Jövő héten érkezik a bejegyzés a helyről (fotókkal kiegészítve),de addig várom kommentben a tippeket, hogy szerintetek pontosan hol is készülhetett a videó!?
Bevallom nem sikerült olyan igazán rejtélyes beharangozó felvételeket gyártanom, mert minden „nyomot” felvettem a helyről így nem biztos, hogy akkora meglepetés lesz majd a bejegyzés, de legközelebb majd jobban igyekszem…??
#ittaztánmindenműemlék #mégatemetőis
Kedvesek!
Itt a nyári szabadságok/szünetek ideje, ezért ezen a héten egy kis meglepetéssel készültem a legifjabb műemlékvadászoknak és természetesen mindenkinek aki szeret színezni.?
A saját képeimből elkészítettem egy pár színezőt amin műemlékek szerepelnek, remélem tetszeni fog Nektek.?
Nem titkolt célom ezzel a kis színezővel az lenne (a kikapcsolódás mellett), hogy játszva ismertessem meg a kicsikkel a műemlékeinket.?️?️?️
Tudom, hogy nem lettek profik a színezők, de nagy szeretettel készültek.?
Ha van kedvetek akkor az elkészült műveket elküldhetitek nekem üzenetben vagy akár komment formájában is.?
Nagyon örülnék nekik!??
A jövőben is készülök majd ilyen jellegű meglepetésekkel, amikkel kicsiknek és nagyoknak is tudok egy kicsit kedveskedni❣️
Szép napot kívánok mindenkinek!?
*A színező alapjául szolgáló képeket eredeti formájukban megtalálhatjátok itt az oldalon, illetve az @evelinamuemlekvadasz Instagram- oldalamon is!?
Ui: Már készül a következő bejegyzés is, annyit elárulhatok róla, hogy egy nagyon különleges épület lesz a főszereplője…?
Szigetvártól délre található egy aprócska falu: Rózsafa. Rózsafa dacolva a pici falvak sorsával gyakorlatilag magáénak tudhat egy híres szülöttet és egy kastélyt is.
A helyi híresség nem más volt, mint Tinódi Lantos Sebestyén aki állítólag 1510környékén a Rózsafához tartozó Tinód településen
látta meg a napvilágot, de Sárbogárd is harcol érte, hogy az Ő fiúk.
Tinódi mellett ha Rózsafáról van szó akkor még a Perczel kastély szokott szóba kerülni. A kastély is „csak” gyakorlatilag a falué, mert
hivatalosan a , külterületi” részén Bodorfapusztán található.
A kastély alapterülete kb. 589 m2 amelyhez egy hatalmas nagy telek is tartozik. Saját kútja is van a kastélynak és termálvíz kitermelésre is van itt lehetőség.
(Utóbbiról az @evelinamuemlekvadasz Instagram-oldalamon találhattok egy régi nagyon érdekes cikket, mely szerint ígéretes jövő előtt állt a „kastély strandja”, még a harkányi termálvízet is majdnem lekörözte a helyi „csoda forrás”.)
Ha hinni lehet a forrásoknak, akkor az épület 1913-ban Pilch Andor pécsi építész tervei alapján készült el és a tulajdonosa a bonyhádi nemesi származású Dr. Perczel Tibor volt.
Az épület stílusát tekintve most már eklektikusnak mondható, alaprajza téglalap alakú, oldalfolyosós elrendezéssel.
Egykoron valószínűleg sokkal szebb időket láthatott a kastély, mert jelenleg konkrétan életveszélyes.
Senkinek nem javaslom azt, hogy belülről kukkantsa meg, mert a tető több helyen is beomlott, gerendák éktelenkednek a szobákban és teljesen át vannak nedvesedve a falak.
Kislányként mindig azzal riogattak a szüleim, hogy fedetlen, „csak” a természet erejével (esővíz,növényzet, szél, stb.) betemetett kút/kutak is találhatók itt amikbe szintén nem lenne jó belepottyani senkinek sem.
Ez utóbbi egyébként nem tudom, hogy mennyire hiteles információ, mert lehet, hogy csak azért született ez a „legenda”, hogy elijesszék a szülők a gyerekeiket a falutól viszonylag távol lévő elhagyatott kastélytól.
Mondjuk nekem nem ártott az óva intés,mert híresen elkalandozó, oviból is megszökős kislány voltam.?
No, de kanyarodjunk vissza a kastélyhoz.?
Rózsafa irányából egyébként semmilyen autóút nem vezet hozzá, csak gyalogszerrel közelíthető meg (vagy esetleg egy hiperszuper terepjáróval) a hely egy elég rossz földes úton.
Ha jól tudom, akkor műemlékvédelem alatt áll a kastély és a jelenlegi tulajdonosa 1993-ban(?) vásárolta meg, de mivel nem sikerült állami támogatást szereznie a felújítására így a lassú pusztulás lett a Perczel kastély jövője.
A mai napig őrizetlenül áll szomorúan a semmi közepén, kifosztva, kisemmizve, árván. A kastély több éve eladó, a tulajdonos gondolom, nagyon szabadulna már tőle, mert egyre több helyen láttam hirdetve és viszonylag olcsón.
Érdeklődök persze jöttek meg mentek, állítólag még külföldről is, de a kastély háza táján nem történt semmi változás, így gondolom egyik látogatás sem járt sikerrel.Szomorú történet sajnos ez is, kár, hogy annak idején nem maradt a falu kezében a kastély… talán akkor most más hírekről számolhatnék be. (Annyi lehetőség lehetett volna benne csak fel kellett volna csapni egy falusi turizmussal kapcsolatos könyvet. Ez nem szemrehányás – csupán csak filozofálgatás.)
A telek méreteit és elhelyezkedését tekintve egy nagy lovarda szállodával vagy egy vadász „központ” is lehetett volna itt, de ez csak pár tipp. Utólag persze mindenki okos, így inkább nem is osztom az észt, tovább csak ismét reménykedem, hogy hátha valaki felfigyel erre a kastélyra.??
Érdekesség: Pár éve írtam egy kis humorral átitatott novellát a kastélyról, ha van kedvetek akkor itt tudjátok elolvasni:
https://evelinirogat.blogspot.com/2018/03/a-perczel-kastely-szelleme-fiktiv-mese.html?m=1
*A fotók viszonylag frissek, az egyik rokonom volt a fotós, ő küldte el őket nekem (köszönöm N.❤️?), mert tudta, hogy bejegyzést szeretnék írni a helyről.
Természetesen csak kívülről fotózott hiszen, mi igazi „műemlékvadász család” vagyunk, olyanok akik tiszteletben tartják a helyet, a környezetet és a határokat is.?
Ti jártatok már a villában, ha igen akkor, hogy tetszett Nektek az állandó kiállítás?
A villa új időszakos kiállítása egyébként a „Dresszkód: szecesszió” nevet viseli, szerintem érdemes ezt is megtekinteni. ? #nemreklám #csakszívbőljövőajánlás
*Képek forrása: ADT – Magyar Iparművészet (1906., jan.1. sz.), Műemlékvédelmi Szemle (1998).
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Sokszor úgy érzem, hogy „csak” írni kevés egy adott műemlékről, főleg ha ez az épület lassan az enyészeté lesz.?
Sokszor érzem magam ezért tehetetlennek, aztán elkezdem magamat azzal nyugtatgatni, hogy egyedül nem sok mindent tudok kezdeni ezzel a helyzettel…?
Aztán dühös leszek magamra, hogy ez csak kifogás és, hogy keresnem kellene a megoldásokat.
Ilyenkor pedig rá kell jönnöm arra, hogy még az „alap dolgokkal” kapcsolatban is nagyon sok szempontból meg van kötve a kezem.?
Például nem mehetek oda egy elhagyatott, fűtengerbe temetett villának a telkére lenyírni a füvet vagy összeszedni körülötte a szemetet pedig ezt egyedül is megtudnám tenni, de cserébe bizony birtokháborításért akár fel is jelenthetnének.?
Így támadt egy ötletem (hogy valamelyest megnyugtassam a lelkemet), mégpedig az, ha egy emlékműnél járok (mert természetesen azokat is nagyon szeretem) és úgy ítélem meg, hogy ráfér körülötte egy kis gazolás(csak így lazán megfogalmazva?) akkor azt megoldom, illetve összeszedem a környékén a szemetet (kiltátóknál is lelkes szemétszedő vagyok ?), mert ott legalább ennyit megtehetek hiszen közterületen csak nem szólnak rám azért ha felszedem a hulladékot, nem?!?
Egyelőre az írás mellett „civilként” ennyit tudtam csak tenni ebben a témakörben, ami valljuk be gyakorlatilag a semmivel egyenlő, de a remény azért ott él bennem, hogy talán néha elolvassa olyasvalaki az írásaimat aki többet tud tenni és nincs úgy megkötve a keze mint nekem.??
Van kedvetek amúgy egy kis „kihíváshoz”???
Annyi lenne csupán csak az egésznek a lényege, hogy amikor egy emlékműnél vagy kilátónál jártok és látjátok, hogy szemetes a környéke akkor összegyűjtenétek ti is a kihelyezett kukákba a mások által eldobott dolgokat??
Tudom, hogy sokan megteszitek enélkül is ezt, csak gondoltam azért megemlítem a dolgot.?
Sokszor sajnos nagyon méltatlan körülmények uralkodnak ezeken a helyeken.?
Tudom nem nagy dolog amiket írok,de sok kicsi lépés messze vezethet…?
Köszönöm!??
* A fotó saját, egy 2019-es spontán jött „gazolási akciómat” örökíti meg egy helyi emlékműnél.
Teljesen random jött az ötlet, azért vagyok nem a tevékenységhez illő ruházatban.??
No, de nem szeretnék elkanyarodni a mai bejegyzésünk főszereplőjétől, ami nem más lesz, mint a „tervnek született” és terv is maradt Pécsi Kultúrpalota, amelynek az egész tervezési folyamatáról (mivel nagyon sokat foglalkozott vele a helyi sajtó) csatolok majd képként újságcikk részleteket is, hogy Ti is végig tudjátok követni ezt az egész históriát, ami egy fontos esemény végével kezdődött.
Ez az esemény pedig nem más volt, mint a hatalmas sikerrel zárult 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásár, amely nagy nyereséget termelt, melynek nagyobbik részét „kiállítási alapba helyezte” a város, amiből a mi kultúrpalotánk épült volna.
A körülmények teljesen összeesküdtek az egész terv ellen: a kiszemelt területen (Zsolnay-szobor mögötti épületek) magántulajdonban lévő házak voltak, amelyeknek nem volt egyszerű megegyezni a tulajdonosaikkal, hogy adják el a városnak a házaikat a kultúrpalota érdekében. A tökéletes megvalósításhoz több pénz kellett volna, mint amit félre is tettek rá, viszont az Ulmann-bankház, ahol a befektetett pénz pihent, egyszerűen csődbe ment és a bank vezetője állítólag Amerikába szökött az összes pénzzel ami nála volt.
1912-ben konkrétan már a tervpályázat kiírásról volt szó, illetve felvázolták a Dunántúl című folyóirat egyik cikkében a kultúrpalota lehetséges felosztását is (ezt a cikket képként csatolom), aztán megint jöttek az újabb bukkanók és végül már 1915 őszére ígérték azt, hogy „márpedig itt kérem szépen addigra Pécsnek kultúrpalotája lesz és kész!”
Zsolnay Miklós, a város vezetői és több befolyásos ember is hosszú éveken keresztül valóban sokat fáradozott azért, hogy a tervekből ténylegesen épület születhessen, de ilyen nehézségek mellett, illetve 1914-ben az I. világháború kirobbanásával teljesen lehetetlen küldetéssé vált ez az álmuk.
Pedig, de szép gondolatai voltak Miklósnak a hellyel kapcsolatban: „mindenképpen kívánatos lenne, ha a kultúrpalotát olyan park környezné vagy azzal közvetlen kapcsolatba hozatnék, mely — miként az egész kultúrpalota — instruktív jelleggel bírna. Ahol az ifjúság az ott ültetett fák és virágok között is tanulságot meríthetne, hogy azokat megkülönböztetni tudja, másrészt akik a kultúrpalotában elhelyezett népkönyvtárból könyveket vesznek ki, a csendes, árnyat adó parkban olvashassanak, hogy a sétahelyekben szegény város lakossága ott is, a tudomány és művészet csarnokának közelében üdülést találjon.” (Pécsi Napló, 1910.07.03-ai szám)
A történelem viharai 1918. november 11-én az I. világháború végeztével egy nagyon rövid időre elülni látszódtak, de ekkor már érthető okokból sokkal fontosabb dolga is volt Pécsnek attól, hogy kultúrpalotát építsen.
Az épületre szánt összeg javarészt egyébként is elúszott hadicélokra, megérkeztek a szerb megszállók is, az ügy legnagyobb pártolója Zsolnay Miklós pedig sajnos 1919-ben a rajta egyre jobban elhatalmasodó betegsége miatt bevonulni kényszerült a purkersdorfi (néhány forrás szerint a rekawinkeli) szanatóriumba, ahol végül 1922-ben örökre lehunyta szemét az életében oly’ fáradhatatlan és páratlan tehetségű üzletember.
Kutatásaim során már csak egy 1927 -es „Újság” folyóirat cikkben találkoztam olyan információkkal, amiket még érdemes megemlítenem a kultúrpalota ügyével kapcsolatban, a többi cikk már csak ismétli a fent említett dolgokat vagy gúnyolódó hangvételű.
Ebben a cikkben (részlet ebből is csatolva van képként) Nendtvich Andor polgármester azt nyilatkozta, hogy a város közeljövőbeli tervei között szerepel a rég óhajtott kultúrpalota felépítése, de a vásárcsarnok felépítése sürgetőbb probléma.
A végét pedig már mindannyian tudjuk a történetnek…
Sebaj, mert ami késik, az nem múlik tartja a mondás és milyen igaz is hiszen most már van például egy Zsolnay Kulturális Negyede, egy Tudásközpontja, egy Kodály Központja is Pécsnek, csak nagy kár, hogy ezeket már Zsolnay Miklós nem láthatja!
*A bejegyzésben szereplő képek és cikkrészletek forrása: ADT.
* A cikkrészletek képei az alábbi számokból lettek kiragadva (egy cikkből több részlet is ki lett ragadva, azért azonosak a dátumok néhány helyen):
1. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1912.12.08-án megjelent száma
2. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1910.07.03-án megjelent száma
3. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1912. 12.08-án megjelent száma
4. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1914.05.01-án megjelent száma
5. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1912. 12.08 -án megjelent száma
6. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1914.05.01-án megjelent száma
7. sorszámú kép: Pécsi Napló, 1912. 02.18-án megjelent száma
8/1/2/3: Dunántúl, 1912.02.22-én megjelent száma
9.Pécsi Napló: 1910.07.03- án megjelent száma
10.kép: Újság c. folyóirat: 1927. 12.20-ai száma
