Home Blog Page 15

„Az Utazó” emlékére – Zsolnay Miklós #165.

A mai bejegyzésben (ahogy minden évben) egy különleges személyről szeretnék megemlékezni, aki annyira különleges volt, hogy még a születésének a napját sem ismerjük pontosan.

Néhány forrás szerint november elsején született éjfél után alig 1 perccel, akkor amikor még október vége épphogy csak „átsétált” novemberbe, de a legtöbb forrás/lexikon szerint azonban október 30.-án született a mai bejegyzésem főszereplője így én mindig ezen a napon szoktam megemlékezni róla.

Azok, akik régebb óta itt vannak velem az oldalon Ők már tudják (de a cím amúgy is lebuktat), hogy Zsolnay Miklós ez a fent említett különleges személy.

Nem építész ugyan, de példakép, a lakóhelyem és kis túlzással az ország egyik ikonikus alakja, megannyi épített és „égetett” csoda Atyja, igaz nem alkotóként „csak” üzletemberként…és sajnálatos módon mégis olyan kevés szó esik róla, nagyon kevesen emlékeznek meg a születésének napjáról vagy arról, hogy például idén volt a halálának a 100. évfordulója.

Néhány hozzá kapcsolódó épített emlékről írtam vagy beszéltem már itt az oldalon ezeket az írásokat itt találhatjátok:

~ Francia emlékmű:

~ Mályva – villája (nem Miklós építette a villát, de egy ideig ő „szépítette” az épületet a gyárban készült tárgyakkal):

~ Többek között Miklós és az édesapja is sokban hozzájárult ahhoz, hogy a Budavári Palota Szent István terme olyan meseszép legyen, mint amilyen lett:

~ Miklós volt az, aki megálmodta és sógora Sikorski Tádé pedig megtervezte a család mauzóleumát:

~ Miklós ajándéka volt Pécs belvárosának az egyik éke, az a díszkút melyről már itt meséltem Nektek (a kút jelenleg zajló felújításáról pedig majd egy másik bejegyzésben írok még, természetesen egy pár érdekességgel „megfűszerezve” a posztot ?):

https://podtail.com/en/podcast/hatizsak-podcast/epsztorik-extra-1-zsolnay-kut/

~ A Zsolnay Kulturális Negyedről készült vlogomban (2021. decemberében készült a videó) azt is láthatjátok, hogy milyen csodálatos helyen élt Miklós + idei friss őszi képeket is csatolok ehhez a bejegyzéshez, hogy megmutathassam Nektek azt is, hogy milyen pompás színeket öltött magára a Negyed Miklós születésnapja alkalmából (a képeket pár nappal ezelőtt készítettem):

~ Nővére Teréz feljegyzéseiből az is kiderült, hogy bár Miklós nem alkotóként tevékenykedett a gyárban, de mégis Ő volt az, akinek először sikerült összeállítania egy jellegzetes mázat, amelyet „elefántcsontmáznak” nevezett Teréz a naplójában.

És ez csak pár példa az „épített/építtető múltjából”, azt viszont már szinte lehetetlenség lenne felsorolni, hogy mennyi tisztség és cím birtokosa volt (egy cikk azért a segítségemre volt ezzel kapcsolatban, amit csatoltam is képként) és hogy hány sikeres üzletet kötött és még sorolhatnám…

Hatalmas nagy szeretettel és érdeklődéssel kutatom a Zsolnay család történetét és bár tudom az oldal profilja nem család és helytörténeti kutatásokról szól így mindig igyekszem visszafogni magamat a témában, ami néha jobban, olykor kevésbé sikerül.

Van nekem viszont egy „Hátizsák” nevezetű podcast oldalam, amibe ahogy a mottója is szól: „minden, ami belefér” mehet így ezen az alapon úgy döntöttem, hogy útjára indítok majd egy sorozatot „Zsolnay -akták” címmel, mely sorozat keretein belül próbálom „kiélni” majd a Zsolnay családdal kapcsolatos „közléskényszeremet”. ?

Arról még azonban fogalmam sincs, hogy ezeket a részeket mikor és milyen ütemben fogom rögzíteni, mert bár anyagom lenne bőven, amit feltudnék dolgozni, de időm azonban annál kevesebb van az epizódok rögzítésére, ígérni pedig inkább már nem is merek semmit…

Maradjunk inkább szerintem annyiban, hogy úgyis mindig kiteszem ide Facebook-ra is a legújabb podcast részeket így itt majd időben értesülhetnek a téma iránt szintén érdeklődök, hogy mikor is kerül abba a bizonyos virtuális „Hátizsákba” a legelső „Zsolnay – akta”.

No, de nagyon elkanyarodtam a bejegyzés főszerepelőjétől…

Ha rajtam múlna minimum petíciót indítanék azért, hogy legalább egy emlékpark legyen Miklósról elnevezve, ha már idén volt a halálának a 100. évfordulója, de kicsi pont bizony ez a műemlékvadászlány az ilyesmihez így nem marad más lehetőségem, mint írni róla, hogy emlékeztessem az utókort az ilyen nagyszerű ikonikus alakjainkra, mint amilyen Miklós is volt.

Végszóként édesapja (Zsolnay Vilmos) Miklósnak címzett egyik leveléből (éppen egy utazáson volt Miklós) idéznék még egy pár sort mely idézethez annyit fűznék még hozzá, hogy sajnálom, hogy csak a kisregényemben létezett az a forrás, melynek vize által a boldogság útját is megtalálhatta volna az „Utazó”:

„A magam részéről azt kívánnám, bár lenne ott egy kút, amely a nyugodt életszemlélet, az igazi boldogság és a valódi életcél felismerésére serkent.

Ezt a forrást ajánlanám neked, és igaz atyai szeretettel kérnélek, bőven oltsad a szomjadat a vizével.”

Zsolnay Vilmos fiának írt levelei nagyon tanulságosak és gyönyörűek mind…szívem szerint az összeset idézném, de aki elszeretné őket olvasni megtalálja az összes (publikus) levelet: Zsolnay Teréz – Mattyasovszky- Zsolnay Margit – Sikota Győző: Zsolnay – A gyár és a család története című könyvében.

 1863-tól 1948-ig Teréz és Margit, az 1948 – 1973 közötti eseményeket pedig Sikota Győző írta le. 

No, de most már lassan tényleg zárom a soraimat…

Kedves most már „felhőn utazó” Miklós, remélem György barátod az Égi Kaszinóban egy fenséges „Reéh- féle” ünnepélyt szervezett Neked ezen jelesnap alkalmából!

Boldog „égbeli” születésnapot Utazó!

*Az „utazó” jelző azért is illik a kisregényem történetén túl Miklósra, mert a valóságban rengeteget utazott.

Ezeknek az utazásoknak az okai természetesen nagyrészt üzleti okok voltak.

*Ez a bejegyzés természetesen NEM a kisregényem „promóciója” mielőtt bárki félreértené, hiszen ez egy teljesen ingyenesen elérhető kis „semmiség” ám csak, mely megírásának a célja szintén csak a tisztelgés volt a Zsolnay család emléke előtt.

*Források: ADT., mint mindig! ?

*Színes őszi fotók a Zsolnay Kulturális Negyedről: saját fotók (2022. október 27.-én fotóztam őket).

*Reéh György Miklós egyik jó barátja volt. György a „Tettye koronázatlan királya” volt és híresen jó érzékkel szervezett ünnepségeket is.

Építészet és Költészet (Emlékmű különkiadás) – 11. rész – Francia emlékmű

Éji kép a Francia emlékműnél

-Saját versem az emlékműről –

Éji vásznán terül el alattam a város

legszebb páholyából kémlelhetem most!

Az emlékmű oltalmazón áll mögöttem

árnyéka átölel, a széltől is óv…

Itt mindig olyan jó!

Ide mindig valami visszahúz és

gyakran telepszik mellém itt az ihlet

hiszen olyan békés itt minden!

És ó, ne félj nincs itt tömegsír sem

csak síri csend, amit az éjszaka

csent ide!

Ez mindenkinek látni, érezni kell…

*Az emlékmű korabeli fogadtatásáról és a leleplezéséről / avatásáról szóló cikkekből is csatolok egy párat érdekességként.

(Ezeket a cikkeket több részletre elosztva tudtam csak feltölteni annak érdekében, hogy láthatók és olvashatók legyenek, de beszámoztam minden képet, hogy ne legyen átláthatatlan ez az egész. )

A cikkek olvasása közben már – már kicsit úgy éreztem mintha én is jelen lettem volna az eseményen, mert nagyon részletes és hangulatos írás mind.

Ez a hely egyébként az egyik kedvenc „erkélyem” / kilátóm a városban, még a Tettyét is megelőzi a kedvenceim listáján.

Az itt feltételeztt tömegsír teóriát pedig több kutatás is cáfolta (Szigeti városrészben lehetett inkább) és igen…valóban nagy sok szabadkőműves „legenda” is körbelengi a helyet.

Az oldalhoz készült profilképem is az emlékműnél készült. 🙂

*Cikkek forrása: ADT., mint mindig!

~ Pesti Napló, 1908. / 132. száma

~ Pécsi Napló, 1908. május 17.-ei száma

* Váradi Antal „A sasfiókok” című költeményének forrása az „Ország -Világ” című újság 1908./23. száma

*Képek forrása:

~ Színes fotó: saját kép.

ÉP-sztori percek #10.  – Borhy – kastély (Gyöngyöstarján – Sósi – rét)

~ Épült:

A kastély az 1920-as évek végén épült.

~ Építtetője:

Borhy György udvari tanácsos, földbirtokos uraság.

~ Épület stílusa:

Eklektikus, de javarészt a romantikus stílus jegyek dominánsak a kastélyon, ezért is sorolják sokan a romantikus stílusú kastélyok közé a Borhy – kastélyt.

~ Jelenlegi állapota:

Jó állapotú műemlék épület.

~ Érdekességek:

  1. Az egykori vadászkastély Gyöngyöstarjántól pár kilométerre található Sósi-réten hatalmas nagy zöldölelésben egy 4 hektáros őspark ékeként.

2. A kastély többször is gazdát cserélt már az évek során.

Az államosítás után volt már itt erdészeti szolgálati lakástól kezdve, vállalati üdülő (egy útépítő vállalaté) és még oktatóház is.

Jelenleg, ha jól tudom akkor rendezvényházként működik a kastély.

3. A kastély parkjának északi részén a Borhy – család kriptája található, a család egykoron ide temetett tagjai viszont már jó ideje a község temetőjébe alusszák tovább az örök álmukat.

A családi kripta körülbelül az 1800-as évek végén épült.

4. A Borhy – kastély ősparkjának mesés „zöldjei” között több 100 évnél idősebb fa is található.

5. A park 1978 óta helyi védettségű természetvédelmi terület.

Az őspark az egykori francia kertépítés „mintájára” / mintája alapján lett kialakítva.

+1 érdekesség: A Borhy -család annyira szerette a lovait, hogy 2 hátaslovuknak is emléket állítottak a vadászkastély parkjában.

*Fotók forrása:

ADT., Heves Megyei Hírlapok (2015)

Építészet és Költészet – 10. rész – Drégely vára

0

Kölcsey Ferenc:
Drégel

Fellegi bérceiden, ó Drégel vára, kereslek,
Merre valál? tornyod honnan emelte fejét?
Szondi hol állt? repedő kebelén hol csorga le vére?
Nyughelye hantjai közt hol nyög az estveli szél?
Puszta vagy, ó kiomolt vér szent helye! néma homály leng
Vad bokor árnyaiban szirteid orma felett.
Ah de romod tetején az örök hír égi virága
Csillagi fényében századok óta virúl.

/Cseke, 1825. május/


*Kép forrása:

~ Fortepan / Schermann Ákos

A fotó 1929-ben készült.

ÉP-sztori percek #9. – Barbakán + videóval

~ Épült:

1498-ban.

~ Építtetője:

Kinizsi Pál.

~ Építészeti stílusa:

Gótikus stílusú.

~ Jelenlegi állapota:

Jó állapotú.

~ Érdekességek:

1. A barbakán szó jelentése = előretolt kapuerőd.

2. A Barbakán Pécs belvárosának egyik ikonikus épített kincse.

Tetejére felsétálva gyönyörű kilátás tárul elénk.

3. A Barbakánhoz tartozó kertben is érdemes egy sétát tenni, ha erre jártok.

Én ősszel szeretek a legtöbbet itt sétálgatni, mert ilyenkor szerintem a leghangulatosabb a kert és a Barbakán környéke is.

SZIT (=Szent István tér) is csendesebb, mint nyáron, közel van a Székesegyház is, sok a környéken a műemlék épület, gyakorlatilag a szomszéd utcában múzeumok sokasága várja a látogatókat, szóval minden adott egy igazi kellemes „kultúr- sétához”.

4. A videóban nem biztos, hogy jó helyen mutattam (aki tudja a pontos helyet kérem javítson ki bátran), de egyébként egykoron a Zsolnay család teniszpályát hozott létre a Barbakán -árokban, ahol később telente jégkorcsolya pálya működött, jóval később pedig kosárlabda pálya is volt itt.

*A fotók és a videók mind a saját felvételeim.

„Isten szemének a háza”

A pécsi Apáca utca egyik éke (mert hogy több is van neki) egy igen különleges épület, amit régen „Isten szeme házként” emlegettek a városiak.

Ez a név „rajta ragadt” az épületen, amely épület sajnos manapság már nem kap olyan nagy figyelmet, mint régen…sokan szerintem úgy elsétálnak mellette, hogy fel sem tűnik nekik, hogy Isten óvó tekintete figyeli, óvja az erre járók lépteit (és persze nem csak az erre járókét).

A ház múltjáról megosztok veletek pár beszédes cikket(az egyik egy igen kalandos szerelmi történetről szól), illetve egy friss fotót is az épületről.

~ A ház tervezője: Pilch Andor volt.

~ Az épület stílusa: szecessziós.

~ Érdekesség: A ház „elődjét” 1903-ban bontották le és állítólag már azon az épületen is látható volt „Isten szeme” csak akkor még festmény formájában.

*Fotó: saját kép.

*Cikkek forrása: ADT (zömében Pécsi Naplók, Pécsi Közlöny és Dunántúl 1893 és 1903 közötti lapszámai).

Régen és Most – Vasváry – ház (Pécs)

~ Régi fotó forrása: Fortepan / Kotnyek Antal (1955-ös fotó)

~ Új fotók: Saját kép.

A Vasváry- házról készítettem már egy podcast epizódot is, amely részt itt tudtok meghallgatni: https://anchor.fm/hatizsak-podcast/episodes/psztori-4—-Vasvry-hz–a-Szerencse-Finak-hza-e15sf9p

Ebben az epizódban mindent elmesélek a házról és a ház uráról is…?

Időközben egyébként kapott egy új logót a Hátizsák Podcast oldalam, érdemes ezt is lecsekkolni, ha esetleg „arra jártok” mert szerintem nagyon szuper lett! ?

Csodás délutánt kívánok mindenkinek! ?

ÉP-sztori percek #8.  – A kunhegyesi Kunkapitány – háza

~ Épült:

Az 1880-as években (legalábbis a legtöbb forrás szerint, de egy – két helyen az 1860-as éveket jelölték meg az építkezés évének).

~ Építtetője:

Csávás Péter, „nemzetes úr”.

~ Épület típusa:

Lakóház, udvarral és melléképületekkel.

~ Jelenlegi állapota:

Jó állapotú műemlék épület.

~ Érdekességek:

1.Az épületben Ilosvai Varga Imre emléke előtt egy emlékszobával tisztelegnek a helyiek.

2. Ilosvai Varga Imre Kunhegyes első „nagy kunkapitánya” volt.

Imréről bővebben itt olvashattok: http://www.kunhegyes.hu/kunhegyes/hires/ivimre.htm

3. Az épületben az Ilosvai Varga Imre – emlékszoba mellett a többi szoba is kiállító térként működik / működött.

Ezekben a szobákban a kunsági emberek múltjával ismerkedhetnek meg a látogatók.

4. Jelenleg nem tudom, hogy látogatható – e még a ház, ezzel kapcsolatban nem találtam semmilyen biztos információt.

Ha esetleg van Kunhegyesről olvasóm és van bármilyen információja a ház látogathatóságával kapcsolatban akkor kérem írja meg kommentben, hogy mi a helyzet most ezügyben.

Köszönöm szépen! ?

*A héten, ha minden jól megy akkor több bejegyzés is fog majd érkezni az oldalra! ?

*Kép forrása:

ADT., azon belül pedig:

História 20122012 / 9-10. szám, 62. oldala

Építészet & Költészet – 9. rész – Egri minaret

Az egri óriás

~ A műemlékvadász verse a minaretről-

Kőből nőtt óriás vagy

Sipkáid felhőből vannak

Csigalépcsőid felviszik

a bátrakat a magaslatokba.

*

Dacolsz, korral, széllel

Tűzzel és jéggel

Te vagy a Knézich utca éke!

* Vers: Saját versem. ?

* Képek forrása:

FORTEPAN:

~ Fortepan / Vincent Till Baumgartner

Leírás: „Minaret a Knézich Károly utcából nézve, jobbra a Szent Sebestyén vértanú templom (volt Irgalmasok temploma). Háttérben a vár. A felvétel 1895-ben készült.”

~ Fortepan / Hirschler Károly

Leírás: „a Minaret a Torony utcából nézve, háttérben a Szent Sebestyén vértanú templom (volt Irgalmasok temploma).” (1931)

~ Fortepan / Ladinek Viktor

Leírás: „A Minaret a Torony utcából nézve, háttérben a Szent Sebestyén vértanú templom (volt Irgalmasok temploma)” (1937).