„Memi pasa fürdője kellemes szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek.”
(Evliya Çelebi)
A mostani állapotokra nem tudom mit mondana szegény Evlija,ha láthatná…:(
Talán stílusosan azt, hogy elcsorog a múlt a semmibe?
Passz, én nem tudok olyan szépen fogalmazni, mint ő…:(
Sok szeretettel ajánlom egyébként Evlija írásait, mert amellett, hogy érdekesek nagyon szuperül bemutatják az akkori „állapotokat”(minden szempontból) is persze egy kis írói túlzásokkal élve, de ettől lesz annyira olvasmányos az egész. 🙂
Evlija nagyon sokat utazott és ezáltal sok emberrel találkozott és ezeket az élményeit írja le a Szejáhatnáme =Utazások könyvében.
A művét Kairóban tíz kötetben adta ki mégpedig az 1680-as években.
A minket érintő részek vagyis az 1660 és 1666 közötti magyarországi utazásainak a leírásai (ekkoriban járt Magyarországon) ha érdekelnek titeket akkor katt ide:
https://mek.oszk.hu/15500/15597/
• Memi pasa fürdőjéről pedig készült egy Hátizsák Podcast epizód is, ezt a részt itt tudjátok meghallgatni: https://anchor.fm/hatizsak-podcast/episodes/psztorik-2—-rzsafai-templom–Memi-pasa-frdje-Memi-Pasa-Hamam-frd-e15sfaa
• Ha pedig szakcikket olvasnátok a fürdőről (ami nem mellesleg tele van fantasztikus képekkel) akkor sok szeretettel ajánlom a figyelmetekbe Gerő Győző: A pécsi Memi pasa fürdője c. írását, amely a Műemlékvédelem 1987 / 2. számában jelent meg (109.oldal).
Nekem személyes kedvencem ez az írás, hiszen kitől mástól tudhattuk volna meg a legtöbbet a helyről, mint attól aki feltárta és kutatta.
*Gerő Győző (1924 – 2011): régész- turkológus, az ELTE címzetes docense volt.
Számos török hódoltság idején épült építészeti emlékünk feltárása és kutatása köthető a nevéhez.
Olyan török kori épített emlékekekkel „nőtt össze a neve” (persze a kutatótársaiéval is akikkel együtt dolgozott) mint például:
~ Idrisz baba türbéje
A türbéről található írásom itt tudjátok elolvasni:
~ A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi feltárása (nem összekeverendő a pár évvel ezelőtti Szulejmán- türbe kutatással a téma 😉 )
~ Az egri Valide fürdő feltárásában is közreműködött és még sorolhatnám.
Ha szeretnétek akkor készíthetek majd egy Életszorik epizódot Gerő munkásságáról és életéről vagy akár a rejtélyes „Memi” (Mehmed) pasájéról is. 🙂
Írjátok meg bátran, ha érdekelne Titeket egy ilyen Hátizsák Podcast epizód… és ha Hátizsák Podcast akkor hamarosan felkerül a pár hete beígért legújabb epizód is Anchor-ra (már júliusban rögzítettem az új részt csak még nem hallgattam vissza, hogy meg kell- e esetleg valahol vágni, mert szerencsére sokat vagyok távol a gépemtől), mert ígéret szép szó, ha betartják úgy jó, ugye? 🙂
Szép napot kívánok mindenkinek, hamarosan (igaz ilyen”nyárias tempóban” haladva) újra találkozunk!
Az épület megépítésének körülményei és ideje pontosan nem ismert.
Elég sok írás foglalkozott egyébként az építkezés idejének a pontos meghatározásával, de mindegyikben az a közös pont, hogy a telket 1845 környékén üresen vásárolta a báró méghozzá azzal a céllal, hogy jó barátjával Trefort Ágostonnal (aki később a sógora is lett) együtt egy közösnyaralót építsenek ide a családjaik örömére, tehát mindenképpen 1845 után épülhetett a lak is.
Trefort Ágoston önéletrajzában azt írja, hogy1848-ban kezdték el az építkezést és először a villa készült el és ehhez a villához lett építve később ez a meseszép kerti lak.
Jól sejthető így, hogy a kerti lak tehát már nagy valószínűséggel csak a forradalmi események és az azt követő elutazásuk majd visszatérésük után épülhetett fel.
(A báróék az 1848-as forradalom után pár évig külföldön éltek szóval csak a hazatértük után tudták úgy igazán kihasználni és „belakni” a villát is, amit leginkább nyaralóként használtak.)
Az Eötvös- villa sajnos ma már csak emlék, 1948-ban lebontották, de a mai bejegyzés főszereplője a kerti házikó szerencsére nagyon jó állapotban van.
~ Tervező(k):
Nem ismert a személye.
Egy biztos, hogy Eötvös és Trefort mindent megálmodtak (na nem szó szerint :D) a kerti lakkal és a villával kapcsolatban, de hogy ki volt az, aki ezeket az álmokat épületekké varázsolta no azt sajnos nem lehet tudni.
~ Építészeti stílusa:
„Svájci stílusú”, a két jó barátot egy közös 1837-es svájci utazásuk ihlette meg a ház küllemével kapcsolatban
~ Jelenlegi állapota:
A Karthauzi – lak jelenleg magántulajdonban van és ma is az egyik legkülönlegesebb éke a Karthauzi utcának.
~ Érdekességek:
1. Sokan úgy vélték, hogy Eötvös József: A karthauzi című regénye is itt a kerti lakban íródott, de ez nem így van, ugyanis a regény 1839 és 1841 között íródott és ekkoriban a bárónak még villája sem volt a Svábhegyen, nem ám, hogy kerti házikója.
Ha valaki szeretné elolvasni a regényt neki megsúgom, hogy megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán is.
Én bevallom nem bírtam még végig olvasni…no, nem azért, mert nem tetszik csak egyszerűen kell hozzá egy bizonyos hangulat, mert hát nem egy vidám könyv az már egyszer biztos.
2. Sok művész és író építkezett itt a lak körüli szomszédos utcákban így nem csupán a Karthauzi – lak miatt érdemes arra sétálni…aki meseszép villákat szeretne látni az ne hagyja ki a környék meglátogatását.
Én is már nagyon várom, hogy hamarosan ott „fotósétálhassak” …magamat ismerve nem a fotók elkészítése fog sok időbe telni, hanem az, hogy egy villát minimum órákig eltudnék ámulva és bámulva nézni…persze mivel kicsit furcsa lenne ez a szituáció és valljuk be illetlen és félreérthető is ezért igyekszem majd gyorsan bámészkodni…vagyis magamhoz képest gyorsan. 😀
Az új építésű villák amúgy egyáltalán nem érdekelnek így talán tényleg gyorsabban tudok majd haladni a fotósétámmal.
3. Treforték vidékre történő költözés után a teljes villa Eötvösöké lett.
4. A báró állítólag nagyon szeretett kertészkedni, ezért a Karthauzi-lakot és a villát is meseszép növényi világ vette körbe.
5. Az árnyas Karthauzi – lakba Eötvös József előszeretettel vonult vissza írni vagy „csak” kicsit ötletelni, kikapcsolódni.
Ezzel kapcsolatban íme egy kis idézet a Vasárnapi Újság 1890-ben megjelent 28.-ik számából:
A villától délre, mély völgyben egy kis svájczi ház áll, sűrű fák közt. Ez is ide tartozott és Eötvös oda szokott volt vonulni dolgozni. A közönségnek úgy szokás mutogatni, hogy ott írta« Karthauzi»regényét. Ez azonban téves. Eötvös szeretett a Svábhegyen lakni, mely akkor még csöndes magány volt. A kilátás elragadó innen a főváros felé. A Gellérthegy, a regényesen emelkedő Budavár, azontúl a Duna fényes szalagja, Pest háztengere és a nagy síkság — a legszebb panorámát nyújtja. Köröskörül pedig szelíd erdőség és völgyek. „
6. Nagy valószínűséggel a báró fia Eötvös Loránd az egykoron a lak mellett álló villában született.
Egy biztos, hogy a báró levelezései és Loránd anyakönyvi kivonata csupán csak arról adnak 100%- ig bizonyosságot a számunkra, hogy Loránd Svábhegyen született, de hogy az éppen akkor épülő vagy már felépült (?) villában látta-e meg a napvilágot, vagy esetleg valamelyik családi barát (például: Fridvalszkyék) villájában no ez már kérdéses.
7. Eötvös József 1871-ben bekövetkező halála után a család eladta a villát és a villa étteremként született újjá.
Később 1890-ben a svábhegyi Eötvös-szobor avatása után az étteremben tartott ünnepségen fia Loránd így beszélt a helyről a Vasárnapi Újság 1890-ben megjelent 28. száma szerint:
„húsz éve körülbelül, hogy nem voltam itt; nem mertem idejönni, mert féltem a sokaság zajától és féltem a csendtől, melyet még a zajban is észreveszek, mert nem hallom annak a szavát, ki nekem ezt a hajlékot a legkedvesebbé tette. Mikor átléptem ezt a küszöböt, örömmel láttam, hogy nem idegenek, hanem barátok közé jöttem, akik atyám tiszteletében velem együttéreznek. Sok emlékem fűződik bérczekhez, völgyekhez, fákhoz s az emberekhez is, hol ezelőtt 42 évvel megláttam a napot…”
A szobor avatásának az előzményeiről is idéznék a cikkből:
„A Svábhegyen nyaraló közönség elhatározta, hogy az Eötvös-villa közelében levő kis téren szobrot állít a költőnek, mely minden látogatót rá emlékeztessen. A szobor költsége csakhamar összegyűlt adakozásokból, mulatságok jövedelmeiből …”
8. A villa sorsa végül az 1940-es években pecsételődött meg hiszen a háború nem kímélte az épületet sem, a háború végezetével pedig senki sem gondolta úgy, hogy megmentené a villát így inkább sorsára hagyták és végül 1948-ban lebontották.
A Karthauzi – lak szerencsésebb volt, mint a villa és mi is szerencsések vagyunk, hogy még ma is gyönyörködhetünk benne, ha arra járunk.
9. Soha ennyi és ennyiszer változó dátumot és kérdőjelet nem láttam még egyetlen egy épület építésének az idejével és körülményével kapcsolatban, mint a Karthauzi-lakéval kapcsolatban.
*Fotók és információk forrása:
ADT., azon belül pedig:
~ Vasárnapi Újság, 1890. évi 28. száma – Báró Eötvös József szobra a Svábhegyen c. írása (a posztban található idézetek innen származnak)
~ Vasárnapi Újság, 1875. szeptember 26.-ai száma (a lakról készült grafika forrása)
~ Devescovi Balázs: EÖTVÖS JÓZSEF SVÁBHEGYI NYARALÓHELYE: AZ EÖTVÖS-VILLA ÉS A KARTHAUSI-LAK* című írása, amely a Századok c. folyóiratban jelent meg 2017-ben (2017. / 2.szám).
(Kiváló írás, a legjobb információ forrás volt a témában!)
Arra gondoltam, hogy útjára indítanék egy olyan mini sorozatot, amely keretein belül megosztanék veletek építészet és történelem témakörben egy pár érdekes könyvet, videócsatornát, játékot vagy akár dalt is úgymond ajánlóként. ? #természetesennemreklám
~ YouTube csatorna „témakörben” a Pazirik Studio videóit ajánlanám megtekintésre.
Íme a csatornájuk linkje: https://www.youtube.com/user/Pazirik77/videos
Egyszerűen ámulatba ejtő, hogy milyen fantasztikus videókat készítenek, amelyek által ma már nem csak a képzeletünkre van bízva az, hogy például egykoron hogyan is nézhetett ki a „Réka- vár” és még sok másik épületünk, várunk.
Aki ismer azt tudja, hogy nem vagyok egy nagy gamer, de azért akad 1-2 játék, amit én is ismerek…persze csak olyan témában, ami érdekel és nem azért, mert „felcsücsültem a hype-csucsura”, ahogy azt az egyik kedves ismerősöm mondaná. 😀
Az egyik ilyen kivételesen általam is ismert játék a: Jumurdzsák gyűrűje – az inertaktív film című kalandjáték, amit bátran ajánlok azoknak, akik szeretik a kicsit régebbi játékokat (2006-os), Egert, az Egri csillagokat és úgy összességében mindent, ami ehhez a témához kapcsolódik. ?
Mondjuk igaz, ami igaz, hogy nagyon kevés helyen lehet már beszerezni a játékot, de azért nem lehetetlen feladat. ?
A végigjátszásos videók rajongóinak pedig ajánlom, hogy keressenek rá a játék nevére YouTube-on. ?
Tudom, hogy elég sokan szeretik az ilyen típusú videókat is szóval ezt akár vehetjük +1 ajánlásnak is ezt a fenti tippet, de ne feledjétek, hogy mindig az a legnagyobb élmény amikor mi magunk tapasztaljuk ki a játékok csavarjait. ?
++1 ajánló az ajánlón belül: regény formájában is megjelent ez a történet, ha valaki inkább elolvasná, hogy miről is szól a Jumurdzsák gyűrűje. ?
~ Könyvajánló:
A szecessziós építészet és úgy összességében a szecesszió szerelmeseként mi mást is ajánlhatnék, mint egy ilyen témában íródott könyvet, amely könyv nem mást min Bede Béla: Magyar szecessziós építészet című könyve. ?
A könyv a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg és szinte bármelyik könyvesboltban (online is) megtalálható, de antikváriumokban is találkozhattok vele, én is általában az utóbbi módon/helyeken szoktam sok kincset beszerezni.
Jelenleg a Bookline oldalán kapható egyébként a legjobb árban a könyv (antikvár példányként), csak gondoltam szólok, ha valakit esetleg érdekelne. ?
És íme a hozzá vezető link, amely egy szuper leírást is megmutat nekünk a könyvről:
Meseszép képek és szecesszió minden mennyiségben…a szecesszió rajongóinak kötelezően ajánlott kötet ez. 😀
~ Zeneajánló:
Az egyik hazai és roppant nagy sikernek örvendő zenekarnak a Follow the Flownak nem tudom, hogy ismeritek – e a „Régi mese” című dalát, de ha még nem akkor érdemes meghallgatni…ha a zenekar stílusa nem is áll esetleg annyira közel hozzátok akkor a dalnak a szövege miatt adjatok egy esélyt ennek a „mesének”, mert szerintem zseniális lett.
Na jó, inkább bemásolom a dalnak a szövegét, az a biztos: D
„Lehet, csak benned látom a múltam Ezért kötnek még hozzád Azok az évek, amiket régen Veled együtt éltünk át Valahol itt kezdődik mindegyik régi meséd Ahol az utunk egyszer véget ér
Veled együtt íródik a történetem Hegyen-völgyön át, a délibábos ösvényeken Több mint ezeréves történelem vezet oda Ahol nincsen tenger, ámde van tengernyi csoda Mindent látó falak, amin nem fogtak a golyók Égig érő tölgyek, mindent átkaroló folyók Ameddig a sok forrás vizet, addig a Nap fényt ad Termést a föld, harmóniát a 4 évszak Én csak azt ígérem, mindegy merre visz az élet Bármerre is járok, mint egy fecske visszatérek Minden hibád ellenére, mindig haza hozzád Mert én így szeretlek, varázslatos Magyarország
Lehet, csak benned látom a múltam Ezért kötnek még hozzád Azok az évek, amiket régen Veled együtt éltünk át Valahol itt kezdődik mindegyik régi meséd Ahol az utunk egyszer véget ér
Mesés panorámák, festői tájak foglya lettem A megörökített pillanatoktól lesz jobb a kedvem Nem kell sietnem, nem kell térerő Itt találtam magam, pedig a Nap sem bújt még elő A füzek is vidáman lengenek a vízparton Ősi nyugalom ül mind a tíz nemzeti parkon Az élet egyszerre születik és múlik el A lelkem a Pilisben a Föld szíve tölti fel Annyi mindent nem láttam még De ígérem, az leszek – jó vendég Itt hagyom ezt a képet, de vigyázz rá Itt találsz rám, ha elmentem világgá
Csak benned látom a múltam Ezért kötnek még hozzád Azok az évek, amiket régen Veled együtt éltünk át Valahol itt kezdődik mindegyik régi meséd Ahol az utunk egyszer véget ér
A múltban mögöttem Az összes fűszálat ismerem Fogd a kezem És tarts az ismeretlenbe is velem Majd mi is eltűnünk Ahogy a világ változik hirtelen De minden, amit tettünk Itt marad veled egy filmtekercsen Mert minden, ami számít Itt marad neked egy filmtekercsen
Lehet, csak benned látom a múltam Ezért kötnek még hozzád Azok az évek, amiket régen Veled együtt éltünk át Valahol itt kezdődik mindegyik régi meséd Ahol az utunk egyszer véget ér
Oooo… Valahol itt kezdődik mindegyik régi meséd Ahol az utunk egyszer véget ér.”
A dal egyébként a Varázslatos Magyarország természetfotó-pályázat és természetvédelmi program megbízásából készült szóval a videóklipjét is érdemes megnézni, mert nagyon szép a videó képi világa.
Nem vagyok nagy „fangirl-je” a zenekarnak, de ismerem és szeretem a dalaikat és abszolút hitelesek a fent említett programhoz, mert aki követi az énekesüket Instagramon az tudja, hogy a Gergő igazi nagy természetjáró és természetimádó. ?
Nem hiába kérte fel Őt (Szakács Gergőt) az Aktív Magyarország is az „Indulj el egy úton” című népdal feldolgozásának az elkészítéséhez…nem mellesleg imádom ezt a népdalt és hát a feldolgozáshoz készült videóklip is fantasztikus lett.
Remélem tetszett nektek ez a „kedvences – ajánlós” poszt is, én régebben kifejezetten szerettem az ilyen jellegű tartalmakat még az „ősblogger és jutúbos” időszakokban.
Csodaszép napot mindenkinek és boldog Semmelweis-napot minden kedves kollégámnak! ?
Őszi színt versz a dombokon. Zöld máglyaként égsz, ha fagy és hó esett a szőlőskertekre.
Mint fény a homlokon Ragyogsz a város arcán, tünde est Vagy sötétben, csillaggal hű rokon. Ne szidd, ha mondom, vén sekrestyésedet, Hogy átragyogsz a honi partokon. Tegnap az angol fagyos szemébe Tüzeltél s zöld tetőd izzó zöldjére Helsinki ködében gondol a finn S smaragdod zöldje ott ring álmain S mindenki álmába, ki egyszer megnézett, Visszacsalod az örök reménységet.
~ A verset az alábbi linken Takaró Kristóf a Pécsi Nemzeti Színház színművészének az előadásában meg is tudjátok hallgatni, ha szeretnétek: https://www.youtube.com/watch?v=JcKl-xx9qlY
Természetesen a videó forgatásihelyszíne is a mi dómunk vagyis a Pécsi Székesegyház volt! ?
*Képek: Saját fotók (az emléktáblát a Székesegyház „szomszédságában” fotóztam, Kocsis László egykori lakóházának a falán)
*Videó forrása és tulajdonosa: A Pécsi Nemzeti Színház YouTube csatornája
Kedvesek, emlékeztek még a Hátizsák Podcast 3. évad / 01. epizódjára?
Ha nem akkor a honlapomon található Hátizsák Podcast menüpont alatt megtalálhatjátok! 😉
Az évadnyitó epizódban röviden szót ejtettem Zsolnay Miklós egyetlen feleségének Bónis Malvinnak a Budapesten található Thököly úti házáról (ami régen Csömöri út volt) is…tudjátok arról a villáról, amit 1905-ben egy rajongójától kapott ajándékba a színésznőként dolgozó Malvin és ahol a rövidke házasságuk alatt Miklós is vele él (ha éppen nem ingázott vagy utazott valahová munkaügyben).
Hosszabb történetet nem tervezek a házról írni, hiszen ezt már jó páran megtették előttem amikor „előkerült” az a híres kandalló, amit Miklós ajándékozott Malvinnak valószínűleg a perzselő szerelmük romantikus szimbólumaként.
Na, jó…ez csak az én verzióm erre az ajándékra, a valóság valószínűleg kevésbé volt ennyire „rózsaszín”, de ki tudja? 😀
Mindenesetre ez egy igen nagy és szép gesztus volt Miklóstól Mályva irányába…akárcsak az a 2 oroszlán szobor is, amelyek a mai napig is hűen őrzik a ma már emelettel bővült egykoron földszintes és sokkal díszesebb házat.
A Zsolnay gyárban készült oroszlán szobrokkal, mint ajándékokkal kapcsolatban is van egy romantikus elgondolásom (és másoknak is), hogy azért tetette a ház elé őket Miklós, hogy mindig őrizze valaki a szerelmét, még akkor is, amikor Ő már nincs vele.
Uh, befejeztem inkább, mert aki ismeri vagy kutatta Zsolnay Miklós életét, az most biztos, hogy nagyon fogja a fejét, mert bár a nagy gesztusok ugyan nem álltak tőle messze (díszkút a városnak, Francia emlékmű állíttatása stb., igaz ezek a gesztusok igazi „üzletemberi gesztusok” is voltak, ha értitek mire gondolok ?), de azért, hogy is fogalmazzak… az ilyen jellegű túlromantizált gesztusok viszont azért igen….valószínűleg kedveskedni akart Malvinnak ezekkel és pont. ?
Hosszas Evelin – féle bevezetőn túl megszeretném veletek osztani azt a régi cikket, amelyet azzal kapcsolatban találtam, hogy akkoriban a sajtó hogyan is cikkezett Malvin szerencséjéről, tehát arról, hogy hogyan lett háztulajdonosnő az egyik lelkes rajongója által.
Nem, ez a ház még nem Miklós ajándéka volt, vele csak pár évvel később találkoztak…. ?
Egyébként nagyon szuper levéltári anyagokat is találtam a házról, Miklósról és Malvinról is , de ezeket több okból sem oszthatom itt meg, illetve szerintem az oldal profiljában sem illenének bele ezek az anyagok így gondolom nem is bánjátok, hogy ezeket nem csatoltam a bejegyzéshez.
Az egykori szerelmi fészek egyébként ma is jó állapotban van, a fent említett „bővítésen” és a díszeitől való megfosztásán túl (állítólag nagyon szép villa volt, amelyet az 1960-as években alakítottak át a jelenlegi külsejére) más változás nem igen történt rajta a külleme szempontjából…mondjuk ezek a változtatások pont elegek voltak ahhoz, hogy a régi fényét elvesztve beleolvadjon a környezetébe. ☹
Mindentől függetlenül, aki figyelmesen sétálgat a Thököly úton az könnyen kiszúrhatja a ház kertjében a figyelő „oroszlán tekinteteket” …Ti felfigyeltetek már rájuk? ?
Érdekesség: a fent már említett és egykoron természetesen a Zsolnay gyárban készült szerelmi ajándékként Malvinnak ajándékozott kandalló pár évvel ezelőtt hazatért Pécsre, aki megszeretné nézni, az a Zsolnay Negyedben megteheti…meseszép, mint minden, ami Zsolnay. ?
#nemreklám #csakszívbőljövőajánlás
*Cikk forrása: Hungaricana, azon belül pedig: a Magyar Színpad c. újság 1905. március elsejei számának 3. oldala
*Kép forrása: Google Maps, de augusztusban már saját fotókat is töltök fel ahhoz a 3 db. Google Maps – fotós bejegyzéshez, amik az oldalamon vannak, mert ez így azért nem az igazi. 😀
Augusztusban megyek Budapestre és hát mondanom sem kell, hogy jó pár képet fogok majd készíteni…de persze nem csak fényképezőgép lencsén keresztül szeretném majd látni a világot, de azért álszentség lenne az állítanom, hogy nem fogok fotóemlékeket is készíteni. 😀
Ez esetben is viszonylag friss (pár héttel ezelőtt készült) fotóval illusztrálnám az adott épület állapotát, mint az előző „Épsztori- percekben” is. ?
Szerencsére ez a műemlék is jó állapotban van. ?
~ Érdekességek:
1. A Vaszary család tulajdonába 1860-ban került a ház.
2. 1867. november 30-án ebben a házban látta meg a napvilágot a „névadó” Vaszary János festőművész.
3. Vaszary szülei halálukig Kaposváron maradtak, János viszont idővel kirepült a családi fészekből, hogy a festészet iránti szenvedélyének hódolhasson, és hogy a lehető legmagasabb szinteken kitanulhassa a szakmát.
Szárnyaló tehetsége elrepítette őt számtalan helyre, amely helyeken nem „csak” képezte magát, hanem számtalan ihletet is szerzett.
4. Az épület 2003-ban friss felújítási munkálatok után nyitotta meg kapuit Vaszary Emlékházként a látogatók előtt.
5. Az emlékház megtekintéséhez előzetes bejelentkezés szükséges.
6. Vaszary János tatai és szintén műemléki védelem alatt álló villáját is érdemes megtekinteni mert egy igazi csoda! #nemreklámegyikposztomsem
Ezt a Tatán található mesebeli kinézetű villát egyébként Toroczkai Wigand Ede tervezte János kérésére.
7. Végezetül pedig megosztanék egy linket, ami még jó pár érdekességhez vezet majd el Titeket, de már nem a házzal, hanem Vaszary Jánossal kapcsolatban.
https://mek.oszk.hu/05000/05061/html/erdekes.htm
Ezen az oldalon többek között Takáts Gyula: Négy Vaszary – képre c. versciklusai is megtalálhatók, melyek közül a kedvenc versemet (a versciklus szívszaggató első versét) idézném is, természetesen úgy, hogy a festményt is megosztom mellé a bejegyzéshez csatolt képek között.
„1
Katonák a hóban
Kifordították sarkából a fényt, eltűnt a zöld, haldoklik, ami él… A röghöz barnul arc, s a rettenet körképe dermed, tornyosul eléd.
Emberrel az embertelen vihar! Mögötte vér, s a megmaradtak iszonyát a hó kegyetlen tükrözi, hogy fáj és ég e vászonablak
s jönnek-jönnek a keresztfákon át a szíven lőtt, még élő katonák.”
+1. érdekesség: Vaszary János az I. világháborúba önként jelentkezett haditudósítónak és hadifestőként többek között a galíciai fronton is megfordult, így a fent említett festményt kijelenthetjük, hogy tényleg az átélt háborús „élmények” ihlették.
Remélem tetszett Nektek ez a poszt, kellemes nyarat kívánok mindenkinek! ?
És, ha már nyár akkor egy kicsit ritkábban fognak érkezni a posztok a megszokottól, de azért lesznek ám bejegyzések csak amolyan „nyári ritmusban”…?
*Az emlékházról készült fotók saját képek, idén készítettem őket.
*A festményről készített képet erről a linkről „ragadtam ki” (itt találhatók a fent említett versek is):
„1552. szeptember 9.-én, *I. Szolimán szultán seregei bekerítették Eger várát. A várfalakról mindössze kétezer védő nézett farkasszemet hetvenezer támadóval. Minden egyes magyar védőre harmincöt török harcos jutott. Harmincnyolc napon áttartott az öldöklő ostrom, az évszázad legvéresbb tűzijátéka. Harmincnyolc nap szakadatlan küzdelem, szerelem, halál, hűség és árulás. És Dobó kapitány a maroknyi magyarral diadalra fordítja a reménytelen küzdelmet. Harmincnyolc nap után Európa megtanulja Eger nevét! Lesz-e még jövendő, amelyben büszkék lesznek ránk magyar századok? Terülj fölénk oltalmazó ég, tekintsetek ránk, egri csillagok!”
(Egri csillagok musical – Finálé)
*Az interneten talált dalszövegkönyvben II. Szolimánt írtak I. Szulejmán helyett, de valószínűleg elírás volt, azért idéztem másként ezt az egy apróságot.
A mai bejegyzés több szempontból is különleges lesz, hiszen a poszt főszereplőjének a természet is a „főépítészei” közé tartozott.
Egy történelmileg igen fontos jelentőségű helyet szeretnék Nektek ma bemutatni, egy olyan helyet, amely napjainkban (2007 óta) már múzeumként működik.
Kicsit „különkiadásnak” hathat ez a poszt és ezáltal tán inkább Hátizsák Podcast-be valónak, de remélem nem bánjátok, hogy inkább bejegyzés született ennek a különleges helynek a történetéről.
Ez a különleges hely pedig (már ahogy az a címből is kiderült) nem más, mint a Budai vár alatt található Sziklakórház, vagy teljes nevén Sziklakórház Atombunker Múzeum.
(Természetesen nem reklám ez a poszt sem, hanem szívből jövő ajánlás!)
Számomra hatalmas élmény volt az, amikor pár évvel ezelőtt itt jártam, hiszen rajongok a történelemért, a különleges helyekért és a szakmám szempontjából is roppant érdekes volt ez a (kórház)múzeum látogatás…tényleg megdöbbentő volt látni, hogy hogyan és milyen körülmények között dolgoztak itt egykoron a nagy elődök.
A szokásos hosszas bevezetőm után rá is térnék inkább a Sziklakórház történetére, mert képes lennék szerintem oldalakon keresztül ömlengeni arról, hogy mennyire döbbenetes és érdekes információkban gazdag volt az itteni látogatásunk…de térjünk is a lényegre!
A Magyar Barlangkutató Társaság az 1930-as években végzett nagyobb volumenű kutatásokat Budán és ezekben az időkben került sor az Úri utca alatt lévő Sziklakórház majdani helyének is a szakmai feltérképezésére.
A Sziklakórház létrehozásának a fontosságára már az 1930-as években rájöttek az illetékesek, hiszen egy újabb háború kitörésének a vészjósló jelei kezdtek derengeni és a légoltalmi védelem kialakítása egy ilyen létesítmény létrehozásával tűnt biztosíthatónak, hiszen mindenki rettegett a légi támadásoktól (bombázásoktól, vegyi támadásoktól).
A Sziklakórház első kiépített részén a Várnegyed légósziréniái működtek, majd 1939-től a háború kitörése magával hozta a több kilométeres hosszúságú barlangrendszer biztonságos óvóhellyé alakításának a szükségességét.
Az 1940-es években az egyre sűrűsödő légitámadások miatt egyszerűen lehetetlen feladattá vált a sebesültek ellátása így Szendy Károly polgármester elrendelte egy a bombázásoktól védett szükségkórház kialakítását…szerintem már sejtitek, hogy ez a szükségkórház lett végül a Sziklakórház. ?
A kiépítést Péchy László Budapest főmérnöke irányította, a Sziklakórház tervei pedig, ha jól tudom akkor Dr. Mészáros László építész irodájában készültek el.
A Sziklakórház a Szentháromság utca – Úri utca és Lovas út között található barlangszakaszokban készült el.
A kórház hivatalos megnyitójára 1944. február 23-án került sor.
A „speciális” kórház kezdetekben 60, majd később sajnos a sok sebesült miatt 120 férőhelyesre kényszerül nőni.
Egyébként a körülmények ellenére egy teljesen jól és akkoriban korszerűnek számító szinten felszerelt szükségkórházról beszélhetünk a Sziklakórház esetében, ahol olyan nagy nevek dolgoztak, mint például: Dr. Kovács István főorvos, egyetemi adjunktus, az önkéntes ápolók táborát pedig többek között Hortyné Edelsheim-Gyulai Ilona, Andrássy Ilona és Széchenyi Ilona grófkisasszonyok erősítették.
A kórház a Szent János Kórházhoz tartozott és a már fent is említett Kovács főorvos úr lett az igazgatója.
A kórtermek elosztása a következőképpen alakult:
egy kórterem volt fenntartva a civileknek
egy a hölgyeknek
egy pedig a katonáknak ahogy ezt a helyszínen az idegenvezetőnktől megtudhattuk.
Egyébként innen is hálásan köszönöm / köszönjük az idegenvezetőnknek (sajnos nem emlékszem már a nevére) azt a sok információt és azt a magasszintű és izgalmas idegenvezetést, amiben részünk volt!
Budapest ostromának kezdetére (1944) már elérte a teljessítő képességének és a kapacitásának a határait a kórház, ugyanis konkrétan még a barlangi szükségágyak is beteltek plusz a betegek (és a saját) étkeztetését is már a Sziklakórházban kellett megoldaniuk a kórház dolgozóinak (teljesen el lett lehetetlenítve a kapcsolattartás a készleteiket biztosító Szent János Kórházzal), de a betegek ellátása a borzasztó nehézségek ellenére továbbra is végtelen nagy odaadással folyt.
Lassacskán a Sziklakórház „szomszédságában” egyre több óvóhely alakult ki, így próbálta mindenki túlélni a legnehezebb időket.
A legvészterhesebb órákban már több ezer (igen, több ezer!) sebesülttel találták magukat szemben a kórház dolgozói, akik közé már sok gyógyuló félben lévő beteg is beállt segíteni.
Ha jól emlékszem az idegenvezetőnk azt mesélte, hogy ebben a keserű káoszban már egy ágyban kénytelenek voltak több beteget is fektetni és mindenféle módokon megoldani az elhelyezésüket.
A cél továbbra is az volt, hogy segíteni mindenáron…és sok esetben sikerült is szerencsére.
Ilyen helyzetben ilyen fantasztikus munkát végezni tényleg nagyon nagy szó!
Emberség, empátia, segítőkészség még a legnehezebb és legzordabb időkben is…ez az igazi példamutatás!
A Sziklakórház végül 1945 júniusáig működött, a bezárása előtt még a szovjet csapatok tartottak itt egy portyát és a megtorlások időszaka is ezután következett sajnos…hány itt dolgozó orvos és ápoló kapott hála helyett megaláztatásokat…ezekbe a részekbe inkább nem is mennék jobban már bele, ha nem bánjátok…könnyek nélkül ezekről amúgy sem tudnék írni és már így is kicsit eltértem az oldal főirányvonalától.
Az 1956-os forradalom alatt ismét újra kényszerült nyitni a kapuit a Sziklakórház, később pedig a Hidegháború kicsúcsosodásának fenyegető veszélye miatt (vegyi és atomháború kirobbanásától rettegett mindenki) kellett kibővíteni a kórházat, hogy ha kitört volna a vész akkor legyen egy szigorúan titkos légoltalmi kórháznak megfelelő ellátóhely itt.
A kibővítési munkálatok építésvezetője Bakonyi István volt.
A „titkos objektum” helyszíne végül 2002-ig titkos is maradt (szerencsére az újabb háború elmaradt, a kórházat pedig az oda beosztott Szabó majd Mohácsi család „gondozták”, akikkel titoktartási szerződést is aláírtattak) de sosem volt teljesen kihasználatlan a hely, mert elég sok minden (a 60-as és 80-as években raktár és gyakorlatok, 2004 és 2006 között pedig olykor színházi előadások) volt itt, míg végül 2007-ben Sziklakórház Atombunker Múzeumként megnyitották a kapuit a látogatók előtt.
Először a 2007-es Múzeumok Éjszakáján lehetett ide betekintést nyeri, de a múzeum teljes és folyamatos látogatására 2008 tavaszától van lehetőség.
A múzeum dolgozói azóta is töretlen lelkesedéssel és fantasztikus kiállításokkal várják minden egyes nap az idelátogatókat.
Mivel a helyszín adta körülmények miatt kissé hűvös van lent (kb. 16 fok körül lehet), ezért érdemes a ruházatunkat ehhez a hőmérséklethez igazítani a látogatáskor, de amikor mi ott voltunk (nyári időszak volt) akkor azoknak sem kellett aggódniuk, akik szellős – rövid ruhában voltak, mert a helyszínen szuper kedves gesztusként adtak nekik a túra 1 órás idejére felsőt, hogy nehogy megfázzanak.
Fotózni és felvételeket készíteni TILOS bent, így mi kint készítettünk a főbejárat előtt egy csoportképet a társaimmal, de ezt inkább nem osztanám meg, ha nem bánjátok, mert nem biztos, hogy örülnének neki azok, akikkel voltam, hogy kiteszem őket ide az oldalra.
Ti jártatok már a Sziklakórházban? ?
Ha esetleg még nem, de szeretnétek meglátogatni akkor remélem, hogy ez a kis bejegyzés meghozta hozzá a kedveteket, de ha még esetleg bizonytalanok maradtatok a látogatással kapcsolatban akkor kedvcsinálóként ajánlom Nektek megtekintésre a Sziklakórház Atombunker Múzeum hivatalos YouTube csatornáján található videókat, illetve a múzeum honlapját is érdemes meglesni az aktuális információkkal, kiállításokkal, lehetőségekkel kapcsolatban…és nem, ez még mindig, nem reklám, de őszintén szólva szerencsére annyi látogatója van a helynek, hogy nem is lenne szükségük külön reklámra. ?
Végezetül egy könyvajánlóval zárnám a soraimat és ezáltal a bejegyzést is, ez a könyv pedigTATAI GÁBOR: A SZIKLAKÓRHÁZ RÖVID TÖRTÉNETE 1932 – 2002. – A budai vár mélyén fekvő, 2002-ig szigorúan titkos légókórház és atombunker hihetetlen, de igaz története című könyve lenne.
Fotót is csatolok a saját példányom borítójáról, remélem ennyi még nem okoz problémát, ugyanis a könyvből idézni és képet megosztani csak engedéllyel lehet, amely kérést teljes mértékben megértek és tiszteletben is tartottam.
A könyvet egyébként a helyszínen vásároltam és már minimum 6-szor elolvastam annyira tetszett (45 oldalas egyébként).
Különleges és ritka fotók is találhatók ám ebben a múzeum által kiadott könyvben, amely lassan 5 éve áll emlékeztetőként a könyvespolcomon, hogy jelezze, hogy még vissza kell térnem erre a helyre.
*Információk forrása:
A lehető legtöbb információt természetesen a helyszínen tett látogatásomkor szereztem, de sokat megtudtam a Sziklakórházról a fent említett könyvből is, illetve sűrűn lesek fel a múzeum YouTube oldalára és weboldalára is.
*A Sziklakórház főbejárata előtt készült 1944-es fotó forrása pedig a: Dunántúli Napló, 1994.10.25.-én megjelent számának 6. oldala.
A kép Wallinger Endre: „Budapestiek ezreit mentette meg – Kórház az Uri utca alatt” című cikkének volt az „illusztrációja”, a fotó alatti leírás pedig a következő: „A Sziklakórház Lovas utcai főbejárata 1944-ben. A repordukciót Nagy Jószefné készítette”.
*Képzeljétek pár év „szünet” után végre újra látogatható a versben szereplő minaret melletti Jakováli Hasszán pasa dzsámija.
Aki erre jár lesse meg bátran, mert nagyon szuper kiállításokkal várják itt a vendégeket.
(Nem reklám, csupán szívből jövő ajánlás! )
A dzsámiról már készítettem múlt évben egy Hátizsák Podcast epizódot, ha van kedvetek akkor Anchoron (https://anchor.fm/…/psztorik-3—–Jakovli-Hasszn…) megtudjátok hallgatni ezt a részt is.
Amióta törökül tanulok (nagyon lassan haladva, de hát ilyen ez a felnőtt élet :)) azóta egyébként egyre jobban „beleástam” magam például az építészetükbe, az épített kincseik történetébe is és hát bizony nagyon megfogott ez az egész így esélyes, hogy hamarosan ismét érkezik majd pár török hódoltság idején épült műemlékről bejegyzés. 😉
Türbékről egyébként már írtam, ezeket a bejegyzéseket itt találhatjátok:
*A fotók a minaretről és a dzsámiról is saját képek, a fotók melletti leírásban szerepel, hogy melyik idei (2022-es) fotó, és melyek azok amelyeket a zárás előtti évben készítettem (2018-ban készültek ezek a fotók, a hely pedig 2019-ben zárt be).
2018-as kép2018-as kép a minaretről2022-es kép a dzsámiról2022-es kép Jakováli Hasszán dzsámijáról
Feszl Frigyes, Gerster Károly, Frey Lajos és Kauser Lipót
~ Építkezés kivitelezője:
Ivánkovics István
~ Építészeti stílusa:
Romantikus stílusú
~ Jelenlegi állapota:
A pár hónappal ezelőtt készült (saját) fotóm mutatja be az állapotát a legjobban.
Látjátok szerencsére jó állapotú épületről van szó ebben az esetben. 🙂
~ Érdekességek:
1.Nem ez a zsinagóga, hanem egy hajdanán a Citrom utcában álló (1843-ban lakóházból átalakított zsinagóga) volt Pécs első zsinagógája, de méreteit tekintve ez kicsinek bizonyult, ezért volt szükség egy nagyobb zsinagóga építésére.
2. A zsinagóga orgonája hol máshol készülhetett volna, mint a pécsi Angster Orgonagyárban és képzeljétek ez az orgona volt a gyár első megrendelése és orgonája, így ipartörténeti emléknek is számít ez a csodálatos hangszer. ?
3. A zsinagóga épülete a vallási és nemzeti ünnepek kivételével nyártól – őszig látogatható.
4. A pécsi zsinagóga a Dunántúl legnagyobb zsinagógája.
5. 1905-ben Baumhorn Lipót tervei alapján lett kibővítve.
+1. személyes érdekesség:
Engedjétek meg nekem kérlek, hogy egy apró személyes érdekességet is megosszak veletek…képzeljétek egy ideig a zsinagógától nem messze található Konzum Áruházban dolgozott (így mindennap látta a zsinagógát) az én drága nagypapám, aki pont ma (május 23.-án) ünnepelné a névnapját.
Nagyon boldog névnapot kívánok drága felhőn ülő Papikám!
Köszönöm a sok katonatörténetet (és ezáltal a történelem iránti rajongásomat), a sok tanítást, óvást, szeretetet és azt, hogy megtanítottad nekem azt, hogy mindig pozitív legyek, a rossz dolgokban is és mindenkiben a jót keressem…köszönök mindent!
Nagyon szeretlek és tudom, hogy fentről is vigyázol ránk!
Boldog névnapot minden Dezsőnek, boldog hétfőt mindenkinek!
