kont család a pálos rendnek adományozta az épületet.
Ezekben az időkben „Remete Szent Pál testét őrző ház” néven volt ismeretes az épület.
6. Itt nyitotta meg a kapuit Buda első fogadója is, ezért sokan Vörös Sün fogadóként emlegetik az épületet a Vörös Sün elnevezés helyett, mely nevét 1696-ban kapta meg az épület.
7. A házon nevéhez hűen a mai napig látható egy vörös sün domborműként megalkotva.
8. A Vörös Sün igen színes múlttal rendelkezik ugyanis a fentiekben felsoroltakon túl érdemes tudni róla, hogy itt aztán volt: trónörökös tulajdonos is, táncterem, Buda első színielőadásai is itt lettek megtartva, de volt itt még gyermekszínház, fogorvosi rendelő, ételbár és még bordély is…
9. Jelenleg, ha jól tudom akkor egy ajándékbolt működik ebben a nagymúltú és szép műemlék épületben.
*Az épület helyileg Budapesten a Budai Várnegyedben található a Hess András tér 3. szám alatt.
Valójában az egész környék ott megérne külön – külön egy ÉP-sztorit…szerintem nem is kell kifejtenem, hogy miért. ? #csodakörnyék
*Régi (fekete -fehér) Fotók forrása:
~Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
(1968-as fotók.)
*Színes fotók:
Google Maps / Utcakép
*Információk: ADT.
#Budapestlegrégebbiépülete #éptöri #műemlékvadász #EvelinaMűemlékvadász #építészet #műemlékek #Budapest #VörösSün #VörösSünfogadó #VörösSünHáz
„Volt egyszer rég, egyszer rég…” – Műemlékek, melyek már csak „kép-alapokon” állnak (tovább) – 2. rész: Az egykori Lloyd – palota épülete (Budapest)
Az 1828-ban felépült palota tervezője Hild József volt.
Több fontos intézmény otthona is volt az épület.
A palotának több névrokona is volt / van hazánkban. ?
Eme mesés klasszicista épületnek is a sorsát a II. Világháború pecsételte meg…igaz menthető lett volna a palota, de végül a bontása mellett döntöttek, és 1948-ban végre is hajtották a lebontását.
A palota helyén sajnos nem mondható el, hogy méltó utódja épült az épületnek, ha a külső jegyeit nézzük az utódjának, hiszen nem igazán illik bele abba a környezetbe, ahol áll…szerintem!
Ez az „utód” nem más mint az 1980-as években épült és először Atrium Hyatt Hotel majd Sofitel Budapest Chain Bridge szálló néven ismert szálloda lett, mely bár már egy ideje (2020 decembere óta) bezárta a kapuit, de ha jól tudom ennek az ideiglenes bezárásnak az oka csupán csak az, hogy
fel lesz újítva (szebb külsőt kap majd a tervek szerint) plusz egy újabb szinttel is bővül majd a luxusszálloda.
*A bejegyzéshez csatolt fotó a palotáról 1873-1879 között készült.
*A palota helyileg Budapesten volt található.
A pontos cím, ahol egykoron állt: Széchenyi tér 2.
Amikor a Lloyd épült akkor még Kirakodó tér volt a térnek a neve, amely egyébként utána Roosevelt térnek lett átkeresztelve és ezt a nevét 2011-ig meg is tartották a térnek. #tértértér 😀
~ Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.080
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei ~
Régen és Most (múlt és jelen találkozása fotókon keresztül) – Zsolnay – kút (Pécs) #különkiadás
A mai bejegyzés főszereplője a nemrég „felfrissített” Zsolnay – kút lesz, mely emlékkútról és a történetéről már ebben a Hátizsák Podcast epizódban meséltem Nektek:
Arra gondoltam, hogy régi és új képek segítségével most egy kicsit „odavarázsolnám” magunkat eme csodálatos kút elé úgy, hogy több évet is érintenénk ezen az „időutazáson”.
Idén októberben szerencsére sikerült elcsípnem a kút felújítási folyamatából is egy kicsi mozzanatot és gyorsan meg is örökítettem ezt a pillanatot fénykép formájában is, hogy az időutazásunk végén a legújabb és legfessebb kinézetét is láthassuk ennek a csodakútnak. ?
A kút történetén túl (amelyről a fentebb linkelt epizódban mesélek Nektek) érdekességként még azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy bizony a kút különlegessége sajnos pár rongáló figyelmét is magára vonta és volt, hogy egy „kútmászót” is „magához vonzott” …utóbbi igaz, nem rongálni, hanem „mókázni” akart, de a kút megmászásával bizony mégis csúnyán megrongálta azt az 1980-as években.
Szerencsére akkoriban sem hagyták sorsára a díszkutat és napjainkban is óvva van a kút a felújítások által az útókor számára. ?
Nem is meglepő ez a féltés a Zsolnay – kút irányába ugyanis díszeivel együtt a város egyik éke és a „Pécs-szimbólumok” egyike.
A kút helyileg Pécsen a Széchenyi tér déli részén található az Irgalmasrendi templom előtt.
A kúton olvasható felirat a következő:
„Zsolnay Vilmos emlékkútja
Legyen örök szemtanúja
Pécs város virulásának
Lakói boldogulásának.”
Bármikor amikor elolvasom ezt az idézetet szinte várom, hogy a „hajnalfényűn” csillogó eozin díszekre (igen ökörfejekre, de így leírva kicsit „ront” ez a szentimentális mondandómon :D) pillantva nem a saját tekintetem tükröződik róluk vissza, hanem a régi korokból rajtuk megcsillanó – megpihenő tekintetek, megmutatva ezáltal egymásnak azt, hogy bármilyen esztendőt is írunk, bárhogy is boldogulunk, de a kincseinkre, a város ékeire mindig büszkén és óvón tekintettünk…és hát azt, hogy a szép dolgokra való rácsodálkozás öröme kortalan. ? #kicsitbarokkosEvelineskörmondat 😀
Köszönjük ezt a csodát Zsolnay Miklósnak és mindenkinek aki részt vett a kút születésében, épülésében, szépülésében és óvásban….régen és most is! ?
A díszkútról a poszthoz csatolt képek a következő években készültek:
~1940
~ 1953
~1954
~2019
~2022.
*Képek forrása:
~ Színes fotók: saját képek. ?
~ Régi, fekete – fehér fotók forrása:
-Fortepan / Erky-Nagy Tibor (1940-es fotó, a kút szomszédságában kicsit távolabb egy idős hölgy üldögél, valószínűleg árus volt, aki „kitelepült” a térre a portékájával szerencsét próbálni. ?)
-Fortepan / Fortepan/Album061 (1953-os fotó, egy hölgy nézi rajta a díszkutat)
-Fortepan / Császy Alice (1954-es fotó, csak a kút látszik, háttérben hölgyek és „Posta…” felirat)
Volt egyszer rég, egyszer rég…” – Műemlékek, melyek már csak „kép-alapokon” állnak (tovább) – 1. rész: Haas – palota (Budapest)
Ennek az egykori eklektikus palotának az építtetője Haas Fülöp szőnyegkereskedő volt a tervezője pedig Linzbauer István.
1873-tól hosszú éveken át szőnyegáruház működött az épületben.
Ennek a palotának is mint oly’ sok másik épületnek a II. Világháború pecsételte meg a sorsát.
*Kép forrása:
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.029
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei ~
A fotó 1874 körül készült!
